Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
1977. február 22. Képújság 3 Zárszámadás Gyönkön, Szekszárdon ■ ■ ■■■■'■ ■■ -1 ■ 1 ■ 1111 - I, 1 1 Jegyzet egy tv-riporthoz Gyönkön 1976 a rendcsinálás éve volt LEHET-E monopolhelyzetben vállalat nálunk, a szocialista termelési viszonyok között? A válasz nyilván éppoly akadémikusnak tűnik, mint maga a kérdés. Mégis, mindkettő elhangzott a vasárnapi Hét című tv-műsorban. Joggal, hisz a probléma, amit a riport boncolgat, égetően aktuális. És — sajnos — legalább ennyire általános is. Aligha szorul bizonyításra, hogy a rosszul értelmezett vállalati önállóság milyen komoly mértékben okozhat károkat a népgazdaság egészének. Mi is volt az adott riport (általánosítható) eszenciája? ADVA EGY VÁLLALAT, amely a mütyürke- (lásd: pl. csigafúró, stb.) gyártás hazai prófilgazdája. Nekik azonban nem kifizetődő a mütyürke a belföldi piacra (mindezt persze ilyenkor úgy illik mondani: szűk a termelési keresztmetszet, akut munkaerőhiány, stb.), ezért inkább (vállalati önállóság) öntyöm-pöntyöket gyártanak exportra. Érthető, nem? Nagyobb nyereség, esetleg még egy kis bérpreferencia is leesik, tekintettel az exportra. Gyülekezés a művelődési ház előtt A közgyűlés elnöksége: Jankó János, a tamási járási párt- bizottság titkára, Laszk Gábor üzemi párttitkár, Tarczal János, a szövetkezet elnöke, Török János, a megyei párt- vb tagja. így aztán eltűnik a hazai piacról a mütyürke. Következmény: számos vállalat nem teljesíti tervét (esetleg sem belföldi, sem külföldi megrendeléseit) és okként a mütyürke hiányára panaszkodik, amely termékük szerves része kellene hogy legyen. így már nem is tűnik akadémikusnak a tv riporterének kérdése a monopolhelyzetet illetően. A riport okulással is szolgál, joggal sürgeti e téren azt a tudati változást, amely szükséges ahhoz, hogy a különböző gazdasági döntéseknél ne a népgazdasági érdek kerüljön két vállra, szemben a szűkebb csoportérdekkel. HISZEK a tudati változtatás eredményességében. Mégis, és anélkül, hogy sérelem érné a vállalati önállóságot, talán nem ártana nagyobb súlyt fektetni a központi-ágazati irányítás szerepére e téren. És a kettő együtt biztosan elérné azt az üdvözítő célt, hogy a profilgazda monopolhelyzete ne visszahúzó önállóság, hanem termelést serkentő tényezője legyen szocialista gazdálkodásunknak. Gyvgy Dombóvár Az Un io példás törekvése Laszk Gábor üzemi párttitkár elnökletével szombaton egyórás késéssel kezdődhetett a gyönki zárszámadó közgyűlés, mert a Volán a szárazdi és udvari buszokat elfelejtette elindítani. így a két társközség termelőszöTörök János: A küzdelmes év eredményei a reális tervek, a tagság szorgalma biztató a jövő feladatainak megoldására. vetkezeti parasztjai nem a legjobb hangulatban érkeztek a gyönki művelődési házhoz. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a közös gazdaság a múlt évet veszteséggel zárta, éppen arra kellene vigyázni, hogy ilyen apró bosszúságok ne mérgesítsék még jobban a helyzetet. Egyébként a gyönki közgyűlés teljesen rendben, a szabályoknak megfelelően kezdődött el, folyt és fejeződött be. A szövetkezet 228 dolgozó tagjából 217 jelen volt, így a gyűlés mindenképpen elérte határozat- képességét. A közgyűlés valahogyan más hangulatban folyt le, mint azt megszoktuk. Először az adta meg különösségét, hogy első alkalommal találkoztak a megváltozott körülmények között a közös gazdaság tagjai, hiszen tavaly volt az első év, amikor a tagság, elsősorban a járási pártszervek támo- gatása-biztatása nyomán új vezetőséget állított a posztokra és ezek támogatását nemcsak szóban ígérte. így a jó együttműködés a várt eredményeket meghozta, annak ellenére, hogy a szövetkezet több mint hárommillió forintos veszteséggel zárta az évet. A másik fontos momentum: a szövetkezét elnöke a vezetőség beszámolóját kritikusan, szinte személyre szólóan terjesztette elő. A 4389 hektáron gazdálkodó szövetkezet földjeinek aranykorona-értéke is alacsony, azon túl, hogy a táperő- utánpótlás évtizedekig a határban „nem volt műsoron”. Ezért is, meg az előző évben elhúzódott, el nem végzett őszi alapozó munkák elmaradása, a rossz időjárás még jobban megviselte a gyönki határt. Úgyhogy a szövetkezet elnöke a tagság szemébe mondhatta, hogy a termelés növekedését nem sikerült elérni, szegényebb lett a tagság és az állam is. A nehéz helyzetet ugyan év közben a tagság felismerte, szívét- lelkét adta a munkába, azonban a több éves mulasztásokat egy évben nem lehet pótolni. Míg másutt a termés- csökkenés búzából például csak 4—5 mázsa volt hektáronként, itt lényegesen több. A gyönki közös gazdaságot végül is a tagság szorgalma emeli fel, a tavalyi év volt az első olyan, amely szigorú tervszerűséggel bonyolódott. Az idei év tervei nem maximálisak, hiszen a gépesítés- talajerő-utánpótlás kérdéskomplexumban még keveset sikerült előrelépni. Főleg azzal, hogy a megyei szervek kellő hitellel támogatták a gyönki Petőfi Mgtsz-t, részben azzal, hogy a hitelt helyben jól hasznosítják. így nem szanálják a közös gazdaságot, de az idén még szigorúbb keretek között kell gazdálkodni. A közgyűlés munkájában részt vett Török János, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja. Az ő szavait érdemes feljegyezni a gyönki helyzetről. Köztudott, hogy Török elvtárs a zombai termelőszövetkezet párttitkára, így kétszeres közelségből- érdekeltségből tudja megítélni a helyzetet. „Az elmúlt évben Gyönkön bebizonyították, hogy a gépek és eszközök jobb kihasználásának lehetőségeit felismerték, így végezték dolgukat. A megyei pártvezetés úgy ítéli meg a közös gazdaság vezetőinek, dolgozóinak munkáját, hogy a küzdelmes év a felfelé ívelést indította el. Biztosított az 1977- es feladatok megvalósítása, mert a tagság és a vezetőség jól együttműködik, s ebben a munkában a pártszervezet tagsága az élenjáró. Gyönk „Jóleső érzéssel tölthet -el bennünket, hogy a tavalyi, nehéz év ellenére teljesítettük, sőt túlteljesítettük a tervtárgyaló közgyűlés által kitűzött feladatokat.” — ezekkel a szavakkal kezdte a a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet tegnapi zárszámadó közgyűlésén beszámolóját Heimann Ferenc, a szövetkezet elnöke. Az üzem eredményes esztendőt tudhat maga mögött, ami elsősorban a tagság szorgalmas munkájának, összefogásának, a szövetkezetben uralkodó nyugodt légkörnek köszönhető. A termelőszövetkezet területe nem nagy, mindössze 1461 hektár; ebből 1108 hektár a szántó és 122 hektár a szőlő. Az 1975-ös gazdasági évhez viszonyítva a mező- gazdasági termelés 16 százamindig jó gazdaságáról volt híres. Az itteni emberek a múltban is kiváló gazdák voltak, nem lehet, hogy ezen a területen szakszerű irányítás mellett, a tagok szorgalma ne érlelné meg a gyümölcsét. A gyönki adottságok kihasználása elkezdődött. Nem várunk látványos és gyors változást, hanem az előbbre jutás, az legyen megalapozott, szívósan, lépésről lépésre kell itt újra bizonyítani a közös gazdaságban rejlő erőket.” A közgyűlésen többen mondták el véleményüket. Nem egy hozzászóló arra hatalmazta fel a vezetőséget, lékkai növekedett — ebben nagy része volt annak, hogy a szőlő igen szép eredményeket hozott: ötvenöt százalékkal teljesítette túl a tervét a gazdaság. Bár a mező- gazdasági termelés eredménye összességében emelkedett, a szántóföldi növény- termelés elmaradt a tervezettől. Az okok itt is ugyanazok, mint más mezőgazda- sági üzemekben: szárazság, kedvezőtlen csapadékeloszlás. A búza a tervezettnél többet — 45 mázsát, a kukorcia viszont kevesebbet — mindöSz- sze 39 mázsát — adott hektáronként. A növénytermesztés munkáinál éreztette hatását, hogy a szükségesnél lényegesen kevesebb a munkaerő, az idősebb téesztagok koruknál, teljesítőképességüknél fogva nem tudnak hogy a továbbiakban is szigorú-igazságos legyen, a párt által jelölt úton vezessék a gyenge gazdaságot, a rossz körülmények között a már látható és várható eredmények felé. Gyönkön 1976 a rendcsinálás éve volt. Ezt zárta le, hitelesítette a tagság. Egyben bizalmat is kapott a közös gazdaság minden dolgozója, vezetője a járási, a megyei párt- és állami vezetéstől. Úgy éreztük a közgyűlés végén, hogy a gyönki közös gazdaság tagsága és vezetősége érzi, milyen felelősség hárul rá 1977-ben.-Pja megyében eleget tenni a megnövekedett feladatoknak. Az állattenyésztésre jellemző, hogy az állatlétszámot nem tudták emelni, mivel az építkezés lehetőségei korlátozottak. A meglévő tehén- állomány tejtermelése magas — 3473 liter tehenenként és évenként —, ezzel a fejési át. laggal a megye 71 termelő- szövetkezete között a nyolcadik helyen állnak. A tehenészetben tudományos alapossággal elkészített számítások alapján határozzák meg a takarmányadagokat. A sertésállomány korszerűtlen, hagyományos épületeikben van, a tartástechnológia nem fejleszthető, s ezért nágy az élőmunka-igénye. A zárszámadó közgyűléssel egy időben tárgyalta a szövetkezet tagsága az ez évi termelési és pénzügyi tervet, s választotta meg a szövetkezet vezetőségét, valamint a közgyűlés bizottságainak tagjait. A termelőszövetkezet elnöke ismét Heimann Ferenc lett. A közgyűlésen a megye és a város párt- és állami vezetői közül is sokan részt vettek. Bucsi Elek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője a megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélt, Kaposi István, a városi tanács osztályvezetője pedig a város három termelőszövetkezetének munkájáról, a továbbfejlődés észszerű lehetőségeiről szólt. (Tudósítónktól.) Minden termelőüzem eredményes gazdálkodásának egyik igen fontos feltétele az, hogy jól tervezik meg az alkalmazotti létszámot, kihasználják a belső tartalékokat és megszervezik az irányító szakemberek, valamint a számviteli dolgozók munkáját. Ezért vizsgálta meg az alkalmazotti létszámgazdálkodást Dombó- várott a városi népi ellenőrzési bizottság tizenegy ipari üzemnél, illetve szövetkezetnél. A segítő szándékú vizsgálat kiterjedt az alkalmazotti létszám alakulására, foglalkoztatásának hatékonyságára. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a termelőüzemek és szövetkezetek több helyes intézkedést tettek már eddig is az alkalmazotti állománycsoportba tartozók teljesítménykövetelményeinek fokozására. Az Unió Ipari Szövetkezet ilyen irányú gyakorlata példaként szolgálhat valamennyi termelőegység számára. 1975 ta-, vaszán három különböző profilú ipari szövetkezet egyesítése következtében alakult meg az Unió Ipari Szövetkezet, három — építőipari, faipari és műanyag-gumiipari — ágazattal. Az egyesítés több problémát vetett fel, éppen az alkalmazotti létszám helyes, és a termelés szempontjából hasznos foglalkoztatása miatt. Az egyesülés óta eltelt két év bebizonyította, hogy a vezetők előrelátó szervező munkája nem volt hiábavaló. Az átszervezésnél nagyon vigyáztak a helyes arányok kialakítására. Hiszen több olyan beosztás volt a régi szövetkezetekben, amelyekből kettő eleve feleslegessé vált. így több személyi problémát is meg kellett oldani. Az egyes döntéseket mindig alapos elemzés előzte meg, s így a döntések zömükben megnyugtatóak voltak. A szövetkezet vezetői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a termelésszervezés, üzemi rend, a számvitel és az ügyvitel különböző területein végrehajtandó belső átszervezéssel meglegyen a különböző szakmák egységes irányítása. Az adminisztratív tevékenységeket összevonták, de ügyeltek arra is, hogy a telephelyekre kihelyezett számviteli dolgozók a helyszínen intézzék a fizikai munkások bér-, SZTK- és egyéb ügyeit, megkímélve őket a több kilométeres gyaloglástól. Igen dicséretes a szövetkezet vezetőinek az a törekvése is, hogy minden alkalmazotti állományban foglalkoztatott dolgozó a munkájához szükséges képesítést megszerezze. Jól tudják a vezetők, hogy ez nem' rövid időt vesz igénybe, hosszabb távon mégiscsak így tudják biztosítani a műszaki irányító gárda termelést segítő munkájának hatékonyságát, valamint a gépesített számvitel eredményességét. Nem sajnálják az évi 180 ezer forintot, amit átlagosan a továbbtanulók segítésére adnak. Cserében valamennyi továbbtanuló szerződést köt a szövetkezettel, hogy az iskola elvégzése után a szövetkezetnél marad. így elérték, hogy a szövetkezetnek nincs különösebb létszámgondja, és kimagaslóan jó a szakember- gárdája. Az alkalmazotti állományba tartozók elégedettek, s nagy kedvvel dolgoznak azon, hogy a szövetkezet munkájának jövedelmezősége, a mind jobb és jobb munkaszervezés, anyagellátás és kereskedelmi kapcsolatok révén növekedjék. 1976-ban a szövetkezetnek 1217 fő volt az éves átlaglétszáma, s az alkalmazottak az összes dolgozók 17 százalékát tették ki. Azt még feltétlenül meg kell említeni, hogy az alkalmazotti kategórián belül tovább csökken az ügyintézők száma, s ezzel párhuzamosan növekszik a termelés- irányító szakembereké. A népi ellenőrző bizottság vizsgálatában részt vevők elismerték a szövetkezet tevékenységét, és további következetes szervező munkára adtak ösztönzést. Magyarszéki Endre A szövetkezetben magas az átlagéletkor Tejtermelésben a 8. helyen
