Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

1976. november 12. Sponek Ladislav csehszlovák művész szobra. A szobrot Magyarországon, Budapesten a Műcsarnokban láthatta a közönség a mai csehszlovák képzőművészeket bemu­tató kiállításon. Befejeződött a Pódium-sorozat Eredetileg azt tervezte a tamási művelődési központ, hogy itavaly ősszel elindított Pódium-sorozatát -még a ta­vasszal 'befejezi. A körülmé­nyek úgy hozták, hogy a záró- előadásra mégis októberben került sor. Hasonló csúszások­ra máshol is felkészülnék a szervezők, ha olyan előadáso­kat terveznek, amelyekben neves művészek is fellépnek. Tamásiban Madaras József, Psota Irén, Keres Emil, Rutt- kay Éva, Béres Ilona és Vá­rad! Hédi estjeire került sor a sorozat keretében. Százhet­ven bérletet vásároltak meg — hetvenet a gimnázium -ta­nulói —, de a bérletesek kö­zül sokan nem éltek a lehető­séggel, amely így a birtokuk­ba került. Legtöbben a bri­gádtagok közül maradtak el, éppen ezért határozta el a művelődési központ, hogy a következő, hasonló irodalmi sorozata előtt nagyobb gondot fordít rá, hogy kedvet kerít­sen a munkásérdeklődőkben valamennyi műsor előtt. A következő sorozatot egyébként már a művelődési központ évékig használhatat­lan, végre rendbe hozott nagytermében rendezhetik, amelynek pillanatnyilag már „csak” a fűtése okoz gondot. Babits és Szekszárd Babits Mihály és Szekszárd simontornyai gimnáziumban címmel tart ma, pénteken V. Mohay Lajosné, a múzeum rendhagyó irodalomórát a irodalomtörténésze. Prémium Dunakömlödön, Bonyhá- don, öcsényben és Szekszáir- don is vetítik a moziban ezt a színes „vitafilmet”, amely­nek színpadi és televíziós vál­tozata egyformán nagy siker. A „vitafilm” meghatározás szándékos. Szenvedélyes szó­párbajok sora folyik a vetítő- vásznon és a nézők egy pilla­natig sem- érzik kiagyaltalak, erőltetettnek. unalmasnak az alaphelyzetet, amely így pa­pírra írva elég képtelenül hangzik, hogy ti. egy építő­brigád egyszerűen megtagad­ja a prémium kézhezvételét. Nem az összeget keveslik, nem a brigád-tagok közötti fel­osztást helytelenítik. Az igazi ok lépésről lépésre, mindig újabb meglepetést okozva de­rül ki. Az egész filmet sajátos humor, a valóságos élet leve­gője járja át. A figurákra egy szerűen'ráismerünk sa ját környezetünkből. A vita pe­dig óhatatlanul folytatódik majd a következő -napokban a nézők munkahelyén, a bri­gádokban, a családokban. A Prémiumról egyébként ha­marosan filmjegyzetet is köz­lünk. Filmfesztivál Megszoktuk már, hogy min. den évben Dombóvárott, filmfesztivált rendeznek, ahol a négy déldunántúli megye amatőrfilmes alkotói, vala­mint az egész ország terüle­téről azok az amatőrök talál, koznak, akik néprajzi filme­zéssel foglalkoznak. A tava­lyit idén februárban rendez­ték meg. A néprajzi témájú és egyéb amatőrfilmeket két kategó­riában mutatják be. A nép­rajzi filmek zsűrijének elnö­ke Raffai Anna tudományos filmrendező lesz. Az amatőr­idős Gombkötő István, 1848-as honvéd. A felvé­telt Kovách Aladár ké­szítette 1903-ban Kocso- lán. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum gyűjteményéből.) Bakó Jenő reprodukciója. Dombóváron film-fesztivál zsürielnöke pe­dig Bán Róbert rendező. A két zsűri tagjai között a nép­rajzi és amatőr filmezés or­szágos és megyei szakembe­rei foglalnak helyet. A fesztivál szervezői a me­gyei tanács művelődési osz­tálya, a dombóvári Városi Tanács művelődési osztálya, a Babits Mihály megyei Mű­velődési Központ. A találko­zó célja, hogy az amatőrfil­mesek nyilvános bemutatko­zási lehetőséget kapjanak és megismerkedhessenek egy­mással. egymás munkájával. Tv-ajánl at Solt az ország közepe a cí­me a tv egyik új műsorának. Földrajzi értelemben véve Solt valóban az ország köze­pe. Ez indokolta, hogy ide kerüljön az új rádióadó, amely arra hivatott, hogy jobb műszaki paraméterekkel az ország nagy részében ve. hető műsort sugározzon. Műszakilag pedig Solt a „világ közepe”, hiszen a vi­lág egyik legnagyobb adóbe­rendezése áll itt munkába. Ehhez hasonló nagyságú (2000 kW-os) adó kevés talál­ható. Solt egyben a nemzet­közi együttműködés példaké­pe is, mert a Szovjetunióval közös tervezéssel és kivitele­zéssel készült: önerőből két évvel később fejeződött vol­na be, szovjet szerelők vál­lalták az antenna felépítését, soron kívül. Ugyancsak szov­jet üzemek vállalták, hogy a magyar igényeknek megfele­lően kikísérleteznek egy új adót műszakilag. Ezzel na­gyon sokat tanult a hazai ipar, és időt is megtakarított. A jövőben csak ez lehet a műszaki fejlesztés járható útja. Solton decemberben kez­dődnek az adással egyenlő próbák, mert — ez már a rá­diózás érdekessége — csak adásszerűen lehet a próbákat elvégezni. Honvéd­portré A HÁZTÁJI és az úgyneve­zett .kisegítő gazdaságokból kerül ki az ország egész me­zőgazdásági termelési értéké­nek a bő harmada. A tsz- tagok háztáji földje és a más foglalkozású emberek kisgaz­daságainak területe együtt­véve 1,3 millió hektár. Ennek nem egészen a felét a tsz- tagok használják, a .többit pe­dig szakszövetkezeteik, egyé­ni gazdák, munkások, alkal­mazottak és nyugdíjasok. Persze, amit a háztáji és a kisegítő gazdaságok tulajdo­nosai saját fogyasztásra és piacra termelnek, azt nem kizárólag a maguk erejéből hozzák létre. Náluk jelentke­zik ugyan a termék, de a nagyüzemékből áramlik oda rengeteg takarmány, növény­termelési, állattenyésztési alapanyag és sokféle egyéb — állami vagy szövetkezeti — segítség. Ez azonban nem csökkenti a szóban forgó 1,6 millió kisgazdaság jelentősé­gét. Nagy szükség van rájuk, s lesz még a .távoli jövőben is. A kiegészítő és háztáji gazda­ságok száma megyénkben 58 436. Ebbe beletartozik a termelőszövetkezeti gazda háztáji birtoka, a házikert, nagyközségekben a zártker­tek, a falusi házak kertjei, a városok körüli szőlőbirtokok. Ezért — s egyéb okok miatt is — szerepel hangsúlyozot­tan pártunk és kormányunk programjában, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek fej­lesztésének elsődlegessége mellett nagy gondot kell for­dítani a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének .tá­mogatására. Ennek a feladat­nak az ellátása a legközvetle­nebbül a tsz-ékre hárul, ame­lyekben a közös és a háztáji szerves egységet alkot. Rend­kívül fontos azonban a fo­gyasztási szövetkezetek sze­repe is a nem nagyüzemi me­zőgazdasági termelés segíté­sében és abban, hogy bizton­ságosabb legyen a kisgazda­ságok áruinak értékesítése. A tapasztalatok szerint az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok a legalkalma­sabbak ennek a szerepnek a betöltésére. Számuk már meg­haladja a 2200-at, .taglétszá­muk pedig a legutóbbi öt év alatt több mint kétszeresére nőtt, s eléri a 165 ezret. Tolna megyében 118 hektár föld­területen 131 szakcsoport 5935 taggal működik, osztha­tatlan vagyonuk csaknem négymillió forint értékű. Negyedik ötéves tervünk folyamán'az ÁFÉSZ-ek éven­te 160 millió forint értékű ve­tőmagot és egymillió facse­metét, szőlőoltványt, szapo­rítóanyagot adtak ed tagjaik­nak. Létesítettek száz pa­lán, tanevelőt, hogy ezzel is hozzájáruljanak egységes, jó fajtájú áru előállításához a kisgazdaságokban. Kertészeti anyag-, eszköz- és gépforgal­muk tavaly meghaladta a 600 millió forintot. Az állat­tartóknak évente 35 millió naposcsibét adtak el a leg­utóbbi öt