Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 36. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1977. február 12,. szombat Mai számunkból ZÁRSZÁMADÁS SZEDRESEN (3. old.) NAGY MUNKÁBAN A HÚSKOMBINÁT ÉPÍTŐI (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KAJMÁD (3. old.) Szófia Befejeződött a béketanácskozás Bonyhád, Szekszárd Munkaverseny munkahelyen műve­lődni? Ma már alig­ha kell magyarázkod­ni, hogy nem a mun­ka helyett kell művelődni, s nem is kettéosztani a dolgot, elkülöníteni a mun­kát és a művelődést. Egyik sem lehet teljes a másik nélkül, s kivált nem lehet teljes ember az, aki mun­kában és .művelődésben egyaránt nem tevékeny. Ak­kor hát miért tanácskozni kell erről, s miért nem ki- nek-kinek tennie, amit meg­tehet? Abban aligha kételkedik bárki is, hogy kinek-kinek a munkájához közvetlenül szükséges tudás nélkülöz­hetetlen, s hogy ez a tudás­igény munkahelyenként változik. De a művelődés nem rekedhet meg a mun­kához közvetlenül szüksé­ges tudás megszerzésében és ápolásában. Egyoldalú emberekkel sánta a fejlő­dés. Országosan érdekes tehát, amiről nemrég Budapesten tanácskoztak: a műszaki ér­telmiség helye, szerepe és feladatai a munkásművelő­désben, a munkahelyi ne­velésben. Ezt a tanácsko­zást a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsa és a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége hívta össze. Jelen voltak a tanácskozáson üzemi és tár­sadalmi vezetők, munkások, szocialista brigádtagok is. A megalapozás teftnésze- tesen az, hogy a társada­lomnak művelt munkások­ra van szüksége, amint er­ről párthatározatok, s a közművelődési törvény is szól. Meg az is, ami már- már közhely: a tudomá­nyos-technikai forradalom korában, egyre többet kell tudnia mindenkinek, mert az idő gyorsul, a tudás egyre gyorsuló iramban gyarapodik. S aki nem tart lépést a tudás, a tudomá­nyok, a műveltség szapora haladásával, lemarad a munkájában, lemarad a műveltségében, lemarad az emberségében is. Beszédes számok is el­hangzottak a tanácskozá­son Az például, hogyan gyarapodott az értelmiség­ben a munkás- és paraszt- származásúak aránya, meg az is, hogy az értelmiség negyedrésze az iparban dol­gozik. Elhangzottak javas­Semmiféle haladást sem sikerült elérni Waldheim Iz­raelben folytatott tárgyalá­sain — jelentette az AFP jeruzsálemi tudósítója. A világszervezet főtitkára csütörtökön két alkalommal összesen több mint öt órán át tanácskozott Jigal Állón külügyminiszterrel, Jichak Rabin miniszterelnökkel és Simon Peresz hadügyminisz­terrel. Izraeli tárgyaló part­nereit tájékoztatta arról, hogy az érdekelt arab orszá­gok álláspontja szerint a Biztonsági Tanácsnak vagy az ENSZ közgyűlésének már­ciusban össze kellene ülnie, újabb határozatokat kellene hoznia a közel-keleti rende­zés elősegítésére, s a PFSZ- nek részt kell vennie a genfi békekonferencián. Az izraeli latok es ötletek, szó esett eredményekről, tapasztala­tokról, hiányosságokról és feladatokról. Munkások is. értelmiségiek is bizonyára sokat hozzátehetnének még az elhangzottakhoz. Az ott elhangzottaknak irányt adott az a megfogalmazás, amellyel mondanivalóját összefoglalta vitaindítójá­ban Simon László, az SZBT titkára. A feladat, mondta: „alkalmassá válni ma a holnapra”. Most már nem elég utol­érni a tudást: egy kicsit meg is kell előzni. A hol­napra kell felkészülni. S ez fogja egybe mindazt, amiről ebben az összefüg­gésben szó eshet. A mun­kát és a művelődést, a művelődésben a tudomá­nyos tudást és a személyi­ségformáló művészetet, a pallérozott logikát és a tiszta érzelmeket, a követ­keztetni tudó gondolatot és a humánumot. Kétségtelen, hogy a mű­szaki értelmiség elsősorban azzal járulhat hozzá a mun­kásművelődéshez, ha tudo­mányos tudását teszi köz­kinccsé, ha segítséget ad a műszaki-tudományos isme­retterjesztéshez. De ez így már ma sem elegendő, s még kevésbé lesz az hol­nap. A műszaki értelmiség, s egyáltalán az értelmiség, minden vezető ember pél­dát mutathat épp abban, hogy miféle sokoldalú mű­veltség kell ahhoz, hogy valaki teljes ember legyen, tudása és személyisége eggyéforrjon az emberség­ben. Korábban még szólni kellett arról, hogy nem le­het müveit igazán az. aki egyoldalúan művelt, s tu­dományos ismeretei nincse­nek. Ma talán többet kel­lene szólni arról, hogy a technikai tudás gyarapodá­sa nem lehet meg a művé­szet, az általános művelt­ség személyiségformáló, jel­lemformáló, emberséges ha­tása nélkül. bben is elől kell jár­ni, ebben is példát mutatni. Olvasásban, a művészet szerete- tében, a szabad idő sok­oldalú fölhasználásában. Mert munkás és értelmi­ségi egyaránt csak akkor művelt igazán, ha igaz em­ber is. z. 1. vezetők értésére adta azt is, hogy a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet „lemondott” egy olyan Palesztina megte­remtésére irányuló tervéről, amelynek velejárója lenne Izraelnek, mint zsidó állam­nak a megsemmisítése, s kész beérni a Ciszjordániá- ban és a gazai övezetben lét­rehozandó független palesz­tin állammal. Az izraeli vezetők közöl­ték Kurt Waldheimmel. hogy országuk Genfben akár azon­nal is kész tárgyalóasztalhoz ülni az arab államokkal, de nem hajlandó tárgyalni a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. A tárgyaló felek álláspont­ja tehát semmiben sem kö­zeledett egymáshoz. Szófiában csütörtökön be­fejeződött az európai nem­zeti békemozgalmak képvi­selőinek találkozója. A ta­nácskozás fő témája a nem­zetközi közvéleménynek a helsinki ajánlások gyakorla­ti .megvalósításában és meg­valósíttatásában betöltött egyre növekvő szerepe volt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a politikai enyhülés és a fegyverkezési hajsza foly­tatódása egymást kölcsönö­sen kizáró fogalmak, s ezért a politikai enyhülést a lehe­tő legsürgősebben katonai enyhüléssel, azaz általános leszereléssel kell kiegészíte­ni. A találkozó iránti nagy­fokú nemzetközi érdeklődés­re vall, hogy a tanácskozás­ra Európán kívül nemcsak az Egyesült Államokból és Ka­nadából érkeztek küldöttek, hanem más földrészekről (Ázsiából, Afrikából, Latin- Amerikából) is. A kétnapos Közép-európai idő szerint reggel hatkor kezdték meg harmadik, pénteki munka­napjukat a Szaljut—5 űr­hajósai. Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov folytatta az űrállomás üzemeltetését, be­rendezéseinek és tudományos műszereinek ellenőrzését. Tegnap délelőtt Hőgyészen, a művelődési házban 10 óra­kor megnyitották a mező- gazdasági könyvhónapot. A megnyitón részt vett dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. tanácskozássorozaton a részt­vevők megvitatták a béke­építők május 6-tól ll-ig Var­sóban megrendezendő világ­közgyűlésének előkészítését, az új stockholmi felhívással kapcsolatos kampányt és a Béke-világtanács 1977. évi akcióprogramját. A találko­zóval egy időben tanácsko­zott a Béke-világtanács el­nöksége által létrehozott két munkacsoport is: a BVT 30. évfordulójának méltó meg­ünneplését előkészítő mun­kacsoport, valamint a BVT szervezeti kérdéseivel foglal­kozó munkacsoport. A tanácskozás résztvevői a csütörtök délutáni záróülé­sen megszavazták és jóvá­hagyás végett a Béke-világ­tanács elnökségének pénte­ken kezdődött ülése elé utal­ták „Á világközvélemény és a helsinki záróokmány” című dokumentumot. Előző munkanapjuk végén az űrhajósok néhány orvosi kísérletet végeztek. Megvizs­gálták a többi között, ho­gyan reagál egyensúlyi szer­vük a súlytalanság körülmé­nyei között az elektromos ingerekre. Méréseredményei­ket visszatérésük után a Megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a tudományos és technikai fejlődés ered­ményei „forradalmi változá­sokat eredményeznek éle­tünkben, életszemléletünk­ben és nem utolsósorban termelőtevékenységünkben is.” A Bonyhádi Vasipari Szö­vetkezet szocialista brigád­jai szocialista brigádfórumon csatlakoztak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított országos munka­versenyhez. A szocialista brigádok vállalták, hogy a szövetkezet éves tervét két százalékkal túlteljesítik. Az adminisztratív dolgozók szo­cialista brigádja vállalta, hogy minden hónapban fo­lyamatosan megadja a többi brigád részére az értékelés­hez szükséges adatokat. Vál­lalták még az adminisztratív dolgozók, hogy egy nap kom­munista műszakot fognak teljesíteni fizikai munkakör­ben. Ezzel is elősegítik a többi szocialista brigád vál­lalásának teljesítését. A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat közel­múltban megtartott brigád­vezetői tanácskozásán meg­tárgyalták az 1976-os eszten­dő gazdasági eredményeit és örömmel állapíthatták meg, hogy a jól végzett munka eredményeként megvan a reális lehetősége az 1977. évi terv végrehajtásának. Ugyanezen a tanácskozá­son a vállalat tizenhat szo­Földön, az űrhajósok kivá­lasztásában és felkészítése során fogják hasznosítani. Különböző fizikai megterhe­léseknek téve ki magukat különböző fizikai megterhe- lésű erőnléti edzéseket is vé­geztek. Gorbatko és Glazkov megkezdték az előírt bioló­giai kísérletek végrehajtását. Az idén 20. alkalommal került megrendezésre a me­zőgazdasági könyvhónap, s ez egyben a mezőgazdasági szakirodalom jubileumi év­fordulóját is jelenti. Gyugyi elvtárs beszédében részlete­sen elemezte azokat az ered­ményeket, amelyeket a tudo­cialista brigádja és három, munkaverseny-brigádja csat­lakozott a csepeli verseny- felhíváshoz és a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tet­ték meg szocialista munka- verseny-vállalásaikat. A vállalásokat konkrét fel­adatokra tették, külön figye­lembe véve a vállalat és így a brigádok kétirányú tevé­kenységét is. A szolgáltatást végző bri­gádok vállalták a lakossági szolgáltatásoknál a munka minőségének fokozását, a szolgáltatások időre való el­végzését, valamint a figyel­mesebben végzett munkával jelentős csökkenést akarnak elérni a kártérítések számá­ban és takarékoskodni a le­hetőségek határán belül a felhasznált vegyszerekkel. Az árutermelést végző bri­gádok az idei évben legfon­tosabb feladatuknak az ex­portterv teljesítését tartják. Ennek eszközeként különös tekintettel lesznek a munka- fegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihaszná­lására. Kiemelt feladatnak tekin­tik a szovjet export határ­időre történő teljesítését. Koszigin fogadta Kenneth Keith-et Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a Kremlben Kenneth Keith- et, az angol Rolls Royce cég elnökét, aki a szovjet mi­nisztertanács tudományos és műszaki bizottságának meg­hívására érkezett Moszkvába. mány és technika vívmá­nyainak mind szélesebb körű alkalmazása hozott megyénk mezőgazdaságában. Tények­kel, adatokkal bizonyította, hogy „ahol a legfejlettebb módszereket alkalmazzák, a tudomány legfrissebb - ered­ményeit használják fel, ott az átlagot messze meghaladó eredmények születnek.” Befejezésül elmondta, hogy „napjainkban mindinkább igazolódik, hogy a jó szak­könyv nélkülözhetetlen mun­kaeszköz. Éppen ezért a . szakkönyvet, a szakfolyóira­tokat, a mindennapok szer­ves részévé kell tenni. A mezőgazdasági szakkönyvek, a szakirodalom széles körű megismertetése és megsze­rettetése, a mezőgazdasági termelésben történő haszno­sítása messzetekintő társa­dalmi feladat, valameny- nyiünk közös érdeke. A me­zőgazdasági könyvhónap most is, mint az elmúlt 20 év alatt mindenkor, jó lehe­tőség és alkalom arra, hogy minél szélesebb körben rá­irányítsuk a figyelmet a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésének nélkülözhetetlen szellemi munkaeszközére” — fejezte be az ünnepi meg­nyitót dr. Gyugyi János. Ezt követően dr. Búzás Gyula, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem mező- gazdasági karának docense tartott előadást a korszerű mezőgazdasági üzemszerve­zésről. Waldheim tárgyalásai izraeli vezetőkkel A 3. munkanap a Szaljut-5-ön A mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Hőgyészen A korszerű technika és tudomány szerepe a termelésben í < _____ D r. Búzás Gyula egyetemi docens a korszerű mezőgazdasági üzemszervezésről beszélt Felkészülni a holnapra

Next

/
Oldalképek
Tartalom