Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
1977. január 8. ^PÜJSÁG 3 Hogyan vált valira a cselekvési program ? Beszélgetés Rubányi Jánossal, o TÁÉY pártbizottságának titkárával Pártmunka az „első vonalban Politika, vezetés, szolgálat — Rubányi elvtárs, vállalatuk nem egyszerűen egyike a megyében működő termelőegységnek, hanem jellegénél fogva különleges helyet foglal el közöttük. Hogyan tükröződik ez a vállalati pártbizottság 1976. évi cselekvési programjában? b » Egyetértek a megfogalmazással, hiszen a mi jó, vagy rossz munkánkon nagymértékben múlik a megye fejlődése. Persze, ezt a vállalat mérete is adja — több mint háromezer dolgozónkra 1976- ban 730 millió forint értékű saját termelés, építő-szerelőipari munka elvégzése hárult —, de főként az, hogy mi építünk, beruházások kivitelezői vagyunk. És itt nemcsak a vállalat gazdálkodási eredménye az érdekes, hanem az, hogy időben, szervezetten, jó minőséggel, minél kevesebb ráfordítással valósulnak-e meg a beruházások. Tevékenységünk jelentősége tükröződik a megyei pártbizottság 1976. január 9-i ülésén, a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatának megvalósítására elfogadott cselekvési programban. E programnak jó néhány pontja vonatkozik ránk, ám külön pontban, a két építővállalatnak, így nekünk is címezve van benne egy rész: „A Tolna megyei Állami és a Tanácsi Építőipari Vállalat gazdasági vezetése, pártbizottsága, illetve pártszerve az első félév folyamán vizsgálja meg, majd határozza meg a kivitelezési idő rövidítése, az építési költségek indokolatlan nőve • lése megakadályozásának, illetve csökkentésének, a szerződéses fegyelem javításának feladatait. Ezt az üzemi pártbizottság ülése is hagyja jóvá. A vállalati feladatok meghatározásán túl az illetékes pártszerveken keresztül tegyenek ilyenirányú javaslatokat a tervező, a beruházó szerveknek is.” Cselekvési programunkat elkészítettük és abban sorra vettük a tennivalókat. »Programunk tartalmazza az alábbi fő feladatokat: A termelés ellenőrzésének és segítésének rendszeressé tétele, a termelőeszközök kihasználtsága, a munkaerő-gazdálkodás javítása, a beruházások kivitelezési idejének csökkentése érdekében teendő intézkedések. Súlypontot képeztünk a kiemelt beruházásoknál — atomerőmű-építkezés a szekszárdi húskombinát építésének megindítása és a lakásépítés. Alapszervezeteinken keresztül különösen ez utóbbi fontosságát tudatosítottuk. Azt, hogy a lakásépítés mindenekelőtt fontos politikai kérdés, időben és jó minőségben készüljenek el a lakások és nemcsak annyi, amennyire kötelezettséget vállaltunk, hanem lehetőleg több. — Hogyan realizálódott a program? i A cselekvési program végrehajtása egész évben szervezetten folyt. Eredményeképpen erősödött és rendszeressé vált a termelés pártellenőrzése és segítése, javult a munkaerő-gazdálkodás, intézkedések történtek új, korszerű termékek és technológiák alkalmazására, megkötöttük az együttműködési megállapodást a Tolna megyei Beruházási Vállalattal és a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalattal. E megállapodás teljes termelésünknek mintegy egyharma- dában hivatott javítani a munkát, az együttműködés célja a megyei pártbizottság cselekvési programjában számunkra megfogalmazott feladatok végrehajtása. Tartalmazza többek közt azt is, hogy a beruházásoknál már az előkészítő fázisban — a programkészítésnél — felveszik szakembereink a kapcsolatot, belefolynak a tervezésbe, a kivitelezés során felmerülő pótmunkákat soron kívül megtervezik a tervezők stb. Körültekintően foglalkoztunk a káderhelyzet elemzésével, az eddiginél szervezettebben irányítottuk, ellenőriztük a helyettesek kinevelésének gyorsítását, alkalmassá tételüket vezető beosztásra. Megkezdődött a poligonüzem korszerűsítése — az új technológiával más- félszeresre, évi 600-ról 900-ra növeljük a lakásgyártást, a munkaerő változatlansága mellett. Persze, ez — a változatlanság — csak a számokra vonatkozik, mert mire megindul az új technológia, képzett gépkezelőkké kell hogy váljanak sokan a jelenlegi dolgozók közül. Szívós politikai munkával kellett alátámasztani a vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosítást is. — Mit mondhat Rubányi elvtárs a gazdálkodásról, a kivitelezési költségek alakulásáról? — A mérleg még nincs kész, így ezt mérni most nem lehet. Ám az eredmények így is beszélnek. Műszakilag mértük a teljesítményeket, minden kötelezettségünknek eleget tettünk. Időarányosan elvégeztük a kiemelt beruházásoknál vállalt munkát, sőt, mint arról már az újság írt is, hatvan lakást eredeti tervünkön felül átadtunk. Megvalósult a programnak a minőség javítására vonatkozó pontja is; jóval kevesebb a minőségi hiány és a mégis szükségessé váló pótmunkákat az átadás előtt végzik el szakembereink. Nem kell már az újonnan beköltözőiteknek eltűrni, hogy a kőműves, festő, szerelő akkor zavarja őket, amikor már berendezkedtek. Biztosra vehetjük, hogy a gazdálkodási eredményekben is tükröződik a jól végzett munka. J. J. A lajvériek egyelőre munkát találnak — de azt máshol. Napközben kiürül Lajvér, az óvodásokért mikrobusz jön, az iskolások a felnőttekkel együtt le kell, hogy talpaljanak az országúiig. Az egyik ház falán A Bátaszék melletti Kövesd 109 lakásában élő félezer lakos sokáig nem tudta, hogy kis településük milyen ősi múltra tekinthet vissza. Wosinsky Mór, a nagy régész tudta. Feltételezését évtizedekkel halála után igazolta a gyakorlat. A Vázkerámia építkezésekor a megyei múzeum munkatársai több mint 140 római kori sírt tártak fel és nagy méretű téglaégető kemencék nyomára is bukkantak, a másfél évezredesnél régebbi múlt emlékeire. Kö- vesden — éppúgy, mint a szomszédos Lajvéron — 1960 óta nem épült egyetlen ház sem. Világos, hogy az építési engedélyeket elsősorban a szépen fejlődő nagyközség, Bátaszék területére adja ki a tanács. A kezdeti sorvadás azonban megállt, sőt, a Vázkerámia építésekor valósággal újjászületett a kis település. Minden szobába lehetett albérlőt találni, az építkezésen pedig munkát, szinte tetszés szerint. Ma Kövesd: — puszta a gyár tövében. A dombról alátekintve gyalogösvények kígyója mutatja a havon, hogy az üzem és a puszta közt rendszeres a forgalom. Ahogy Kövesd létére utaló irányítótáblát se lehet lelni az országút mentén, Lajvér szokatlan nevét is hiába keresnénk. Lajvér még kisebb, 1970-ben mindössze 216 lakosa volt, de ahogyan Kövesden belül megkülönböztetnek a helyiek „Kis-” és „Nagy-Köves- det”, úgyanúgy ezek a jelzők Lajvéron se hiányoznak. — Honnan származhat- a falu neve? — kérdeztük az őslakos lajvéri Czentner Györgyöt, egy idős kőművest. — Csak mese szól róla! Az én gyerekkoromban azt mondták, hogy nagy harc volt itt a törökkel, és azt kiáltozták „Jaj, vér! Jaj, vér!” Ebből lett volna később Lajvér. Ami aligha hihető ugyan, de legalább érdekesen hangzik. A néphit arról is tud, hogy valahol, a használatlanság miatt sorra beomló ősi pincék mélyén nem csekélyebb kincs szunnyad, mint egy török „arany- hintó”... — Jó lenne megtalálni! Ebben egyetértünk. hirdetés: a Fonalkikészítő Gyár 1. sz. cárnázó gyáregysége Bátaszékre háromműszakos munkásokat keres. Minden második szombat szabad, a bejáráshoz oda-vissza autóbuszt biztosítanak. Ordas Iván Fotó: Komáromi Zoltán Puszta a gyár mellett: — Kövesd Minden , „különösebb i kozvelemenykutatás nélkül bátran állíthatjuk, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai vezető szerepét dolgozó népünk túlnyomó többsége elismeri. Ékesen bizonyítják ezt az objektív tények : társadalmi, gazdasági, kulturális felemelkedésünk és fejlődésünk imponáló eredményei, melyeket történelmünk utóbbi három szabad évtizedében elértünk, s munkánk gyümölcseként mutathatunk fel. Anyagi és szellemi alkotásaink egyúttal egy- egy „igen” szavazat a párt vezető szerepére, politikájának helyességére, amely nálunk immár huzamos idő óta a szocialista építés gyakorlatában igazolódik. Ám a közvélemény nem jelentéktelen hányada — a párt vezető szerepéről szólva vagv hallva — hajlamos nem a párt egészére, hanem csupán felsőbb szintű, irányító szerveire gondolni. Vagyis arra a hatásra és befolyásra szűkíteni le a fogalmat, amelyet példának okáért a Központi Bizottságunk gyakorol a szocialista állam tevékenységére, a társadalmi szervezetek működésére, életünk Valós változásaira. Azt már kevésbé veszik észre, hogy milyen szerepük van mindebben a saját környezetükben. munkahelyükön, lakóhelyükön élő és dolgozó kommunistáknak, a helyi pártalapszervezeteknek. Magát a politika fogalmát is sokan afféle „magas” dolognak tartják, amelyet „valahol fent csinálnak”. Nem vitás, közgondolkodásunknak egyoldalúsága tükröződik az efféle vélekedésekben. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy egyes pontokon, sajnos van némi alapja az ilyen ítéleteknek. Pártunk negyed százezer alapszervezete között akad néhány olyan is, amely nem képes megfelelően hatni az adott munkavagy lakóhely viszonyaira, így nincs is kellő tekintélye, észrevétlenül, befelé fordulva éli szervezeti életét. Tavasszal, a tagkönyvcserével kapcsolatos személyes beszélgetések során nemegy kommunista kritikusan-ön- kritikusan megfogalmazta ezzel összefüggő jogos hiányérzetét. Jellemző, hogy újabban a nyugati propaganda is figyelmet fordít a pártalapszerve- zetek tevékenységére. Mindenkori dühödt pártellenes- ségüket most ravaszabb, néha „udvarló” hangokkal kombinálják. A magyar párttagság kétségkívül bizonyos politikai és szellemi elit (!) — mondják —, de ne akarjon ennél több lenni, ne akarjon beleszólni a demokratikus állam dolgába, a vállalatok és közintézmények szakértőinek munkájába, mert ezzel csak zavart okoz. Nos, kéretlen tanácsadóink eme körmönfont javaslataiból nagyon is kilóg a párt vezető szerepe ellen rúgó antikommunista lóláb. Pártunk álláspontja e kérdésben is egyértelmű. A XI. kongresszuson, a Központi Bizottság beszámolójában ez így fogalmazódott meg: „A pártmunkás színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben... A" párt politikáját a dolgozó milliók elsősorban annak alapján ítélik meg. ahogyan annak megvalósulását munkahelyükön, a saját környezetükben közvetlenül tapasztalják.” A pártmunka „első vonalában” tehát az alapszervezetek dolgoznak, küzdenek, állnak helyt. A párt vezető szerepe érvényesítésének, politikánk megvalósításának minden ponton ők a közvetlen, helyi letéteményesei, felelősei. Egy-egy vállalat, szövetkezet, intézmény munkáját nemcsak a területileg illetékes pártszerv, s nemcsak az állami felügyeleti szerv köteles figyelemmel kísérni, hanem az a legkisebb kommunista kollektíva is, amely közvetlen közelről, a mindennapi munkában, folyamatosan tudja figyelemmel kísérni és amelynek tagja — egyenrangú tagja — az intézmény, szövetkezet, vállalat vezetője is. A párt vezető szerepe érvényesülésének többféle garanciája, biztosítéka van. Garancia természetesen már az is, hogy az állami, gazdasági élet vezető posztjaira a párt és nép bizalmából, a párthoz és néphez hű, rátermett emberek kerülnek. Garancia, hogy munkájukról rendszeresen beszámoltatják őket az irányító pártszervek. Sajnos, néha és helyenként emellett elsikkad a nem kevésbé fontos harmadik garancia, az alapszervezeti szintű beszámoltatás. (Emögött többnyire a hatáskör félreértése — az, hogy az igazgató, az elnök, stb. a felettes pártszerv személyügyi hatáskörébe tartozik — húzódik meg.) A pártalapszervezetek, párttagságunk egésze alkotó módon vesz részt politikánk alakításában is. A döntő, a legfontosabb azonban itt, az „első vonalban” természetesen a határozatok végrehajtásának segítése: ezek megismertetése, tudatosítása, gondoskodás a tárgyi és személyi feltételekről, mozgósítás a végrehajtásra. Nem maradhat el végül a pártmunka folyamatának harmadik láncszeme sem: a végrehajtás ellenőrzése. Az alapszervezeti munkában mindennek megvannak a maga kialakult, jól ismert és gyakorolt módszerei. Elsősorban a szervezeti élet fórumaira gondolunk, a taggyűlésekre, vezetőségi ülésekre, a pártcsoportok összejöveteleire; ezek kínálják a legjobb lehetőséget a feladatok megbeszélésére, a tapasztalatok számbavételére, a mozgósításra, helyi határozatok, javaslatok és ajánlások kimunkálására. Emellett a mindennapi munka sodrában is ezer alkalmat találnak az alapszervezetek mind az állami vezetéssel mind a dolgozó kollektívával való szoros kapcsolattartásra. Az alapszervezet külön-külön személyre szóló, „testre szabott”, állandó vagy egy meghatározott feladatot tartalmazó pártmegbízatást adhat és kell is hogy adjon tagjainak; ezek teljesítése is a vezető szerep érvényesítéséhez való hozzájárulás. De lényegében ennek a hivatásuknak tesznek eleget körültekintő pártépítési tevékenységükkel, folyamatos kádermunkájukkal; vagy a tömegszervezetek helyi irányításával az ott dolgozó kommunisták közreműködése révén. Nem sorolhatjuk fel az alapszervezeti pártmunka sokfelé ágazó tennivalóit. De azt igenis világosan látnunk kell, hogy ez a munka a maga egészében: politikai munka, vezetés, a párt vezető szerepe érvényesítésének része. Mint* ilyen, végered--------------£------- ményben n em uralkodás, hanem szolgálat: a munkásosztály és vele együtt mind jobban az egész dolgozó nép érdekeinek odaadó szolgálata. Egységes és oszthatatlan egész, amelynek nincs elhanyagolható mozzanata. Vannak viszont sajátos, nem elkülönülő, de különösen fontos területei. (Következik: A gazdasági építés hajtóereje.) KONCZ ISTVÁN Lajvérra nem jár be az autóbusz Lajvér — közelről
