Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1971. március 3. /tolnaN. InEPUJSAG 3 napirenden a számvitel ...... im.. • .... ... .... A számvitel a gazdálko- i das tükre — tartja a mondás. Valóban így van ez, hiszen a szám­vitel rögzíti a gazdasági ese­ményeket, a vállalati va­gyon változásait, a gazdálko­dás eredményét. Ha bele­tekintünk a számvitel ada­taiba — a könyvelésbe, vagy a mérlegbeszámolóba — mintha tükröt tartottunk vol­na a gazdálkodás elé: képet kapunk a gazdálkodás egé­széről, eredményességéről. De ahhoz, hogy ez a tükör a valós képet mutassa, az szükséges, hogy tiszta és tor­zításmentes legyen, vagyis a számvitel a gazdálkodás tényleges helyzetét és ered­ményét tükrözze. Hazánkban törvényerejű rendelet írja elő a számvitel kötelező rendjét. A törvény- erejű rendelet végrehajtásá­ra a pénzügyminiszter több rendeletet adott ki, így: a számvitel bizonylati rendjé­ről, a könyvvitel rendjéről, a leltározási, mérleg- és mér­legbeszámoló-készítési köte­lezettségről. E rendelkezések célja biz­tosítani, mind a népgazdasá­gi, mind a vállalati informá­ciós igényeket kielégítő nyil­vántartások egységes rend­szerét. Meghatározzák a vál­lalati (szövetkezeti) vagyon számbavételi módszerét, a gazdasági eredmény tartal­mát. Mindezekből megállapít­ható, hogy e szabályozások igen fontos vállalati érdeket szolgálnak: a gazdaság veze­tők informálását a gazdálko­dás mindenkori helyzetéről és eredményességéről. Ezek után szinte természe­tes, hogy egyik fontos fel­adata a vállalatvezetésnek a számviteli rend és okmány- fegyelem megteremtése, an­nak biztosítása, hogy bizony­lataik, nyilvántartásaik, lel­táraik és mérlegeik valósak legyenek. Hivatalunk feladata — töb­bek között — a számviteli renddel kapcsolatos rendel­kezések betartásának folya­matos és rendszeres ellen­őrzése, így tapasztalatokkal rendelkezünk a gazdálkodó szervek számviteli fegyelmé­nek helyzetéről is. Ellenőrzési tapasztalataink sajnos nem a legkedvezőb­bek. 1976-ban az ellenőrzött gazdálkodó szervek 43 száza­lékánál állapítottunk meg több-kevesebb hiányosságot a számvitellel, a bizonylati renddel, a leltározással kap­csolatban. Ezen belül a sú­lyosabb hiányosságok miatt jegyzőkönyv felvételére és azt követő hatósági intézke­désre volt szükség a gazdál­kodó szervek 36 százaléká­nál. Ha a számvitel fontosságát tekintjük, akkor ezek a szá­mok nemcsak hiányos mun­kavégzést, hanem helytelen szemléletet is tükröznek. Ha ugyanis a gazdaságok veze­tői mindenütt fontosnak tar­tanák a jól informáltságot, a gazdálkodásban való tisztán látást,'aligha tűrnék el vál­lalatuknál, szövetkezetüknél e terület rendezetlenségét. Még rosszabb a kép, ha azt vesszük figyelembe, hogy a vizsgált gazdálkodó szer­vek 15 százalékánál az is­métlődő hibák miatt az igaz­gatók (elnökök) és a főköny­velők személyére szóló, 5000 Ft-ig terjedő bírságot kellett kilátásba helyezni, ha a hiá­nyosságokat a megadott ha­táridőn belül nem számol­ják fel. A számvitel rendezetlen­sége egy gazdálkodó szerv­nél olyan mértékben akadá­lyozta vizsgálatunkat, hogy azt nem tudtuk elvégezni. A vizsgálatot felfüggesztettük, és köteleztük a gazdálkodó szervet, hogy a hiányosságot 60 napon belül szüntesse meg. Az előírt határidő le­jártával a gazdálkodó szerv vezetői a hiányosságok fel­számolását közölték, azon­ban kiderült, hogy valójában ez nem történt meg. Jogosan tehető itt fel a kérdés, vajon e gazdálkodó szerv vezetői­nek ennyire nincs szüksége a gazdálkodás valós eredmé­nyének ismeretére, vagy eny- nyire nem kívánatos a gaz­dálkodásról „tükörképet” kapni? Ellenőrzéseink számvitel­lel összefüggő főbb