Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

Mai számunkból XXVII. évfolyam, 53. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1977. március 4., péntek okok, Érvek, ÉRZÉSEK (3. old.) KOMMUNISTA SZÜLÖK ÉRTEKEZLETE (5. old.) JÓ AZ ÚJ LÁTOGATÁSI REND (5. old.) KOSÁRLABDA (6. old.) A tények NEM TÚL népszerű do­log az építőipar mellett szót emelni. A köztudat a dicsérő szót ilyen esetben általában gyanakodva fo­gadja — ezzel szemben az élcelődő kritika mindig jó talajra hull, ha az építő­ipar hiányosságait hinti szét. Most sem akarok védő­beszédet mondani, hisz — úgy érzem — a tárgyilago­san gondolkodó emberek előtt erre szükség sincsen. Egyszerűen arról van szó, hogy ráfanyalodva a szom­bat esti tévéműsor hang­zatos című programjára — kénytelen voltam elgondol­kodni azon, hogy a hu­moros képsorok vajon mennyire vidították fel azt a néhány tízezer építő­munkást, aki hétközben valahol kinn a csípős hi­degben birkózott kővel, vassal, betonnal... Vegyünk egy építőipari vállalatot — az ellenpél­da kedvéért. Mondjuk a Tolna megyei Tanácsi Épí. tőipari és Szerelő Válla­latot. AZ ELMÚLT esztendő­ben 370 millió forint ér­tékben építettek házakat, óvodákat, iskolát, üzeme­ket. A stagnáló vagy ép­pen csökkenő munkáslét­szám mellett ez nem kis feladatot jelentett a vál­lalat dolgozóinak. Természetes, hogy az építők garanciát adnak munkájukért. A garanciá­lis munkák értéke — a tavalyi esztendőben alig haladta meg a két és fél millió forintot. Leegysze­rűsítve — ennyj volt a „selejtje” az évközbeni munkának. Kérdés, hogy a 370 millió forintot te­kintve ez sok vagy kevés. Erre a választ ki-ki ön­maga megadhatja, ha ki­csit körültekint a saját portáján, hogy vajon az ott és — ne adj isten — ál­tala végzett munkának há­nyadrésze a selejt...? Ugyanis, maradva a té­nyéknél, a TOTÉV és az építőipar — garanciális ja­vításainak zömét a nyílás­zárók — magyarul ajtó- ablak okozta hibák jelen­ti. S hogy miért? A feszített munkatempó és a szárítókapacitás (or­szágos gond) miatt képle­tesen szólva: tegnap még rigó fütyült azon a fán, amit ma mint ajtót beépí­tenek az új házakba. Lehetne még sorolni — de felesleges. ELÉG nyitott szemmel körülnézni, aztán építő­munkásaink zömének be­csülettel végzett munkája, változó, szépülő környeze­tünk úgyis meggyőz ben­nünket. Gyvgy- ...... ....I volt ak A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége, csütörtö­kön, a szakszervezet centená­riuma alkalmából ünnepi ülést tartott. Az ülés elnök­ségében helyet foglalt Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Biszku Béla, a Közpon­ti Bizottság titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. Ugyancsak az elnökségben voltak a SZOT, a Munkaügyi Minisztérium, a Kohó és Gép­ipari Minisztérium, a Nehéz­ipari Minisztérium és a Fővá­rosi Tanács vezetői, továbbá a kitüntetett brigádvezetők, szakszervezeti veteránok. Az elnökség tagjai között volt a Szakszervezeti Világszövet­séghez tartozó vasasszak­szervezetek nemzetközi szö­vetségének, a szovjet gépipa­ri, kohász- és villamosipari szakszervezetek közös kül­döttségének és a finn vasas­szakszervezetnek a vezetője. Az ünnepi ülésen ott volt 18 ország szakszervezeti delegá­ciója is. Méhes Lajos, a vasasszak­szervezet főtitkára ünnepi beszédében megemlékezett a 100 évvel ezelőtt alakult el­ső magyar osztályharcos vas­ipari szakmai szervezetről, a vas- és ércmunkások szak­egyletéről, majd rövid törté­neti áttekintést adott az el­múlt évszázad küzdelmeiről, szakszervezeti munkájáról. A főtitkár a történelmi tanulsá­gokat elemezve rámutatott: A vasasszakszervezet szá­(Folytatás a 2. oldalon). A vasasszakszervezet központi vezetőségének ünnepi ülé­sén Biszku Béla, az MSZMP1 Központi Bizottsága üdvöz­letét tolmácsolta. (Képtávírónkon érkezett). A vasasok mindig zászlóvivők Pártnap Dr. Ábrahám Kálmán KPM-államtitkár a népgaz­daság helyzetéről tartott elő­adást azon a pártnapon, amit Szekszárdon, a városi párt- bizottság rendezett a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében. Az államtitkárt fogadta K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára. A pártnap után a város és a megye ve­zetőinek kíséretében megte­kintette a várost. Guiringaud Varsóban Louis de Guiringaud fran­cia külügyminiszter, aki.szer- dán este érkezett hivatalos látogatásra Varsóba, csütör­tökön reggel megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírem­lékét, majd megkezdődtek a lengyel—francia külügymi­niszteri tárgyalások. Szekszárd Bécs Plenáris ülés Éppel Ernőné és Simon Lászlóné, a kertészet dolgo­zói válogatják, szedik a fejlettebb, eladásra érett retket. gk—st A másik 200 négyzetméteres fóliasátor alatt az előkészített talajba karalábé­palánták kerülnek. Egy hónap múlva lesz friss áru belőle a piacon. Szeltner Jó- zsefné, Köves Gézáné és Rab Ferencné ezt a munkát végzi.------------------------------------------------•—------------------------ydSryjfc*..-----------------------------------­A kocsolai Vörös Csillag Tsz évek óta biztos zöldségfelvásárlási forrása a kör­nyék kereskedelmi egységeinek. Az idén megkezdték — bár most szünetel a nedves talaj miatt — a paraj szedését. A kertészetben hétfőn már ötszáz csomó retket adtak át a dombóvári ÁFÉSZ-nek. A fűthető, 400 négyzetméteres fólia alatt mintegy hét­ezer csomóra való primőr áru szedését, csomózását végzik folyamatosan. A MÉM és Tolna megye vezetőinek megbeszélése Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes csütörtökön Szekszárdra látogatott, ahol találkozott dr. Gyugyi János­sal, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkárá­val és dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökével. A megyei tanácsházán a mi­nisztérium és a megye veze­tői tervegyeztető tanácsko­zást tartottak. A megbeszélé­sen részt vettek a miniszté­rium, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának, a megyei tsz-szövetség és az állami gazdaságok területi főosztá­lyának vezetői, képviselői. A résztvevők áttekintették a mezőgazdaság múlt évi eredményeit. A megállapítás szerint, a mostoha időjárás miatt a megye mezőgazdasági eredményei nem érték el a tervezettet, de az előző évi szintet meghaladták. Szám­ba vették az idei év legfonto­sabb feladatait is. Egyetértet­tek abban, hogy a megyebe­li fejlesztési célok közül az állattenyésztés eredményei­nek fokozásáért, a zöldségter­mesztés fellendítéséért, az ültetvénytelepítések, elsősor­ban a szőlőültetések növelé­séért van a legtöbb tenniva­ló. A megye mezőgazdaságá­nak fejlesztésével kapcsola­tos konkrét kérdésekben is megegyeztek. A megbeszélés után a vendégek megtekin­tették a TOLNAKER Szö­vetkezeti Vállalat évi 15 ezer sertést vágó húsüzemét, va­lamint a tolnai Aranykalász Tsz kertészetét és szőlészetét. (B. L.) Csütörtökön a bécsi Hof­burg nemzetközi tanácskozó- termében megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tanácskozás- sorozat újabb plenáris ülését. Volfgang Behrends nagykö­vet, az NSZK küldöttségének vezetője elnökölt a sorrend­ben 128. zártkörű tárgyalá­son. Ezúttal Todor Dicsev nagykövet, a Bolgár Népköz- társaság delegációjának ve­zetője szólalt fel. A Concordia-sajtóközpont- ban rendezett tájékoztatón a szocialista országok szóvivő­je elmondta, hogy Dicsev nagykövet a „szárnyorszá­gok” biztonságának kérdésé­ről fejtette ki kormányának álláspontját. A különleges státusszal részt vevő orszá­gok érdekeinek az felel meg legjobban, ha Közép-Európa térségében lényeges katonai enyhülést valósítanak meg. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy a bécsi tárgyalások köz­vetlen résztvevői ebben a körzetben csökkentik had­erőiket és fegyverzetüket. Utalt arra, hogy a redukálást kölcsönösen és egyenlő szá­zalékos arányban kell meg­valósítani, ahogyan azt a szocialista országok javasol­ták. A vasasszakszervezet központi vezetőségének ünnepi uíése

Next

/
Oldalképek
Tartalom