Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

2 Í^PÜJSÁG 1977. március 6. Megkezdődött a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája (Folytatás az 1. oldalról). Az elmúlt években szép számmal helyezkedtek el a nők a szolgáltatás különböző területein. Növekedett szá­muk az oktatási és más kul­turális, a szociális, az egész­ségügyi munkakörökben, a közlekedésben és a kereske­delemben. Megnövekedett részvételük a közigazgatásban is. Köztudomású, hogy igen nagy a nők aránya a szelle­mi munkakörökben, az értel­miségi pályákon. A szellemi munkakörökben dolgozók között a női szakemberek aránya megegyezik a férfia­kéval. Az átlagosnál lassúbb ütemben növekszik számuk Tanulás, pályára irányítás Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallgatói­nak csaknem fele lány. Ezzel elégedettek lehetünk. De az egyes karok és szakok közöt­ti megoszlás nem egészséges. A tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok vannak, a tanárképzők hallgatóinak há­romnegyed része nő. Ezzel szemben a műszaki egyete­mek diákjainak csak 18 szá­zalékát adják. A fizikai mun­kakörökben lassan növekszik a szakképzett nők aránya, holott ma már több népgaz­dasági ágban hiány van szak­képzett munkásokban. Az iskola pályairányítása gyakran gépies, inkább a ré­gi női szakmákat, mint az új technikai követelményeket tartja szem előtt. Sok szülő sem elég előrelátó és elkép­zelései a női munkakörökről nemigen alkalmazkodik ko­runk és társadalmunk igé­nyeihez. Az iskola és a csa­lád pályairányítását gyakran befolyásolja az is, hogy több szakmunkásképző iskola kol­légiumában nincs a lányok számára hely. A Magyar Nők Országos Tanácsa részt vesz a nem­zetközi együttműködés, a bé­kés egymás mellett élés, az általános enyhülés politikájá­nak érvényesítésében és sajá­tos eszközeivel hozzájárul or­szágunk nemzetközi tekinté­lyének gyarapításához — mondotta ezután Erdei I,ász­Borbély Sándor beszéde Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jó­kívánságait. — A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának konferenciá­ja belpolitikai életünk fon­tos eseménye. Az országos tanács nélkülözhetetlen tár­sadalmi hivatást teljesít, amikor felelősségteljes sze­repet vállal a párt politiká­jának terjesztésében, végre­hajtásában, az élet új jelen­ségeinek feltárásában, s na­pirenden tartja a nők alap­vető társadalmi kérdéseit, javaslatokat dolgoz ki a párt és az állam vezető szervei számára, állást foglal fontos kül- és belpolitikai kérdé­sekben, nemzetközi fórumo­kon méltóan képviseli a ma­gyar nőtársadalmat. — Az elmúlt évek igazol­Borbély Sándor elisme­réssel szólt arról, hogy a Magyar Nők Országos Ta­nácsa eredményesen végzi munkáját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresz- szusán megalkotott program megvalósításához. Együtt­működése a szakszerveze­tekkel, a szövetkezeti szer­vekkel. a Kommunista Ifjú­sági Szövetséggel, a Haza­fias Népfront-mozgalommal konstruktív és gyümölcsöző. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa tovább erősítette és erősíti kapcsolatait a világ haladó nőmozgalmaival, fon­tos szerepet vállal a Nemzet­azonban a műszaki és tudo­mányos életben. Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános és középfokú végzettsége azo­nos; egyetemi és főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizo­nyos irányzatok a közokta­tásban azonban kevéssé vál­toztak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkás-iskolákban vi­szont csak 29 százalék. A szakmunkás-képzésben a 27 szakmacsoport közül mind­össze négyben — a textil-, a ruházati, a kereskedelmi, a bőr- és szőrmeszakmákban — találjuk a lánytanulók két­harmadát. Ióné. — Az utóbbi években a nők gazdasági, politikai és jogi problémái, egyenjogúsá­guk érvényesülésének ered­ményei és akadályai világ­szerte előtérbe kerültek. Eb­ben elévülhetetlen érdemei vannak a világ legnagyobb haladó nőszervezetének, a Nemzetközi " Demokratikus Nőszövetségnek, amelynek tagszervezetei átfogják az egész világot. A magyar nő­mozgalom részt vett az NDN megalapításában, azóta is tag­ja, munkáját megbecsülik, tapasztalatait hasznosítják. A Magyar Nők Országos Tanácsának jelenleg a világ 100 országában 110 nőszerve­zettel vannak kapcsolatai. Együttműködésük, munka­kapcsolatuk a szocialista or­szágok nőmozgalmaival ál­landó és rendszeres. A tőkés országokban elsősorban az NDN tagszervezeteivel mű­ködnek együtt. A helsinki határozatok szellemében épülnek kapcsolatai a befo­lyásos polgári szakmai szer­vekkel is, nemzeti és nemzet­közi szinten. Erősödik az együttműködés a fejlődő or­szágok nőszervezeteivel is. Befejezésül hangoztatta: a Magyar Nők Országos Taná­csa betölti új funkcióját. A beszámolási időszakban tel­jesítette a párt határozatából rá háruló feladatokat és a nnkonferencia megbízatásait. ták, hogy pártunk Központi Bizottságának a nők helyze­tével, társadalmi szerepével foglalkozó 1970-es februári határozata társadalmunkban széles körű visszhangot, egyetértést, nagy aktivitást váltott ki. — Az embert és a társa­dalmat formáló országépí­tés, amelynek során valóra váltjuk elveinket, az elmúlt esztendőkben sem volt, s ma sem mentes ellentmondások­tól. gondoktól. Mindannyiunk közös erő­feszítéseivel, felelős hozzá­járulásával haladunk előre a nők társadalmi elismerésé­ben. Ezáltal nemcsak a nők helyzete lesz jobb, megbe­csülése nagyobb, hanem ja­vul, tökéletesedik maga a társadalom is. A nők egyen­jogúságának biztosítása az egész társadalom érdeke, az egész társadalom ügye. közi Demokratikus Nőszövet­ség munkájában, harcaiban. Olyan időszakban ülésezik a konferencia, amikor a pár­tunk XI. kongresszusán el­fogadott, s ma már n*éltán nemzetinek tekintett prog­ram valóra váltásán dolgo­zunk. A Központi Bizottság titká­ra a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi ha­ladásért végzett tevékenysé­gen belül kiemelt jelentősé­gű a gazdasági építő- és ter­melőmunka. Életünknek egyetlen olyan területe sincs, amely ne függne a gazdasá­gi eredményektől. élet­színvonal emelése, a kultú­ra, a tudomány fejlődése, az egészségvédelem javítása szoros kapcsolatban áll az ország anyagi erejének, te­herbíró képességének növe­lésével. Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek meg­felelően fejlődik. A mérleg pozitív. Jó okunk van rá, hogy az ismert nehézségek ellenére is bizakodással dol­gozzunk. Az utóbbi néhány évben a világgazdasági kö­rülmények számunkra több vonatkozásban kedvezőtlenül alakultak. A szocialista terv- gazdálkodásnak és a szocia­lista országok együttműkö­désének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb meg­rázkódtatás nélkül viseli el a tőkés piac okozta teherpró- bát. A feladatok megoldásán munkálkodva több lényeges területen sikerült javítani a végrehajtást, a népgazdaság pozitív folyamatai erősödtek. — Tervünk szerint ebben az évben a nemzeti jövedel­met 6—6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 7 —8 százalékkal növeljük. Feladataink nagyok és feszí­tettek. Megoldásukhoz első­rangúan fontos a munka szer­vezettségének, fegyelmének, minőségének jelentős javítá­sa. Főként ezzel őrizhetjük meg eddigi vívmányainkat, gyorsíthatjuk a fejlődés üte­mét, emelhetjük az életszín­vonalat. Az előző évinél szi­gorúbb követelményeket ak­kor lehet teljesíteni, ha a maga helyén mindenki, fér­fiak és nők a célokat megért­ve, azokkal azonosulva, leg­jobb tudásuk szerint helyt­állnak. — A fórumról is üdvözöl­jük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom • 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére a dolgozó nők országszerte tömegesen vál­lalnak részt a csepeliek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják a szovjet nép, a Szovjetunió iránt érzett őszinte tiszteletüket, szo­cialista hazafiságukat, inter­nacionalista meggyőződésü­ket. — A gazdasági és a kultu­rális építésről szólva hang­súlyoznunk kell a nők sze­repét. A nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A fokozódó kor­mányzati, munkahelyi, tár­sadalmi gondoskodás — be­leértve a szociálpolitikát és annak gyakorlatát is — jól szolgálja ezt. Az utóbbi években fiatal leányok és asszonyok tíz- és százezrei modern, új feltételek között léptek munkába. Hazánkban mindenki dolgozhat, aki akar és képes rá. Valójában több a munkahely, mint a reáli­san számba vehető új mun­kaerő. Az állandó munkavi­szonyt nem vállaló nők kö­zött többségben olyanok vannak, akiknél a felkínált munka nem találkozik egyéni elképzeléseikkel előképzett­ségükkel. Vagy például akik­nél a lakóhely és a javasolt munkahely távol esik egy­mástól. Máskor pedig a gyer­mekek ellátása, a család idős tagjainak gondozása teszi in­dokolttá a nő otthonmaradá­sát. Továbbra is feladatunk­nak tekintjük a dolgozni kí­vánó nők szervezettebb mun­kába állítását, a lehető leg­jobb körülmények között. — Az elért haladást nagy­ra értékelve és a jó tapasz­talatokat felhasználva szól­nunk kell arról is, hogy még sok a tennivalónk. Jelentősen javítanunk kell a pálya- orientációt ahhoz, hogy a nők teljesebben élhessenek a tár­sadalmunkban meglévő új foglalkozási lehetőségekkel, hogy mind többen valóban adottságaik és képességeik szerinti pályát választhassa­nak. Ebben nagy feladatai vannak a családnak, az isko­lának. a foglalkoztatást biz­tosító valamennyi munka­helynek és minden tömegtá­jékoztatási szervnek. A leá­nyok és a fiúk ugyanis még sokszor előítéletektől vezé­relve választanak pályát, s nem a valóságos társadalmi szükségletekkel, egyéni ké­pességeikkel összhangban. Így az indokoltnál nagyobb arányban alakulnak ki „csak nőknek”, illetve „csak fér­fiaknak” elkönyvelt szak­mák. Kiemelte Borbély Sándor, hogy jobban kell élniük a nőknek a képzés és a szak­képzés lehetőségeivel. A nők közéleti tevékenysé­gének fejlődését elemezve figyelmeztetett arra: — Még mindig van talaja annak a káros szemléletnek, amely a nő vezetésre való alkalmasságát az anyai hi­vatásra hivatkozva teszi kér­További feladataink van­nak a nők élet- és munka- körülményeinek javításában is. Következetesen folytatjuk azt a családtámogató politi­kát, amelyben kiemelten szerepel a gyermekekről való sokrétű gondoskodás, a szol­gáltatások fejlesztése és az idős korúak ellátása — mon­dotta. — Noha ezek nem szi­gorúan vett nőpolitikái kér­dések, megoldásukkal mégis a legtöbb esetben közvetle­nül a nők helyzetén is segí­tünk. A gondoskodás fokozá­sában hatalmas erőt képvisel a társadalmi összefogás, az öntudatos emberek tíz- és százezreinek építő tenniaka- rása. Használjuk ki ezt job­ban! — Céljaink tiszták, világo­sak, vonzóak. Az 1970-ben megfogalmazott, a X. és XI. pártkongresszuson megerősí­tett feladatok valóra váltá­sában jelentősen előrehalad­tunk. Azt is jobban látjuk vi­szont, hogy gondjaink meg­oldása nagyobb anyagi rá­Összehívták w rr | w a az: ___ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusa (2) be­kezdése alapján az ország- gyűlést 1977. március 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órá­ra összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előre láthatólag a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény- tervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. (MTI). FIN -1977 Az iljusagi szövetség eb­ben az esztendőben is gazdag programmal ünnepli meg a három tavaszi évfordulót, március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. A forradalmi ifjúsági napok eseménysoro­zatáról szombaton a KISZ Központi Bizottságának szék­házában tájékoztatták az új- I sági rókát. Március 15-én Budapesten nyitják meg a FIN országos eseményeit. A fővárosban és az ország más városaiban, településein a fiatalok ko- szorúzási ünnepségeket tar­tanak, felidézik 1848, 1919 és 1945 emlékezetes napjait. Március 15-én a múzeum­kertben a KISZ KB és a népfront országos tanácsa nagygyűlést rendez. Március 20-án és 21-én az új KISZ- tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek. Március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 58., s a KISZ zászló- bontásának 20. évfordulóján a fővárosban politikai nagy­gyűlés lesz. Március 21-én este fáklyás felvonulást ren-g. dez a KISZ KB és budapesti bizottsága. Április 4-én ha­zánk félszabadulásának év­fordulóján a KlSZ-szerveze- tek országszerte részt vesz­nek az ünnepségeken, meg­emlékezéseken. désessé. Azért kell ezzel szemben határozottan fellép­ni, mert a segítésnek a jó­szándéka mögé bújva, lénye­gében a haladást fékezi. Úgy vélem, jogosan igényelhet­jük, hogy a nők maguk is bátrabban merjék vállalni a gazdasági, társadalmi, köz­életi megbízatást. Egyszóval: ne csak másoktól várják el, hogy egyenrangú, teljes em­bernek tekintsék őket, ha­nem vállalják az előítéletek elleni harcot is. Vállalják mind többen és mind tuda­tosabban az alaposabb poli­tikai tudás megszerzésével fordítást igényel, amelynek feltételeit csak feszített mun­kával tudjuk megteremteni. Tudjuk, ez ne/n megy rövid időn belül. A hangsúlyt most a felelősségre és a tudatos aprómunkára helyezzük. — A haladás fontos össze­tevőjének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a társa­dalmi szervezetek vezető testületéi, valamint a helyi szervek továbbra is az eddi­gihez hasonló gondossággal, felelősséggel foglalkozzanak a nők társadalmi helyzeté­nek javításával. Munkálkod­janak következetesen és szí­vósan azoknak a feltételek­nek a megteremtésén, ame­lyek biztosítják a dolgozó nők teljes társadalmi egyen­lőségét. A vezető testületek a rájuk bízott hatáskörökkel élve — e feltétel-teremtő te­vékenységük során — idejé­ben intézkedjenek a döntés-' re érett kérdésekben. — Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszervezetek, a kommu­nisták a felelősek, és fele­lőségük tudatában jó tervek alapján továbbra is élen jár­nak nőpolitikánk megvalósí­tásában. A kommunisták — köztük a párttag asszonyok és leányok — ebben a mun­kában sem kímélik erejüket, energiájukat. Együtt haladva a nők millióival, megvalósít­ják pártunk politikáját, s ezen belül a nőpolitikáját is. — Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd. Munkánk eddigi eredményei, népünk elkötelezettsége a szocializmus iránt, s az a szilárd elhatározása, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadalmat, prog­ramunk megvalósításának legfőbb biztosítéka. — A fejlett szocialista tár­sadalom. s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk szép műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiséggel, igaz em­berséggel vállalják a rájuk háruló nemes feladatokat, az alkotómunkát és az új nem­zedék nevelését — fejezte be beszédét Borbély Sándor. * A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség üdvözletét Fanny Edelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta, s ki­emelte: a mostani konferen­cia is hozzájárul a közös cé­lok sikeréhez, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a háború, a fasizmus, a faji megkülönböztetés ellen har­colók egységének erősítésé­hez. A vitában többek között felszólalt Glöckner Jánosné, a Tolna megyei Mórágy álta­lános iskolájának igazgatóhe­lyettese. Vasárnap a konferencia a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. Súlyos földrengés Romániában Március 4-én 21.30 órakor Romániában erős földrengés volt, amely mindenekelőtt az ország délkeleti területeit sújtotta. A földrengés emberéletben és anyagiakban nagy károkat okozott, különösen Bukarest­ben, az ország fővárosában. Bukarestben és az elemi csapás sújtotta többi telepü­lésben azonnali intézkedése­ket hoztak a katasztrófa kö­vetkezményeinek felszámolá­sára, a lakosságnak a szük­séges cikkekkel való ellátá­sára, az orvosi segélynyújtás biztosítására. Nagy erőfeszítéseket tesz­nek a romok alatt rekedtek kiszabadítására, a sérültek orvosi kezeléséért. A sérültek megsegítése érdekében kiter­jedt és összehangolt munka folyik. A hazai obszervatóriumok szeizmikus műszereinek ki­Részvéttá vi rat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. az'El- nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Ni- colae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, vala­mint Manea Manescunak, a román kormány első minisz­terének a romániai földren­géssel kapcsolatban. * A péntek esti földmozgá­sok Bulgáriában is komoly anyagi károkat okoztak és az ország északi városaiban szá­mos emberáldozatot követel­tek. A mentőosztagok szom­baton délig a romok alól 19 holttestet és 164 sérültet ás­tak ki. A péntek este keletkezett erős földrengés jelentős ta­lajlengéseket okozott Mol­lengéseiről készült grafiko­nok részletesebb elemzéséből kitűnt, hogy a Richter-skála szerint az epicentrumban 6,5 —7 fokos erősségű lehetett a földrengés, tehát nagyobb, mint Szkopjénél, vagy mint a magyar területen, Dunaha- rasztinál volt. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke és felesége a Szene­gálban, Ghánában, az Ele­fántcsontparton és Nigériá­ban tett hivatalos, baráti lá­togatása után szombat reggel visszaérkezett Bukarestbe. Nicolae Ceausescu a ro­mán párt- és állam más ve­zetőivel együtt az érkezés után azonnal a fővárosnak a földrengés által sújtott öve­zetébe indult. Nicolae Ceausescu, Romá­nia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségálla­potot rendelt el az ország egész területére. davában is. Kisinyovban a föld alatti lökések ereje elér­te a 12 fokozatú skála sze­rinti hetet, a köztársaság dé­li területein pedig a nyolcat A Köztársaság miniszterta­nácsa a TASZSZ tudósítójá­val közölte, hogy emberélet­ben nem esett kár. Kisinyov egyes épületeiben repedések keletkeztek, Kagulban, a köztársaság legdélibb városá­ban pedig néhány régi épület összeomlott. A török rádió szerint pén­tek este Törökország egész területén a Richter-skála sze­rinti 1-től 5,6-ig terjedő föld­rengést észleltek. Halálos ál­dozatokról nem érkezett je­lentés. Jugoszláviában, Szerbia Vajdaság és Bosznia-Herce­govina területén, sőt Horvát­ország egyes vidékein is erős földmozgás volt érezhető. Se­besülésekről és károkról nem érkezett jelentés. A MNOT eredményesen végzi munkáját Feladataink a nők élet- és munkakörülményeinek javításában

Next

/
Oldalképek
Tartalom