Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 270. szám. ARA: 1,— Ft. 1976. november 14., vasárnap Mai számunkból SZÍNHÁZI ESTÉK (5. old.) SZÖL0TELEP1TÉSI SZERZŐDÉS 1801-BÖL (5. old.) PÁLYA TÖMEGSPORT CÉLRA (6. old.) A REPÜLÉS „ROBOTOSAI” (4. old.) TESZÖV-küldöttértekezlet Termelékenységből — termésnövekedés Tegnap Szekszárdon tanácskozott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok 149 küldötte. A küldöttközgyűlés célja: megvitatni a szövetkezetek, ben elért eredményeket, szólni a feladatokról, valamint a termelőszövetkezetek III. országos kongresszusára megválasztani a küldötteket és a TOT-tagokat. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Gyugyi János, a megyei párt. bizottság titkára, dr. Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Vereckei István, a MÉM főosztályvezetője, valamint Huszár József, a TOT titkára. A TESZÖV körzetében 73 mezőgazdasági szövetkezet és 3 társulás tevékenykedik, 231 300 hektár földterületen. A szövetséghez tartozó gazdaságok évente 4,5 milliárd forint bruttó termelési érté(Folytatás a 2. oldalon.) Gierek Minszkben Óvári Miklós és Győri Imre hazaérkezett Moszkvából Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására november 9. és 13-a között Moszkvában tartózkodtak, szombaton hazaérkeztek Budapestre. A látogatás során Övári Miklóst és Győri Imrét fogadta M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytattak P. N. Gyemi- csewel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel, M. V. Zimjanyinnal és K. F. Katusevvel, a központi bizottság titkáraival. Véle. ménycserére került sor a központi bizottság több osztályán. Látogatást tettek a Pravda szerkesztőségében, az Állami Televízió, és Rádióbizottságnál, az írószövetség, ben és az APN hírügynökségnél. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélések során tapasztalatcserét folytattak az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, áttekintették a magyar—szovjet ideológiai, agitációs és propaganda, valamint a tudományos és a kulturális együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó lengyel párt- és állami küldöttség, amelyet Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára vezet, szombaton Minszkbe, Belorusszia fővárosába érkezett. A repülőtéren a lengyel vendégeket Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és a köztársaság több más vezetője fogadta. A lengyel delegációt országjáró kőrútjára elkísérte Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB titkára és Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese is. Lisszabon Ma véget ér a PKP kongresszusa Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti : Szombaton Lisszabonban harmadik napja ülésezett a Portugál Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A központi bizottsági beszámolóról és a tézistervezetről kezdett vita végeit ért, délután a szervezeti szabályzat kisebb módosításáról szavaztak, vasárnap pedig — a kongresszus utolsó napján — zárt ajtó mögött megválasztják az új központi bizottságot. A kongresszus az új bb bemutatásával és a lisszaboni arénában rendezendő kommu. nista nagygyűléssel fejeződik be. A PKP VIII. kongresszusán pénteken este az olasz kommunisták üdvözletét tolmá- -csolta Giancarlo Pajetfca, az OKP KB tagja. Elutasította azt, hogy pártjától származna az „eurokommuniz- mus” zsurnalisztikái kifejezés. Kijelentette: a demokratikus alkotmány kivívása után az a feladat, hogy megvédjék és végrehajtsák az alkotmányt. Ez a harc feltételezi és előkészíti azokat a mélyreható társadalmi változásokat, amelyek a szabadság társadalmához, a szocializmushoz vezetnek. „Mi, kommunisták, úgy gondoljuk, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk ebben a harcban, de tudjuk, hogy nem vívhatjuk meg egymagunk” — mondta Pajetta. Vitai Moreira, a portugál nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának kommunista elnöke, fiatal coimbrai jogász tanár, felszólalásában hangoztatta: a tapasztalat azt bizonyítja, hogy amikor a szocialista és a kommunista képviselők összefogtak a parlamentben, keresztülhúzták a jobboldal terveit. Ilyen össze. fogással kell megvédeni az alkotmányt és a dolgozó nép érdekeit is — mondta. Angelo Veloso közgazdász szerint „Portugáliában csak úgy lehetne visszaadni a tőkéseknek az államosított szektorokat, ha fasiszta ellen- forradalom győzedelmeskedne”. Sürgette az „embrionális állapotban” lévő munkásellenőrzés megerősítését. Az 1282 küldött határozatot hozott arról, hogy a földreformot tartja a „portugál forradalom egyik legnagyobb, ha ugyan nem a legnagyobb vívmányának”. Síkraszállt megvédéséért, konszolidálásáért és folytatásáért. Pénteken este felolvasták a Brazil KP Lisszabonban tartózkodó küldöttségének köszöntését is, mert az illegalitásban lévő párt képviselői biztonsági okokból nem jelenhettek meg az emelvényen. A megyei pártbizottság napirendjén A megye munkásságának helyzete, társadalmi szerepének növekedése Mint arról már hírt adtunk, szerdán kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt a megye munkásságának helyzete, társadalmi szerepének növekedéséről előterjesztett jelentés, amelyet a pártbizottság elfogadott. A következőkben a pártbizottsági ülésről tájékoztatjuk olvasóinkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974-es határozata értékelte a munkásosztály helyzetét, tisztázta a munkás- osztály fogalma körüli vitát és irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztése, helyzetének további javítása érdekében. A Központi Bizottság által megjelölt irányelvek végre, hajtására kormányhatározatok, rendelkezések jelentek meg. Az 1975. februárjában megtartott megyei pártértekezlet már számot adott arról, hogy milyen eredmények születtek megyénk munkássága társadalmi szerepének növelése, életkörülményei, nek javítása területén. Megyénk, a korábban tipikus agrár megye — a nemzeti jövedelem termeléséhez való hozzájárulás, valamint az ipari dolgozók létszámát tekintve — ipari-mezőgazdasági jeiregűvé vált. Amíg 1970-ben 63 600 volt a munkássághoz tartozók szá. ma, ez 1975-ben már 68 400. (A megyében élő aktív kereA pártértekezlet a megye társadalmi, politikai életében végbement változások alapján megállapította, hogy sikeresen valósítottuk meg a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatait. A megyei pártbizottság következetesen érvényesítette a párt politikáját, ennek következtében a megye társadalmi átrétegződése meggyorsult és minőségi változá. sokat hozott. Megyénkben .is jelentősen növekedett a munkások száma, befolyása, vezető szerepe, társadalmi-politikai hatása. Megyénk párt-, társadalmi és állami szervei, szervezetei összehangolt tevékenységének hatására több kérdésben lényeges előrehaladást értünk el. Olyanokban, mint például a munkások lakás- helyzete, a közlekedés, a különböző szolgáltatások javítása, az általános műveltség növelése, a szakmunkásképzés, a szakképzés, a társadalmi szerep, a munkásképviselet, a párttagfelvételeknél a munkásarány növelése. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megerősítette a munkásosztályról szóló irányelveket, ugyanakkor közép- és hosz- szú távra feladatokat határozott meg. sők 57,7 százaléka.) Különösen jelentős, hogy az ipari fejlődés eredményeképpen a megyében 1965-höz viszonyítva több mint 60 százalékkal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, a munkásoké több mint 70 százalékkal. A megyében élő munkások helyzete alapvetően megegyezik az országossal. Van azonban néhány olyan sajátos vonás, amelyet politikai, gazdasági szervezőmunkánkban figyelembe kell venni. Megtalálható a megyében is a régi munkás, a dinasztiá- lisan is munkásszármazású réteg. A mai munkások jelentős része, sőt az ipari munkások többsége nem régen került a munkásosztály soraiba. Ezért csak kis hányad tartozik a szó igazi értelmében vett régi törzsgárdához. A munkába lépők nagy része fiatal, ezért a megye munkásságán belül a fiatalok aránya nagyobb az or. szágos átlagnál. A megye munkásságának közel 80 százaléka falun él. Az ipari üzemek elsősorban két városunkban és hét nagyközségünkben (Bonyhád, Tolna, Simontornya, Tamási, Paks, Bátaszék és Dunaföld- vár) koncentrálódnak, ezért magas a bejáró dolgozók aránya. Megyénkre a vegyes foglalkozású családok a jellemzőek. Ezt támasztotta alá a saját üzeméről ismertetett példával Szerényi Ferencné, a pártbizottság tagja, és 'Karácsony János, a MEZŐGÉP dolgozója, akik elmondották a hozzászólásukban, hogy a PATEX tolnai üzemébe 19, a MEZŐGÉP-hez 32 helyről járnak be dolgozni. Az is sajátossága megyénk iparának, hogy ipari üzemeink többsége nem önálló, hanem gyáregység. Ebből adódik, hogy a terv elkészítése a központban történik, és így több áttételen keresztül — esetenként kevésbé — érvényesül a munkások beleszólása üzemük életébe. Az iparon belül a megyében jelentősebb arányú a szövetkezeti ipar az országosnál. (Folytatás a 3. oldalon) Megnőtt a munkásság létszáma és társadalmi súlya A műszaki-technikai színvonal emelkedését az új gépek is bizonyítják.