tapasz­talatai : A vizsgált gazdálkodó szer­vek — 35 százalékánál állapí­tottunk meg hiányosságot az alapbizonylatolásban, — 28 százalékánál észlel­tünk hibákat az analitikus nyilvántartásokban, — 25 százalékánál hiá­nyoztak, illetve korszerűtle­nek voltak a különböző vál­lalati (szövetkezeti) szabály­zatok, — 21 százalékánál talál­tunk hibát a leltározásban, — 16 százalékánál nem volt megfelelő vagy hiány­zott az önköltségszámítás. Elgondolkoztató, hogy a számviteli renddel kapcsola­tos negatív megállapítások több év óta ismétlődnek. A bevételi szervezet a ma­ga eszközeivel küzd a szám­viteli fegyelem megszilárdí­tásáért : a megállapított szám­viteli hiányosságok megszün­tetésére határozottal kötele­zi a gazdálkodó szerveket, — az adóhatósági bírság mértékénél súlyosbítólag ve­szi figyelembe a megállapí­tott számviteli hiányosságo­kat, — adott esetben szabály­sértési eljárást kezdeményez, — a hiányosságokért fele­lős igazgatót (vagy szövetke­zeti elnököt) és a főkönyve­lőt 5000 Ft-ig terjedő pénz­bírsággal sújthatja. Ezek az intézkedések azon­ban önmagukban nem képe­sek a számvitel területén fennálló helyzeten jelentősen változtatni, ehhez elsősorban a gazdálkodó szervek hatá- iozott intézkedése lenne szükséges. A kívánt intézkedések vi­szont csak egy kedvező irá­nyú szemléletváltozás után várhatók: vagyis, ha minden gazdaságvezető felismeri a számvitel fontosságát, annak információit rendszeresen igényli és hasznosítja gazda­sági döntéseinél. Számos példa bizonyítja, hogy a szervezett és jól működő számvitel mellett sokkal ki­sebb a gazdasági döntések kockázata, és nem utolsó­sorban eredménytelensége. Természetesen a számvitel alatt nemcsak a szűkén vett könyvviteli területet kell ér­teni, hanem a gazdálkodás egészét átfogó bizonylati rendszert, a nyilvántartások rendszerét, a könyvvitelt, a vagyont megállapító leltáro­zások és mérlegbeszámolók rendszerét is. A számviteli fegyelem erő­sítése tehát elsősorban belső, vállalati feladat, de feladata ez továbbra is a bevételi szervezetnek és valamennyi, a gazdálkodó szervezetek munkájáért felelős intéz­ménynek és szervezetnek is. Szólni kell a számviteli rendteremtés egyik lényeges feltételéről a szakember­ellátottságról is. Nyilvánvaló, hogy megfe­lelő munkát csak hozzáértő, megfelelően képzett számvi­teli dolgozóktól lehet várni. Sajnos e területen is problé­mák tapasztalhatók. Bár az utóbbi időben örvendetes módon mind több vállalat (szövetkezet) vezetője ismer­te fel a szakmai képesítés megszerzésének fontosságát, még mindig akadnak olyan gazdasági vezetők, akik nemhogy elősegítenék, ha­nem szinte akadályozzák a dolgozók ez irányú képzés­ben való részvételét. Ugyanakkor a szakmai képzést nem szabadna le­szűkíteni kizárólag a könyv­vitelben dolgozók körére, mindazoknak, akik a számvi­tel valamely területén dolgoz­nak, legalább alapfokú szám­viteli szakismeretekkel kel­lene rendelkezniük. Sajnos képzési rendszerünk nem biztosít minden területre megfelelő szervezett képzési formát, ezért ezt a vállala­toknak, szövetkezeteknek — esetleg a szövetkezetek ér­dekképviseleti szerveinek — kellene kezdeményezni. Ezek mellett nem lényeg­telen kérdés a számviteli dolgozók megfelelő anyagi elismerése sem. Napjainkban hódít a korszerű gépi adat- feldolgozás, ez a jövő útja a számvitelben is. Ennek be­vezetését a számviteli rend és fegyelem megszilárdításá­val, a számviteli szakembe­rek jobb felkészítésével le­hetne megalapozni és meg­gyorsítani. Ez ma időszerű és fontos feladat, ebben va­lamennyi, a számviteli mun­kában érintett szervezetnek és dolgozónak együtt kell munkálkodnia. El kell érnünk, hogy a számviteli munka megbecsü­lése fokozódjék és a gazda­ságvezetők tudatában is fon­tosságának megfelelő helyet foglaljon el. Antus Gyula, a PM. Bev. Főig. Tolna m. Hív. vezetője m * Uj létesítmények a Dalmandi AG-ban A Dalmandi Állami Gazdaság állattenyésztésének legdinamikusabban fejlődő ága a szarvasmarha-tenyésztés. A gazdaság alsóleperdi kerületében 1300 férőhelyes tehenészeti telep létrehozása a cél. Az idén két, egyenként két­száz férőhelyes istálló készül el. Az épületet és — a fejőberendezést kivéve — a belső szerelvényeket az állami gazdaság épitő- és szerelőbrigádjai készítették. Fotó: gk. A hitelek szerepe a gazdasági életben NEMCSAK a népgazdaság egésze, hanem annak elemi egységei, a vállalatok és a szövetkezetek is folyamato­san fejlődnek, évről évre nö­velik termelésüket, a forgal­mi ágazatban működő vál­lalatok pedig az értékesítést. A nagyobb termeléshez, for­galomhoz természetesen a korábbinál, az előző évinél több anyagra, félkész árura van szükség. Ez fejeződik ki a növekvő termelésfor­galom ugyancsak növekvő forgóeszköz-szükségletében. Ennek egy részét a vállala­toknak saját pénzükből — általában a fejlesztési alap­ból — kell előteremteniük, másik részére pedig előleget, hitelt, úgynevezett forgóesz­közhiteit vesznek fel a bank­tól. Népgazdasági átlagban a vállalatok 80—85 százalékos arányban saját erejükből fi­nanszírozzák az újraterme­lést. Ez az arány gazdasági ágazatonként eltérő; a mező- gazdaság szövetkezeti szekto­rában kb. 95 százalék, az iparban a népgazdasági át­lag szerinti, míg a kis- és nagykereskedelemben jóval alacsonyabb. Az egyes gaz­dasági ágazatok, vállalatod termeléssel összefüggő esz­köz- és hiteligényét a terme­lésértékesítés időbeni kap­csolatát meghatározó termé­szeti-technológiái gyártási tényezők is döntően befolyá­solják. Különösképpen szem- benűtő ez a termelőszövetke­zetek esetében, amelyek egy- egy naptári év átlagában túl­nyomórészben saját eszköze­ikből fedezik termelési ki­adásaikat. Az év első felében azonban a szövetkezeteknek is több hitel szükséges, mert egész évi beszerzéseik, anyag- vásárlásaik majd kétharma­da ekkor történik, az egész évi értékesítésből, árbevétel­ből viszont alig 27—29 szá­zalék jut erre az időszakra. A hitelek másik fajtáját a beruházási hitelek alkotják. Amíg a forgóeszközhitelek­nek az áz alapvető szerepük, hogy az éves tervvel össz­hangban biztosítsák a terme­lők, a felhasználók és a for­galmazók eszköz- és pénz­szükségletét, a beruházási hitelek az ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célok — a termékszerkezet átalakítása, adott esetben kormány- és rekonstrukciós programok, exportfejlesztés stb. — megvalósítását szol­gálják. Eltérő szerepükből következik, hogy a forgóesz­közhitel általában rövid le­járatú, míg a beruházási hi­telek közép- és hosszú lejá­ratúak.. Leglényegesebb az a különbség, hogy a forgóesz­közhitel-nyújtás alapvető feltétele, hogy az adott gaz­dasági tevékenységet reali­zálni, értékesíteni tudják, míg a beruházási hitelek a tevékenység jövedelmezősége, gazdaságossága tekintetében is — rendszerint magas — követelményeket támaszta­nak. A BERUHÁZÁSI hitelek szeretje számokkal is kifejez­Az üvegházakban nevelt primőr zöldségfélék, ha nem is nagy mennyiségben, de már kaphatók, a lakosság tömegellátását azonban még hosszú ideig a télire tárolt készletekből kell biztosítani. A tavalyi kedvezőtlen ter­més miatt csak tetemes im­porttal és korlátozó intézke­désekkel tudtak az igények­nek megfelelő burgonyát tar­talékolni. A mostani készle­tek az év elején mintegy 25 százalékkal meghaladták a tavalyit, s ez az új termésű burgonya június 5—10. kö­rüli nagyobb tömegű megje­lenéséig a lakosság kiegyen­súlyozott ellátásához elegen­dő. Vöröshagymából a múlt évinél nagyobb kereslet mel­lett is biztosítható az ellátás, miután 70 százalékkal több áll belőle rendelkezésre. A zöldségfélékből tárolt meny­hető. Ebben a tervidőszakban 850—870 milliárd forintot fordítunk a szocialista szek­tor beruházásaira, s ennek mintegy fele — 420 milliárd forint — vállalati beruhá­zás lesz. Vannak egyéb hitelek is. Ebbe a kategóriába tartozik a műszaki fejlesztési alapot megelőlegező hitel, s néhány kevésbé népszerű hitelfajta, mint például a veszteséghi­tel és a szanálási hitel. A külkereskedelmi tevékeny­séggel, a tőkés exporttal ösz- szefüggű sajátos hitel a le­számítolás. Ebben az esetben a külföldi vevő meghatáro­zott időpontra szóló adósle­velét — váltóját, forgatható értékpapírját — a fizetés ese­dékessége előtt leszámítolja a bank, s a vételárat forint­ban jóváírja az exportáló vállalatnak. A külső piaci, a fejlődő országokban történő értékesítés további hitelfaj­tája az export céghitel. A nagy berendezések ugyanis csak hitelnyújtás keretében értékesíthetők; a termelés és az árbevétel több esztendős időtartamát hidalja át ez a hitelfajta, amely nélkül a nagy berendezéseket gyártó vállalatok aligha exportál­hatnák termékeiket. A LAKOSSÁG pénzügyei­nek is szerves része a hitel, amelynek a pénzjövedelem­hez viszonyított aránya ma már mintegy 10 százalék. A lakosság által igénybe vett hitelek többsége hosszú lejá­ratú és a lakásépítés elősegí­tésében tölt be fontos szere­pet, kisebb része rövid lejá­ratú áruvásárlási hitel. A lakosság bankja emellett kisárutermelőknek is folyó­sít rövid lejáratú hiteleket. Gazdaságirányítási rend­szerünkben mindenfajta hi­tel eszköze a szabályozásnak. A hitelezés feladata, hogy — a mindenkori tervcélokkal összhangban — szabályozza a vásárlóerőt, a fejlesztési célú hitelek pedig középtávú terv­céljaink megvalósítását se­gítsék. A fejlett tőkés és a fejlő­dő országokkal való árucse­re-forgalomban is fontos sze­repet játszik a hitel, amely többnyire a nemzetközi ke­reskedelemben meghonoso­dott fizetési feltételek szerint kerül folyósításra. Ezek tu­lajdonképpen áruhitelek, amelyeket egyidejűleg nyúj­tunk és igénybe veszünk. EGYES fejlődő országok­nak, ' amelyek rendszerint legjelentősebb partnereink, gyakran kormány., illetve célhiteleket nyújtunk ma­gyar áruk — leginkább komplett berendezések — vásárlásához. Nemzetközi hi­telkapcsolatainknak újabban a finánchitelek is fontos ösz- szetevői. Ezeket a hiteleket, amelyek szabadon felhasz­nálhatók nemzetközi fizeté­sekre, többnyire a hazai ipar- fejlesztésekhez szükséges ja­vak megvásárlására, a tőkés világ pénzpiacain a nagy nemzetközi bankoktól vesz- szük fel. GARAMVÖLGYI ISTVÁN nyiség is csaknem 60 szá­zalékkal haladja meg az elő­ző évit. Téli almából a tervezett, nél is többet tároltak. A bol­tokban és a piacokon egy­aránt nagy a választék. A bőséges kínálat hatására a minőségtől és a fajtától füg­gően eltérően ugyan, de mind a szocialista kereskedelem­ben, mind a termelői sza­badpiacon az árak a múlt évi alatt vannak. A készle­tek május 10-ig elegendők a folyamatos ellátáshoz. A primőráruk az első fél­évben főleg választékbővítő hatásuk miatt fontosak a la­kosság zöldségellátásában. A jelzések szerint a tavalyihoz képest valamelyest csökkent a fűtött zöldségtermesztő te­rület, várhatóan többet tér. melnek viszont fűtetlen fólia alatt, így a tömegellátáshoz szükséges nagyobb mennyi­ség késhet. Megjelentek a primőrök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom