Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

1976. december 2. * Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Szakmai tanulmányi versenyek Másodízben hirdette meg az Oktatás; Minisztérium a szakközépiskolások képzésé­ben érdekelt szaktárcákkal egyetértésben egységes elvek alapján, egységes szerkezetbe foglalva az országos szakmai tanulmányi versenyeket. A néhány éve erőteljes fejlő­désnek indult versenymozga­lom résztvevőinek köre az idén tovább szélesedik: elő­ször írtak ki országos vetél­kedőt könnyűipari szakkö­zépiskolásoknak is és így már 25-féle versenyben vehetnek részt a szakközépiskolák ta­nulói. A szakmai versenyeken ki­magasló eredményt elért ta­nulók az érettségi, illetve a felvételi vizsgákon kedvez­ményekben részesülnek. A versenyeket többségében komplex, illetve szaktárgyi kategóriákban rendezik meg. A versenyeket a nevezési létszámoktól és a szak jelle­gétől függően két vagy há­rom fordulóban bonyolítják le. Az iskolai selejtezők többségét februárban tartják, a középdöntőkre általában márciusban, a döntőkre pe­dig április végén, május első két hetében kerül sor. Üj vonás, hogy az idén első alkalommal már valamennyi iskolai versenyen központilag kiadott feladatokat oldanak meg a diákok. Tavaly az országos szakmai versenyekre a szakközépisko­lák negyedikeseinek több mint 40 százaléka, mintegy 10 ezer tanuló nevezett be. A komplex versenyek 111 he­lyezettje nyert közvetlenül felvételt felsőoktatási intéz­ménybe. Az idén a szervezők az ér­deklődés alapján a tavalyi­nál lényegesen nagyobb részvételre számítanak. Nyolcadikosok ■ r ■ ■ a _ Iskolalátogatási nap volt november 18-án a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban. A gimnazisták között nyolcadi­kos tanulók ültek a padok­ban. Végignézték az órákat, minden osztályt meglátogat­tak. Délután a gimnáziumi ok­tatásról, a KISZ- és a sport­életről kaptak tájékoztatást, filmet néztek meg az iskola életéről, megtekintették a KISZ- és sportmunka ered­ményeit bemutató kiállítást. A III/b-sek kultúrműsorral kedveskedtek a látogatóknak. Nem hiányzott a vidámság sem, az elsősök klubdélután­nal zárták a programot. Akik itt jártak, ismerős­ként jönnek közénk az új is­kolába szeptemberben. Weinhardt Csaba Paks Koszorúzás Dombóváron Dombóvár város felsza­badulásának 32. évfordulója alkalmából a városi felsza­badulási emlékműnél koszo- rúzási ünnepséget rendeztek tegnap délután 5 órakor. A koszorúzási ünnepség után a város fiataljai fáklyás felvonulással emlékeztek meg az évfordulóról és a 32 évvel ezelőtti eseményekről. Ifjúsági parlament Bikaion Felelősséggel dolgainkról... Tilinger Sándor felvétele A nyílt napok jegyében Látogatás a BHG-nál TOLNA és Baranya megye 4000 állami gazdasági fiatal­jának képviseletében 60 kül­dött tanácskozott a minap Bikaion a két megye területi ifjúsági parlamentjén. Az ál­lami gazdaságok országos if­júsági parlamentjére decem­ber 11-én Budapesten kerül sor, ahol Szabó Károlyné, a Bólyi ÁG baromfitenyésztő­je, szocialista brigádvezető és Právics József, a Dalman- di ÁG üzemgazdásza, KISZ- titkár képviseli majd a két megyét. A tanácskozást Dudás Jó­zsef, az Állami Gazdaságok Országos Központja Tolna— Baranya megyei főosztályá­nak vezetője nyitotta meg. Az elnökségben helyet fog­lalt: Vass István, a Tolna megyei párt-vb tagja, a Dal- mandi ÁG igazgatója, Zám- bó István, a Baranya megyei párt-vb tagja, a Bikali Álla­mi Gazdaság igazgatója. Dudás József vitaindítójá­ban rámutatott; az 1974-es parlament óta 23 százalékra javult az állami gazdaságok­ban dolgozó fiatalok szerve­zettsége. Az elmúlt években 31 ifjúsági klubot hoztak lét­re a két megyében, ezek be­rendezésére több mint 800 ezer forintot költöttek az ál­lami gazdaságok. A klubéle­tet azonban még javítani kell a fiataloknak. Ma már a fiatalok 65 szá­zaléka szocialista brigádban dolgozik. Az elmúlt parla­ment óta 10 új ifjúsági brigád alakult. A két megye 12 gaz­daságában az országos átlag­nál korszerűbb eszközökkel dolgoznak, átlagkeresetük eb­ben a tervidőszakban 33 szá­zalékkal emelkedik, ami 4 százalékkal magasabb az or­szágos átlagnál. Szociális, kommunális célokra 600 mil­lió forintot fordítanak. Eb­ből 170 milliót lakásépítésre, 160 milliót a munkásszállítás korszerűsítésére, a többit gyermekintézmények támo­gatására, sport- és kulturális célokra használják fel. Dudás József a feladatok­ról szólva elmondta: 1980-ra a bruttó termelést 42,9 száza­lékkal emelik. Ezen belül a húskibocsátást 30, az átlagos tejtermelést pedig 53,1 szá­zalékkal tervezik növelni. E feladatok megvalósításához kérte a fiatalok segítségét. A VITÁBAN felszólaló fia­talok komoly felkészültség­ről, tájékozottságról tettek ta­núbizonyságot. Felelősséggel beszéltek dolgaikról, munká­jukról, örömeikről, gondjaik­ról. Schmidt Ferenc, a Szek­szárdi Állami Gazdaság kaj- mádi kerületének szerelője, a kereskedelmi ellátatlanság­ról beszélt. Területükön mindössze egy ÁFÉSZ-üzlet van, amely sok esetben alap­vető közszükségleti cikkeket sem árul. A jobb ellátás biz­tosításához a gazdasági veze­tés segítségét kérte. Vámosi Jenőné hozzászólásában a Hőgyészi Állami Gazdaság vezetősége és a fiatalok kö­zött kialakult jó kapcsolatot emelte ki. Valki Alajos, a Bi­kali Állami Gazdaság öt KISZ-alapszervezetet mutat­ta be: a nemerőiek elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét, a kombájnosok idén is meg­szerezték az első és második helyet a Baranya megyei KISZ-bizottság által meghir­detett betakarítási verseny­ben. Támogatást kért az or­szágos parlamentre utazó küldöttektől : szorgalmazzák, hogy a filmtárak a mai kor­szerű gépekről szerezzenek be ismertető anyagot. Felvetette a vissza nem térítendő szo­ciálpolitikai kedvezmény hiá­nyát. Nagy János, a Pécsi Ál­lami Gazdaságban dolgozó fiatalok beilleszkedési nehéz­ségeiről beszélt. Kis Zoltán­ná, a Villány-Siklósi Állami Gazdaság küldötte elmondta: a fiatalok jelentős része 70— 80 kilométerről utazik mun­kahelyére és a 12 órás mun­kaidő után nem igen tudnak vállalni társadalmi munkát, közös programokban való részvételt. Právics Józseftől, a Dalmandi Állami Gazdaság üzemgazdászától megtudhat­tuk; minden harmadik dol­gozójuk 30 éven aluli fiatal. Elsősorban a gazdasági dol­gozók gyermekeit kívánják alkalmazni, ezt segíti ösztön- díjrendszerük is. Náluk is egyre jobban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Kiemelten foglal­koznak a sz; munkásképzés­sel és a fiatalok lakásgond­jainak megszüntetésével. A FELSZÓLALÓ küldöttek egyetértettek a kitűzött cé­lokkal és támogatásukról biz­tosították a gazdasági veze­tést. Péri Zsuzsanna Pályaválasztás előtt álló 8. osztályosok vagyunk. Nekünk is nagy gondot okoz, mint minden gyereknek, hogy mi­lyen pályára menjünk, mi­lyen szakmát válasszunk. Hogy megismerjük lehetősé­geinket, üzemlátogatáson vet­tünk részt. így kerültünk a BHG-be. A gyár vezetői fogadtak bennünket, s először filmve­títéssel egybekötött tájékoz­tatót tartott a munkaügyi csoportvezető, majd Sali Jó­zsef, Csendes Imre, Surján István és Fauszt János veze­tésével elindultunk a műhe­lyekbe. Az üzem bemutatása külön tetszett azért, mert-so­kat lehetett kérdezni. Mj ki is használtuk ezt a lehetősé­get. Egyebek között a KISZ- szervezet életéről is érdek­lődtünk. Tam Ferenc KISZ- titkár válaszolt ezekre a kérdésekre. A látogatás so­rán megnézhettük a gyár va­lamennyi üzemrészét, a gépe­ket. Különösen nagy tetszést aratott az augusztusban át­adott új üzemcsarnok. Sok gyerek kedvelte meg a BHG-t, feltehetően továbbta­nulásuk is olyan irányú lesz, hogy itt elhelyezkedhessenek. Természetesen a más pályára menőknek is élményt jelen­tett az üzemlátogatás. Péri Zsuzsanna Szekszárd, IV. ált. isk. A szekszárdi szakmunkás­képző első éves csőszerelő- tanulói a satupadoknál buz­gólkodnak, közöttük gond­terhelten az oktató. Néhány hónapja még a városgazdál­kodási vállalat központifűtés- szerelője volt, huszonkét esz­tendős. Nagy Vendellel be­szélgetünk a szakmáról, ami­nek nemcsak apró fogásait, hanem szeretetét is át kell adnia tizenöt éves tanulóinak nem rgy volt. Szakközépisko­lába jelentkeztem, helyhiány miatt nem vettek fel. Akkor úgy gondoltam, hogy a követ­kező évben ismét jelentke­zem, addig pedig beiratkozom a szakmunkásképzőbe. A fű­tésszerelő osztályban volt hely, oda mentem, habár semmi elképzelésem sem volt a szakmáról. Mi, otthon szén­nel, olajjal fűtöttünk... Aztán már nem álmodoztam a szak­sag, az ügyes kéz nélkülözhe­tetlen. Apró alkatrészeket kell majd hegeszteni, úgy kell csöveket hajlítani, hogy az eredmény esztétikus le­gyen, hiszen lakásokban dol­gozunk, ahol otthonok lesz­nek. Mi kell még? önálló gondolkodás! Aki nem tud, nem szeret önállóan dolgoz­ni, hogyan boldogul a rajzok­kal, amikor sokszor az az egyedüli kalauzunk a mun­kában? — A távfűtésnek sokféle fajtája van, légfűtés, gáz­fűtés, klímaberendezés­szerelés... Mindegyiket sok­szor végezzük, de legtöbbször a hagyományos távfűtéssel foglalkozik a szerelő, leg­alábbis Szekszárdon. Á köz­ponti fűtőműből elindul a for­ró víz a házakhoz, eljut a hő­központba, onnan a bojlerek­be — ezek szoba nagyságú gé­pek — és tovább a radiáto­rókba. A szerelésnek sok munkafázisa van, de a leg­szebb a fűtéspróba... Azokat a szerelő sosem felejti el: mindent elvégeztünk, kezünk a fűtőtesten. Melegszik-e? Jól dolgoztunk? Amikor a fűtés elkészül, utánunk még érkez­nek szakmunkások az épület­be, például a festők. Ök már melegben doLgoznak. De a fűtésszerelő újra olyan helyre megy, ahol hideg várja, hogy ő teremtse meg a meleg, a fűtés lehetőségét... — Régi vállalatomnál va­gyok KISZ-tag, ott vannak a barátaim, egykori munkatár­saim. Nem azért jöttem el oktatónak, mert nem szeret­tem a munkahelyemet vagy a munkát. Talán éppen azért, mert szeretem a fűtésszere­lést, szeretném, ha jól képzett szakemberek lennének ezek­bő! a fiúikból... Most járok gimnáziumba, rövid ideje A szakoktatói segítségre időnként még szükség van. — és azoknak, akik majd őket követik. — A központifűtés- és cső­szerelő szakmát még most is kevesen ismerik, biztosan ezért hiányszakma. Igaz, nem mondhatom magamról sem, hogy kisfiú koromtól fűtés- szerelő akartam lenni, mert középiskoláról, mert megsze­rettem a fűtésszerelést — mondja, amikor a fiúk el­kezdik az önáLló munkát. A tanműhely kispadjára ül, szembe a gyerekekkel: — Unják már a reszelést, pedig nagyon fontos dolog. A szakma egyik alapja a pontos­klubot vezetek a megyei mű­velődési központban. Rend­szeres moziba járó vagyok, „elvből” 'megnézek minden új magyar filmet. Azért mon­dom, mert azt szeretném, ha tanítványaim nemcsak a szakmájukat ismernék alapo­san, hanem érdeklődő embe­rek lennének — igyekszem magam is . állandóan tájéko­zódni — jutunk a beszélgetés végére. A gyerekek képe közben maszatos lett a fémportól és néhányan már méregetik a munkadarabot, hozzák az „oktató elvtárshoz”. v F. Ë. Foto: Komáromi Z. Tanácsok a téli túrához Lassan téliesre fordul az idő. Sokan szomorúan teszik el oldalzsákjaikat, turista­felszereléseiket, búcsúznak a természettől. De miért? Hi­szen a tél nem zárja le a ki­rándulások időszakát, sőt új tartalommal gazdagítja. A zúzmarás erdők, havas hegy­oldalak a természet új él­ményt nyújtó arculatát mu­tatják be. Hogyan készülj fel a téli túrákra? Figyelemmel kell kísérn; a hóviszonyokat és a hőmérsékletet. A —10 és —20 fokos hidegben nem tudunk olyan távolságokat megtenni, mint a melegebb évszakok­ban. Ezért lehetőleg 5 —6 ki­lométeres portyákat terve­zünk. Ha mégis hosszabb út­ra indulunk, okvetlen iktas­sunk be útitervünkbe mele­gedő pihenőket, turistaháza­kat, erdészlákokat. Az öltözködésnél ne fe­ledd hogy annak kettős a feladata: szigetelje a testet a külső" levegőtől, és az, hogy lassítsa a test. párolgását. Té­len melegebben kell öltöz­nünk, de rétegesen, mert ha túl meleg a ruházátunk, és nem tudunk azon lazítani, akkor a nehéz, havas tere­pen megizzadunk. Pihenés­kor pedig kihevült testünk gyorsan hűl le és így köny- nyen megfázhatunk. Legal­kalmasabbak a gyapjúpuló­verek. A műszálas ruhada­rab ilyenkor nem praktikus, mert nem szívja fel a ned­vességet, és a vizes hát job­ban áthűl. Lábbelink magas szárú bőrcipő, bakancs le­gyen. Talpa lehetőleg rová- tolt. Vastag, meleg harisnyát húzzunk, de arra vigyázzunk, hogy ne szorítsa a cipő lá­bunkat, mert az könnyen megfagyhat. Nagy hidegben ajánlatos kezünket és ÄeleI0 -«ros krém-' .... _.vcnni. Ezzel csökkent­jük a fagyás lehetőségét. Tú­rákon kerüljük a szeszes ita­lok fogyasztását. SZATHMÁRI TAMÁS A központifütés- és cső­szerelő szakmát még most is kevesen ismerik...

Next

/
Oldalképek
Tartalom