Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

1976. december 4. KÉPÚJSÁG 3 A NEB 1976-ban A vizsgálatok tapasztalatai Dr. Tóth Bálinttal, a Tolna megye} Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével beszélgettünk Csúcsforgalom az ÁFOR-nál Folyamatos az ellátás országban 17 000 tonna, ben­zinekből 4000 tonna, fűtőola­—- Az idén végzett vizs­gálatok tapasztalatait össze­gezve milyen általános ta­nulságokat szűrhetünk le? — Évi munkatervünket az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak szellemében ál­lítottuk össze. A már befeje­zett és a jelenleg is folyama­tosan végzett vizsgálataink Tolna megyében mintegy öt- ven témakörre terjednek ki. Közel másfél ezer társadalmi .munkában dolgozó népi ellen­őrünk van. Ök az idén több mint négyezer órát töltöttek a népi ellenőrzés szolgálatában. Az ötven vizsgálat mellett mintegy 90—100 panasz, be­jelentés érkezett hozzánk, -amélÿéknek jogos, illetve jog­talan voltát azóta kiderítet­tük. összességében megálla­pítható, hogy az elmúlt év­hez képest Tolna megyében szilárdult a gazdálkodási fe­gyelem, javult a termelés és a gazdálkodás hatékonysága, nőtt a munka termelékenysé­ge, az alapanyagokkal és az energiával váló takarékosság terén is előreléptünk, erősö­dött a vállalatoknál és szö­vetkezeteknél a szocialista demokrácia. Visszatérve a korábban már vizsgált terüle­tekre, azt állapíthattuk meg, hogy az eltelt időszakban fi­gyelembe vették a vizsgála­taink álta® kiderített dolgokat és ahol javasoltuk, változtat­tak a helyzeten. Ilyen vizsgá­latunk volt például az, ami­kor az üzemanyag-takarékos- -ság helyzetét tártuk fel né­hány üzemben és szövetke­zetnél. — Az ötven vizsgálat kö­zül melyik volt a legjelen­tősebb? — Talán az, aminek során a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének helyzetét vizsgáltuk. A felmérésünk ki­terjedt 19 termelőszövetke­zetre, két állami gazdaságra és az ezek működési területén illetékes öt tanácsi szervre és hét ÁFÉSZ-re. Vizsgálatunk anyagát a megyei tanács vb is tárgyalta és az áltálunk ja­vasoltak egy részét határozat­ba foglalta. A vizsgálatba csaknem valamennyi járási szervünk bekapcsolódott. Megállapítottuk, hogy üzemi szinten is megkezdték az MSZMP agrárpolitikájának következetes végrehajtását. A vizsgálati időszakban jelent meg a MÉM részletes mód­szertani tájékoztatója, amely útmutatást adott a XI. kong­resszus háztáji és kisegítő gazdaságokra vonatkozó ha­tározatainak végrehajtásához. A vizsgálat bizonyította, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek saját eszközeikkel segítik a háztáji gazdaságokat. Az ÁFÉSZ-ek jól szervezik a naposbaromfi-, a itenyészinyúl-, a galamb-, a kocakihelyezést és -értékesí­tést. Anyagi támogatást is nyújtanak a termelés fejlesz­tésére. Ugyanígy javulást ta­pasztalhatunk a termelés anyagi, technikai feltételei­ben is. Megállapítottuk vi­szont, hogy a szerszám- és kisgépei!áitás nem megfelélő és igen magas a parlagföldek aránya. Ezután is feladat megteremteni a termelés, a felvásárlás és az értékesítés még hatékonyabb összhang­ját. Biztosítani kell, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termékei az önellátáson túl a lakossági ellátáshoz is hozzá­járuljanak. — .Milyen javaslatokat tettek a megyei tanács vb- nek? — Javasoltuk a végrehajtó bizottságnak, hogy ott, ahol magas a parlagföldek aránya — például a paksi járásban is — hívja fel az illetékes szakigazgatási szervek figyel­mét, hogy összehangolt intéz­kedésekkel, a zántkertek ren­dezésének gyorsításával és a földek bén'eti szerződéssel való hasznosításával segítsék élő a földek mielőbbi meg­művelését. Javasoltuk, hogy javítsák a háztáji sertésállo­mány mesterséges megtermé­kenyítésének helyzetét. A ke­reskedelmi szerveket illetően pedig intézkedést kértünk, hogy az alapvető termelési eszközök ellátásában — kapa, kasza, szerszámnyél — mu­tatkozó hiányt szüntessék meg. A zöldség- és gyümölcs- félék felvásárlásánál is na­gyobb rugalmasságot kértünk a kereskedelemtől. — A sok vizsgálat közül melyikre emlékezik szíve­sen? — Itt nem is egy vizsgálat­ról beszélnék, hanem azokról, amelyek az ifjúsággal foglal­koznak. Az ifjúsági törvény, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával több vizsgá­latunk is foglalkozott. Nyár vége felé azt mértük fel, hogy megyénkben az általános és középiskolák hogyan készül­tek fel a tanévkezdésre. Ezt a vizsgálatot fontosnak tartot­tuk, hiszen a kezdéstől nagyon sok függ, így az oktatás egész évi eredményessége is. -Nem egy helyen megállapíthattuk, hogy az őszi betakarítási munkáknak köszönhette az iskolavezetés, hogy a karban­tartók elmaradásait, a hiá­nyosságokat még ki tudta kü­szöbölni. Vizsgáltuk azt is, hogy az utóbbi években ho­zott állami intézkedések mi­lyen mértékben segítik elő a társadalmi célkitűzések meg­valósítását a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Az állami és társadalmi szervek tevékenységük során érvénye­sítik-e az egységes család- védelmi törvényt? A vizsgá­lat — mely országos méretű volt — helyi tényeit közöltük az illetékesekkel. Egy részük­re azóta megnyugtató intéz­kedés történt, más javasla­tunkat — így például azt, amelyben a megyei nevelési tanácsadó létrehozását sür­gettük — azóta sem valósítot­ták meg. — Ilyenkor év végén már készülnek a következő évi tervek. Önök milyen vizs­gálatokat terveznek? — Vizsgálataink szerves részét alkotják jövőre is az ifjúságot érintő kérdések. Ál­talában megkülönböztetett fi­gyelmet kívánunk fordítani a szociálpolitika gyakorlatára. A tervezés időszaka még nem zárult le. Továbbra is kiemel­ten kezeljük a mezőgazdasá­got, de figyelmet fordítunk a városiasodó településekre ,is. A mi munkánkat egyébként mindig meghatározzák a me­gye párt- és állami szerveinek időszerű feladatai. Mivel tár­sadalmi, választott szerv va­gyunk, munkánkat is a társa­dalom nevében, annak meg­bízásából és érdekében vé­gezzük. — Köszönjük a beszélgetést. TAMÄSI JÁNOS Bár az év végi hajrá már hetek óta tart a földeken, van még tennivaló jócskán a me­zőgazdaságban. A nagy ütemű betakarítás és az őszi szántás jelentős forgalomnövekedést okoz országszerte az ÁFOR eladóhelyein, hiszen a mező- gazdasági géppark hajtó-, kenő- és tüzelőolaj-ellátása kizárólag az Ásványolaj for- ga’mi Vállalat apparátusára hárul'. A folyamatos kiszolgá­lás, a zavartalan áruellátás és nem utolsósorban a kifo­gástalan minőség tehát alap­vető előfeltétele a mezőgaz­daság sikeres idényzárásának. A vállalat körültekintően készült fel erre a nagy forgal­mú időszakra. Számítottak arra, hogy az idei munkát különösen megnehezíti a me­zőgazdaság hélyzete, a kedve­zőtlen időjárás miatt bekö­vetkezett időelcsúszás. A jó ellátás alapfeltétele megvan, a megfelelő mennyiségű és választékú kőolajtermék ren­delkezésre ált. A finomítók folyamatosan termelnek és a tárolóhelyeken felhalmozott készletek — mintegy félmillió liter gázolaj és tüzelőolaj — egyhónapos biztonsági tarta­lékot jelentenek. A napi for­galmi kimutatások szerint egyébként rekordnak számító mennyiséget adnak el az ÁFOR telepei és töltőállomá­sai. Gázolajból és tüzelőolaj­ból a fogyasztás naponta az jókból pedig 7000 tonna fogy el. A nagy mezőgazdasági kör­zetekben lévő ÁFOR-telepek és kirendeltségek nyitva tar­tását is a napi igényekhez szabták. Legtöbb helyen éjjel- nappal folyamatosan lehető­ség van az áru kiszolgálására, a szállítmányok fogadására. A megyében eddig az Á'FOR-állomások kielégítet­ték a mezőgazdaság igényeit és felszólították az üzemeket, hogy 'saját tárolótér-kapaci­tásukat is töltsék fel, hiszen ezzel saját ellátásuk folyama­tosságát és biztonságát nagy­mértékben tudják inövelini. A nagy forgalom közben természetesen nem feledkez­nek meg az eladásra kerülő kőolajtermékek szigorú és. fo­lyamatos minőségi ellenőrzé­séről sem. A szállítmányokból a központi és vidéki labora­tóriumok folyamatosan min­tát vesznek és csak kifogásta­lan áru kerülhet a felhaszná­lókhoz. A sokoldalúan szervezett ellátási munka, a bőséges áru­fedezet kétségtelenül biztosí­téka a mezőgazdasági hajrá sikerének. Az esetleges ki­sebb fennakadások az üzem­anyag-ellátásban legfeljebb a rossz időjárás vagy a nehéz­kes közlekedés következmé­nyei lehetnek. st Új ifjúsági klub Az árulás helyett a halált választotta Üj KISZ-klubot avattak pénteken délután Szekszár- don. A Tolna megyei Vendég­látóipari Vállalat a Kadar­ka utcai „Háry borozó” ed­dig általában főleg lakodal­makra szolgáló emeleti kü­löntermét bocsátotta ifjú dol­gozói részére. Ebben televí­zió és rádiókészülék, lemez­játszó, könyvszekrény, aszta­lok és fotelok állnak rendel­kezésükre. A klubban egye­lőre hetenként egyszer talál­koznak szabad idejükben a vendéglátóipari fiatalok. Telefon-ellenőrző műszer A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tar­tásidőmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a te­lefonbeszélgetések mennyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésé­be beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Rózsa Ferenc születésének hetvenedig 1942. TÜNIIJS 13-ÄN a hör- tönkórházban a kegyetlen kínzásokba belehalt Rózsa Ferenc, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Központi Bizottságának titkára. Ennyi volt az a hír, ami a még sza­badon maradt, a nagyméretű letartóztatások elől mély il­legalitásba vonult kommu­nistákhoz eljutott. A horthysta nyomozók Ró­zsa elfogásakor nemcsak azt tudták hogy a KMP egyik vezető egyénisége került ke­zükbe, hanem — a letartóz­tatottakból addig kicsikart vallomások alapján — azt is sejtették, hogy ő a Szociál­demokrata Párt baloldalával folytatott tárgyalások irányí­tója, a két párt együttműkö­dését rögzítő megállapodás szerzője. Remélték, ha Ró­zsa Ferencet vallomásra bír­ják, kezükben a nagy lehető­ség az SZDP általuk régóta sürgetett betiltására. A nagy „adu” tehát a kezükben volt, s a vezérkari főnökség nyo­mozói biztosak voltak abban, hogy Rózsát megszólaltatják. Hogy mennyire bíztak dol­gukban, arra jellemző, hogy ezekben a napokban beszál­lították az Andrássy lakta­nyába Szakasits Árpádot is, az SZDP főtitkárát, a KMP tárgyalópartnerét, hogy Ró­zsa vallomása esetén azon­nal kéznél legyen. A fennmaradt — nyomo­zók által készített — 10—12 soros vallomásban csak az SZDP-vel való tárgyalásról volt szó. Ezt akarták Rózsá­val aláíratni. Ezért kínozták, gyötörték, ütötték, verték 10 napon át. A Szabad Nép fő- szerkesztője, a KMP titkára azonban nem vallott. Ö maga írta a párt központi lapjá­ban: „Inkább válaszd a ha­lált, minthogy árulóvá légy!” Rózsa nemcsak a pártban szállóigévé vált mondatához maradt hű, hanem élete azon nagy felismeréséhez is, hogy a fasizmus elleni harc sike­rének egyik legfőbb titka a munkásosztály egysége. Tud­ta jól, ha szóra bírják, nem­csak az SZDP léte kerül koc­kára, hanem mindazok a kezdeti eredmények is, ame­lyek közel egy évtizedes ke­mény küzdelemben lerom­bolták a magyar kommunis­ták és szociáldemokraták kö­zött emelt mesterséges vá­laszfalakat. RÖZSA FERENC — mint fiatal építészmérnök — Né­metországban ismerkedett meg a kommunista mozga­lommal és kötelezte el magát vele életre szólóan. A gazda­sági válság előestéjén és első éveiben a nagy műveltségű, fiatal mérnöknek bizonyára hamar feltűnt, hogy a wei- mari köztársaságban a kom­munisták és szociáldemokra­ták egymás elleni küzdelme, a munkásegység hiánya a legfőbb oka a Hitler bama- ingesei elleni harc sikerte­lenségének. Meggyőződésé­ben Hitler hatalomra jutása csak megerősítette. Hazatérte és a magyar kommunista mozgalomba va­ló bekapcsolódása után el­szánt híve, harcosa lett az antifasiszta munkásegység megteremtésének. Szakmai munkája, a munkásokkal va­ló közvetlen munkakapcsola­ta, politikai gondolkodásuk megismerése csak megerősí­tették szándékában. Az 1930- as évek közepén már a KMP azon funkcionáriusai között találjuk, akik politikai meg­győződéssel vallják a kom­munisták és szociáldemokra­ták együttműködésének szük­ségszerűségét. Rózsa Ferenc a munkásegység nemzetközi tapasztalatainak nem egysze­rű másolását tartotta szem előtt, hanem megértette : a legális SZDP és az illegális KMP között nagyon is egye­di, sajátos egység, együttmű­ködés megteremtésére kerül­het sor. Minden sablon vagy általánosítás csak árthat a közös ügynek. Ezek után ta­lán nem véletlen, hogy 1935- ben éppen Rózsa Ferenc ne­véhez fűződik a szociálde­mokrata és kommunista fia­talok között létrejött antifa­siszta akcióegység megterem­tése, amely azután a fasiz­mus elleni egy évtizedes harc füzében is kiállta a próbát, maradandónak bizonyult. Rózsa Ferenc 1939-ben már a KMP egyik vezetője, 1940 decemberében a Köz­ponti Bizottság tagja, majd titkára lett. Ezen új, magas poszton is a munkásegység következetes harcosa maradt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az SZDP baloldalával való tárgyalások előkészíté­sében, az akcióegységen is nyugvó függetlenségi mozga­lom 1941 őszén és 1942 tava­szán elért sikersorozatában. AMIKOR 1942 februárjá­ban a Szabad Népnek, a párt központi lapjának főszerkesz­tője lett, akkor is egyik leg­fontosabb feladatának azt tartotta, hogy olyan lapot ad­janak a munkások kezébe, amelyből megértik, hogy az együttes harc nélkül közös nagy céljuk, a fasizmus szét­zúzása aligha lehet eredmé­nyes. „Ha a munkásosztály nem egységes, akkor nem képes mozgalmait kifejlesz­teni és győzelemre vinni a többi dolgozó rétegeket és osztályokat maga mögé állí­tani ...” — írta Rózsa Fe­renc „Munkásegységet” című cikkében. Majd hozzátette: „Meg kell értenie mindenki­nek, hogy itt nem »-taktiká­zásról" van szó, hanem har­cos együtthaladásról.” FIATAL, 36 ÉVES VOLT, amikor életét kioltotta a fa­sizmus, de e rövid idő alatt is maradandót alkotott a munkásegység előkészítésé­nek fáradhatatlan harcosa­ként. PINTÉR ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom