Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Mai számunkból NAPIRENDEN A SZÁMVITEL <3. old.) ASSZONYOK A KLUBBAN (4. old.) A KISZ KÉPZŐMŰVÉSZETI ÍIJ LÉTESÍTMÉNYEK ÖSZTÖNDÍJASAI A DALMANDI ÁG-BAN (5. old.) (3. old.) Kölcsönös bizalom párt vezető szerepe az intézmények és szer. vezetek szerteágazó rendszerén keresztül érvényesül. Alkotmányunk js kimondja a munkásosztály pártjának vezető szerepét hazánk társadalmi, politikai életében. Ám mindenfajta szervezeti-intézményi rendszernél jobban biztosítja e szerep valóságos érvényre jutását az a kölcsönös bizalom, amely az utóbbi két évtizedben alapvető jellemzője a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép viszonyának. E bizalom folyamatos fenntartása, szüntelen erősítése az egyik legfőbb vonása az MSZMP munka-* stílusának. A párt abból indul ki, hogy a szocialista társadalom csak az egész nép tevékenységének eredményeként jöhet létre, a nép megérti és kész vállalni az ebből eredő feladatokat. A párt ezért nem kívánja rákényszeríteni elgondolásait a tömegekre, hanem meggyőzés útján alakítja ki az egyetértést. Az eszmecserékben a vezetés nemcsak kifejti a maga elgondolásait, hanem meghallgatja és gondosan mérlegeli a tömegek véleményét is. A pártnak ez a munkastílusa, a párt részéről megnyilvánuló bizalom — mint két évtizede folyamatosan tapasztaljuk — bizalmat szül a másik oldalon is. E politikai vonal alapján a pártonkívüliek, a legszélesebb rétegek meggyőződhetnek róla, hogy a párt nem uralkodni akar a nép fölött, hanem szolgálni kívánja felemelkedését. A vezető szerep a mi felfogásunk szerint — mint ezt Kádár János nemegyszer hangsúlyozta — szolgálat, a munkásosztály, a nép ügyének szolgálata. A párt iránti bizalmat éppen az tartja fent, hogy az emberek a mindennapi gyakorlatban állandóan érzékelhetik ezt a törekvést. Súlyos történelmi tapasztalatok alakították ki pártunkban ezt a szemléletet. Az ifjabb nemzedékek már nem emlékezhetnek rá — s már csak ezért is tanulságos felidézni —, hogy az ötvenes évek első felében a vezetés a gyanakvás és a bizalmatlanság szemüvegén keresztül tekintett a tömegekre, sőt, a párt kádereire is. A szektás politika mély árkot ásott a párt és a néptömegek közé. Ezt az árkot azután ellenségeink olyan szakadékká mélyítették, amelybe kis híján sikerült beletaszítaniok a magyar népi demokráciát. A válságon az MSZMP éppen azért tudott viszonylag rendkívül gyorsan úrrá lenni, mert az ellen, séggel szembeni határozott fellépést párosította a tömegekbe vetett mélységes bizalommal. Ha fellapozzuk a Központi Bizottság akkortájt született határozatait, kiolvashatjuk belőlük a szilárd bizalmat abban, hogy az ellenforradalmi demagógia által megtévesztett tömegek képesek lesznek felismerni az igazságot, meglátni a szabadság, a demokrácia, a nemzeti érdekek jelszavaival fellépő ellenséges erők valóságos természetét és céljait. A történelem igazolta ezt a várakozást. Olyan tanulsága ez a fejlődésünknek, amelyet soha nem felejthetünk el, nehezebb időkben éppoly kevéssé, mint amikor viszonylag jól mennek a dolgok. Mert ez a kölcsönös bizalom olyan erkölcsi-politikai tőke, amely napos és borúsabb időben egyaránt elengedhetetlen feltétele a zavartalan fejlődésnek. Jól látják és tudják ezt ellenségeink is. Nem véletlen, hogy a szocialista országok ellen most folyó nyugati kampányban a fő cél a párt és a nép kapcsolatának aláásása, az ékverés, a bizalmatlanság felszítása. Hazánkról e kampányban viszonylag kevés szó esik, de a szándékok iránt mi sem táplálhatunk illúziókat. Ám azt is nyugodtan állíthatjuk, hogy minden ilyen törekvés homokra épül, éppen mert szilárdan őrizzük a párt és a nép egymás iránti bizalmát. Ez a bizalom könnyíti meg a szótértést olyan esetekben, amikor egy-egy intézkedés kedvező hatása csak távlatilag érvényesül, vagy amikor szükséges, de kihatásaiban ellentmondásos lépésről van szó. Kényesnek tűnő politikai problémák megoldását is segíti, kedvező hátteret, alapot biztosítva ehhez. Gondoljunk csak olyan kérdésre, mint hazai árrendszerünk, árpolitikánk. Ismeretes, hogy a mi viszonyaink között közgazdaságilag az olyan árrendszer az ésszerű és indokolt, amely lehetővé tesz bizonyos ármozgásokat. Tény, hogy az ilyen árrendszer politikailag több gondot okoz, mintha — „kerül, amibe kerül” alapon — a költségvetés magára vállal minden többletköltséget és így akadályozzuk meg az árak változását. A párt mégis a gaz. dasági ésszerűség mellett döntött, azt az utat választva, hogy az életszínvonalat növekvő árszínvonal mellett emeljük. Bízott a közvélemény ítélőképességében, s a tapasztalatok szerint ez a várakozás nem bizonyult megalapozatlannak. Nemcsak a politikai vonalon múlik azonban a kölcsönös bizalom fennmaradása. Minden pártszervezet, minden kommunista felelős érte a maga területén. Különösen fontos szerepet játszik itt a párttagok, a kommunista tisztségviselők személyes magatartása, stílusa, életvitele. Tudjuk, hogy senki nincs eleve beoltva olyan „betegségekkel” szemben, mint az úrhatnámság, a gőg, a hatalmaskodás, s mindig kísértő veszély a kioktató stílus, a türelmetlenség, a restség az érvelésre és a vitára. Márpedig az efféle magatartás súlyosan árthat a bizalomnak. Ezért is kell fellépnünk ellene, bármikor és bárhol is ütné fel a fejét. történelem megtanított bennünket, hogy a párt csak a nép támogatásával, a nép pedig csak a párt vezetésével érheti el céljait. Ezek a célok ma hazánkban egybeesnek. Ebben I az azonosságban gyökeredzik és ezt erősíti tovább a párt és a nép történelmi tapaszta- I latokra épülő kölcsönös bizalma. GYENES LÁSZLÓ A testvérpártól! kb-títkárainak értekezlete Szófiában szerdán délelőtt megnyílt a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártok központi bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak soron lévő értekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a Bolgár KomrnuA Tolna »megyei Tanács közművelődési bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. A napirenden két — egymáshoz közel fekvő — téma szerepelt. Vértesi Antal, a dombóvári MÁV művelődési ház igazgatója az intézmény munkájáról adott tájékoztatást, különös tekintettel a munkásművelődés helyzetére. A bizottsági tagok és a meghívottak írásban kapták kézhez Oláh Mihály tanácselnök beszámolóját Pakson, áí: atomerőmű építkezésén dolgozók kulturális ellátottságáról. A dombóváriak és a paksiak helyzetképét együtt tárgyalta meg a bizottság. Dombóvár közművelődése köztudottan nehéz helyzetnista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkapárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egysógpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovben van. A városi művelődési ház épülete használhatatlan, az új művelődési központ elkészültéig sok hárul a vasutasok művelődési házára, amelynek felszereltsége, állapota szintén korszerűtlen. A város igényeit is kiszolgáló épületben nehéz munkát végeznek azok, akiknek elsődleges feladata a vasutas dolgozók sajátos kulturális igényeinek ellátása lenne. Erre természetesen szükség van, s talán ezt az időszakot — a kényszer szülte helyzetet — próbaként is értékelhetik akkor, amikor eldől, hogy a város művelődési intézményei egyesülnek-e. A vasutas művelődési ház vezetője mindenesetre erre tett javaslatot a jetunió Kommunista Pártja képviselői. Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg az értekezletet. Két napig tart a tanácskozás. közművelődési bizottságnak. A paksi atomerőmű építkezésének gondjai arányosak a létesítmény rangjával. Éppen ezért érthető, ha a szak- felügyeleti vizsgálat után a közművelődési bizottság is foglalkozott azzal, hogy milyen az itt dolgozók kulturális ellátottsága. A kulcsintézmény a munkásművelődési központ lesz, amelyet 1979. január elsején adnak át. Ezt az épületet a legkorszerűbb elvek alapján tervezték, s feltehetőleg korszerű színtere lesz a művelődésnek. Addig is sok tennivaló van, és számos —még kihasználatlan — lehetőség arra, hogy az atomerőmű építői több kultúrához jussanak. Egykori NÉKOSZ- vezetők Kádár Jánosnál , A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Központi Bizottság székházában szerdán fogadta a NÉKOSZ egykori vezetőinek küldöttségét. A találkozón, amelyen részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, átnyújtotta Kádár Jánosnak a NÉKOSZ jubileumi emlékplakettjét. Magyar küldöttség Bagdadban Bagdadba erkezett a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság III. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség, amelyet dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vegyes bizottság társelnöke vezet. A két küldöttség első találkozóján öt albizottságot hozott létre. Ezekben tárgyalnak a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködésének kérdéseiről. Közművelődési bizottság Munkásművelődés Dombóváron, Pakson A megyében nem súlyos a belvízkár Az ország északkeleti részéből naponta érkező híradások árvízveszélyről számolnak be. Nagy területek vannak belvíz alatt. A nagy mennyiségű csapadék és a szokatlanul enyhe idő következtében megindult olvadás megemelte a folyók vízszintjét, nagymértékű a bel- vízképződés. Tolna megyében kedvezőbb és korántsem ilyen aggasztó a helyzet. A mező- gazdasági osztály — két héttel ezelőtti — felmérése szerint a megyében összesen 4746 hektár mezőgazdasági területet borít belvíz — ez a megye összterületének durván másfél százaléka. Ennek zöme a paksi járásban van, 2400 hektár. Mindössze négyszáz hektár búza van víz alatt. Az osztály január végi felhívása nyomán a mezőgazdasági üzemek megszervezték az ár-, illetve belvíz elleni védekezést. Elvégezték az árkok, belvízlevezető csatornák, átereszek kitisztítását, a védekezéshez szükséges gépek, felszerelések karbantartását. A Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a helyzet alig tér el a korábbi évekétől. A megye folyóinak, csatornáinak vízszintje megemelkedett, a levonuló árhullám talán kis zöldárnak is nevezhető, de árvízveszély nincs. A megemelkedett vízszint következtében több helyütt van árvízvédelmi készültség, ami tulajdonképpen a fokozott megfigyelésből, a készenlétből áll. Elsőfokú árvízvédelmi készültség van a Sió és Nádor csatorna sióagárdi torkolatánál. Itt a csatorna melletti területekről szivattyúzzák a vizet. Működik egy szivattyú Nagydorog magasságában, szintén a belvizet emeli a Nádorba. Palánknál a mözsi téesz területéről is szivaty- tyúzzák a belvizet a Sióba. Innét lefelé Bátáig (szekszárd —bátai öblözetnek nevezik) szintén elsőfokú a készültség. Ezen a szakaszon két beépített szivattyútelep üzemel, Lankócnál (Decs magasságában) és Bátánál. Képeink az e szakaszon lévő várdombi határban készültek. A megyében mindössze 1000 hektár a belvízzel borított szántóterület. s Várdombon 150 hektár búza van kisebb-nagyobb foltokban belvíz alatt.
