Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

Fejlődő kapcsolatok T örökországgal 2 tqÉPÚJSÁG__________ _________ A két kontinensen, Ázsiá­ban és Európában elterülő Török Köztársaság fővárosa a másfél millió lakosú Ankara; a mintegy negyvenmilliós or­szágot a Fekete- és a Föld­közi-tenger, Bulgária, Görög­ország, Szíria, Irak, Irán és a Szovjetunió határolja. Éghaj­latára sok tényező van hatás­sal: az Égéi- és a Földközi­tenger mellékén mediterrán, az Anatoliai-fennsík konti­nentális (forró nyár, kemény, hideg tél), a Fekete-tenger partvidéke erősen csapadékos. ötvennégy esztendővel ez­előtt Musztafa Kemál Atatürk vezetésével alakult meg a mo­dern Törökország. Az 1923- ban kikiáltott Török Köztár­saságban számos polgári de­mokratikus reformot valósí­tottak meg. A törvényhozó hatalom a szenátusból és a nemzeti ka­marából álló nagy nemzet- gyűlés; a végrehajtó hatalmat a hét évre választott elnök és a minisztertanács együttesen gyakorolja. Bár az utóbbi esztendőkben az ipar részaránya a nemzeti jövedelemben növekszik, Tö­rökország — agrárország. A legnagyobb vállalatok, a bá­nyák, erőművek állami tulaj­donban vannak. Napjainkban száznál több állami gazdaság is működik Törökországban. Hazánk és a, Török Köztár­saság kapcsolatai jók. bizta­tóan fejlődnek. Különösen példás a két ország kulturális együttműködése; tavaly Bu­dapesten rendezték meg az 5. nemzetközi török művészeti kongresszust. Nagy sikert aratott az isztambuli kulturá­lis-művészeti fesztiválon Sza- konyi Károly Adáshiba című színműve, az először a ma­gyar fővárosban, majd Isz­tambulban is bemutatott tö­rök népi színjáték, a Karagőz. Nemrég nyílt meg újra a nagyközönség előtt Budán Gül-baba türbéje is. Tavaly járt hazánkban Ali Naili Érdem török' oktatási miniszter, aki Polinszky Ká­roly oktatási miniszter láto­gatását viszonozta. Nagysza­bású rendezvényeken emlé­keztek Törökországban is Rá­kóczi Ferencre születésének 300. évfordulóján. A magyar—török kereske­delmi egyezmény értelmében kölcsönös áruforgalmunk 35— 40 millió dollár évente. En­nek bővítésére és fejlesztésé­re további nagy lehetőségek kínálkoznak, elsősorban a már hagyományos termékek viszonylatában. Szerszámgé­peket, erőművi berendezése­ket szállított Törökországba a magyar ipar, hazánk viszont gyapotot, dohányt, cementet vásárolt Törökországtól. A nemrégiben Budapesten para­fáit magyar—török gazdasá­gi-ipari, műszaki-tudomá­nyos egyezmény bizonyára további lehetőségeket nyújt a két ország gazdasági együtt­működéséhez. Joshua Nkomo tv-nyilatkozata Joshua Nkomo, a zimbab­wei felszabadító mozgalom egyik vezetője a Moszkvai Televíziónak adott nyilat­kozatában 1977. december 1-et jelölte meg Zimbabwe függetlenné válásának dá­tumaként. Vasárnap este közvetített nyilatkozatában az afrikai politikus figyel­meztetett: ha a rhodesiai gyarmatosítók nem hajlan­dók tekintetbe venni a füg­getlenségre vágyó afrikai nép akaratát és ellenállást tanúsítanak, akkor Zimbab­we népe fegyverrel szerez érvényt szabadságvágyának. • ' Nkomo őszinte elismerés­sel nyilatkozott arról a se­gítségről, melyet a Szovjet­unió nyújt a fekete konti­nens függetlenségért és nemzeti felszabadulásért küzdő népeinek. Portugália A szocialisták jobboldali tervei A Portugál Szocialista Párt Központi Bizottsága Figueira da Foz-ban megtartott vasár­napi ülésén elhatározta, ja­vasolja a hatalmi szerveknek, hogy állami részvényekkel kártalanítsák azokat a tőké­seket, akiknek üzemeit a de­mokratikus forradalom alatt államosították. Az intézkedés az érintett üzemek valameny- nyi részvényesére kiterjedne. Javasolták az állami szektor átszervezését, a mezőgazdasá­gi földkisajátítások befejezé­sét és a tőkés magánkezde­ményezés további támogatá­sát is. Az Intersindical szak- szervezeti szövetséggel szem­ben állást foglaltak a „nyílt levél” néven szerveződő szo­ciáldemokrata mozgalom mellett. A PSZP KB támogatásáról biztosította Eanes elnököt és Soares kormányát és elhatá­rozta. hogy január 29—30-án Portóban rendkívüli kong­resszust tartanak. (A párt tavaly őszi kongresszusán nem maradt idő a szervezeti szabályzat módosítására.) A 150 tagú központi bizott­ság üléséről kizárták azokat a kb-tagokat, akik radikális alapról bírálták a PSZP jobb­ra tartó politikáját. Közülük néhányan tüntettek az ülés­terem előtt. A jobboldali szocialista tö­rekvéseket a dolgozó tömegek is elítélik. Portugália dél­vidékének mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiben vasár­nap szolidaritási napot tartot­tak a földreform megvédésé­ért küzdő mezőgazdasági és ipari dolgozók képviselői. Felhívták a nemzetközi köz­vélemény figyelmét az agrár­reform ellen irányuló táma­dás súlyosságára és követel­ték a kormánytól, hogy az alkotmány szellemében sze­rezzen érvényt a mezőgazda- sági dolgozók érdekeinek és folytassa a földreform végre­hajtását. A francia hadügyminiszter Kairóban Anvar Szadat egyiptomi államfő fogadta a hivatalos láto­gatáson Kairóban tartózkodott Yvon Bourges francia had­ügyminisztert. (Képtávírónkon érkezett) Irta: Lev Tolkunov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az APN sajtóügynökség elnöke A KOMMUNISTA és mun­káspártok berlini konferen­ciájának történelmi érdeme, hogy a figyelmet az európai békéért, biztonságért és együttműködésért folyó harc­ra összpontosította. Nagy fi­gyelmet szenteltek a konfe­rencia résztvevői az enyhülés további elmélyítésének, a le­szerelésért vívott küzdelem­nek. A béke Európa számára valóban létfontosságú. Mi, kommunisták, akik humánus és életigenlő világnézetet val­lunk, úgy véljük, hogy most minden eddiginél fontosabb a katonai enyhüléshez vezető út építése; meg kell állítani a fegyverkezési hajszát! A berlini konferencia, a széles körű elvtársi véle­ménycsere és a jó előkészítés eredményeként egyhangúlag jóváhagyta „Az európai béké­ért, biztonságért, együttmű­ködésért és társadalmi fejlő­désért” című okmányt. A konferencia eredményeit összegező dokumentum jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy az európai békéért és bizton­ságért, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételé­ért folyó küzdelem számára megnyerjük a legszélesebb néptömegeket. Az okmány konkrét akciókat javasol: pontosan rámutat a fő forra­dalmi erőkre ■— a szocialista államokra, a tőkésvilág mun­kásmozgalmára, a nemzeti felszabadító mozgalomra amelyek az összes békeszere­tő és demokratikus erőkkel összefogva leküzdhetik a re­akció ellenállását, elháríthat­ják egy új világháború ki­robbanását. A kommunisták elsősorban a világ dolgozóihoz, azokhoz a tömegszervezetekhez és egyesületekhez fordultak, amelyek érdekeltek Európa fejlődésében és békés jövőjé­ben. Arra szólították fel őket, törekedjenek az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányában rögzített elvek és megállapo­dások, nemkülönben a békét és a biztonságot szolgáló min­den más megállapodás és egyezmény szigorú betartásá­ra és megvalósítására. Az európai munkásosztály, az európai dolgozók tömeges megmozdulásaikkal döntő szerepet tölthetnek be a le­szerelésért és az európai biz­tonságért vívott harcban. A berlini konferencián szá­mos intézkedést vázoltak fel e történelmi misszió megvaló­sítására. Ilyen például az ál­lamok kötelezettsége, hogy nem alkalmaznak atomfegy­vert, nem fenyegetőznek e fegyverek alkalmazásával, egyáltalán semmilyen körül­mények között sem folyamod­nak erőszakhoz és a nemzet­közi kapcsolatokban nem fe­nyegetőznek erőszak alkalma­zásával, végül pedig beszün­tetik a nukleáris fegyverke­zési hajszát. Valamennyi kö­zegben eltiltják a nukleáris kísérleteket. Intézkednek, hogy a nukleáris fegyvereket kivonják az idegen államok területéről. Megakadályozzák az atomfegyverek terjedését. Atomfegyvermentes övezete­ket hoznak létre az általános és teljes leszerelés első lépé­seként. Csökkentik a nukleá­ris fegyverek és az ezeket célba juttató eszközök szá­mát. Törvényen kívülinek minősítik az atomfegyvereket, beszüntetik gyártásukat és megsemmisítik a készleteket. A kommunista pártok szá­mos konkrét intézkedést ja­vasoltak a fegyverkezési haj­sza korlátozására, az újabb katonai tömbök és csoporto­sulások létrehozásának meg­gátolására, a külföldi katonai támaszpontok felszámolására. Az európai kommunista és munkáspártok kijelentették: erélyesen fellépnek minden olyan akció ellen, amelynek célja a fegyverkezési hajsza, a katonai konfrontáció foko­zása. Hozzáfűzték: e problé­mák megoldásában egyen­rangú alapon kell részt ven­nie minden államnak. A kon­ferencia síkraszállt a NATO és a Varsói Szerződés egyide­jű felszámolása, első lépés­ként pedig katonai szerveze­teik megszüntetése mellett. A kommunisták nem felej­tették el a történelem tanul­ságait, levonták belőlük a megfelelő következtetéseket. Az okmány külön fejezete foglalkozik a fasizmus ki­irtásával, a demokrácia és a nemzeti függetlenség védel­mével. Ez a fejezet foglalko­zik az európai demokratikus erők megmozdulásaival, azok­kal a változásokkal, amelyek Spanyolországban, Portugá­liában és más országokban mentek végbe, konkrét lépé­seket ír elő a reakció ellen- támadásaival szembeni küz­delemre. A békeharc elválaszthatat­lan a társadalmi fejlődésért vívott küzdelemtől. A kom­munista pártok, számolva az országok konkrét helyzetével és a társadalomfejlődés álta­lános törvényszerűségeivel, arra a következtetésre jutot­tak, hogy fokozni kell a har­cot a demokratikus jogok vé­delméért és további fejleszté­séért. A népek kölcsönösen elő­nyös együttműködése fejlesz­tésének, kölcsönös bizalma szilárdításának programja előirányozza az együttműkö­dés számtalan formáját mind állami, mind pedig széles kö­rű társadalmi mozgalmi szin­ten, az egész munkásosztály, valamennyi dolgozó szintjén. Rendkívül időszerű a kom­munista pártoknak az a fel­hívása, amely arra szólít fel, hogy a tömegtájékoztatási eszközök — megőrizve tár­gyilagosságukat — mindenütt és mindig a kölcsönös tájé­koztatást, a jobb megértést előmozdító eszmék terjeszté­sét, a népek közötti bizalom és együttműködés légkörének elmélyítését szolgálják! Európa kommunistái alá­húzták : elutasítanak minden olyan politikát vagy világ­nézetet, amely a munkásosz­tálynak a tőkés rendszernek való alárendeltségét hirdeti. A kommunista pártok to­vábbra is Marx, Engels, Le­nin eszméi alapján fejlesztik az internacionalista együtt­működést és szolidaritást. A konferencia megszilárdította az együttműködést a testvéri európai kommunista pártok között, megerősítette a pár­tok közötti kapcsolatok álta­lánosan elfogadott szabályain alapuló pártközi internacio­nalista együttműködés fejlő­dését. AZ EURÓPAI kommunis­ták berlini fórumának részt­vevői nem szorítkoztak csu­pán az európai problémák megvitatására. Hiszen az eu­rópai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társa­dalmi haladásért folytatott harc jelentékenyen hozzá­járul az egész világ politikai, gazdasági és társadalmi prob­lémáinak megoldásához. Az európai kontinensen tett po­zitív lépések kedvező feltéte­leket teremtenek a népek fel­szabadító és háborús veszély elleni harca számára, vala­mint ahhoz, hogy a feszültség más világrészeken is enyhül­jön. 1977. január 11. Filmművészek ta nácskozása A FÉSZEK művészklub nagytermében megkezdődött a Ma­gyar Film- és Tv-művészek Szövetségének ötödik közgyű­lése. A képen: Fábri Zoltán, a szövetség elnöke üdvözli a megjelenteket. „Védelmi rakéták Ausztriának”? Elítélik Liitgendorf javaslatát A TASZSZ bécsi jelentése szerint Karl Lütgendorf osztrák honvédelmi minisz­ter a Die Welt nyugatnémet lapnak adott interjújában megpróbált jogot formálni arra, hogy Ausztria az 1955- ös államszerződés tételei el­lenére — amelynek értel­mében az ország nem ren­delkezhet rakétafegyverek­kel —, mégis hozzájusson védelmi rakétákhoz. Az osztrák honvédelmi miniszter nyilatkozata meg­ütközést keltett az osztrák főváros politikai és társa­dalmi köreiben. Mint a bé­csi Die Presse rámutat, Lüt­gendorf nyilatkozata miatt elégedetlenségét fejezte ki Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. Kreiskv — írja az osztrák lap — kijelentet­te, hogy amíg ő vezeti a kor­mányt, nem engedi meg, hogy kétségbe vonják az ál­lamszerződés cikkelyeit. Élesen bírálta Lütgendorf nyilatkozatát Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt KB PB tagja, a KB titkára. Scharf hangsúlyozta az Ausztria függetlenségé, nek, demokráciájának és semlegességének alapjául szolgáló államszerződés min­den tétele feltétlen betartá­sának szükségességét. L A P Z Á R TA BUDAPEST A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására hazánkban tartózkodó Görög Demokratikus Centrum Unió küldöttsége, amelyet Geor- giosz Mavrosz elnök vezet, hétfőn délelőtt a népfront or­szágos székházában megkezd­te megbeszéléseit a Sarlós István vezette HNF-küldött- séggel. Hétfőn délután Rácz Pál külügyi államtitkár hiva­talában fogadta a küldöttsé­get, majd Sarlós István, a HNF OT főtitkára vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. LUSAKA Hétfőn Lusakába érkezett Ivor Richard, a genfi Rhode- sia-értekezlet brit elnöke. Richard találkozik majd Joshua Nkomóval és Robert Mugabéval, a hazafias front elnevezésű zimbabwei tömö­rülés vezetőivel, valamint Kenneth Kaunda zambiai el­nökkel. LISSZABON' Jose Manuel de Madeiros Ferreira, portugál külügymi­niszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Jugo­szláviába utazott. A európai biztonságról, Portugália és Jugoszlávia kétoldalú kapcso­latairól tárgyal a jugoszláv vezetőkkel. PANAMAVÁROS A panamai fővárosban hét­főn befejeződött a nemzeti szuverenitás védelmének he­te. A megmozdulást az 1964. január 9-i tüntetés során ame­rikai katonák által agyonlőtt panamai polgárok emlékének szentelték. A tüntetők „Egy ország — egy zászló” jelszóval vonul­tak fel az amerikai ellenőrzés alatt lévő csatornaövezethez. Tömeggyűlést tartottak, s azon követelték az új csator­naszerződés megkötését, s Panamának az övezet feletti szuverenitása helyreállítását. KAIRÓ Vasárnap este négynapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Keijo Korhonen finn külügyminiszter. Az egyipto­mi kormány tagjaival a közel- keleti konfliktusról, valamint az Egyiptomnak nyújtandó finn segélyről fog tárgyalni. A repülőtéren Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter fo­gadta a finn vendéget. Isz­mail Fahmi egyébként vasár­nap délután alig fél órával a rijadi csúcsértekezlet meg­nyitása után váratlanul távo­zott a szaúd-arábiai főváros­ból — Kairóba visszaérkezve „sikeresnek” minősített a ri­jadi konferenciát. Elmondot­ta, hogy az értekezlet első munkaülése az arab „front­államoknak” nyújtandó pénz­ügyi segéllyel foglalkozott, s megállapodás született mind ebben a kérdésben, mind pe­dig a résztvevők fokozottabb együttműködésének fő vona­laiban.” BELGRAD A Komuniszt, a JKSZ he­tilapja január 10-én megje­lent számában „A XI. kong­resszus előtt” címmel közölt vezércikkében bejelentette, hogy a JKSZ soron követ­kező XI. pártkongresszusát 1978-ban, május, vagy jú­nius hónapban tartják meg. Ezt megelőzően kerül sor a tagköztársaságok KSZ-einek kongresszusaira, illetve a tartományi pártértekezletek­re. PEKING Az egy évvel ezelőtt el­hunyt Csou En-laj minisz­terelnök ünneplése hétfőn sem szakadt meg a pekingi Tienanmen téren. Sokan a gólyalábakra állított ko­szorúk mellett fényképezte- tik magukat, még többen a tarkálló plakátokat olvassák, amelyek most már — a ko­rábbi napok célozgatásain túllépve — egyenesen Teng Hsziao-ping miniszterelnök­ké való kinevezését, vagy legalábbis valamennyi funk­ciójába való visszahelyezé­sét követelik. Teng, amikor 1976 áprilisában eltávolítot­ták a hatalomból, a köz­ponti bizottság alelnöke, mi­niszterelnök-helyettes volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom