Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

A KÉPÚJSÁG 1976. november 26. Özönvíz előtt Ma este mutatja be a Nemzeti Színház Nagy Ist­ván, Özönvíz előtt című drámáját. Az író az erdélyi irodalom kimagasló egyénisége. Ifjú­kori műve, az Özönvíz előtt, 1936-ban pályadíjat nyert. A Havadi házaspár áll a drá­ma középpontjában. A fér­finak fűrésztelepe volt Ko­lozsvárott, de a gazdasági válság következtében tönk­rement, s hitelezői szoron- gatása elől családostul Bu­karestbe szökött. Boldogulni azonban itt sem tud, kölcsö­nökből tartja fenn magát. Nagyobb összeggel tartozik felesége régi ismerősének, Szántónak, aki valójában az asszony hamis néven buj­káló bátyja. A pénz nem az övé volt, munkásmozgalmi célokra gyűjtötte, még rövid időre sem lett volna szabad kiadnia a kezéből. Vissza kell fizetnie a pénzt, s Ha­vadi, egyéb forrást nem ta­lálván, sztrájktörők tobor­zásával próbálja megszerez­ni. A házaspár életét súlyos­bítja egyik hitelezőjük, Dar- kó. A férj előtt azt a látsza­tot kelti, hogy Szántó, a nagylelkű jóbarát az asszony szeretője, s együttesen Ha­vadi életére törnek. Közben az igazságot is megtudja, s azzal fenyegeti az asszonyt: ha nem lesz az övé, feljelen­ti bujkáló bátyját. A hullá­mok összecsapnak a házas­pár feje fölött. Ilon ugyan kibújhatna a felelősség alól, de belátja egész eddigi élete csődjét. Vállalja a börtönt, bízva abban, hogy vezeklése után hasznos, tartalmas, új életet kezdhet. A darabot vendégként Ha­rag György, a kolozsvári, ál­lami díjjal kitüntetett elő­adás rendezője állítja szín­padra. Tv-ajánlat Hamarosan bemutatásra kerül az „Utolsó padban” cí­mű színes tévéfilm. Halasi Mária, a népszerű Pettyes­sorozatban megjelent regé­nyének tévéfilm-változatát készítette el a Magyar Tele­vízió gyermekosztálya. A film főhőse Lakatos Ka­ti, aki az iskolaév kezdetén kerül egy vidéki kis faluból az ismeretlen nagyvárosba, Pestre, idegen iskolába, la­kásba. Vajon hogyan fogad­ják új pajtásai és Györgyi néni, a tanárnő? Számára nagyon fontos kérdés, mert Kati már megtanulta, hogy őt sokan nem tekintik olyan gyereknek, mint a többit. Kati cigány. Sok minden történik vele rövid pár hónap alatt. Kati aggodalma nem volt hiába­való, szokatlan megjelenése és sokszor dacos viselkedése megnehezítik magáratalálá- sát. Sokszor hibázik is, és vétenek ellene az osztály­társai. Azonban új barátai is akadnak, akiknek segítsé­gével végül nagy fordulat következik be, nemcsak La­katos Kati, hanem a IV/B. osztály életében is. Lakatos Kati történetét a világon sokfelé ismerik. A regény eddig 16 kiadásban, 9 nyelven jelent meg. A most bemutatásra kerülő tévéfilm láttán bizonyára sok gyerek zárja majd szívébe Katit és kerül közelebb a hasonló helyzetű gyerekek életének megértéséhez. A film főszerepét Imre Etelka, egy nagysápi, tízéves cigány kislány játssza. A ta­nárnő : Molnár Piroska. * Kamaszoknak ajánlják a szerkesztők a „Kalákával Kalákában” című, színes, ze­nés irodalmi műsort. Kalá­ka, — ma már ritkábban használt szó — azt jelenti, hogy valamilyen cél meg­valósítására összeállt társa­ság. A műsorban két társaság gyűlik össze: a népszerű Ka­láka együttes és a gyerekek, hogy vidáman, közösen játsz- szanak, méghozzá „verset és zenét”. Emellett érdekes, új dolgokkal, furcsa, sajátos hangszereket is bemutatnak. Akit nem látunk a filmen Alekszandr Masszarszkijt a sportolók a szambo-sport edzőjének ismerik, aki több mint 40 sportmestert nevelt. A leningrádi Optikai Mecha­nikai Egyesülésben vitatha­tatlan szaktekintélynek szá­mít a víz alatti fénykép- és filmfelvételeket készítő szer­kezetek tervezésében. A sportorvosok Masszarszkijt a sportolók fiziológiájáról szóló disszertációjáról isme­rik. A LENFILM stúdióban pedig trükkfelvételek készí­tésekor feltétlenül hozzá fordulnak. Ilyenkor mutat­kozik be úgy is, mint a le­ningrádi kaszkadőriskola alapítója és vezetője. Masszarszkij tökéletesen ismer minden kaszkadőr­trükköt. Csaknem ugyan­annyi filmben szerepelt, mint például a neves fran­cia filmszínész, Jean Marais. Igaz, e közel 90 filmben Jean Marais-től és a többi más színésztől eltérően, az ő nevét nem tüntetik fel a szereplők között. Mindenféle fegyver forgatásához ért, nagyszerűen lovagol, virtuóz gépkocsi- és motorkerékpár­vezető, ragyogóan úszik víz alatt és kitűnően ugrik nagy magasságból. Szédítő ugrásai és esései immár egy negyedszázada a gyerekek osztatlan lelkese­dését vívják ki, míg a fel­nőttek visszafojtott lélegzet­tel figyelik alakítását. Alekszandr Masszarszkij egy film forgatása közben, lélegzetelállító ugrást mutat be. (Foto: APN) Ozorán, a várral szemben áll az a ház, amelyben 1841. július 31-én Petőfi Sándor felcsapott vándorszínésznek. Az épület akkor „hercegi nagyvendéglő” volt és itt lépett fel Sepsy Károly vándortársulata. Petőfi Sándor Gvadányi: Peleskei nótáriusában lépett fel először. Új bibliográfia A Tolna megyei könyv­tár folytatja azt a kezdemé­nyezését, amivel eddig is sok segítséget nyújtott ol­vasóinak. Azokról a kis te­matikus bibliográfiákról van szó, amelyek egy-egy téma­kört dolgoznak fel, feltárva a megyei könyvtár kapcso­lódó anyagát. A Szocialista társadalom — szocialista munka című füzetke a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat ál­tal szervezett „A szocialista életmód kérdései” című elő­adás-sorozathoz ajánl téma­körönként, az anyagfeldol­gozás ütemében könyveket, cikkeket. A füzetke az első témakör anyagát tartalmazza, hama­rosan kiegészül a követke­zőkkel is. A 146 ajánlott mű széles körű tájékozódáshoz ad segítséget. Szegedi zenei hét December I3-án kezdődik a szegedi zenei hét, melyet a Magyar Rádió, Szeged me­gyei város Tanácsa és az Országos Filharmónia ren­dez. A gazdag programban vál­tozatos zenei műsorok szere­pelnek. Sor kerül például több Ki nyer ma? adásra, a Kedves lemezeim című mű­sorban a Kőolaj- és Föld­gázbányászati Ipari Kutató Laboratórium Kertai György szocialista brigádjának tag­jai szerepelnek. Hangver­senyt ad a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar, Pál Tamás vezényletével. Sor kerül házi muzsikára, melyet a Tisza-szálló díszterméből közvetít a rádió, Szegeden szerepel a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa. TflMEOBCKdJI npflBfls A tambovi megyei kórházi­ban nemrég állították üzem­be azt az orvosi műszert, amely lehetővé teszi, hogy rádióizotópos vizsgálattal még pontosabbá tegyék a kü­lönböző betegségek diagnózi­sát. A laboratóriumban, amelyben ez a műszer is mű­ködik, olyan kiváló, tapasztalt specialisták dolgoznak, mint az egészségügyi tudományok kandidátusa Ljudmilla Szer- gejevna Zselezimszkaja. A képen: a laboratórium dolgo­zói rádióizotópos vizsgálato­kat végeznek. Dunántúlt napló Egymillió-ötszázezer forint. Ennyit kapott az elmúlt három évben 43 baranyai if­júsági klub. Az Állami Ifjú­sági Bizottság és több közpon­ti szerv 1973-ban pályázatot hirdetett új ifjúsági klubok létesítésére és a már működő klubok tárgyi feltételeinek a javítására. A nagyobb aktivi­tásra ösztönző közösségi tevé­kenység megteremtése és to­vábbfejlesztése érdekében az 1973. évi pályázatot meghir­dető szervek októberben új akciót indítottak a klubok központi támogatására. A központi támogatást nem pá­lyázati úton, hanem a megyei klubtanács döntése alapján lehet elnyerni. Jelenleg 220 ifjúsági klub működik a megyében. Támo­gatásuk nemcsak a központi alap igénybevételével valósul meg. Ebben az éviben a me­gyei ifjúsági alapból 150 ezer forint összegű támogatást kaptak. Baranyában idén februárban országosan is egyedülálló kezdeményezés indult el. A Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei ka­marajellegű műsorokkal és irodalmi estekkel léptek fel a kis falvak és a peremkerüle­teik ifjúsági klubjaiban. Ugyancsak 'baranyai „specia­litás” az irodalmi műsorokra szóló kedvezményes ifjúsági utalvány. Somomi Néplap A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya annak idején szocialis­ta szerződést kötött a Hús- és Tejhasznú Szarvasmarha- Tenyésztő Termelőszövetke­zeték közös vállalkozásával, és segítette kibontakozni a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola szervezésében létreho­zott KAHUS és KATEJ ter­melési rendszereket Somogy­bán. A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola két rendszere lé­nyegében az idén kezdett szervezetten működni, a KATEJ-ben hét, a KAHUS- ban tizenegy gazdaság tömö­rült. Az előbbiekben csak­nem 2700, az utóbbiakban több mint 4200 — ebből 722 húshasznú — tehén található. Szaktanácsadó-hálózatuk 53 üzemet lát el Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Somogy­iban két gesztorgazdaság mű­ködik, a homokszentgyörgyi és a nagybajomi. A bajomi és az ide tartozó további hat ter­melőszövetkezet elsősorban tejirányú szakosodást végez, s az első félév tapasztalatai biztatóak: a múlt év azonos időszakához képest 130 liter­rel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Ugyancsak a Somogyi Nép­lapban olvastuk: javul a sző­lőtermesztés a somogyi ter­melőszövetkezetekben. Ezt mutatja az országos 'borver­seny eredménye is. A somo­gyi szőlészettel foglalkozó gazdaságok 24 érmet és tizen­két oklevelet nyertek. A leg­régibb és „legmárkásabb” résztvevő Somogyból ezúttal is a Balatonboglári Állami Gazdaság volt: egy arany-, két ezüst- és három bronz­érmet, továbbá hét oklevelet nyert boraival. A somogyi termelőszövet­kezetek borainak sikeres sze­replése előrelépést jelent. Hogy az érmek háromnegye­de nekik jutott, ez a tsz- borászatok fejlődését mutat­ja. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérváron város- rekonstrukció folyik, mint a lap írja „szívcserével”. Le­bontanak négyszáznegyven­nyolc földszintes házat és he­lyükön új lakótelep lesz. A Velinszky III. lakótelep be­ruházási programjának teljes megvalósulásakor több mint három és fél ezer család lakik majd a kertes házakból ki­költözésre ítélt négy és fél száz családnak a helyén. Székesfehérvár város- rekonstrukciója már évek óta kilátásba helyezi a műemlék belvárostól keletre fekvő tér­ségben a város „szívcseréjét”, egy új, modern városközpont kialakítását. A többségében lelakott, nedves, vertfalú, bontásra érett épületekért nem kár. Soha nem érvényesítették még ilyen következetesen Fe­hérváron, mint éppen itt, eb­ben a háromszögben azt a sarkalatos városfejlesztési el­vet: a lakásoknak egyszerre kell épülniük a lakótelepet kiszolgáló kommunális léte­sítményekkel. Figyelemre méltó törekvés, hogy ebben a városrészben külön számolnak a gyalogos- forgalommal, nagy átbocsátó­képességű gyalogosutakat is terveznek. A gyalogosutak az úgynevezett főgyalogút- rendszerbe torkollanak. A fő­gyalogút zöldbeton útburko­lattal épül. A megfelelő szé­lességű utakon gyorsan, ke­rülők és zsúfoltság nélkül le­het majd áthaladni és meg­közelíteni a városrész üzlete­it, művelődési intézményeit és szolgáltató létesítményeit. PETŐFI NÉPE Természetvédelem a gya­korlatban címmel közöl tudó­sítást a lap. A tudósításból kiderül: harmincöt évvel ez­előtt mindössze egyetlen ko­csányos tölgyfa volt védett Kunfehértón. A Kiskunsági Nemzeti Park alapítása előtt a védett terület nagysága 970 hektár volt. A védett terület 1975. január elsejétől 25 ezer 652 hektárra növekedett. Újabb területek védelme is indokolt lett, mint például a Szelidi-tó, a kunföhértói Ihold- rutás tölgyes, a kéleshalmi homokbuckák, a Péteri-tó, s az orgoványi tájvédelmi kör­zet. Bács-Kiskun megyében jelenleg a védett természeti területek 31 800 hektárra ter­jednek ki. „Dr. Tóth Károly, a Kis­kunsági Nemzeti Park igaz­gatója a természetvédelem to­vábbi feladatairól szólva ar­ról tájékoztatott, hogy sürge­tő a gemenci erdőség tájvé­delmi körzetté minősítése, mintegy 15 ezer hektáron, ugyanis jelenleg csak vad­rezervátumként szerepel” — - olvasható a tudósításban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom