Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1977. március 3. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Tenni kellene A várongi termelőszövet­kezetben körülbelül kilenc­ven fiatal dolgozik. A KISZ- szervezetnek huszonötén tag­jai. Az őszi ifjúsági parla­menten a következő felszóla­lások, kérések és kérdések hangzottak el. A fiatalok sze­retnének sportolni és ez a kérdésük egybeesik a KISZ KB" edzett ifjúságért indított akciójával. A községben pil­lanatnyilag nincs sportklub. A KISZ-szervezet tagjai kö­zül sokan a szomszédos foci­csapatok tagjai. Ezen szeret­tek volna változtatni. Kifo­gásolták a lóistálló dolgozói a szociális létesítmények rossz állapotát. Kérték, hogy indul­jon meg újra a lovasoktatás. Kérdés hangzott el arról, hogy vesz-e a termelőszövet­kezet színes televíziót a klub­nak. Nemcsak a fiatalokat ér­dekli, hogy a szövetkezet víz­müvére rá lehet-e kapcsolni a lakóházakat? A parlamen­ten nem hangzott el erre vo­natkozó válasz, de azóta el­dőlt: van mód a víz beveze­tésére, ha minél többen ösz- szefognak. Lakóházbővítésre, például fürdőszoba építésére hitelt is lehet felvenni. Az egy lakóházra jutó költség annál kevesebb, minél töb­ben vezettetik be a vizet. A termelőszövetkezet veze­tősége tárgyalásokat” folytat egy dombóvári lovasoktató­val, rendbe hozzák az istálló körül a szociális létesítmé­nyeket is. A színes televízió vásárlá­sát maguk a KISZ-tagok sem szorgalmazzák. Vannak olyan vélemények, miszerint ennél okosabban is el lehetne köl­teni azt a pénzt. A sportklub megalakítása azonban már feltétlenül a fiatalok dolga. A termelőszövetkezet ehhez is éppúgy megadja az anyagi segítséget, mint ahogy az év közi kirándulásokhoz megad­ta. Jól fizető munkát is fel­ajánlottak a KISZ-nek az ősszel, de a huszonöt tagból fhinden alkalommal még öten sem jelentek meg. Az alapszervezet legfőbb baja, hogy a kezdeti lelkese­dés . után minden kezdemé­nyezésük abbamarad, ennek a tünete a gyakori titkárvál­tozás is. Most ismét van mód­juk változtatni a jelenlegi helyzeten, hiszen megkezdőd­tek a beszámoló taggyűlé­sek. amit — már az új veze­tőséggel — az akcióprogra­mot és az egyéni vállalásokat meghatározók követnek. Szép kiejtés 1977. február 22-én a paksi „Vak Bottyán” Gimnázium­ban Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd verseny isko­lai fordulójára került sor. A versenyzőknek egy kötelező és egy szabadon választott művet kellett felolvasniuk. Szoros verseny alakult ki. A helyezetteknek a zsűri elnö­ke, Glósz Lajos igazgató ok­levelet és könyvjutalmat adott. Első helyezést Rujder Erzsébet II. osztályos, máso­dik helyezést Kern Katalin II. osztályos, harmadik he­lyezést Vida Gyöngyi I. osz­tályos tanuló ért el. A töb­biek is igyekeztek, de min­denki nem juthatott tovább. Nepp Ágnes I. oszt. tanuló Megfejtés A PÁRT ifjúságpolitikai határozatának megvalósítása, valamint az ifjúsági törvény betartása és betartatása az egész társadalom feladata. Ebből különböző társadalmi, állami szervek és szerveze­tek, a maguk sajátos eszkö­zeivel veszik ki részüket. A szakszervezetek megyei taná. csa mostanra elkészítette ösz- szegező felmérését a tapasz­talatokról, amelyek egyben a további tennivalókat is fel­vázolják az szb-k és szak- szervezeti szervek számára. Az ifjúsági parlamentek fő célkitűzése volt: a fiatalok közéleti tevékenységének ki­bontakoztatásával szolgálni a szocialista demokrácia ki- szélesítését, ezt a fórumot is az ifjúság eszmei-politikai nevelésének és mozgósításá­nak színterévé tenni. A szakszervezeti bizottsá­gok már az előkészítés mun­káját is törekedtek elősegíte­ni. Üléseiken értékelték, megvitatták a vállalati be­számolókat, - javaslataikkal segítették kibőviteni, ponto­sítani azokat. így történt Bonyhádon, a zománcgyár­ban, Tolnán a selyemgyár­ban és a textilben, a szek­szárdi bőrdíszműnél is. Eze­ket az szb-üléseket annak tudatában tartották, hogy az ifjúsági parlamenteken nem­csak a vállalatok gazdasági, hanem szakszervezeti veze­tői is beszámolni tartoznak a fiatalokért végzettekről. Ahol így történt, ott az ifjúsági parlamentek általában sike­resek voltak. Nem kis mértékben a si­kert segítette elő az is, ami­kor a munkahelyi parlamen­tet megelőzően írásban a fia­talok rendelkezésére bocsá­tották a vezetői beszámoló­kat. Sajnos, erre a munka­helyeknek csak mintegy öt­ven százalékában került sor. A jövőre nézve ez figyel­meztető. Az is jó volt, hogy több helyen meghívták a parlamentre a GYES-en lévő­ket, a harmadéves ipari ta­nulókat és a katonai szolgá­latot teljesítőket. A fiatalok nyíltan, elfogó­dottság nélkül szóltak a be­számolókhoz. Nem szeren­csés, hogy sok helyütt olyan kérdéseket is feszegettek, amelyekkel nem kellene vár­ni a kétévenkénti parlamen­tekre, hanem a napi munka során kellene szóvá tenni Ilyenek a mindennapos ter­melési problémák, a munka­helyi gondok, az anyag-, szerszámhiány és így tovább. Ez többnyire ott fordult elő, ahol a vezetői beszámoló is túlságosan termeléscentrikus volt, ahol az ifjúsági tör­vényt és a vállalati intézke­dési tervet nem ismerik elég­gé a fiatalok. Érdemes számba venni, milyen kérdések foglalkoz­tatták és foglalkoztatják a fiatalokat, melyeknek adtak 1 hangot az ifjúsági parlamen­teken. Kiemelten foglalkoz­tak a szakmai képzéssel és a munka melletti tanulás lehe­tőségeivel. A tapasztalatok szerint, főleg közép- és fel­sőfokú képzésnél — nagyobb az igény, mint a vállalatok által biztosított lehetőség. Sokan azért nem vállal­koznak az általános iskola elvégzésére, mert utána nem biztosított a szakma meg­szerzésének lehetősége. Több vállalatnál — BVK, BHG, MMG — úgy nyilatkoztak, hogy nehézségek vannak a technikusi minősítés meg­szerzésével kapcsolatban. Gondot jelent megyénkben az élelmiszeripari szakmun­kásképzés hiánya is. Több fiatal pedagógus, or­vos, közalkalmazott az idő­sebb kollégák segítségét kér­te beilleszkedésükhöz. A la­káskérdés. óvodai és bölcső­dei e'helyezés változatlanul gond. örülni kell annak, hogy a fiatalok nemcsak kértek, hanem jelentős társadalmi munkát is .felajánlottak az említett gondok enyhítésére. A fiatalok felelősségérze­tét bizonyítja, hogy szinte valamennyi helyen szenvedő, lyesen ostorozták a munka­helyi légkört zavaró, bosz- szantó hibákat. Az egyéni és kollektív munkaversenyfor- mák mindenütt szóba kerül­tek. Általánosítható tapasz­talat, ha a vezetői beszámo­lók feladatmeghatározó ré­sze konkrétabb, pontosítot- tabb lett volna, sokkal több felajánlás születik, sokkal több javaslat hangzik el a munkahelyi üzem- és mun­kaszervezéssel kapcsolatban. A szakszervezeti felmérés egy érdekes megállapítására feltétlenül fel kell figyelni, így hangzik: „Nagyon sok értelmes, jól felkészült fia­talt ismerhettünk meg, akik­re a gazdasági és politikai feladatok megoldásában szá­mítani lehet.” Magyarán ar­ról van szó, hogy a jövő ká­derutánpótlása szempontjá­ból is figyelni kell az ifjúsá­gi parlamentekre. A sokszo­ri esetlegesség helyett a ká­derkiválasztás tervszerűsé­gét is szolgálhatják. Előisko- lát teremtenek a fiataloknak a kiemelkedésre és lehetősé­get adnak a kiemelkedők megismerésére. L. Gy, Közöljük az 1977. február 17-i keresztrejtvény helyes megfejté« sét és nyerteseit, valamint a 6 keresztrejtvényt helyesen meg­fejtők között kisorsolt külön- dijakat is. Élelmiszer-eladó — Cukrász — Vegyesbolti eladó — Szakács. Nyertesek: Iskolatáskát nyert: Kocsis Zol. tán, 7200 Dombóvár, Kisfaludy u. 44., a III sz. ált. iskola 8. oszt. tanulója. Gyermek-fényképezőgépet nyert: Horváth János. 7211 Dalmand, Árpád u. 1 A., 5. oszt tanuló. Édességcsomagot nyert: Felker Judit, 7130 Tolna, Lehel u. 12., 7. oszt. tanuló. A különdíjak nyertesei: A KISZÖV és a lengyeli Mező- gazdasági Szakmunkásképző In­tézet 250 Ft értékű ajándékutal­ványát nyerte: Endrődi Ferenc, 7100 Szekszárd, Wosinsky ltp. 33., az I. sz. ált. iskola 8. oszt! tanulója. A tamási Kop-Ka AFÉSÉ és a Paksi ÁFÉSZ 250 Ft-os ajándékutalványát nyerte: Gebhardt János, 7090 Tamási, Rákóczi u. 59., 7. oszt. tanuló A tamási Kop-Ka ÁFÉSZ 200 Ft-os ajándékutalványát nyerte: Vincze Csaba, 7052 Kölesd, Vorosilov u. 434., 8 h. oszt. tanuló. A KISZÖV 200 Ft-os ajándék- utalványát nyerte: Miszler Ágo­ta. 7173 Zomba, Gábor Áron u. 82., 8. oszt. tanuló. A MÉSZÖV ajándékát, egy- egy 200 Ft értékű ajándékutal­ványt nyertek: Strigens Györgyi, 7150 Bony- hád. Vasvári u 44., a II. sz. ált. iskola 5. oszt. tanulója és Háhn Györgyi 7100 Szekszárd, Wosins­ky ltp. 33., a II. sz. ált. iskola 5a. oszt. tanulója. Schubert Péter: Jónás könyve 3. hály Megyei Központban. Művelődési vfé Fotó: kz Bakó László: Torzó Schubert Péter Heritesz Gábor A KISZ képzőművészeti ösztöndíjasai nek érezte: mást akart. A „más” szobrocska, fafaragás, aztán szobrászkodás lett. La- borcz Ferenc szobrászmű­vésztől tanulta az alapisme­reteket, s az ő révén jutott el az első Tolna megyei kép­zőművész alkotótáborba is. Az akkor született kapcsolat az itteni amatőr képzőművé­szekkel egyre erősebb. Heri. tesz közéjük tartozik. Fémmel, fával, kővel dol­gozik, az „eltérő” izgatja. Művei a titkot kutatják: mi szakít ki az általánosból, az átlagos közül? Schubert Péter Pécsett született, 1946-ban — iskolába Szakályban járt. Kisiskolás volt, amikor ki­derült, hogy különösen ügye­sen rajzol. A pécsi művésze­ti gimnáziumban érettségi­zett, aztán új irányba indult: műszaki főiskolára jelentke­zett, egy évig üzemmérnök­ként is dolgozott Szekszár- don. A mérnöki munkánál mégis jobban vonzotta a kép­zőművészet, s hogy közelebb kerüljön hozzá, elment nyomdai grafikusnak. Akkoriban elsősorban a grafika sokszorosított eljárá­sai foglalkoztatták, közben — munkája hatására — egy­re többet próbálkozott az al­kalmazott grafikával. Pla­kátjai, meghívói közismertek a megyében, de munkáit két önálló kiállításon bemutatta, részt vett a stúdió vala­mennyi bemutatóján. Eddigi alkosátait végeg- nézve, egyre többször talál­kozunk a betűvel, mint mo­tívummal, mint témával: a betűkultúra leegyszerűsítése új grafikáinak célja. Munkáiból március 20-án nyílik kiállítás a Babits Mi. Bakó László Szekszárdon született, 1949-ben. Édesapja mestersé­ge ács volt, maga faragta gyerekei játékait. Ilyenkor valaki utánozta mozdulatait: a fia. Szakkörbe azért iratkozott, hogy alaposan és „igazán” megtanulja, hogyan kell raj­zolni. Tizenhat éves volt, amikor a szőlőben lelt ho­mokkőből szobrot faragott — s azóta is megfarag minden alkalmas követ... Leérettségizett, majd Süt- tőre utazott, hogy megtanul­ja a kőfaragás mesterségét. Szaktudását nemcsak mint amatőr szobrász hasznosítja, 1974-től kőfaragó kisiparos­ként dolgozik. A képzőművészeti stúdió alapító tagja, rendszeresen részt vesz a stúdió kiállítá­sain, a szekszárdi szoborpark egyik kezdeményezője. Bár tervei, modelljei anyagaként fémmel, műanyaggal is ta­lálkozunk, szobrait elsősor­ban kőből faragja. Havasi Edit Huszonöt éves, bonyhádi születésű, Bonyhádon élő asszony. Férje ismert nevű amatőr, Tóth József szobrász. Havasi Edit ügyes kezű kislány volt: a nagymama irányításával hamar megta­nult kézimunkázni, és na. gyón szépen horgolt. Rajz­tanára, Kovács Ferenc is te­hetségesnek tartotta: ő irá­nyította Pécsre, a képzőmű. . vészeti gimnáziumba, ahol szövő szakra járt. Ioarművésznek készült: érettségi után cipőgyárban dolgozott, hogy jó cipőterve­ző legyen. Aztán férjhez ment és maradt Bonyhádon. Két kisfia van, s ideje kevés az alkotó munkára. A cipő­tervezés már nem foglalkoz­tatja, ellenben visszatért ré­gi szenvedélyéhez, a szövés­hez. Az ösztöndíj számára kü­lönösen sokat jelentett: ösz­tökélte a munkára, arra, hogy körülményei ellenére is szőjön. Amikor ezeket a munkáit készítette, második gyerekét várta: ez a különös lelki, testi állapot ragyogta be az alkotás folyamatát... Közös kiállítása volt Bony­hádon Tóth Józseffel, részt vett több stúdióbemutatón. Heritesz Gábor Neve görög eredetű — ön­magát fővárosi lakosnak, de megyei szobrásznak mondja. 1948-ban született Budapes­ten, ott is él. A Zalka Máté Katonai Főiskola modellező technikusa. Tizenhat éves volt, amikor addig legkedvesebb időtöl­tését, a rajzolást már kevés­Rendhagyó módon be­szélgettünk a megyei KISZ- bizottság 1976. évi képző- művészeti ösztöndíjasaival. Ültünk egv hosszú asztal két oldalán, aminek a vé­gén a zsűri munkálkodott: halkan vitatkoztak, 1977- ben ki kapja az ösztöndí­jakat? Később azt is eldön­tötték, hogy az ideiek: Ba­kó László, Havasi Edit. Heritesz Gábor és Schubert Péter beadott munkái kö­zül melyik kerül bemuta­tásra. A zsűri jó véleménnyel volt a pályamunkákról. Is­merkedjünk meg alkotóik­kal. Bakó László Havasi Edit Heritesz Gábor: Csoport Havasi Edit: Három virág A szakszervezet és az ifjúsági parlamentek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom