Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

1977. január 21. ‘KÉPÚJSÁG 5 Régi gondja Mözsnek az a Rózsadombnak nevezett szeméttelep, aminek kellős köze­pén még ma is állnak, méghozzá nem lakatlanul, a cigánytelep putrijai. Bár az elmúlt években közművesített területen huszonhét cigánycsaládot juttatott új otthonhoz a köz­ség, mégsem oldódtak meg — mint az képünkön is látható —- a gondok. A közös tanács csak bizonyos mértékig képes változtatni a jelenlegi helyzeten. Nagyobb összefogás kellene és az érdekeltek részéről több tenniakarás ahhoz, hogy megszűnjön Mözsön az áldatlan állapot. Fotó: bj. Január 18-án tárgyalta az országgyűlés egész­ségügyi, szociális és kereskedelmi bizottsága az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság jelentését. Koccintunk reggel, délben, este, éjszaka, névnapkor, születésnapkor, esküvőn, te­metésen, amikor csak tu­dunk. Szólásmondás, hogy a magyar ember három al­kalomkor iszik: örömében, bánatában és amikor ihat. nékja van. A statisztikai adatok sze­rint hazánkban az alkohol- tartalmú italok fogyasztása az elmúlt évek alatt rendkí­vüli mértékben növekedett. Ráadásul a leggyorsabban a sok alkoholt tartalmazó ita. lók kategóriájában. Tiszta, alkoholra számítva az egy emberre eső szeszesital­fogyasztás évi tíz liter, és ehhez még hozzá kell számí­tani a zugfőzések nem cse­kély italmennyiségét. Az ivásban a szocialista orszá­gok között az első helyen állunk, a világlistán pedig a tizenegyedikre sorolhatunk be. Egyáltalán nem hízelgő, hogy olyan magas szesz­fogyasztásról nevezetes or­szágokat előztünk meg, mint Kanada, Anglia, Finnország, Svédország. Valósággal meg­döbbentő, de legalábbis ala­posan meghökkentő szám­adat, hogy Magyarországon — a csecsemőket is bele­értve — az egy lakosra jutó évi italkiadás 1975-ben meg­haladta a 2500 forintot! Aggasztó mértékű az 'italo­zás. Nem egészség - ellenség! A szapora koccintások al­kalmával kedélyesen har. sogjuk a szokványos köszön­tőt: „Egészségünkre!” Egészségünkre? A mértéktelen alkohol- fogyasztás * káros következ­ményei között az első he­lyen a súlyos betegségek áll­nak. Rendkívüli mértékben növekszik az idült alkoholis­ták, az alkoholos eredetű pszichotikusok száma. Gya­koriak az iszákosságból ere­dő szövődményes betegségek. A munkahelyi ivászat üze­mi balesetekhez vezet. A részeg gépkocsivezetők sú­lyos sérüléseket okoznak, életeket pusztítanak. Az ön­gyilkosok jelentős száma ke­rül ki az alkoholisták közül. És így tovább. Tekintettel az alig mér­hető egészségügyi, gazdasági, társadalmi és erkölcsi kárra, folyamatosan megoldandó társadalmi problémáink kö­rébe tartozik az alkoholiz­mus visszaszorítása, minde­nekelőtt a megelőzése. Ezért tűzte közös tanácskozás na­pirendjére a problémakört az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint ke­reskedelmi bizottsága a kö­zelmúltban, s kérte föl az AEOB titkárát a beszámo­lásra. Ártalmas következetlenség A képviselők meghallgat­ták a jelentést, amely lep­lezetlenül tárta fel a hely­zetet és áttekintette a meg­hozott, sokoldalú intézkedé­sek mérhető hatását, végre­hajtását. A vita rendkívül szenvedélyes volt. Bírálta az intézkedések következetlen végrehajtását, de bírálta a közvélemény elfogadhatat­lan ítéleteit is, amelyek ne­hezítik a morális, az egész­ségügyi gyógyítást, különö­sen a megelőzést. Az egyéb­ként nagyon árnyalatos köz­vélemény két sarkított pon­ton különösen kifogásolható. Az egyik a kedélyes libera­lizmus, amelyik jópofáskod- va intézi el az ügyet, a má­sik az álszent szigor, ame­lyik minden alkoholizáló emberben veszélyes, meg­vetendő bűnözőt lát. Mind­két szélsőség rendkívül ve­szélyes. A bizottsági vita azt a szemléletet pártolta, amely szerint az alkoholizmus olyan szenvedélybetegséggel fe­nyegető folyamat, amelynek kezelése annál eredménye­sebb, minél korábbi stádium­ban történik. A gyógyítás nem egyenlő az elvonókúrá­val, miután a testileg-lelki- leg és szociálisan károsodott ember absztinenciájának a beállítása csak a kezelés kezdetét jelenti: a gyógyke­zelés igazi célja az egészsé­gi állapot feljavítása, a csa­ládi, munkahelyi viszonyok rendezése, a visszailleszkedés elérése, a beteg életszem­léletének áthangolása. Együt­tesen: az utógondozás a tár­sadalom aktív közreműködé­sével. Hosszú folyamatról van szó, a segítségnek sokolda­lúan összehangoltnak kell lennie. Vagyis valóban tár­sadalmi ügyről van szó. Tár­sadalmi jelentőségű veszély­ről, amelyet csak társadal­mi méretű * sajátos, sokféle „mentőszolgálat” háríthat el... IBM IÍ „Mindent, ami jó bennem, a könyveknek köszönhetek.” Makszim Gorkij szép gondo­lata lesz az idei lipcsei nem­zetközi könyvművészeti ki­állítás (IBA) mottója, amely­nek előkészületeiről csütörtök délelőtt tartottak sajtótájé­koztatót a könyvklubban. A világ humanista könyv- művészeti alkotásainak élvo­nalában 250 magyar mű sze­repel. Azokat a könyveket mutatjuk be Lipcsében — a május 5-én megnyíló kiállí­táson — amelyek a Szép ma­gyar könyv versenyben díjat, vagy oklevelet nyertek, illet­ve a kiadók által javasolt művekből választott ki az IBA magyar nemzeti bizott­sága. A tudományos műveket és szakkönyveket 40, az isme­retterjesztő könyveket ugyan­csak 40, a szépirodalmat 60, a gyermekkönyveket és tan­könyveket 40, művészeti ki­adványainkat, fotóalbumokat és zeneműveket pedig 70 mű képviseli. (MTI) OTP-székház épül Tamásiban Tamási központjában, a lakberendezési áruházzal szemben, új OTP-székház és tizen­négy öröklakás épül. A tervek szerint ez év közepén készül el. Fotó: kz Alsónána körforgalma Alsónána az 1975. évi tele­pülésfejlesztési versenyt a kisközségek kategóriájában első helyezettként nyerte meg. A jutalmul kapott 500 ezer forintból utat építettek a község központi részén. A három és fél méter széles, szilárd burkolatú útnak min­denki örült. A két központi fekvésű párhuzamos utca le- betonozása után az utcákban lakó gépkocsitulajdonosoknak már nem kellett kora ősztől késő tavaszig tengelyig érő latyakban autózniuk. Ez pe- lig nagy szó, mert megyénk kisközségeiben ma még az a helyzet, hogy az átvezető fő­út kivételével majd minden­hol földutak vannak. Jelző­táblákra, a forgalmat szabá­lyozó, külön utasító táblákra is kevés helyen van szükség. Ezért sokan meglepődtek, amikor egy hónapja Alsóná- nán az egyik utca elejére ki­került a „behajtani tilos” tábla, a vele párhuzamoséra pedig az „egyirányú utca” jelzés. így, aki autóval, ke­rékpárral akar eljutni a ta­nácsházhoz — ami a központ­tól a harmadik ház — most kénytelen bemenni a párhu­zamos utcába és majd egy kilométeres kerülővel érkezni úticéljához. Farkas István, a községi tanács elnöke elmondta, hogy a táblákat a tanács tetette ki, hogy az utat tehermentesít­sék. Az utcák felső részén összekötő út van, így a kör­forgalom biztosított. Azt már a község lakói mondták el, hogy túlzásnak tartják a körforgalom kiala­kítását, mert télen napjában néhány autó jelenti az utca forgalmát. A fagyott úttesten nyugodtan ki tudnának térni egymásnak a járművek. Ugyanígy esős időben is. Leg­feljebb egyik jármű két ke­rékkel sárba megy, akár ed­dig, hosszú éveken keresetül, az út teljes hosszán — négy kerékkel. A lakosság vélemé­nye szerint a tanácsnak ez a rendelkezése az utat sem te­hermentesíti, mert eddig akik az utcában laknak, a köz­pontig vezető részt kétszer használták, de csak egy rövid szakaszon. Most mindenki az út teljes hosszát kényszerül megjárni. Ez se tehermente­sítésnek, sem üzemanyag­takarékosságnak nem nevez­hető. Amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon”. — vé­lik. A mi véleményünk mi? Hogy a döntés előtt a tanács kikérhette volna a lakosság véleményét a körforgalom ki­alakításának ügyében. Most nem lenne annyi méltatlan­kodás. ..-Tj.­Leveleink nyomán Úvodai gondok megyénkben Gyakran kap szerkesztőségünk olyan panaszos le­velet, amelyben olvasóink óvodákkal kapcsolatos gond­jaikat írják meg. Örömmel számolhatunk be néhány „óvodai ügy” kedvező fordulatáról. Tatáinak megoldást Nagydorogon A nagydorogi 2-es számú óvodában nincs vécéjük a gyermekeknek, hanem szükségmegoldásként a részben leválasztott — két udvaron át megközelíthető — általá­nos iskolába kell átjárniok. A kicsik gyakran megfáznak, megbetegszenek, amit a szülők — okkal — gyakran a rossz higiéniai körülményeknek tudnak be. Egyébként az óvodai foglalkozásokat is hátráltatja a hiány. Egy nap programjában négyszer szerepel a gyerekek átsétáltatá- sa az iskolába, s ezen kívül is gyakran kell átkísérniük az óvónőknek vagy dadáknak egy-egy gyereket. Hosszas huzavona után Kántor György, az iskola igazgatója tette fel a biztató pontot az „i”-re. Elmondta, hogy a régi parasztházból átalakított óvodához szinte lehetetlen valami pótépítményt „hozzáragasztani”. A megoldás nem pénzügyi kérdés. Amennyiben kapnak építési engedélyt, az iskola karbantartó brigádja rövid időn belül elvégzi a munkát. Viszont, ha erre nem lesz lehetőség az iskola és az óvoda helyet fog cserélni, s az iskolások járnak majd át az óvodába. Áthelyezték a buszmegállót Nagy gondot jelentett a közlekedés azoknak a szü­lőknek, akik gyermekeiket a szekszárd-szőlőhegyi óvo­dába hordták. Legtöbbjük a reggel 6.40-kor induló „6-os” járattal megy a szőlőhegyi elágazásig. A megálló­tól rendszerint futva tették meg az utat, az óvodában nem jutott idő a gyerekek átöltöztetésére, köszönésre sem. Rohantak, hogy elérjék a Tótvölgyben megforduló és a városba tartó buszt. Egyébként ennek a menetideje a szőlőhegyi elágazástól Tótvölgyig, illetve onnan vissza az elágazásig pontosan hat perc. Ennyi idő alatt a busz­megállótól az óvodáig érni és onnét ismét a buszra jut­ni szinte lehetetlenség. Forró Lajos, a Volán 11. számú Vállalatának gazda­sági igazgatóhelyettese foglalkozott az üggyel, s mint mondta, a szülők azon kérése, hogy helyezzék át a busz­megállót az óvodához közeli pontra, nem jelent problé­mát. Azóta megkaptuk az értesítést a Volántól, hogy át­helyezték a buszmegállót. Kózvllágftás - Kadarka»óvo<fa r Szekszárdon a Kadarka utcai óvodába sok szülő hordja gyermekét a közeli KISZ-lakótelepről. Télen problémát jelent, hogy a hazautat az óvoda és az Ezerjó utca közti kis közön teszik meg, ami meredek, síkos és közvilágítása egyáltalán nincsen. Szeleczki József, a városi tanács műszaki osztályá­nak fejlesztési csoportvezetője elmondta, hogy a szóban forgó köz kizárólagosan az óvoda gazdasági kiszolgáló- útja. (Egyébként erre vonatkozóan nemrég született egy megyei tanácsi határozat, ami annyit jelent, hogy a kö­zeljövőben tiltó táblával fogják szabályozni a magán­gépjárművek behajtását a közbe.) A városi tanács mű­szaki osztálya ígéretet tett, hogy még ez év első negye­dében a DÉDÁSZ-szal közösen elkészítik a közvilágítást a Parászta utcától az óvodáig, illetve onnét tovább a kis közben. . — vhm —

Next

/
Oldalképek
Tartalom