Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

/tolnaV , , 2 ^PUJSAG 1977. március 3. Tovább bővül a versenymozgalom Közös közlemény Púja Frigyes angliai látogatásáról A közelmúltban tartották meg Szegeden a tejipar szo­cialista brigádvezetőinek X. országos tanácskozását. Ezen a tanácskozáson a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat dom­bóvári gyáregységének kül­dötte, Rácz László szo­cialista brigádvezető je­lentette be az ország külön­böző részeiből összegyűlt brigádvezetők előtt a válla­latnál dolgozó kollektíva csatlakozási szándékát a cse­peli versenyfelhíváshoz, ame­lyet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulójának megünneplésé­re hirdettek. Az elmúlt héten tartott a Tolna megyei Tejipari Vál­Leszerelési központ New Yorkban, az ENSZ központjában, megalakítot­ták a leszerelési központot és az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszakának össze­hívását előkészítő bizottsá­got, ami fontos szakasz a le­szerelési világkonferencia megrendezéséhez vezető úton. Mint ismeretes, a rend­kívüli ülésszak összehívásá- -nak eszméjét a Szovjetunió vetette fel. Az ENSZ-ben ezekben a napokban talál­koztak a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Románia, Jugo­szlávia, Venezuela, Mexikó, Ausztria, Franciaország, Hol­landia, Japán, Ausztrália, In­dia és Libéria* diplomatái és szakértői, akik megkezdték a fegyverkezési hajsza gazda­sági és szociális következ­ményeinek megvitatását. Mindez azt bizonyítja, hogy a közgyűlés ülésszakai között is a fegyverkezési hajsza megfékezésének probléma­körére összpontosul az ENSZ figyelme. lalat termelési tanácskozást, amelyen a vállalat küldöttei megerősítették az országos tanácskozáson elhangzotta­kat: valamennyi üzem, szo­cialista brigád csatlakozik a mun'kaversenyhez. * Az elmúlt héten mintegy kétszáz taggazdaság képvise­lője gyűlt össze Bábolnán az iparszerű kukoricatermelési rendszer igazgatói tanácsá­nak ülésén. Ezen a tanácskozáson, ahol az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről volt szó, Barsi Mihály, a zombai Egyesült Erővel Mg. Terme­lőszövetkezet főagronómusa javasolta, hogy az IKR tag­gazdaságai csatlakozzanak a MADRID Szerda déPCta a spanyol fővárosban tartózkodik Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A csúcstalálkozó első hi­vatalos megbeszélését szer­dán délután tartották a Me- lia Castilla szállóban. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára újságírók előtt kije­lentette, hogy pártja műkö­désének gyors engedélyezé­sére számít. Carrillo a mad­ridi Barajas repülőtéren nyi­latkozott, ahol a kétnapos tárgyalásokra érkező Enrico Berlinguert, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárát fo­gadta. A Spanyol KP főtit­kára annak a reményének adott hangot, hogy a legfel­sőbb bíróság kedvező döntést hoz. Kijelentette, hogy bízik a bíróság tagjainak igazság­érzetében. WASHINGTON James Carter, az Egyesült Államok elnöke fogadta a csepeli dolgozók jubileumi munkaverseny-felhívásához. A taggazdaságok és a kö­zös vállalat dolgozói figye­lembe véve a korábbi fej- ajánlásokat, 1977-re terve­zett 63,34 mázsás hektáron­kénti kukoricatermeléssel szemben, hektáronként 50 kilogrammal akarják meg­emelni a hozamot. Ez pedig a 240 hektáros területen 380 ezer tonna terméstöbbletet jelent a tavalyi évhez ké­pest. Vállalásuk szerves része még, hogy csökkentik a ter­melési önköltséget, fokozni kívánják a kombájnok, trak­torok, gépek tökéletesebb ki­használását. Szovjetunióból kiutasított Bukovszkijt, köztörvényes bűnözőt, aki a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fejlesztésé­nek tevékeny ellenfeleként is ismert. A találkozó előtt W. Mon­dale, az Egyesült Államok alelnöke fogadta Bukovszkijt. NAIROBI Amin ugandai elnök utasí­totta az ország tartományi kormányzóit, hogy az Ugan­dában élő 240 amerikaitól szerezzenek be írásbeli nyi­latkozatot, amely tartalmaz­za: mióta élnek Ugandában, milyen ingó- és ingatlan va­gyonnal rendelkeznek, érte-e őket valamiféle bántódás és az országban kívánnak-e maradni. Nincs hír Amin és az amerikaiak találkozójá­nak új időpontjáról. Az ENSZ székhelyén Waldheim főtitkár másod­ízben találkozott Khalid Ki- nene ugandai ENSZ-delegá- tussal. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a brit kormány meghívására 1977. február 27. és március 2. között hi­vatalos látogatást tett Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyságban. A magyar külügyminiszter megbeszéléseket tartott dr. David Owen külügyminisz­terrel, Lord Goronwy- Roberts külügyi állammi­niszterrel és Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel. Púja Frigyest fogadta James Callaghan miniszterelnök is. A két külügyminiszter be­ható eszmecserét tartott a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia kétoldalú kapcsolatainak időszerű kér­déseiről. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két ország kapcsolatai konstruk­tívan fejlődnek és további bővítésükre kedvezőek a fel­tételek. Üdvözölték ezt a fo­lyamatot és szükségesnek tartják, hogy folytatódjék a két ország minisztériumai és más hivatalos szervei kép­viselőinek politikai és más jellegű eszmecseréje. Hasz­nosnak tartják a két ország állampolgárai és szervezetei érintkezéseinek szélesedését. A két külügyminiszter új­ra megerősítette, hogy mind­két fél továbbra is a két­oldalú kereskedelem fejlesz­tésére törekszik és kedve­zően értékelte az e téren létrejött sokoldalú kapcsola­tot. Hangsúlyozták a gazda­sági, ipari és tudományos­műszaki kooperáció jelentő­ségét, s egyetértettek abban, hogy ezek további bővítése hozzájárul a két ország kap­csolatainak elmélyítéséhez. Aláhúzták a kulturális együttműködés, a turizmus növekedésének jelentőségét, amelynek során a két ország , állampolgárai hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar és az angol nép jobban megismer­je egymás életmódját és ér­tékeit. A két külügyminiszter hasznos eszmecserét tartott időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Különös figyelmet szenteltek az európai helyzet alakulásának. Megerősítették elkötelezettségüket az enyhü­lés folyamata mellett, amely­nek általános érvényesülését kívánatosnak tartják. Hang­súlyozták kormányaik arra irányuló készségét, hogy erő­sítsék ezt a folyamatot és aláhúzták, hogy a politikai enyhülés irányában való to­vábbhaladást a katonai téren elért haladásnak kell kísér­nie. Ebben az összefüggés­ben kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozására irányuló szov­jet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézke­désekről tartott tárgyalások mielőbb eredményre vezet­nek. A két külügyminiszter nagy figyelmet fordított az európai biztonság és együtt­működés kérdéseire. Aláhúz­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya rendelkezései teljes és mielőbbi megvalósí­tásának jelentőségét. Üdvö­zölték azokat a közelmúltban lezajlott, gyümölcsöző meg­beszéléseket, amelyeket a két külügyminisztérium kép­viselői a záróokmány kétol­dalú végrehajtásáról tartot­tak és kifejezték reményü­ket, hogy az é kérdésben elő­irányzott további megbeszé­lések szélesíteni fogják az egyetértés körét. Az európai biztonság és együttműködés megszilárdí­tása szempontjából fontos­nak tartják, hogy az 1977. évi belgrádi találkozó konst­ruktív eszmecserét eredmé­nyezzen az azon részt vevő 35 állam képviselői között és eredményesen járuljon hoz­zá a záróokmány további végrehajtásához, az enyhül- lés továbbfejlesztéséhez. Mindkét fél kifejezte szán­dékát, hogy tevékeny szere­pet játszik a találkozón, s elhatározta, hogy a két kül­ügyminisztérium képviselői a hátralévő időben is szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet kérdé­seiben. A két külügyminiszter tár­gyalásai és az egyéb találko­zók szívélyes és konstruktív légkörben zajlottak le és hozzájárultak a magyar— brit kapcsolatok fejlesztésé­hez, valamint a nemzetközi kérdésekben elfoglalt néze­tek jobb megismeréséhez. Púja Frigyes külügymi­niszter hivatalos magyar- országi látogatásra hívta meg dr. David Owen külügymi­nisztert, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A láto­gatás időpontjáról diplomá­ciai úton állapodnak meg. * Púja Frigyes külügymi­niszter háromnapos hivatalos angliai látogatását befejezve szerdán délelőtt hazautazott Budapestre. A magyar kül­ügyminisztert a Heathrow repülőtéren Lord Goronwy- Roberts államminiszter bú­csúztatta. Jelen volt Lőrincz N. János magyar nagykövet. A Londonból hazatérő Púja Frigyest Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár fogadta. (Képtávírónkon érkezett). LAPZARTA A Rosenberg-dosszié (2.) Három esztendeig húzódott a Rosenberg-per. „Tanúk” és „szakértők” százait citálták a bíróság elé. Greenglass, ez a kisstílű tolvaj és korlátolt, megfélemlített alak volt a ko­ronatanú. A Szövetségi Nyomozóiroda közreműködésével dol­gozott a kirakatper vádlói és a bíróság keze alá. Greenglass, a kis névtelen géptervező, akinek nem sikerült a brooklyni egyetemen vizsgáznia, eskü alatt állította, hogy egyszeri ta­nulmányozás után megjegyezte az atombomba rajzát és műszaki leírását. A rajzot produkálta is a bonyolult képle­tekkel együtt. A szakértő egy Derry nevű villamosmérnök volt. (Mint később kiderült, a „szakértő” a titkosszolgálat tisztje volt.) Világméretű tiltakozó mozgalom bontakozott ki Rosen- bergék ártalanságának védelmére, megmentésükre. Albert Einstein levelet írt Eisenhower elnöknek; felhívta figyelmét a vád képtelenségére, mondván: fejből még ő sem tudná (főleg egyszeri betekintés után) leírni és fölvázolni az atombombát! POLITIKAI PER VOLT! Különben is: a Szovjetunióban nem 1949 táján jöttek rá az atombomba ..titkára”. Szovjet tudósok már 1940-ben ha­Robert (hatéves) és Michael (tízéves) nagyanyjukkal szü. leik kivégzése után — 1953-ban sonló kísérleteket folytattak, s csupán a második világháború súlyos anyagi terhei miatt kellett fölfüggeszteni a kutatá­sokat. Huszonötezer oldalra duzzadt a Rosenberg-per akta­halmaza három esztendő alatt. A hidegháború lovagjai „apait, anyait” beleadtak, hogy a házaspár ellen „megdönthetetlen” bizonyítékokat sorakoztassanak föl. Hamis tanúk, megfélem­lített alkalmazottak egész hadát vonultatták föl Rosenbergék ellen. Julius Rosenberg és állítólagos összekötője találkozá­sának bizonyítására szállodai számlát hamisítottak. Morton Sobellt, mert ismerte Rosenbergéket, harmincévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Sobellt 18 év múltán sza­badon engedték. Részlet abból a nyilatkozatból, amelyet Duilio Pallottellinek, az Europeo című olasz hetilap munka­társának adott: „...Perünk politikai per volt, de ezt senki sem vette észre. Mindenkinek meggyőződése volt, hogy atomkémek állnak a bíróság előtt, senki sem értette meg, milyen valóságos poli­tikai céljai vannak a machinációnak. Senki sem gyanította, hogy az amerikai kormány ezzel a perrel akarta bebizonyí­tani a világnak bizonyos téziseit. Az ötvenes évek Amerikájának — a hidegháború teljé­ben — látványos politikai perre volt szüksége, halálos ítéle­tekkel, hogy bebizonyítsa az amerikaiaknak és a többi ország­nak: olyan ország vagyunk, amellyel nem lehet kukoricázni. Nem haboztak a villamosszékbe küldeni egy családanyát, szöges ellentétben társadalmunk minden humanitárius elvé­vel, hogy bebizonyítsák: bizonyos kérdésekben nem isme­rünk tréfát. De mindezt senki sem vette észre, legalább is itt nálunk. Politikai pernél pedig nem az igazságot akarják megtalálni, hanem csak bizonyos, előre meghatározott célokat elérni.” MEGMOZDULT A VILÁG Tulajdonképpen igaza van Sobell-nek; csupán egy állí­tásával vitatkozunk, azzal, hogy senki sem vette észre, mi­lyen célok érdekében folyik a Rosenberg-per. Világszerte milliók emelték föl tiltakozó szavukat az ártatlanul a vád­lottak padjára hurcolt Rosenberg házaspár szabadon bocsá­tásáért. Levelek százezrei árasztották el a Fehér Házat, alá­íróik követelték a per megszüntetését. Tudósok, művészek, politikusok, nemzetközi szervezetek, köztük a Béke-világ- tanács követelte az amerikai kormánynál Rosenbergék sza­badon bocsátását... KULCSÁR LÁSZLÓ (Folytatása következik.) Hazai krónika NÉMETH KÁROLY, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán a főváros IV. kerületében tett látogatást, Gérnyi Kálmán­nak, a budapesti pártbizott­ság titkárának társaságában. A kerületi pártbizottság székházában a vendéget So­mogyi Imre első titkár tá­jékoztatta a pártszervezetek tevékenységéről, a pártpoli­tikai munka helyzetéről, a gazdaságpolitikai célok meg­valósításában elért eredmé­nyekről és a feladatokról. Ezt követően Németh Ká­roly a kerületi tanács szék­házában találkozott a tanács és a népfront vezetőivel, Új­pest országgyűlési képvise­lőivel. Végezetül az Egyesült Iz­zóban az újpesti iparvállala­tok, kutatóintézetek párt- és gazdasági vezetőivel találko­zott a KB titkára, s tájéko­zódott azokról a gazdasági intézkedésekről, amelyek az V. ötéves terv céljainak el­érését, az idei termelési fel­adatok sikeres végrehajtását szolgálják. SARLÓS ISTVÁN, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szerdán el­látogatott Kispestre. A Hazafias Népfront kerü­leti székházában a vendége­ket a kerület vezetői fogad­ták. Ezt követően Sarlós István találkozott a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival, valamint a Haza­fias Népfront kerületi veze­tőivel. Tájékozódott a város­rész politikai, gazdasági éle­téről és a kerületi népfront­bizottság munkájáról. Ez­után a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár kispesti Vörös Csillag Gépgyárába látoga­tott el. Végezetül a Vörös Csillag Gépgyár dolgozói és a Haza­fias Népfront kerületi bi­zottságának tagjainak részvé­telével megtartott nártnapon Sarlós István időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. HAZAÉRKEZETT a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével két­napos látogatást tett Romá­niában. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott Ion Traian Stefanescuval, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagjával, a Román Kommunista Ifjú­sági Szövetség KB első titká­rával, a két ifjúsági szövet­ség kapcsolatainak tovább­fejlesztéséről. A magyar de­legáció látogatást tett a bukaresti pártbizottságon, a román főváros műszaki egye­temén, felkereste a magyar nemzetiségű dolgozók orszá­gos tanácsát, ellátogatott Arges megyébe. SZERDÁN A MÉM-BEN öntözési tanácskozást ren­deztek. Géczy Károly mi­nisztériumi tanácsos elmon­dotta, hogy tavaly a nagy­üzemek 354 000 hektárra jut­tattak öntözővizet, s ezzel lehetőségeiket 84 százalék­ban használták ki. A víz­készletek, tartalékok meg­felelőek voltak, általában mindenhova jutott öntöző­víz, amiből a nagyüzemek az összes zöldség-vetésterületé­nek 40 százalékát, a cukor­répa-termőterület egyharma- dát, a burgonyavetésnek pe­dig egyötödét látták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom