Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 55. szám. ÁRA: 1,— Ft 1977. március 6., vasárnap Mai számunkból KÁDERMUNKA A PINCEHELYI TSZ-BEN (3. old.) MERLEGZÁRÓ KÖZGYŰLÉSEK (3. old.) CSAK MOST AZ EGYSZER (5. old.) VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉP — MOTORRAL (4. old.) A közösség fáján Az elmúlt évben csak polgári per 175 ezer volt az országban. A munkaügyi, gazdasági, a büntető és a 850 ezer „nem peres” üggyel együtt csaknem másfél millió ügyirattal foglalkoztak a bíróságok. Vannak konok pereskedők, akiket emberi hibáik vezetnek a bíróság elé. Itt hiába kicsiny a per mögötti érdek, hatalmasak az indulatok: ezek a jól ismert fülemüle-perek. Mindezt a Jogi esetek szakértője, dr. Csiky Ottó mondta el egy nyilatkozatában. Vannak lezárt perek és vannak olyan perek, amelyek még csak perlekedések. A fülemüle-perek ugyanis perlekedéssel kezdődnek. Körülbelül úgy, mint ahogy az kezdődött, és folytatódott az egyik szekszárdi panelházban. Az öt lépcsőházas panelépületben mintegy száz család lakik. Az épület alatt garázsok vannak. A lakásokat is, a garázsokat is az OTP értékesítette annak idején. Van amelyik lakónak jutott itt garázs, van amelyiknek nem. Amikor megtervezték a házat, úgy gondolták: minden lépcsőházhoz tartozik egy olyan garázs is, amelyikben szemetet tárolnak majd. A tervezők így gondolták, a KÖJÁL viszont másképpen döntött. Kiderült, hogy egészségügyi okok miatt ezekben a szeméttárolásra kijelölt garázsokban nem szabad szemetet tárolni. A lakók többsége úgy gondolta: ha már nem lehet szemetet tárolni, akkor ki kell adni garázsként. Lakó.- gyűlésen annak rendje és módja szerint megtárgyalták az ügyet. Havi háromszáz forintért ki is adtak három garázst. A bérleti díj a közös kasszában gyűlik, ezzel is csökkentve a közös feladatokból adódó, egy-egy lakóra eső terhet. Három lépcsőházban minden simán ment. A lakók megértették: közös érdekük a garázsok ily módon történő hasznosítása. A lakógyűlésen még úgy tűnt: nem lesz probléma a többi lépcsőházban sem. Lett. Volt olyan garázs, amelybe praktikus okokból betették motorkerékpárjaikat a lakók. Ha már nem lehet szemét- tároló, gondolták, ne álljon üresen. Amikor a döntés megszületett, a motorkerékpárosok „kiköltöztek”. Viszont az „élelmes” autósok beköltöztek. Így gondolkodtak: „Nekem is részem van a szeméttárolóban...” És a saját része jogán elfoglalta az egészet. Fizetni nem hajlandó, mert ő már az építkezésért fizetett. Hiába érvelnek a lakók: „A szeméttároló közös, mindenkinek egyformán része van benne, igazságtalan, hogy egy lakó kisajátítsa magának az egészet. Tartsa ott a kocsiját, rendben van, de fizessen.” Se ki nem mennek, se nem fizetnek. A másik Károm garázst bérlők is nyugtalankodnak: „Ha ők nem fizetnek, akkor miért kell nekünk fizetni?” Nem írom le, hogy milyen jelzővel illetik őket: „Azért, mert ti...” Hónapok óta nyugtalanság van ebben a házban. Időnként fel-fellángolnak az indulatok. Kiabálnak, perlekednek egymással azok, akik közös fedél alatt kénytelenek élni. A többség békességben, egyetértésben, jószomszédi viszonyok között szeretné leélni az életét. De lehetetlen, hisz akaratlanul is tanúja az ilyen és hasonló jeleneteknek: az egyik szeméttároló-garázs előtt emberek állnak .Vitatkoznak. Az egyik közülük ordítozik: „Nem és nem! Inkább nem használom a kocsim, rohadjon ott a garázsban, én onnan ki nem jövök. És azt szeretném én látni, hogy valaki onnan kitegye a kocsimat ...” Ha mégis kijön a kocsijával, akkor megkezdődik a „versenyautózás” — ki kit tud megelőzni. És, ha másnak sikerült beállni, mint aki leginkább jogot formál a beállásra, akkor kezdődik ismét a krucifiksz világ. Egyelőre még csak perlekednek. Ezeket a perlekedéseket nem jegyzi a Statisztikai Hivatal. Ha az ilyen, és hasonló perlekedésekről is statisztika készülne: kiderülne, hogy sokkal több a fülemüle-per nálunk, mint amennyiről írásos bizonyíték van. A fülemüle-perek és perlekedések csakúgy, mint Arany János idejében: az enyém-tied, illetve enyém-mienk körül forognak. Péter és Pál még a diófán ülő madár füttyéért perlekedett. Péter és Pál esetében csak két ember ügye volt: kinek fütyül a madár. Most is vannak még ilyen két emberre tartozó ügyek. De egyre több az enyém-mienk körüli összecsapás is, ami miatt nem egyszer: „ölre mennek, hajba kapnak ...” Mindez történik azért, mert egyes emberek nem tudják, vagy nem akarják elismerni: különbség, nagyon nagy különbség van az enyém és a mienk között. A mienk azt jelenti, hogy az enyém is, de nem azt, hogy csak az enyém. A garázsba beállásért kakaskodók úgy küzdenek a közösség tulajdonát képező garázsért, mintha az övék, és nem úgy, mintha az övék is lenne. Pedig lényeges ez az is. Az „is” ebben az esetben a közösség érdekét jelenti. Azokét az emberekét, akiknek többsége úgy döntött: kiadják a garázsokat bérbe, ezzel is csökkentik a közösség egy főre jutó kiadásait. Ugyanis a kiadások is közösek. Érdekes, de így van, a közösség kiadásait egyetlen, ebben a házban lakó tulajdonos sem akarja magára vállalni. Ha a közösségnek vannak kiadásai, akkor a garázshasználatra ingyen jogot formálók nem mondják: „Nekem is részem van a közös kiadásokban, tehát fizetem az egészet.” Ugyancsak furcsán néznének rá a többiek a bejelentés hallatán. Legalább olyan furcsán, mint most, amikor ezt mondja: ..A mienk a garázs, tehát az enyém!” Furcsa, tarthatatlan következtetés az ilyen. Nem is tudja sokáig elviselni a közösség az ilyen emberi magatartást. Ebből a perlekedésből is per lesz, a közösség nevében indított per, hacsak a kollektíva-nem érteti meg velük: a közösség fáján mindannyiunknak egyformán énekel a madár. Megkezdődött a Magyar Nők Országos Tanácsának II. knnferenciája A nők munkába állása Szombaton a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1970-es határozata minőségi változást idézett elő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését és jelentősen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is. A gondolkodás formálásában meghatározó szerepük volt a kommunistáknak, a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek. Elmondhatjuk, hogy a nőkérdés mindinkább társadalMeghitt pillanatok: vörös- nyakkendős úttörők virágcsokorral és a zánkai úttörő- városv gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabján val, egy, az Anyát idéző ké- zipnunkaképpei köszöntötték a konferencia résztvevőit. Az úttörők Békéscsabáról jöttek és a zánkai őrsvezető-képző tábor egy hónapjából villantottak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszöntésük: a hazulról Zán- kára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalmazott levelekből olvastak fel részleteket. A tanácskozás Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg munkáját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. A beszámolót követően az elnöklő Keserű Jánosné ismertette a konferencia munkarendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megkezdődött a vita. mi üggyé válik — mutatott rá Erdei Lászlóné. — A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági körülmények között kezdődött. Ez gyors és hatásos intézkedéseket tett lehetővé, különösen az élet- és munkakörülmények, a szociális ellátás javításában. A KB határozata és az erre épülő 1013-as kormánydöntés szellemében a vállalati és szövetkezeti tervekben, valamint a kollektív szerződésekben megfogalLényegében teljes a nők foglalkoztatása, mindenki dolgozhat, aki akar. Ez gazdasági függetlenséget és biztonságérzetet ad a nőknek. Hazánkban a nők munkába állása követte a népgazdaság szerkezeti változásait és az ipar területi elhelyezkedését. A szocialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyományosan nőket foglalkoztató iparágakban nőtt, hanem a villamosenergia-, a vegyi és a gépiparban is. Sajnálatos viszont, hogy a fejlődés ellenére a szocialista iparban dolgozó szakmunkásoknak csak 21 százaléka nő. Ezzel egyidejűleg mintegy 100 ezer nő szakmunkás-bizonyítvány- nyal a kezében, kellő felkészültséggel, betanított vagy más munkát végez. Ezért azonban nem lehet csak a nőket hibáztatni. Igen gyakran a kedvezőtlen munkakörülmények, a nekik nem megfelelő munkarend, a rossz munkahelyi légkör és az'őket hátráltató előítéletek miatt távoznak. Mindezt egybevetve, az ipari munkásnők munkaerkölcséről csak a legjobbakat hallani. Nagy tartalékot aknázhatnánk ki, ha a nők nagyobb szakképzettséggel a megfelelő helyen állnának gazdasági céljaink szolgálatában. Politikai, érzelmi azonosulásukat a munkásosztállyal kifejezi, hogy ott vannak a munkaversenyben és a szocialista brigádtagok 35 százalékát adják. Köszöntjük Vörös Csepel dolgozóit, akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nemzetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny nagy hazai és nemzetközi visszhangra talált. Ebben a munkaversenyben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti érdekeinek egysége. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nő. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű termelés, a munkaszervezés, a munkarend és a szociális ellátás kedvez nekik. A termelőszövetkezeti dolgozók fele a nő. Sokan közülük alapító tagjai a szövetkezeteknek és a szocialista brigádoknak is. Egyre inkább folyamatossá válik munkájuk és növekedik a ledolgozott 10 órás munkanapjaik száma. A területi különbségek azonban nagyok és a nők 20 százalékának még nem tudják biztosítani a kötelezően előírt munkanapokat, ami a szociális ellátásban is hátrányos. A termelőszövetkezeti asszonyok többnyire nem gépesített, munkaigényes mezőgazdasági kultúrák termesztésében vesznek részt. Sokan kimaradnak a nagyarányú műszaki fejlesztésből, egyrészt azért, mert nincs megfelelő képzettségük, másrészt a nőknek való munka korszerűtlen megítélése miatt. A termelő- szövetkezetekben fizikai munkát végző nők 7 százaléka szakmunkás csupán. Ha több gondot fordítanának a nők szakképzésére és a munkaszervezésre, akkor módot adnának szélesebb körű elhelyezkedésükre és a folyamatos munka végzésére is. (Folytatás a 2. oldalon.) Erdei Lászlóné beszéde Minisztériumi szemle a Szekszárdi Húskombinátnál A megye második legnagyobb kiemelt beruházásánál, a Szekszárdi Húskombinát építkezésénél az érintett minisztériumok — KGM, ÉVM, MÉM, Művelődésügyi Minisztérium — képviselői, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői a kivitelezőkkel, tervezőkkel közösen áttekintették a beruházás jelenlegi helyzetét. 1977. január 1-vel kezdőd, tek meg ugyanis a húskombinát tényleges építői munkálatai, a központi nagycsarnok betonozása, a tmk-üzem építése. A résztvevők áttekintették az 1976-os előkészítő év eredményeit és operatív megbeszélést folytattak a felmerülő akadályokról, hiányokról. A Művelődésügyi Minisztérium képviselői kilátogattak a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe, hogy megtekintsék azokat a lehetőségeket, amelyeket a szakmunkásképző intézet nyújtani tud, hogy a majdan beinduló húskombinát megfelelő szakmunkásgárdával rendelkezzen. Az időjárás nehézségei ellenére megfeszített erővel folynak a főépület alapozási munkái Fotó: Gk mázták a dolgozó nők érdekében teendő intézkedéseke és nagy részüket megvalósították.
