Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

A KÉPÚJSÁG 1976. december 4. CSALÁD-OTTHON A gyermeki agresszivitás A SZÜLÖK gyakran pa­naszkodnak gyermekük ag­resszív, erőszakos magatartá­sa miatt. Az agresszió nem velünk született adottság, ha­nem tanult viselkedés, egy problémamegoldó „stratégia”. Egyes gyermekek bizonyos, reájuk jellemző probléma- helyzeteket csak erőszakos viselkedésmintákkal (fenye­getés, támadás, csípés, stb.) képesek megoldani. Az ag­resszió nemcsak fizikai erő­szakot jelent, hanem minden olyan szándékos cseleke­detet, amelynek az az indíté­ka, hogy valakinek fájdal­mat, bajt vagy kellemetlen­séget okozzon. A csecsemő „a békés ártat­lanság tökéletes állapotában” él. A kisgyermek még nem agresszív ha húzza édesany­ja haját vagy ha megkarmol­ja. Úgyszintén nem erősza­kosságból teszi, ha kitépi a bogár lábait, vagy ha megte­keri a kiscsibe nyakát. Ebben az életkorban még nem ren­delkezik azzal a képességgel, hogy átérezze azt, hogy a másiknak fájdalmat okozott. A macska sem kegyetlen, amikor az egérrel játszik. Az empáthia — a beleélő, átélőképesség —, hogy átélem azt, amit a másik ember érez, illetve a másik ember szem­szögéből is látni tudom a vi­lágot, csak 6—7—8 éves kor­ra alakul ki. Gyakran ezért is mondják a kicsi gyermek­re, hogy „önző”. POZITÍV agressziónak te­kinthető a testi önvédelem. A testi épségét megvédő gyer­meket nem szoktuk büntetni. Ezért is van az, hogy a gye­rekek gyakran hivatkoznak arra, hogy „A másik kezdte”. Minden gyermekcsoport­ban spontán kialakul a tagok bizonyos sorrendje (Molnár: Pál utcai fiúk). Bizonyos mér­tékben szervezetileg is kiala­kítható ez (úttörő, KISZ stb.). A vezető helyzetbe került gyermek büntető agressziót alkalmazhat azok ellen akik a csoport elfogadott szabá­lyai közül valamelyiket meg­sértik. Ez a pozíció azonban gyakran visszaélésekre ad alkalmat. Ilyenekre a szü­lőknek, pedagógusoknak kell felfigyelni és a „hatalmá­val” visszaélő gyereket fi­gyelmeztetni — eredményte­lenség esetében pedig más vezetőt kell kinevezni he­lyette. Most nézzük meg, hogy milyen agresszióformák ese­tében ajánlatos a gyermek­kel a pszichológust felkeres­ni: 1. Ha a gyermek társai él­celődéseire, viccelődéseire fékevesztett indulattal reagál. 2. Ha a gyermek addig bosszantja — az általában gyengébb társát, míg az mond valami „sértőt”. Erre a „megsértett” — „Mit mondtál? Bolond vagyok? — felkiáltással verni kezdi a gyengébbet. 3. Ha a gyermek fela­dathelyzetben, amely­ben úgy érzi nem tud helyt­állni, vad dühkitöréssel rea­gál. 4. Ha egy gyerek a másik kínzásában, fájdalmában örömét leli. 5. Ha egy gyerek — aki ál­talában nagy testi erejű — „sleppel” veszi körül magát, társait szinte rabszolgának tekinti és azokkal kiszolgál­tatja magát. A FELNŐTTEK gyakran találkozhatnak utcán, játszó­tereken agres'szív viselke­dést mutató gyerekekkel. Sajnos gyakran teljesen kö­zönyösen mennek el ezek mellett. Pedig kísérletek is kimutatták, hogy a felnőttek közönyös jelenléte, bele nem avatkozó magatartása csak növeli az agressziót. Dr. Néra György Alakítási ötlet Két-három éve volt di­vatos a maxi mellény, amelyet esetleg több ol­vasónk is szeretne most valamiképpen átalakítani. Javaslatunk: a csípőnél vágjuk el a mellényt, hajtsuk fel vagy övsza­laggal szegjük fel. A le­vágott részből szabjunk ki divatos, kissé harang­szabású rövid ujjat, ame­lyet fölül enyhén meg­húzva varrunk be a kar- öltőbe. A derékrészbe varr­junk belül széles gumi­házat. amibe 2—3 cm szé­les gumit húzunk bújta­tottan. A mellény alatt blúzokat, pulóvereket vi­selhetünk. Cs. K. ? A hűtőszekrény kezelése A szem világa - meg a pápa szeme A hűtőszekrényt lehetőleg a lakás leghűvösébb helyén állítsuk fe', a faltól kb. 10 cm távolságra, hogy a levegő szabadon cirkulálhasson. Ha nagy a hőség, a hűtőszekrény fokozatkapcsolóját állítsuk hidegebbre. A hűtőszekrény használa­tára vonatkozóan tudnunk kell1, hogy az egyes polcokon nem egyforma a hőmérsék­let. A legfelső részen van a leghidegebb (a mélyhűtőrész kivételével), ezért felülre he­lyezzük el az erősebb hűtést igénylő élelmiszereket; a kö­zéprészen a főtt ételek, a mélyhűtőben a mirelit készít­mények, nyers húsok tárolá­sa oldható meg biztonságosan. Ha a hűtőszekrény kifogásta­lanul működik, a hűtőrekesz­ben tartott áruk egy hónapig is el tarthatók. Az ételek tárolására van­nak szabályok, amelyeket be kell tartanunk. Nem szabad meleg vagy langyos ételt be­letenni, előbb szobahőmér­sékletre hűtsük le. Ne zsú­foljuk túl1 a hűtőteret, enged­jünk teret a levegőáramlás­nak. Túlzsúfolt szekrényben lassabban hűlnek le az élel­miszerek. Hűtőszekrényben csak lefedett edényben sza­bad ételt tartani. A tejet is fedjük le. A vajat zárt tartó­ban tároljuk. A fűszeres, hagymás, fokhagymás étele­ket tegyük jól lezárt edénybe. A sajtot, felvágottat tegyük fóliába vagy celofánba. Az élelmiszereket azért kell jól becsomagolni, hogy ne vegyék át egymás szagát. Egyes áruk, pl. torta, süte­ményfélék a hosszabb tárolás következtében kiszáradnak a hűtőszekrényben. Ezen is se­gíthetünk. Tegyünk a hűtő­térbe egy pohár vizet, ezt na­ponta cseréljük, így biztosít­hatjuk a szükséges páratar­talmat. A tejfölt, joghurtot ésegyéb műanyagba csomagolt árut előbb mossuk le és tisztán helyezzük el a hűtőszekrény­ben. A tojást gondosan mos­suk le, mielőtt betesszük a hűtőbe, mert a tojás héján rengeteg kórokozó van. A hűtőszekrényben helyez­zünk el hőmérőt, így ellen­őrizni tudjuk, milyen hőmér­séklet van ä hűtőtérben. A hűtőszekrény hőmérsékleté­nek plusz 2, plusz 6 fokon kell lennie. Ennél magasabb hőmérsékletnél állítsuk hide­gebbre a fokozatkapcsolót. A plusz 2 fok alatti hőmérséklet sem jó, mert megfagynak az élelmiszerek. (Fás! Katalin) Úgy vigyázzon rá, mint a szeme világára — mondják, ha azt akarják, hogy valamit különleges becsben tartson az ember. Es igazuk van! A szem olyan kincs, amit nem pótolhat a világ semmiféle gazdagsága. A látás biztonsá­got kölcsönöz az embereknek. Nélküle az örök éjszakában tapogat, mert hiszen elveszí­tette a világ fényét, színét, messzeségét, de még közelsé­gét is. Ezért állítják egyesek, hogy a vakok között is az a szerencsésebb, aki sohasem látott. Talán egy nyelv sem érzékélteti olyan értelmesen és találóan a vakságot, mint a magyar, amikor azt mond­ja: világtalan. Ebbe a világtalanná váló alkonyatba akart világosságot vinni a csökkent egészségét reparáló ember, amikor fel­találta a szemüveget, a régiek nyelvén a pápaszemet. ;Ez a furcsa név onnét szár­mazik, hogy Raffaello Santi, a nagy piktor X. Leo pápát úgy festette le, hogy a bal ke­zében nyeles szemüveget tar­tott, amelynek az üvegén át nyilván jobban látta a betű­ket. Akkor az effajta eszköz még igen drága volt, és csak a gazdagok tudták megvásá­rolni. Ezért a szemüveg te­kintélyt, előkelőséget, hatal­mat jelentett. Talán az irigy­séggel magyarázható, hogy a középkor orvosai és a keresz­ténység is iparkodtak a szem­üveg elterjedését megakadá­lyozni. És azt mondták, az ör­dögtől származó új és bűnös szerkezet. Pedig nem volt új. Már a második évezred elején írásban is szó esik az üvegből készült különleges gömbsze­letről és használatáról, sőt egyes szerzők azt állítják, hogy Nero császár valami­lyen zöld smaragdon át néz­te a cirkuszi játékokat. Pedig nem is volt rövidlátó, csak játszadozott vele. Ezzel már itt is vagyunk a szemüvegviselés három egy­mástól erősen különböző oká­nál : az első a látásromlás, a második a szem védelme, a harmadik a furcsa — néha valóban ostobának nevezhető — divat. A szem teljesítőképességét az esztendők erősen befolyá­solják. Helytálló a megállapí­tás: „egyszer mindenki pápa- szemre szorul. Előbb vagy utóbb!” Valóban, a rövidlátó szeme, furcsa, de megjavul. Magyarázat: a szemlencse al­kalmazkodóképessége idővel csökken és a rövidlátást eny­híti, tehát a rövidlátó fiatal­korában, a jól látó öregségé­ben szorul szemüvegre. Szemüveg kell annak is, akinek a látószervét valami­lyen veszély fenyegeti. Maró füst, gáz, por, pattanó szikra, éles forgács, fröccsenő csepp, káros sugárzás vagy a szokat­lan erősségű elektromos ív fénye. Ezért kifejező az a fel­hívás, az a rajz, amelyen a védőszemüveget nem hasz­náló könnyelmű ember előtt megsuhogtatják a vakságot jelentő fehér botot. ..És aki nem szorul szem­üvegre, s mégis hordja? A divat megszállottja, aki ár­nyékban — sőt még a presszó hangulatos homályában is — szemüveget visel, mert jól áll neki, mert új divaté, szögle­tes ablakot vagy tenyérnyi üveget kapott és mert tüntet azzal, hogy amit ő visel, az sokba kerül. A szemüveg gyógyászati segédeszköz. Pótolja a látó­képesség csökkentését és vé­delmezi épségét a szemnek. Ezen belül divatozhat. De aki csak divatozik, akinek • nem kell, de hordja a szemüveget, úgy jár, mint a mesebeli gaz­dag, aki divatos kalapot vá­sárolt, de nem volt feje, ami­re ráilleszthette volna. (Buga doktor) Tolna megye 1876: Százados szenzációk Megszökött Gyuri betyár - Présházrendőrök és közvilágítás A nap eseményei többnyire a Nap nyugtával enyésznek el. Erőltessük meg az emlé­kezőtehetségünket és próbál­juk megmondani karácsony­kor, hogy minek örültünk húsvétkor vagy éppen febru­árban. Miről beszéltünk mi volt fontos, mit éreztünk vi­lágrengetőnek? Ha valaki ép­pen száz esztendővel ezelőtt, 1876-ban tette volna ugyan­ezt, a következő eredményre juthatott: A megye urai azon kesereghettek, hogy a lakosság bámulatos idegenke­dést árult el a közmunkák­kal, pontosabban a „termé­szetben leszolgálandó megyei közmunkaerővel” szemben. Hiányzott 6790 kézi-nap, a tervezettnek majdnem har­mada, és híjával voltak 209 igás-napnak (s. Rosszul ment a sorozás is. A dombóvári járásban 185 újoncból csak 156 vált be, állítólag „a ka­tonai közegek által a hadké­pesség tekintetében támasz­tott túlságos igények miatt”. Februárban nagy volt az árvízveszély. A torlaszokat dinamittal robbantgatták ugyan, „minden lehető meg­tétetett” de — a korabeli nyakatekert fogalmazás arra vall, hogy bízni nem nagyon lehetett: „...egy nagyobb katasztrófa elkerülése azon­ban mindezek mellett is csak a gondviselés különös kedve­zésétől és a hatalmas elemek korlátozást nem .tűrő fékte­lenségével szemben, emberi számítást meghaladó váratlan esélyektől remélhető.” A vá­ratlan esélyeket olykor ala­pos emberi számítással is igyekeztek kiszámíthatókká tenni. Az alispáni utasításban olvasható: „... a tolnamegyei védgátakat korábbi áradások alkalmával idegen megyebeli érdekeltek által állítólag tör­tént szándékos átfúrástól megkettőztetendő éber őrkö­déssel óvják meg”. „Vizes” tény még, hogy száz esztendeje a Mázától Szekszárdig nyúló völgyben 29, Paradicsompusztától Mu- csiig és a mellékvölgyekben 12, Tabód—Varasd közt 5, vé­gül a váraljai völgyben 3 pa­takmalom működött. Éppen száz esztendeje szü­letett döntés a legfontosabb útépítések ügyében. A Szekszárd—Genjenc, Szek- szárd—Bonyhád és a Tolna— Dom bori közti szakasz épí­tésére Leopold Károly nyer­te el, versenytárgyalás után, a megbízást. A Bonyhád— Máza és Szekszárd—Siófok út építését Goldberger T. Mór vállalta. A községek lakói természetszerűen kisebb je­lentőségű ügyekkel, esemé­nyekkel foglalkoztak. Min­denkit érintett, hogy elren­delték a literes, félliteres, kétdecis boros-, illetve az ugyanilyen és háromdecis sö­röspoharak hitelesítését. A méretek jelzik eleink szesz­bíró képességének hatásfokát. Egy rövid visszapillantás so­rán természetesen nem lehet sorra venni valamennyi szá­zados szenzációt. Csak tíz megyebeli települést válasz­tottunk ki, ezekből közöljük száz évre visszanyúló talló­zásunk eredményét. GERJEN lakossága egy­szerre három állampolgárral gyarapodott. A korcsmáros felesége. Lukács Istvánné hármas ikreket szült: Istvánt, Józsefet és Etelkát. Míg ko­rábbi, egyes gyerekei sorra meghaltak (megyeszerte pusztított a roncsoló torok­lob. a ma mái' diftéria né­ven is elfeledett népbeteg­ség), a hármas ikrek meg­maradtak. IZMÉNY község zavaros fejű bírája furcsa dologra vállalkozott. A német csá­szárnál jelentette fel a saját uralkodóját, annak kormá­nyával együtt. Négy évet ka­pott érte... KAJDACSON aratás után egy tételben pusztította el a tűz Deutsch Mór földbérlő 2600 kereszt gabonáját és kétévi felhalmozott szénater­mését. KURDON felhagytak a ló­tenyésztéssel. Eladták a köz­ségi mének istállóját is és az árát jegyzőlak építésére for­dították. PAKSON június 24-én ki­ásta a járásbírósági tömlöc falát és megszökött Kiss György, azaz Gyuri betyár. Medinán fogták el, de na­gyon ragaszkodhatott a sza­badságához, mert amikor megkötözve Szekszárdra haj­tották, mindkét őrét leütötte és ismét megszökött. További sorsa ismeretlen. Pakson egyébként 1876. a nagy be­szállásolás éve volt. Ide he­lyezték a 66. s?. honvéd gya­logezred egy zászlóalját és laktanya nem lévén, Szeni- czey Ferenc földbirtokostól béreltek nekik szállást, illet­ve lakóházaknál helyezték el az alakulatot. A paksiak alig­hanem joggal kezdték el fél­teni a borukat, mert „prés­házrendőröket” fogadtak és — igaz, hogy teljesen sza­bálytalanul — bolt- és pince­rendőri adót vetetlek ki a la­kosságra. Az adóból biztosí­tották a Fő-utcának a Süve­ges-révtől a Kápolna-utcáig terjedő szakaszán a közvilá­gítást. REGÖLYBEN egész évben a Koppány hídjának javítta­tása volt a fő téma. Az Es­terházyak bérlője tette tönk­re, életveszélyes a közleke­dés, javíttassa is ki ő — kö­vetelték instanciák sorában a regölyiek. SZEKSZÄRDON természe­tesen sok minden történt lé­vén itt a megye székhelye. Az valószínűleg közérdeklő­dést kelthetett, hogy az el­szaporodott farkasok a város rétjén téptek szét két lovat és hajtóvadászatot kellett szervezni ellenük. TAMÁSIBAN Taubner Farkas az evangélikus ima­ház mellett nyitotta meg korcsmáját. A két épület fa­la közös volt, a mulatozók nemigen figyeltek az isteni igékre, az igéket viszont az ő harsányságuk miatt nem lehetett érteni. Maga az al­ispán utasította intézkedésre a szolgabírót, aki salamoni döntést hozott: — az ima­házzal szomszédos teremben bort mérni tilos, a tekézés nemes szórakozásának hódol­ni viszont megengedtetik. TOLNA laktanyájába az év elején beköltözött a 8. sz. honvéd huszárezred egy szá­zada, akiket később a 10-es huszárok váltottak fel. Ugyanitt letartóztatták Nagy (Grósz) János néptanítót, akit tízéves tanítványai ellen tizennégy rendben elkövetett erőszakkal vádoltak. OZORA lakói úgy vélték, hogy a három kisbíró és az egy szem bakter kevés a köz­ség közbiztonságának megőr­zéséhez. A korábbi öt községi rendőri státus visszaállítását kérték a megyétől. Százados, poros szenzációk. Milyeneket gyűjthet csokor­ba az az eljövendő újságíró, akinek 2076-ban támad majd kedve, hogy visszanyúljon a száz év előtti múltba? ORDAS IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom