Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
U "tÉpÜJSÁG 1976. december 2. Akik pedig varrnak. Negyedikes lányok a varrodában. Hatodikosok politechnikája. Három fiú és egy lány, aki nem szeret varrni, inkább a vassal „bibeiődik”. Oktatási rendszerünkben fontos szerep jut a munkára nevelésnek. Megismertetni a gyerekekkel az alkotás örömét, azt, hogy mi minden megvalósítására képes a legtökéletesebb szerszám: az emberi kéz. Jóformán tipegőkorban kezdődik, mikor a játszó kisgyerek szinte észrevétlen csinál „valamit”. Az iskolákban a politechnikai oktatás már nem egyszerűen a manuális készség fejlesztését célozza, hanem megismerteti a gyereket különböző szakmák alapfogásaival. Tolnán az I. számú Általános Iskolában a hatodikosoknak volt épp politechnikai órájuk. Komoly szerszámok — vésők, fúrók — engedelmeskedtek ügyeskedő kezüknek. És a négy évig tartó jó gyakorlati oktatás eredménye: a végzős nyolcadikosok közel kétharmad része jelentkezik szakmunkástanulónak évente. A nagyközség gimnáziuma, amely valamikor élenjárója volt megyénkben a középiskolai gyakorlati oktatás megszervezésének — jelenleg csupán valamiféle pótló órakiegészítésként tud csak a munkára nevelés gyakorlati részével foglalkozni. Jelenleg a harmadik évtőli választhatnak a tanulók egy idegen nyelv vagy a gyakorlati oktatás heti három órája között, így aligha lehet eredményesen megoldani és tudatosan orientálóvá tenni a politechnikai oktatást. Néhány évvel ezelőtt a tolnai gimnázium nem egy köszönőlevelet kapott különböző üzemekből. Megköszönték azt a színvonalas munkát, amelyet a szakmára való felkészülésben volt tanítványaik kaptak... És ma sem az iskolán múlik... Szükséges, hogy oktatási rendszerünk minden szintjén megfelelő súlya legyen a gyakorlati oktatásnak, a munkára nevelésnek. Különben csak óhaj marad a jól képzett, tanult szakmunkások számának emelése. Munkában az óvodások. Bakó J. Könyvjelző Varga Domokos: Herman Ottó Második kiadásban jelent meg Varga Domokos színes, eleven stílusban írt beszámolója a nagy magyar természettudós mozgalmas életéről és ez mindenhogyan jó. Jó azért, mert az olvasók nagy többsége Herman Ottóról a nagyságán és természettudós mivoltán kívül édeskeveset tud. De jó azért is, mert Varga Domokos rendkívül alkalmas arra, hogy hiányos ismereteinket szép stílusban, érdekfeszítően és kissé ravaszul pótolja, mert a 270 oldalas könyv végére érve csak fokozatosan vesszük észre, mi mindennel gyarapodott tudásunk. A Móra kiadásában megjelent kötet egyformán szól az éveik száma szerint is fiataloknak és az öregedni nem akaró felnőtteknek. A szelíd tekintetű, dús szakáik! Herman Ottó életének nem minden szakában volt szelíd ember. Gerillaként küzdött az olasz és a lengyel szabadságharcosok oldalán az elnyomó uralkodóházak ellen, Kossuth következetes híveként pedig mint a magyar parlament tagja minden ellen, amivel Kossuth nem érA Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül első helyen említjük meg Lenin „A szocializmus építéséről” című kötetét, amely Leninnek e témával kapcsolatos írásait tartalmazza. Megjelent ' a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve. Sok hasznos tanácsot ad Bartus Imre és Kilényi Géza közös munkája, a „Mindenki jogi kézikönyve”. Űjabb kiadásban látott napvilágot a „Földünk országai”. Hézagpótló lexikon á „Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon”, főszerkesztője Bíró Vera. Harmadik, bővített kiadásban jelent meg a „Politikai kisszótár”, Fencsik László szerkesztésében. Megjelent a „Pártmunkás zsebkönyv” is. A „Magyarok az Antarktiszon” sok érdekes, részben színes képillusztrációval hozza közelebb az érdeklődőkhöz a csodálatos jégvilág mindennapos életét, egy kitűnő szerzőkollektíva jóvoltából. Az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot Bokorné Szegő Hanna tanulmánykötete, címe „Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban”. Csizmadia Andor a szerzője „A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig” című kötetnek. Érdekes történettudományi értekezés a „Magyarország az európai gazdaságban 1600—1650.”, Zimányi Vera tollából. Az Irodalomtörténeti füzetek új kötete „Babits Mihály és a forradalmak kora”, szerzője Sipos Lajos. A Korunk tudománya sorozatban látott napvilágot Damjanovich Sándor tanulmánya, a „Molekulaóriások biofizikája”. Lakatos Mária és Levendel László közös munkája a „Légzésrehabilitáció”. Fontos pedagógiai kérdéseket érint Bíró Katalin könyve, melynek címe „Erkölcsi tudatossági szintvizsgálatok és a kísérleti etikaoktatás eredményei az általános iskola negyedik osztályában”. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a karácsonyi könyvvásár közeledtével tett egyet. Nem az az életforma, mely az anyagi javak gyarapodásához vezet. Nem is lett Herman Ottóból -gazdag ember sosem. Úttörő munkáinak adatgyűjtését szinte valószerűtlen anyagi körülmények között végezte és aközben, hogy feldolgozta a hazai pókfaunát vagy megmentette a feledésbe veszéstől az ősi halászélet szavait, szerszámait; tudományos nyelvet is teremtett. Továbbá többnyire boldog-boldogtalannal összeveszett, akarva-akaratlan, joggal-jogtalanul, egyre- megy. Hermán Ottó önmagát képzett, autodidakta tudós volt, az önképzés minden veszedelmével együtt. Hosszú élete során (79 évet élt) nemzetközi tekintélyre tett szert és ez a tekintély az utókor előtt is megmaradt. A természet- tudomány és a néprajz egyként magáénak vallja a miskolci kirurgus szinte tudatosan elmagyarosodott fiát. Varga Domokos könyvének értékét növeli a gazdag fényképes és rajzmelléklet. Utóbbiak jelentős része a rajzolónak is kitűnő Herman Ottótól származik. (ordas) mind több könyvvel jelentkezik. A Delfin könyvek sorozatában jelent meg Hegedűs Géza „Az erdőntúli veszedelem” című. az ifjúság számára írt történelmi regénye, valamint Arkagyij Gajdar „Timur és csapata” és „A hóvár parancsnoka” című ifjúság; regénye, egy kötetben. Hegedűs Géza és Gajdar e könyveinek népszerűségére jellemző, hogy mindkettő a 14. magyar nyelvű kiadás. Ismét kapható a „Nagy indiánkönyv”, a híres Cooper ifjúsági regényekkel, Würtz Ádám illusztrációival. A Búvár zsebkönyvek új kötete a „Kultúrnövények I.”. A Csíkos könyvek sorozatban jelent meg Kertész Erzsébet „A lámpás hölgy” című regénye, amely a kalandos életű Florence Nightingale életével ismerteti meg a serdülő korú olvasókat. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot a „Világszép Nádszálkisasszony és más mesék”, Benedek Elek bűbájos gyermekmeséivel. Lengyel kiadóval közös kiadvány a „Negyven tarka ten- gelice”, lengyel szerzőpár verses képeskönyve. A kiadó Kozmosz szerkesztőségének gondozásában jelent meg Vidor Miklós kisregény- és elbeszéléskötete, „A kirakat rendezés alatt”. Szántó Gábor riportjait tartalmazza a „Láthatatlan gyökerek”. A Fiatalok könyvtára egyik új kötete a „Föltámadott a tenger”, amely az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc irodalmából készült kitűnő válogatás; az antológiát Lukácsy Sándor szerkesztette és ő látta el jegyzetekkel is. A Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában jelent meg — újabb, átdolgozott kiadásban — Fekete Gyula „A kék sziget” című tudományos-fantasztikus regénye. A Mezőgazdasági Könyvkiadó megjelentette az „Állat- tenyésztés” című munka első kötetét, amely az általános állattenyésztés és a gazdasági állatok takarmányozása kérdéseivel foglalkozik. Kurnik Ernő könyve a „Nagyüzemi szójatermesztés”. (KS) A gyakorlati nevelés nem mellékes
