Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

2 ^PUJSAG 1976. november 14 EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Hétfő: Rhodesiái csapatok agressziója Mozamlbik eliten, a holtpont jelei a genfi konferencián. — A helyi népképviseleti szervek megválasztása Kubában. — UNES- CO-tanácskozás Nairobiban. Kedd: Lengyel párt- és állami küldöttség érkezik Moszkvába, Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tárgyalásai. — Szovjet— amerikai SALT-megbeszélés. Szerda: Fontos viták az ENSZ-ben a cip­rusi válságról, az Izrael által megszállt arab területek helyzetéről és az erőszakról való lemondásról. — Az újonnan választott cseh­szlovák parlament ülése. Csütörtök: Megkezdődik a Portugál Kom­munista Párt kongresszusa. — A népi An­gola függetlenségének első évfordulóját ünnepli. — Brezsnyev fogadja a román honvédelmi minisztert. — Pártalakítási ter­vek bejelentése Egyiptomban. Péntek: Álltalános sztrájk Spanyolország­ban. — A londoni parlamentben leszavaz­zák a kormányt, Callaghan miniszterelnök Párizsba utazik, s gazdasági támogatás le­hetőségéről tárgyal a francia államfővel. Szombat: A Vietnami Szocialista Köztár­saság ENSZ-tagfelvételi vitája a Biztonsági Tanács előtt. — Az arabközi békefenntartó erők Bejrutban. Kommentátorunké, RÉTI ERVINÉ a szó: Miközben a nyugati fővárosokban — vá­lasztások után, választások előtt és válság közben rendezni próbálják a sorokat — a megélénkült diplomáciai tevékenység jel­lemzi Moszkvát; viszonylag csendesebb na­pok Libanonban; fontos fejlemények az Ibériai-félszigeten. Ezek az események ke­rültek előtérbe és kínálják a hét három kérdését. MI JELLEMZI A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOKAT? Tizenöt hónappal vagyunk Helsinki után, ám úgy tűnik, hogy az EBK záróokmányá­nak gyakorlattá válása nem kevés huza­vonával; a vártnál valamelyest lassabban megy végbe. Közrejátszik ebben a sok ér­telmezési és félreértelmezési kísérlet, ame­lyeknek a nyugati oldalon tanúi lehetünk, de fékezőleg hat a politikai bizonytalanság is. Elegendő, akár egy hét viszonylag szűk időkeretében, a fejlett tőkés országok fő­városaira pillantani. Washingtonban még csak 'találgatnak Carter új csapatáról, egye­Madridban a Chrysler Művek dolgozói is csatlakoztak az általános sztrájkhoz. Ké­pünk: az üzem munkásai a pénteki röpgyű- lésen. (Képtáv í rónkon érkezett) lőre az őrségváltás 'bonyolítóit jelölik ki, akik átadják és átveszik az egyes tárcák ügyeit. Belső viták szülési fájdalmával va­júdik Bonnbon az NSZK megcsappant többségű koalíciója is, a kormány megújí­tása előtt. Rómában az olasz miniszterelnök gazdasági szükségintézkedéseihez toboroz híveket. Londonban leszavazták Callaghan kormányát, s ez nem erősíti. túlságosan a külföldön éppen kilencmilliárdos, font­alátámasztó hitelért házaló miniszterelnök helyzetét. Tokióban pedig finiséhez érke­zett a választási kampány, három hét múl­va kerül sor a szavazásra. E tömör felsorolás is érzékelteti, hogy a nyugati országok most elsősorban belső problémáikkal vannak elfoglalva, s átme­netileg kevesebb hír érkezett kelet—nyugati tárgyalásokról. Moszkvában azonban válto­zatlan a diplomáciai csúcsforgalom, s ki­rajzolódtak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának közeli útitervei is. A legjelentősebb mozzanatokra ezúttal a szo­cialista országok között került és kerül sor: néhány napja járt Moszkvában Gustáv Hu- sák, a héten Edward Gierek vezetésével lengyel párt- és állami küldöttség érkezett a szovjet fővárosba, s Brezsnyev a követ­kező napokban Jugoszláviában és Romá­niában tesz látogatást. E tárgyalások soro­zatában nagy súlyt helyeznek a kétoldalú Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára búcsúztatta a moszkvai repülőtéren az Ed­ward Gierek, a LEMP főtitkára vezette len­gyel párt- és kormányküldöttséget, amely a moszkvai Kremlben folytatott hivatalos tárgyalások befejeztével Alma-Atába uta­zott. (Képtávírónkon érkezett) kapcsolatokra; a lengyel pártlap, a Trybuna Ludu nem véletlenül hangsúlyozta kom­mentárjában, hogy a megbeszélések minő­ségileg új szakaszt nyitottak a lengyel— szovjet együttműködésben, s alapvető fon­tosságúak Lengyelország gazdasági fejlődé­se, valamint különböző problémáinak meg­oldása szempontjából is. BEFEJEZÖDÖTT-E A LIBANONI POLGÁRHÁBORÚ ? Nem hinném, hogy akadna ma a világon valaki, aki erre a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel tudna válaszolni. Ügy tűnik viszont, hogy az időnként fellobbanó tűzharcok és fegyveres összeütközések, amelyekről azért a héten is tudósítottak a 'táviratok, a fegyverszünet szabályát erősítő kivételek voltak. A harcok csendesedése azonban nem az általános rendezésnek, hanem Libanon ki- vérzésének és az arab békefenntartó-elret­tentő erők túlsúlyának .tulajdonítható. A zöldsisakosok létszáma — az arabközi erők­be felvett szíriai csapatokkal együtt — duplája a libanoni hadsereg tizennégyezres állományának, így nem okozott különö­sebb nehézséget szoros gyűrűt vonni a fő­város, Bejrút körül, s végrehajtani az or­szágon belüli „csapatszétválasztást”. Amin el Hadzs ezredes, az arabközi alakulatok parancsnoka nyíltan fogalmazott: „bár­sonykesztyűbe bújtatott vasmarokkal” kí­ván eljárni. A kérdés most csupán az, hogy a fegy­vernyugvás több lesz-e átmeneti lélegzet­vételnél? A biztonsági terv előírásai eddig lényegében megvalósultak, de vajon az arab államok segédletével a „régi”, ellentmon­dásoktól terhes Libanonit kívánják-e feltá­masztani, vagy megpróbálnak egy új, ki­egyensúlyozottabb Libanont teremteni. Ha nem történik meg a 'szembesítés az igazi libanoni problémákkal1, akkor fennáll an­nak a veszélye, hogy a parazsat nem oltják ki, csak a hamu alá nyomják, s a tűz újra feltámadhat. Annál inkább, mert a válság­tól gyötört közel-keleti térségben olyan so­kan vannak, akik szívesen szítják a hamu alatt izzó parazsat. A spanyol polgárháború óta ezen a hé­ten robbant ki az első általános sztrájk Spanyolországban. Nehéz körülmények kö­zött, részben illegalitásban, részben féllega­litásban, a rendőri szervek önkényével da­colva léptek akcióba a spanyol munkásosz-» tály harcos szervezetei, s fellépésük — jól­lehet közvetlen gazdasági célokért történt — egyúttal a rendszerváltozás szükségessé­gét is hirdette. Palesztin gerillák kivonulnak a Bejrút egyik legtöbbet szenvedett negyedében a harcálláspontnak számított Szent Mihály templomból és környékéről, mielőtt a tere­pet az arabközi békefenntartó erők alaku­latai megszállnák. (Képtávírónkon érkezett) Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a jövő hét elején hivatalos baráti lá­togatásra utazik Jugoszláviá­ba Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia államfőjének meghívására. Moszkvai sajtójelentések szerint a küszöbönálló láto­gatás során az együttműkö- dás általánosabb kérdésein belül megkülönböztetett sze­repet kapnak az SZKP és a JKSZ között már hosszabb ideje sikeresen fejlődő kap­csolatok. Várhatóan véle­ménycserére kerül sor a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekről, s ezen belül is az eny­hülés továbbviteléről1, a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés megszilárdí­tásáról. E kérdéscsoport fon­tosságát külön alátámasztja, hogy 1977. nyarán Belgrád­iján rendezik meg az európai biztonsági értekezlet határo­zatai végrehajtásának tapasz­talatait összegező tanácsko­zást. Még szembetűnőbb a láto­gatás jelentősége, ha figye­lembe vesszük azokat a las­san sajtókampánnyá duzzadó nyugati lapjelentéseket, ame­lyek a két ország közötti né­zetkülönbségeket igyekeznek kimutatni és a kapcsolatok aláásására törekszenek. Kive­szik részüket ebből a hadjá­ratból vezető nyugati politi­kusok is. Az amerikai elnök- választási harc végén Kissin­ger külügyminiszter egyene­sen a Jugoszláviát fenyegető szovjet veszélyről beszélt. A szovjet és jugoszláv fő­városban tisztában vannak és számolnak is a véleménykü­lönbségekkel. Tudják azon­ban azt is, hogy a két ország kapcsolatainak lényegét nem ezek az esetleges fényezők, hanem az alapvetően közös célok, a realitások -jelentik. Ezek közé tartozik a két né­pet összefűző régi barátság, a történelmi sors rokonvoná- sai, forradalmi harcuk közös hagyományai. Üjabb keletű, de nem kevésbé szoros ka­pocs az évek óta sikeresen fejlődő szovjet—jugoszláv gazdasági együttműködés. A két ország áruforgalma 1971 —1975. között a tervezetthez képest másfélszeresére nőtt, és megközelítette a hatmil- iiárd dollárt. Az újabb ötéves időszakban az árucsere 2,4- szeresére való növelését ter­vezik. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés le­hetőségét mutatja, hogy a Szovjetunió ma Jugoszlávia legnagyobb kereskedelmi partnere, ide irányul a jugo­szláv export 25 százaléka. A nemzetközi életben zajló események, több, halasztha­tatlan megoldást követelő probléma, a súlyos feszültsé­gek forrását jelentő tűzfész­kek felszámolásának, az eny­hülés megszilárdításának, a leszerelés előbbrevitelének igénye szintén közös erőfeszí­tésekre ösztönöz, és növeli a szocialista országok külpoli­tikai együttműködésének je­lentőségét. A Szovjetunió és Jugoszlávia az elmúlt évek­ben több esetben közösen lé­pett fel ezekben a kérdések­ben is. Indokolt tehát a Pravda szombati számának megálla­pítása, hogy a küszöbönálló találkozó a két nép, az SZKP és a JKSZ, a szovjet és a ju­goszláv állam közötti barát­ság és együttműködés új3bb lehetőségeit tárja fel, s a szo­cializmus érdekeit, az egyete­mes béke ügyét szolgálja. Termelékenységből — termésnövekedés (Folytatás az 1. oldalról.) két állítanak elő. A szövet­kezetekben a termelés emel­kedése teljes egészében a termelékenység növekedése útján valósult meg. A TESZÖV elnökségének beszámolóját Lakos József, a szövetség elnöke ismertette a küldöttekkel. Elmondotta, hogy a két kongresszus kö­zötti időszakban megyénk termelőszövetkezetei egyen, letesen fejlődtek, termelésük dinamikusan nőtt. A szántó­földi növénytermesztésben, ezen belül is a kenyér- és takarmánygabona termeszté­sében kiemelkedők az ered­mények. öt év alatt búzából 11,5 mázsával, kukoricából pedig 13,4 mázsával termel­tek többet hektáronként, mint 1971 előtt 5 év átlagá­ban. Az átlagtermések tekin­tetében meglehetősen nagy a szóródás a szövetkezetek kö. zött — ez is azt jelzi, hogy még mindig jelentős tartalé­kokat lehet feltárni. Az állat- tenyésztésben a helyzet még kedvezőtlen. A szarvasmar­ha-létszám nem emelke­dett a tervezett mértékben, s a tehénállomány is kevesebb lesz — az év végére 600-zal. A sertéságazatban nem szűnt meg a ciklikusság. A terme­lés feltételeit elősegítő anya­gi-műszaki ellátottság jelen­tősen javult. Üj szakaszt nyi. tott a mezőgazdaságban az iparszerü termelési rendsze­rek térhódítása. Az elmúlt években megyénkben ötven. nyolc termelőszövetkezet csatlakozott valamilyen ter­melési rendszerhez, összesen 46 760 hektár szántóterület­tel. A szövetkezetek átlagos területe 3045 hektár. Ez a nagyság már megfelel a mo. dern gépek, gépsorok alkal­mazására. A továbbiakban fontos feladat a hozamok emelése, a megyei átlag alatt termelő termelőszövetkeze, teknél a lemaradás gyorsabb ütemű felszámolása, a, szarvasmarha- és sertésprog­ram végrehajtásának meg­gyorsítása, a kooperációs kapcsolatokban rejlő lehető­ségek jobb kihasználása. A szövetkezetek alapító nem­zedékének többsége már nyugdíjas vagy járadékos : rájuk a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A II. kongresszus óta to­vább fejlődött a termelőszö­vetkezetekben a demokratiz. mus, megszilárdult és tartal­mában gazdagodott a belső önkormányzat rendszere. A demokrácia érvényesülésé, nek több új formája alakult ki; a szocialista brigádok, a kisebb munkahelyi közössé­gek és az ifjúsági parlamen­tek. Ezeken a fórumokon igen nagy aktivitás tapasztal, ható. Mindent összegezve Tolna megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei sikere, sen teljesítették az MSZMP X. kongresszusának határo­zatából, valamint a IV. öt­éves tervből rájuk háruló feladatokat. E feladatok tel­jesítéséről és a jövő felada­tairól is szóltak a termelő- szövetkezetek küldöttei. A tanácskozáson felszólalt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a téeszek többsége ma már jól gazdál­kodó szocialista nagyüzem­nek mondható. Ez elsősorban a helyes agrárpolitikának, a társadalom együttes erőfeszí. tésének és a tagság szorgal­mas munkájának köszönhető. A szövetkezetek fejlődése az elmúlt időszakban nem volt problémamentes. A megye mezőgazdaságára azonban a fejlődés jellemző. Ez sem mindig egyenletes. Gyakran előfordul, hogy még azonos adottságú gazdaságok között is nagy a szóródás a hoza­mokban — ezen mielőbb változtatni kell. Az üzemek­ben jobban oda kell figyelni arra hogy a gazdálkodás égé. szét érintő kérdésekben a tagság véleménye még in­kább érvényesüljön. A közgyűlés megválasztot­ta azt a 20 küldöttet, akik megyénket képviselik a de­cemberben sorra kerülő III. termelőszövetkezeti kongresz- szuson. A TOT tagjává vá­lasztották Lakos Józsefet, a pálfai Egyetértés Termelő, szövetkezet elnökét, Strei­cher Mátyást, a teveli Kos­suth Tsz főagronómusát, dr. Bartha Gyulát, a magyarkeszi Petőfi Tsz állatorvosát éS Frezik Istvánnét, a dombó­vári Alkotmány Termelőszö­vetkezet sertéstenyésztő szakmunkását. LAPZÁRTA Vietnam ENSZ-tagsága A Biztonsági Tanács meg­kezdte a vitát a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételének ajánlásá­ról. Mihail Harlamov, a Szov. jetunió képviselője, a hatá­rozattervezet hivatalos elő­terjesztésekor elhangzott fel. szólalásában kifejtette a Szovjetunió álláspontját. Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió a múlthoz hasonlóan a jövőben is szilárdan és hatá­rozottan támogatja a Vietna. mi Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételét. A vitában felszólaltak — Románia, az NDK, Pakisztán, Laosz, Sri Lanka, Mongólia, Kuba, Magyarország, Jugo­szlávia és Kambodzsa — képviselője — valamennyien Vietnam felvétele mellett foglaltak állást. BUDAPEST Olasz gazdasági küldöttség érkezett Budapestre dr. Lu­ciano Radi külügyi államtit­kár vezetésével a két ország között érvényben lévő gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési megállapodással létrehozott vegyes bizottság második ülésszakára. BERLIN Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere fogadta Niels Matthiasen dán kultu­rális minisztert, aki a dán filmnapok megnyitója alkal­mából látogatást tett az NDK-ban. PRÁGA A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitká­ra vezet, csehszlovákiai tar­tózkodása során pénteken és szombaton a nagy észak-mor- vaországi -ipari központban, Ostravában ismerkedett a csehszlovák szakszervezetek tevékenységével. GENF Géniben váratlanul beje­lentették, hogy a Rhodesia jövőjéről tartandó plenáris ülést hétfőig elhalasztják. Megbízható források szerint a halasztásit a megfigyelőként Genfben tartózkodó öt „frontál'Lam” egyike kérte. AZ NB I. EREDMÉNYEI: Ferencváros—SBTC 5:2 (3:1), VI­DEOTON—MTK VM 2:0 (2:0), Vasas —Dorog 5:0 (4:0), Diósgyőr—Békés-* csaba 1:0 (0:0), Haladás VSE—Ü. Dózsa 1:1 (1:0), Zalaegerszeg—Bp. Honvéd 3:0 (0:0), Tatabánya—Csepel 2:0 (1:0), Rába ETO—Kaposvár 1:0 (0:0), Dunaújváros—SZEOL 3:3 (0:0).

Next

/
Oldalképek
Tartalom