esztendőben, takar- mányértékesítésüket pedig évi 120 ezer tonnáról 550 ezer tonnára növelték. Évek óta rendszeresen mintegy kétmil­lió naposcsibét adnak a me­gyei szövetkezetek a háztáji gazdaságok részére, ugyan­akkor szerződéssel biztosítják a baromfi felvásárlását, biz­tonságos tenyésztését. Első­sorban az ő érdemük, hogy a kétezer hektárnyi összes fóliafelület mintegy kéthar­madát a kistermelők haszno­sítják. Ahhoz, hogy a kisgazdasá­gok azt produkálják, amire képesek, az értékesítés biz­tonsága is nélkülözhetetlen. Tavaly az ÁFÉSZ-ék 5,3 mil­liárd forint értékű terményt, terméket vásároltak fel. Első­sorban a kistermelőktől vet­tek meg tavaly például együttvéve 285 ezer .tonna zöldséget, gyümölcsöt és bur­gonyát, 25 ezer tonna hús- •nyudáit, 8 ezer tonna májas hízott libát, 420 millió tojást és 8600 tonna mézet. Az el­múlt évben a fontosabb ter­mékekből a következő meny- nyiséget vásárolták fel, jut­tatták el a fogyasztókhoz a megye fogyasztási szövetke­zetei : gyümölcs 51 968 mázsa, burgonya 44 766 mázsa, zöld­ség 85 028 mázsa, baromfi 3611 mázsa, tojás huszonnyolc- millió, bab 25 827 mázsa, nyúl 13 917 mázsa, méz 2335 mázsa. FIGYELMEZTETŐ tény azonban, hogy az ÁFÉSZ-ek egy része csak a felkínált áru megvásárlására rendezkedett be — arra sem kielégítően —, s eddig nem végzett jó .ter­melésszervező, felvásárló munkát. Tetemes veszteséget okozott az országnak az, hogy sok településen nem törődtek eléggé a kisgazdaságokból származó, nem nagy tételek felvásárlásával. Az elisme­résre méltó eredmények elle­nére igen sokat tehetnek még az ÁFÉSZ-ek a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelé­si lehetőségeinek kiaknázá­sáért. KIÁLLÍTÁSOK Áttelepítették a boltot Ismét több, szép kiállításra érkezett meghívó szerkesztő­ségünkbe, amelyek az, ország különböző városaiban várják az érdeklődőket. Dezső József festőművész kiállítása a pécsi képcsarnok termében látható november 25-ig. Bernáth Aurél tanít­ványának ez a hetedik önálló kiállítása. Ujváry Lajosnak, akinek szekszárdi és hőgyé- szi kiállításáról bővebben is szóltunk, most Miskolcon lát. hatók festményei. A Stúdió Galériában Ve­szély Ferenc festőművész mutatkozik be. A debreceni Medgyessy teremben Imre István Kossuth- és Munká- csy-díjas festőművész tárla­ta látható. A dunaföldvári születésű Sugár Gyula be­mutatója ezúttal Nagykani­zsán várja a látogatókat. Szép kiállítás látható Zala­egerszegen, Krieg Ferenc műveiből, Békéscsabán Er­dős Péter alkotásaiból, és fel­hívjuk a figyelmet Nagy Gyula emlékkiállítására à Nemzeti Galériában. A bu­dapesti Csontváry-teremben A szocializmust építő ember címmel nyílt kiállítás, amely­nek brigádlátogatói művészi emléklapot kapnak. Dombóváron le kell bon­tani az élelmiszerboltot, mert éppen arra vezet majd a szé­les főutca a rekonstrukció el­végzésekor. Helyette termé­szetesen másik üzletet kellett nyitni, a környék ellátását biztosítani. A volt festékbolt­ban alakították ki az önki- szolgáló élelmiszerüzletet 200 ezer forint költséggel. Az ÁFÉSZ ipari osztályának szakmunkásai egy hónap alatt elvégezték a korszerűsí­tést és a berendezést. A csi­nosan kialakított üzlet havi forgalmát legalább 600 ezer forintra tervezik az ÁFÉSZ vezetői. A bolt hat dolgozó­jának átlagos életkora 22 év. A vezető, Ács Edit 25 éves, a helyettese, Szőke Rózsa pe­dig 21. A szövetkezet áruforgalmi főosztályvezetője, Bodó Já­nos egyébként nagyon sajnál­ja a lebontott élelmiszerbol­tot, mert az volt megyénk­ben az első hely, ahol az ön- kiszolgálást megvalósították és ő is ott dolgozott a kezde­ti időben, 1959. után. Fotó: G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom