Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
XXVI. évfolyam, 262. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. november 5., péntek Mai számunkból szabványokból milliArdok (3. old.) A PÄRTBIZOTTSÄGI vizsgalat EREDMÉNYE (3. old.) EGY ÜJSÄGCIKK ELŐ- ÉS UTÓÉLETE (5. old.) KERTÉSZET BELECSKAN (3. old.) Az elmélet tudományos vértezetében Az MSZMP KB 1976. Október 26-i üléséről kiadott közlemény egyik mondatát bizonyosan gyakran olvashatjuk majd cikkekben, hallhatjuk előadásokban, mert alapigazságot fogalmaz meg. Évtizedek tanulságát foglalja össze a megállapítás, mely szerint: „csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére.” E mondatból kiolvasható a párttagság felkészültségének szükségessége és az is, hogy a marxista—leninista elvek ismerete nem csupán a párt belső ügye, hiszen az ideológiai tájékozottság és tájékoztatás, a pártpropaganda hatással van köznapi teendőink megoldására is. Aligha mozgósíthatja a párt a dolgozók széles tömegeit anélkül, hogy tagsága ne legyen „naprakész” felkészültségű az ideológiai kérdésekben. A felkészüléshez persze azt is tudni kell, hogy mi tartozik a szükséges ismeretek körébe. Mit tudjanak, ismerjenek a párt tagjai, mit és hogyan adjanak tovább, miről és milyen módszerekkel győzzék meg szűkebb-tágabb környezetük tagjait. A Központi Bizottság ülésén megállapították, hogy „a marxizmus'—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el”. Közvetlen tapasztalat alapján hozzáfűzhetjük: megfelelő példányszámban jelennek meg a klasszikusok művei, széles körben ismertek az elvi állásfoglalások. A közgondolkodást formálja, hogy az iskolai oktatásban is helyet kap az ideológiai képzés, s hogy 2 millió 200 ezer ember vesz részt évente a marxista— leninista képzés valamilyen formájában. Vajon mi szükség a klasszikusok tanulmányozására, miért kap ekkora hangsúlyt a klasszikus művek olvasása? Több okot is említhetünk. Részben, hogy az általános műveltséghez tartozik Marx—Lenin gondolatainak ismerete. Részben, hogy nyilvánvalóan nem a lexikális tudás gyarapítása a lényeges, nem a gondolatok szöveghű idézése, hanem elsősorban annak megismerése, hogy milyen módon közelítették a klasszikusok a társadalmi kérdésekhez, hogyan találtak választ a rendkívül összetett problémákra. Ebből mára is érvényes tanulságokat vonhatunk le. Aztán: a párttagok túlnyomó többsége 1956 után lépett be a pártba. A párttagság többségének tehát nincs közvetlen élménye a felszabadulás előtti pártmunkáról, nincs tapasztalata az újjáépítés időszakában folytatott pártéletről, de a torzulások és az ellenforradalom idejéről is alig. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom évtizedeit történelmi leckeként ismerhetik meg a párt fiatalabb tagjai. Az aktuális kérdések megválaszolásában, a problémák megoldásában pedig nyilvánvalóan szerepet kapnak a korábbi harcok elméleti tanulságai, politikai konzekvenciái is. Társadalmi életünk fejlődése sem érthető a korábbi állomások ismerete nélkül. Az elmúlt évtizedek változásai arra is figyelmeztetnek, hogy az új ellentmondásokra nem lehet a régi megoldásokat ráerőszakolni, s hogy a valóság bonyolultabb az elképzelt modellnél. Feladataink mind összetettebbek, megoldásukhoz a korábbinál is képzettebb emberekre van szükség. Fokozottan érvényes ez az ideológiai felkészülésre is. Napjaink gyakorta vitatott kérdései közül említsünk néhányat. A fejlett szocialista társadalmat építjük. E munka minőségileg is új feladatok megoldására 'késztet. Egyebek között az anyagi javak gyarapodása és vele összefüggésben a szocialista életmód témája került előtérbe. Milyenek legyenek a szocialista fogyasztás normái, milyen helyet foglal el az életmódban a munkavégzés mikéntje, hogyan hat a közgondolkodásra a meglévő s növekvő személyi tulajdon, hogyan lehet korszerű, szocialista módon gazdálkodni a szabad idővel? Egyetlen problémakörhöz tucatnyi kérdéssel közelíthetünk. Mégpedig nem az elméletieskedés, nem a bölcselkedés szándékával1, hanem azért, mert ezeket a kérdéseket a mindennapi élet veti fel, a megalapozott válasz milliókat érdekel. Avagy: újra és újra visszatérő téma a hazafiság és a proletár internacionalizmus kapcsolata. A korábbi évtizedekhez képest számos új vonóssal gazdagodott tudásunk. A szocialista országok bővülő gazdasági kapcsolatai, politikai együttműködése példának okáért Európa és a világ békéjének megóvásában, a szocialista országok közös érdekei — mind megannyi új mozzanat, új ténye- nyező, amely világosabbá teszi az összefüggéseket. Nemrégiben az Egerben tartott, a szocialista hazafiság- ról folytatott tanácskozáson éppen e témakörben hangzottak el újszerű megállapítások. Vajon milyen mértékben határozzák meg a tudományosan megalapozott nézetek a közgondolkodást, milyen szintre jutott az úgynevezett társadalmi tudat? Biztató jegyeket bőven sorolhatunk, de a továbblépést sürgető jelenségeket is. Kitüntetések Kollár Ernő alezredes, aki 1964 óta töltötte be a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnoki tisztét, nyugalomba vonult. A honvédelmi miniszter ez alkalomból a „Kiváló Szolgálatért” Érdemrenddel tüntette ki. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság ünnepi állománygyűlésen búcsúztatta nyugalomba vonuló parancsnokát. Az ünnepi állománygyűlésen részt vett. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Patai Endre vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke és Balogh István ezredes, pártbizottsági titkár. Az állománygyűlésen ismertették a honvédelmi miniszter parancsát, majd Patai Endre vezérőrnagy méltatta Kollár Ernő negyed- százados tevékenységét, amit a néphadseregnél különféle beosztásokban kifejtett. K. Papp József és dr. Szabópál Antal Kollár Ernőnek a megyében végzett munkájáéig mondott köszönetét, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából a társadalmi tulajdon védelme terén elért kimagasló munkájuk elismeréseként a belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki: Bol- vári Józsefnét, a Tolnai Selyemgyár igazgatóját, ezüst fokozatával pédig Greif Antalt, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatóját. A Köz- biztonsági Érem arany fokozatát kapta: Kovács Imre, a Dalmandi Állami Gazdaság I. kerületének igazgatója, ezüst fokozatát pedig Bar- kóczi István, a pári erdészet vezetője és Lakatos Antal, a zombai termelőszövetkezet elnöke. A kitüntetéseket tegnap délután Szekszárdon ünnepélyes keretek között dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vezetője adta át a belügyminiszter megbízásából. Pártmunkások, _ aktivisták megjntalmazása Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára átadja Bajtai Lászlóné pörbölyi propagandistának a jutalmat. Hagyomány már, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kitüntetik, megjutalmazzák azokat a pártmunkásokat, tömegszervezeti aktivistákat, akik kiemelkedő mozgalmi tevékenységet fejtettek ki. Ezekben a napokban tartják az ünnepségeket a pártbizottságok, pártvezetőségek. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei párt- bizottság nagytermében rendezett ünnepségen adta át dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára a jutalmat negyven propagandistának. Beszédében méltatta a politikai oktatás fontosságát, vázolta a feladatokat a Központi Bizottság legutóbbi határozatának végrehajtásával kapcsolatban. Elmondta többek közt, hogy a megyében negyvenezer ember vesz részt a párt- és tömegszervezeti oktatásban, tömeges az igény a marxizmus—leninizmus eszméinek elsajátítására. Köszönetét mondott annak a 3000 propagandistának — köztük 850 pártpropagandistának — akik a megyében végzik áldozatos oktató-nevelő munkájukat. A szakszervezetek megyei tanácsa által rendezett ünnepségen közel száz társadalmi aktivistának adott át Egyed Mihály vezető titkár tárgy- és pénzjutalmat. Feleki Andor, a Simontornyai Bőrgyár osztályvezetője a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntető jelvény ezüst fokozatát kapta. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Dzsemal Bi- jedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. Utasította az illetékes állami szerveket, hogy a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentésében összegezte a vállalati középtávú tervezés tapasztalatait és eredményeit. A kormány a beszámolót elfogadta. A kulturális miniszter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a közművelődési törvény végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi határozatot. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentéseit az V. ötéves tervidőszakban megvalósítandó élelmiszeripari fejlesztések előkészítése és végrehajtása, valamint a vetőmagtermesztés, a -termeltetés és a -forgalmazás helyzetéről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette, és határozott a vetőmagtermesztés és -forgalmazás fejlesztésének feladatairól. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot tett a szennyvíztisztítás és a vízminőség-szabályozás területén az V. ötéves tervidőszakban teendő intézkedésekre. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és észrevételek megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Koszorúzások az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emlékére Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól csütörtökön kegyelettel emlékeztek meg a főváros dolgozói. Koszo- rúzási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Katona Imre első titkár, valamint Somogyi Sándor, Király Andrásné, Gér- nyi Kálmán, dr. Molnár Endre, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán, a budapesti pártbizottság pártszervezetének titkára, a pártbizottság osztályvezetője rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a Fővárosi Tanács, a kerületi tanácsok apparátusának dolgozói, a tömegszervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a munkásmozgalmi panteonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a budapesti párt- bizottság, a budapesti fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak Kerepesi temetőben lévő emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Felcsendült a Himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a budapesti pártbizottság, a Fővárosi Tanács-, a fegyveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ Budapesti Bizottsága nevében. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. (MTI)
