Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
a Képújság 1977. március 6. magazin magazin magazin Vitorlázó repülőgép-motorral Svájci és nyugatnémet mérnökök több évi kísérletezés után olyan vitorlázó repülő, gépet építettek, amely saját hajtóművel emelkedik a magasba, hogy onnan azután „igazi” vitorlázógép módjára térjen vissza a földre. A konstruktőrök számára egy francia cég szállította a mik- ro-turbóhajtóművet, amely, nek súlya 33 kiló, s percenként 48 500-as fordulatszámnál 80 kg tolóerőt fejt ki. A turbinát elhagyó égcsi gázok hőmérséklete 640 fok. Mivel a hajtómű csak nénany percig üzemel, a vitorlázó re. pülőgépnek kevés üzemanyagot kell magával vinnie. A gépben helyet kapott egy 24 voltos, 7 amperórás akkumulátor is, amelynek a súlya szintén nem jelentős. Az újfajta együléses repülőgép a „Diamant—18” nevet kapta. Azok számává készí. tik, akiknek nincs lehetőségük a csörlős „felhuzatásra’, a gumiköteles „kilövésre”, vagy a motoros géppel való vontatásra, ám mégis élvezni szeretnék a vitorlázórepülés örömeit. A szerkesztők a hajtóművet úgy helyezték e‘ a gépen, hogy az ne befolyásolja a műrepülés lehetőségeit, ugyanakkor a repülés során ne fejtsen ki számottevő légellenállást. A legutóbbi hannoveri repülőgépkiállítás slágere volt a képen látható könnyű, mégis 50 lóerős teljesítményű motor, amely bármely vitorlázó repülőgépre felszerelhető. Tengeri „termoszpala«m A földgáz felhasználása világszerte egyre jobban terjed. Indoka, hogy a földgáz nem szennyezi a levegőt, nem kormoz, nem mérgező. A legtöbb ország azonban importból fedezheti szükségletét. Ha nincs lehetőség a csőtávvezetékes szállításra, cseppfolyósított állapotban, hajók segítségével juttatják el a fel- használás helyére. Egy-egy speciális tankhajó általában 70—80 ezer köbméter cseppfolyósított földgázt szállíthat, s minthogy a gáz eredeti térfogatának hatszázhuszonötöd részére sajtolható össze cseppfolyósítással. a 70—80 ezer köbméter folyadék 43— 50 millió köbméter gázzá alakítható vissza. A hajók gömb alakú tartályaiba mínusz 163 C-fpk hőmérsékletű cseppfolyósított metángázt töltenek. A tartályfalnak olyan szilárdnak kell lennie, hogy a töltés művelete közben ne keletkezhessenek rajta repedést okozó hirtelen összehúzódások. Ezért kettős fallal épülnek a tartályok. A biztonság növelésére a tartály és a hajótest között különleges műanyag szigetelés van, s maga a hajótest is kettős falú. Mindezzel azt is elérik, hogy még több ezer kilométeres úton is csak 0,3—0,4 százaléknyi párolog el a cseppfolyósított földgázból. Ez persze nem kis mennyiség, de nem vész kárba, mivel a hajó kazánjainak fűtésére használják fel. A transzkontinentális gázszállító hajók sorában rekordernek számít majd az Algéria részére épülő — a képen látható — 130 ezer köbméter gáz szállítására alkalmas óriás, amely rövidesen elhagyja a blokkot, hogy megkezdje „szolgálatát” a tengereken. 48. A fiúk figyelmesen hallgatták. Figyelmesen és együttérzőn. S ugyanazzal a nyugtalan aggódással, sőt az izgalom marcangoló fájdalmával tekintetükben, amely Lonci szavait megszaggatta. Szomorú mosolyukban az idegen nő iránti félszeg udvariasság esetlenkedett, s ez külön is meghatotta Lon- cit. Szégyenkezve visszahúzta lelkének védekezőn maga elé tartott sündisznótüskéit. A rejtelmes szörnyalakokról kiderült, hogy emberek, sőt barátok és szövetségesek a bajban. És Lonci nemcsak felengedett, de nem érezte többé magát egyedül. S úgy ragaszkodott hozzájuk, végig a nap folyamán, mint pulikutya — árvaságában. Kosznovszki Feró kötötte ezen a ragaszkodáson a legerősebb csomót. Mikor Lonci mindent apróra megtudott, azt kérdezte, a szív húrjain reszkető ámulattal, s alig titkolt akaratlan büszkeséggel: — És miért pont ő ment? S míg a többi a földet nézte a leeresztett pillák alól, Feró így felelt, beharapva ajkát az engesztelhetetlen harag függélyes szögesdrótjai között: — Mert mi gyávák voltunk. S Lonci rátalált az arcra az emlékei közt. A lepényevés győztese. Az igazi. Aki akkor félreállt, s ő megvetette érte. Az erdő ritkább lett, kivilágosodott. A nap előbb csak át-áttörte a lombokat, aztán erősen tűzni kezdett. A szálfákat cserjék váltották fel. S a cserjésből kiemelkedett a tető. — Ott van! — kiáltott a trafikos a menet elején. Megálltak. Mindenki feltekintett. Meglátták a függőleges sziklák fölött g hét bükkfát. Az égbolt széles kék mezejében. Hét kemény oszlop, tartották a mennyország boltozatát. Vén törzsük fel kopaszodott, csak a hegyükben volt egy kis bojt, cirógatta a bárányfelhőket. Buda tanító a hét bükkről hátranézett. Nem tudni, milyen sugallatra. És tekintete Zsabkának ütközött. S nekiütközött Feró tekintete is. És Marcié. Egyszerre három. Mint az eldobott, pörögve szálló kés — mikor mindhárom talál. Akaratlan rajtaütés. S e három villanás odarántotta a negyediket: Lonciét. Zsabka. mint akinek hirtelen szemébe vakítottak volna valamely titkos tükrözők, elkapta-arcát. Halálsápadt volt. Himlőhelyei nagy viaszfoltokként összemosódtak, s a szürke tónusból, melyet a rendőrségi háttér nyújtott, élénken, bántón kivirítottak. A vízbefult — adta volna e sárgának címül a festő. A vértelen ajak megrángó ostorán kétségkívül a félelem habja remegett, s a homlokon — odakapott idegesen, hogy letörölje — a félelem-gyöngye. * Napnál világosabb volt, hogy Zsabka a következő percekben lelepleződik. És féltek az elodázhatatlan találkozástól a szörnyűségessel. — Én biztos voltam benne — súgta Lonci Ferónak és suttogásában kalapáló szive vergődött. Gépesített útfelfestés Gumigát Velencének? A kézi erőt egyre inkább felváltották a gépek, s ma is egyre újabb útfelfestő gépkonstrukciók születnek (a képen egy csehszlovák gyártmányú változat látható, amely 8 óra alatt 15 kilométernyi útszakasz jeleinek felfestésére alkalmas. Az úttest igénybevétele dönti el, hogy az útburkolati jelek milyen kivitelben készüljenek. A kisebb forgalmú helyek nem igénylik a drágább megoldásokat, ott tehát a festési technológia az uralkodó (ilyenkor számítani kell az időközönkénti felújítás szükségességével.) Fokozott igénybevétel esetén kockakő burkolatú úttesten a fehér kockakövek, aszfalt úttesten pedig a fehéraszfalt jelek jöhetnek számításba. Az ún. hidegplasztik jelek — az úttestre ragasztott műanyag csíkok — alkalmazása nem járt sikerrel, csúszósak voltak és felszakadoztak. A termoplasztik (meleg eljárással felvitt) változat sokkal megfelelőbbnek bizonyult, élettartama a négy-öt évet is eléri. (KS) Télen, amikor egyik óráról a másikra vastag hótakaró fedi be az utakat, akkor jövünk csak rá, hogy milyen nagy segítséget jelentenek a közlekedésben az útburkolati jelek. Néhány évtizeddel ezelőtt még csak elvétve láthattunk felfestéseket az utakon, akkor is jobbára csak a nagyvárosok forgalmasabb pontjain. Napjainkban viszont csupán Budapesten mintegy 90 ezer négyzetméteres felületet tesznek ki a vonalak, nyilak, „zebrák” formájában megjelenő útburkolati jelek. Elképzelhető, hogy világszerte nem kis gondot és költséget jelent e jelrendszer megtervezése, felfestése, rendszeres felújítása, karbantartása. Az utóbbi évtizedben a világ szinte valamennyi újságja kongatta a vészharangot a műemlékekben oly gazdag Velence felett. Kutatók ezrei — a világ minden tájáról — újabb és újabb ötleteket vetettek fel, hogyan lehetne megmenteni a várost. Velence ugyanis süllyed, és félő, hogy az árhullámok komoly kárt tesznek a cölöpökre épült műemlék épületekben. Legújabban a Pirelli gumigyártó és a Furlani építő, ipari cég mérnökei azt javasolták, üreges, felfújható gumiköpenyből álló gátakat helyezzenek el a velencei lagúnát átszelő három csatornán. A gumiköpenyeket 9200—9900 m hosszúságban az alapként szolgáló betonpillérekhez horgonyoznák le. Általában fel- fújatlan állapotban hagynák őket, így fölöttük áthaladhatnak a hajók a lagúnába, és az átlagos nagyságú árhullám útját sem torlaszolnák el, Magas ár-apály idején hatalmas szivattyúk tegervizet juttatnának a gumitömlőbe, amíg fel nem töltődnek. Ekkor éppen a tengerszint fölé emelkednének és így elzárnák a lagúnát. A veszély elmúltával újra leengednék őket. A Pirelli-cég szerint az elképzelés műszakilag reális. A laboratóriumi vizsgálatok ki. mutatták, hogy a gumiköpeny szakítószilárdsága elegendő arra, hogy ellenálljon a legviharosabb tengermoz. gásnak is. A terv megvalósíthatóságának a bizonyítására egy 77 m hosszú „bébi”-gátat létesítenek egy másik laguna szájában. Ha ez kiállja a próbát, az olasz kormány valószínűleg elfogadja a tervet. A Gyeszna folyó medrének tisztítása közben, nem mesz- sze a folyóöböltől, a kotróhajó személyzete egy tíz méter hosszú, pácolt fatörzsre bukkant. Amikor a hatalmas fatestet felemelték a fedélzetre, kiderült, hogy az közel hat tonnát nyom. A fatörzsbe négyszög alakban kilenc medveállkapocs volt belenyomódva. Ukrán régészek — miután megvizsgálták a leletet — feltételezik, hogy a Gyeszna fenekéről kiemelt fa egyike a Perun szent tölgyeinek. Ezeket a kilencedik században állították Ukrajna mai lakóinak ősei, a városok melletti utak kereszteződésében. Perunnak, az ószlávok fő istenének szent tölgyfáiról gyakran megemlékeznek az évkönyvek. Perun a villámlás és mennydörgés istene, a szláv földművesek és harcosok védelmezője volt. Egy ízben már találtak „szent tölgyet” — 1910-ben Kijev- ben. Igaz, medveállkapcsok helyett abban a tölgyfában vaddisznóagyarak voltak. Feró bólintott. — Most már én is. — Maga elé tekintett hosszan, mereven. — Pedig voltak pillanataim, amikor azt hittem, rossz nyomon vagyunk. Tudták, minden érzékszervükkel érezték, hogy itt... itt valahol a közeli bozótban várja őket a borzalmak borzalma: a hulla. A kis ember már a függélyes sziklákon kapaszkodott, vakmerő zergeugrásokkal ha(Schubert Péter rajza.) tolván fel a tetőre. A pipás Maigret közvetlen a nyomában lihegett. Odafenn leültek a köves laposon, a vékonyka humuszon tenyésző zuzmó bársonyára. Megvárták, míg mindenki felcihe- lődik. Sandi kénytelen volt ebben a várakozásban a tekintélyes Maigret-hez igazodni és csak a fejét forgatta körbe-körbe, nyugtalanul, pásztázva a satnya bozótot. Végül mindenki fenn volt. Talpig bársonyban Králik Franyóék is felértek, s mindjárt behúzódtak az első bükk alá. összebújtak ott, mint valami szárnyúkban a megfélemlített juhok. Minden szavuk elfogyott, s hogy cselekedjenek valamit, pantallójuk szárát porolgatták és a tövist csipkedték belőle. Óvatosan tekingettek körül csak — mint a strucc félve kinéz a homokból, szemében bujkáló riadt- ság: honnan csap le a veszedelem? A Fekete Ur egyelőre nem mutatta magát. Hacsak az a sötét felleg közeledtének nem tekinthető, amely a koporsóhegy mögül váratlanul előgomolygott, s a szél, mely hirtelen a hajakba és kalapokba kapott. — A végén itt ér a vihar — mondta valaki a gyáriak közül. Míg a parasztok egyet se szóltak, csak oda-odalesegettek a felhőre. Mintha reménylettek volna tőle valamit. Buda tanító pedig odalépett az öreg Maigret-hez, s fülébe súgott. Maigret ekkor Zsabkára nézett és nagyon kezdte rágni a pipáját. Mindjárt fel is állt. Szemének kurta vil- lantásával utasította a két rendőrt emberük szorosabb fogására, éberebb ügyelésére, és szinte ugyanazzal a szemsuhintással helyet is keresett és talált nekik, a második bükkfa alatt, ahol a terepviszonyok szökésre kevésbé kedveztek. A lapos ott kiszélesedett kerek, csupasz térséggé. (Folytatjuk) Perun „szent tölgyei" :::::: r:: £: f i: LU=:::^ Í • Hr. '.; - V' •: ?
