Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
19*7. január 15. ilÉPÚJSÁG 3 Megszűnt az aggodalom A társközségek a paksi járásban DUNAKÖMLÖD, Bikács és Pusztahencse lakosságának helyzetéről tanácskozott a paksi járási párt végrehajtó bizottság. Ezek a községek Pakshoz, illetve Nagydorog- hoz tartoznak, úgynevezett társközség lett belőlük. A vb-ülésen Paks és Nagy- dorog községi pártbizottságának titkára, Baksai Ferenc és Heidecker Péter adott számot, „A társközségekben folyó tömegpolitikai munka tapasztalatai, a lakosság bevonása a községpolitikai feladatok megoldásába” címmel. Ennél a napirendnél részt vett a tanácskozáson dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács titkára. A paksi jelentés sok eredményről beszél. A lakosság fenntartással fogadta a székhely községhez való csatolást, attól félt, hogy Dunakömlőd hátrányos helyzetbe kerül, de az aggodalom azóta megszűnt. Ma már mindenki látja, előnyt jelent az összetartozás — mondotta Baksai Ferenc. — Az anyagi erők koncentrálásával évek óta húzódó problémákat sikerült megoldani: hídépítést, gázcseretelep létesítését, óvodai bővítést, járdák és utak építését. Nagy gond Dunakömlődön, hogy nincs körzeti orvos. A párt- bizottság határozata alapján intézkedett a közös tanács. A jelenlegi tervidőszak végére felépül Dunakömlődön az orvosi rendelő és lakás, erre 440 ezer forintot biztosítottak Pakson. Elégedettséget váltott ki az emberekben az, ahogyan tartja a kapcsolatot Dunakömlőd- del a nagyközségi közös tanács és a pártbizottság. Rendszeresek a helyszíni vb-ülések. A fontosabb dunakömlődi eseményeken mindig képviselteti magát mindkét vezető szerv. Ezeken a fórumokon részletes tájékoztatást kapnak a község lakói Paks fejlesztéséről, a lehetőségekről és feladatokról. Nagy eredmény, hogy a kömlődieket képviselő tanácstagok és pártbizottsági tagok nemcsak a saját községüket érintő kérdésekben mondanak véleményt, javaslatot. Paks közelsége mindenben meghatározó a társközségre. Korábban éppen a közelségre hivatkozva elhanyagolták az illetékesek az alapvető fogyasztási cikkekkel való rendszeres ellátást is. A nagyközségi pártbizottság intézkedésére a tanács megvizsgálta a helyzetet és határozatai nyomán megszűntek a hiányosságok. Ma már ilyen panasz nincs. Javult a közlekedés is: óránként indulnak buszok Dunakömlődre és onnan Paks felé. A pártbizottság támogatja Dunakömlődnek azt a törekvését, hogy önálló művelődési házat építsen. Ehhez nagyrészt megvan az anyagi fedezet, a tsz jóvoltából. A házban helyet kap majd a könyvtár, a mozi, a KISZ-szervezet és itt lesz a Szabadság Tsz irodája is. Nagydorog társközségeinek helyzete nehezebb, mert sokkal távolabb vannak a székhelytől. Bikácson például egyelőre megoldhatatlannak látszik a törpevízmű létesítése, nagyon sokba kerülne. Az egyik jelentős fejlődés Pusztahencse és Bikács életében, hogy az iskolai körzetesítést kifogástalanul megoldották. A két falu 1971 óta tartozik Nagydoroghoz és ezalatt mérséklődött a lakosság létszámának fogyása. Kezdetben „nagy volt az ellenállás mindkét községben” a társközségi átszervezéssel szemben, lehetőségeik korlátozását látták benne. A társadalmi és tömegszervezetek megfelelő fel- világosító munkával és fejlesztéssel elérték, hogy a lakosság az utóbbi években már magáénak érzi a közös feladatokat és aktívan hozzájárul megvalósításukhoz. A fejlesztésre fordított összegek a két társközségben nagyobbak, mint amennyit a helyi lakosság fizetett be. Bikácson főként járdát építettek, Pusz- tahencsén felújították az orvosi rendelőt és védőnői lakást alakítottak ki. A kisipari szolgáltató tevékenység hiányosságait kivéve mindkét községben biztosítva van a lakosság alapellátása. A JÁRÁSI párt-vb szükségesnek tartja: a társközségek lakóinak ügyeit a legnagyobb gonddal kell intézni és a lehetőségekhez képest megtenni mindent az ellátásukért. Rigóczky István járási első titkár a pártszervezetek szerepét és felelősségét hangsúlyozta a feladat megvalósításában. G. J. Decs '/ ^ Hagyományt ápolni - mai módon Lehet-e, szabad-e a művészetet automatizálni? Más lesz-e, hamis lesz-e a népi motívumoktól ékes szőttes, ha azt nem kézzel-lábbal hajtott eszközökkel, úgy készítik, mint háromszáz évvel ezelőtt is tették, hanem sokkal gyorsabb, programozható gépeken ? Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben, mikor dr. Kalmár Józseffel, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet elnökével beszélgettünk. A mondanivaló nagyon mai volt. Tervteljesítés, üzleti kapcsolatok, a munka- körülmények javítása. Pár ajtóval odább pedig a szövőteremben — fénycsövek világánál — nagyanyáink, ükanyáink módszerét alkalmazva készítették a decsi lányok, asz- szonyok, régi minták alapján, faállványos szövőszékeken a sárközi szőttest. — A tavalyi terv 22 millió 300 ezer forint volt. Ezt november elején teljesítettük — kezdte a jogászból lett fiatal elnök. — A létszám 1044, dolgozóink kétharmada bedolgozó, 96 százaléka nő. Speciális helyzetben vannak. Az itt előállított száz forintnyi termékre harmincöt forintnyi munkabér esik. Nagyon magas az élőmunka aránya. A jelenlegi üzem évi hétmilliós termelésre készült, s hogy tavaly közel négyszer ennyit produkáltak, az igen komoly szervező munkát ta. kar. Helyenként úgy, hogy ne sértsék a népművészet eredetiségét, megkezdték a modernizálást. A varrodákban a régi lábhajtósok helyett korszerű gyorsvarró gépek öltögetik a cérnát a kézzel hímzett anyagba. S — magam is elcsodálkozom, milyen idegenül hangzik a múltat idéző környezetben a mai szó — a belső üzem- szervezést is javították. A jövő? Fő cél a bedolgozó-hálózat bővítése. Erre szüksége van a szövetkezetnek. De kell azért is, mert így munkalehetőséget tudnak biztosítani a környéken azoknak, akik még otthon töltik a napot. S a hagyományok ápolása — mert ez a népművészet egyik feladata — ötvöződik a korszerű szervezéssel. Japán mintára úgy akarják kialakítani, átalakítani ezt a tevékenységet, hogy területenként szakosítsák a bedolgozókat, s el akarják érni azt is, hogy az onnan visszakapott munkadarab késztermék legyen. A piac, a mai értelemben vett értékesítési tevékenység is anakronisztikusnak tűnik először az elődök viseletét őrző népművészeti múzeum - közelségében. De belemelegedve a beszélgetésbe, nemcsak tudom, érzem is, hogy a szövetkezetei, ezt a szövetkezetei is, mai módon kell vezetni. Már természetesnek tűnik, hogy külföldi divatlapok tömkelegét láthatom. S azon sem lepődök meg, sőt, jó hallani, hogy gondos figyelemmel kísérik a külföldi divat, no meg a külföldi árak alakulását. Idén többszörösére akarják növelni a tőkés exportot. S ebben segítenek a külföldi partnerekkel folytatott közvetlen tárgyalások, ugyanúgy, mint a külkereskedelmi vállalattal kiépített kiváló kapcsolat. Előnyükre válik kicsinységük is. Ez biztosítja a hallatlan rugalmasságot, mely nagy előny, ha állandó eladók akarnak lenni a külföldi piacon. Mert kereskedőnek lenni ugyanúgy feladatuk, mint hogy rtiegis- mertessék a tsikosch—gu- lasch—paprikasch romantikával megfertőzött külföld, del valódi népi hagyományainkat. Ezt a szerepet tölti be a tájház, múzeum is, amit bővítenék. De nemcsak a múzeum bővül. Uj üzemcsarnokot és új szociális létesítményeket is épít a szövetkezet. És bővítik a szolgáltató tevékenységet. Készítenek majd, méretre, népi hímzésű alkalmi ruhákat, egyedi lakberendezési tárgyakat, s szakemberek javítják a festett, régi népművészeti bútorokat. Lehet-e ,szabad-e.a sárközi szőtteseket majd automata gépeken készíteni? Nem tudom. De hogy elődeink hagyományát ápolva a népművészetet terjeszteni 1977-ben csak mai módon szabad, azt tudom. S fontosabb az, hogy tudják ezt Decsen is. Szepesi László Mai környezetben, őseink módszerével készül a szőttes az eső, hordja a havat a szél, s mi mégis jó melegben dolgozunk. Szombat, vasárnap otthon vagyok. Anyadisznót tartok, s minden évben 9—10 hízót leadok. A szabadságom is mindig az otthoni munkára megy el; kukoricatörésre, disznóvágásra. Megtehetném, mert meg lehet, hogy egy-egy napra otthon maradok, de én mindig azt mondom: ha valahova tartozunk, álljuk meg a helyünket. Sietve felhúzza a gumikesztyűt, nyakába rántja a fóliakötényt és beáll a szalag mellé a helyére. Az egyik keze mutatóujjáról hiányzik a fél körme: levágta a kasza, mikor napraforgófejet kotort a kombájn alá. Nem áll meg soha, egy percre sem, esténként fáradtan zuhan az ágyba. Ez azonban már másfajta fáradtság, mint amit akkor érzett, mikor a hó tetejéről szedték a kukoricát, a kisszékelyi nagyrét aljában. d. v. m. Télen a tsz-ben Asszonymunka régen és ma Egy asszony a sok-sok ezer közül, aki reggelente korán fel kel, állatokat etet, becsukja maga után a kaput, s utazik. Gyuricza Istvánná tsz-tag és bejáró munkás: Kisszékelyből Nagyszékelybe, Tolnanémedibe buszozik. ahogy a munka kívánja éppen. Az ipari munkástól két dologban különbözik: Itt nincs három műszak, s karját, arcát nyaranta barnára égeti a nap. A főnökeit kartársnak hívja. _ — Kisszékelyi születésű, kisszékelyi lakos vagyok. Apámék nem voltak parasztok, merthogy nekünk csak hat hold földünk volt, s heten éltünk belőle. Erre felénk csak a nagygazdákat hívták parasztnak, a többi... földműves volt. Negyvennyolc éves, de füle még érzi a rokkaorsó sur- rogását, ahogy fonalat fontak a kenderből. A lepedőt Nagyszékelyben szövették, s a tisztaszobában őrizték, míg férjhez nem ment az eladólány. Schiszler Katalin „vett” stafirunggal indult a házasságba. Telente kötött és horgolt, függönyt, térítőt a dupla ágyra, fehérneműt és sálkendőt. A lányok nem bajlódtak az állatokkal, ellátták azokat a szülők. Havas, csikorgó reggeleken felkerekedtek a barátnők, s hol egyik, hol másik háznál kézimunkáztak, beszélgettek. Szombat este, vasárnap délresen jár munkába. Nehéz volt a kezdet: nyakukba akasztották a vödröt, s a hatalmas itáblákon hintették a pétisót, akár a búzát. Nehéz volt a föld. húzta le a sár a cipőt. Néhány évig a magtár adott munkát; zsákokat varrtak, búzával, kukoricával mérték tele, stócokba rakták. — Most nem panaszkodhatunk: akad munka bőven. A szövetkezet vezetői pontosan kiszámolták, hogy a kertészetben dolgozó asszonyoknak hogyan legyen állandó téli elfoglaltsága, ötven hektáron sárgarépát vetettek, amivel októbertől februárig elbibelődünk. Gép mossa és dörzsöli a répát, kézzel megtisztogatjuk, s autókkal viszik a konzervgyárba. Esik után előkerült a citera, a harmonika: kezdődhetett a tánc, az ének. — Aztán következtek a munkásévek. A kisszékelyi nagyerdőben szedegettük ki telente a fenyő-, az akác- csemetéket, s csomóba, bálába kötöttük. Ki tudja, hova kerültek, s mekkorák lehetnek azok ma már? Férjhez mentem, s az akkori szokás szerint otthon maradtam. Apáméktól, apósoméktól kaptunk egy-egy hold földet, búzát vetettünk bele, kukoricát, a végébe krumplit, közébe tököt, babot. Télen behúzódtunk a házba, az udvarba, a gyerekkel játszottam, hízókat tartogattam; gyűjtögettünk kicsinyként a házra. A szövetkezet megalakulása óta „innen-onnan húsz éve” télen, nyáron rendszePatyolat 25 százalékkal több szolgáltatás A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat néhány éve vezette be a bérágyne- mű-szolgáltatást. Ez, a kezdetben némi bizalmatlansággal fogadott tevékenység azóta nagy fejlődésen ment keresztül. Két évvel ezelőtt 3500 garnitúra ágyneművel bonyolították le a forgalmat, jelenleg több mint 14 ezer van a vállalatnak. Ez lehetővé tette, hogy egyre több helyen bonyolítsák le ezeknek az ágyneműknek cseréjét. Még két és fél éve csupán egy ilyen üzlet volt a megyében, ma Szekszárdon hét van, s közkedveltté vált Dombóváron, Pakson is és napokon belül Bátaszéken, Bonyhádon, Tamásiban és Tolnán is ismertté válik ez a szolgáltatás. Persze, ez csak egy részét képezi a vállalat szolgáltató tevékenységének. Gomba módra szaporodnak a Patyolat mosó-, tisztítószalonjai, felvevőhelyei is. 1975. decemberében nyílt Pakson, az atomvárosban egy mosó, vegytisztító szalon, tavaly többek között a megyeszékhelyen a Baktán, a Remeténél és a Mérey lakótelepen nyitottak új átvevőhelyet. Ennek eredményeként tavaly a vállalat több mint tíz százalékkal növelhette szolgáltató tevékenységének volumenét. Idén ugrásszerű fejlődést terveznek. Huszonöt százalékkal növelik forgalmukat. S mivel a közületek részére végzett mosás meny- nyisége nem növekedik, ezt kizárólag lakossági tevékenységük bővítésével érik el. Ennek érdekében az év vége táján Bonyhádon és Tolnán új gyorsmosó, illetve vegytisztító és mosószalont nyitnak. A tervidőszak hátralévő időszakában Simontornyán és Tamásiban is szolgáltatószalont rendeznek be. Ezeknek a céloknak megvalósítására öt év alatt 22 millió forintot fordítanak Ehhez hétmillió forinttal járul hozzá a megyei tanács. Több zöldség A mezőgazdaság 1977. évi tervei szerint 10 százalékkal növekszik a zöldségtermő terület, s eléri a 124 000 hektárt. összesen 1,6—1,7 millió tonna zöldségre számíthat a lakosság és a feldolgozóipar. Az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésével. Tavaly nyolc zöldségtermelési rendszer működött az országban, összesen több mint 10 000 hektárról takarítottak be különféle terményeket. A termelési rendszerekben a vezető növény idén a zöldborsó lesz, amit 4200 hektáron termesztenek, sorrendben a második a fűszer- paprika, 3800 hektáros termőterülettel. Uj házak Pusztahencsén
