Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-26 / 280. szám
1976. november 26. ^rÉPÚJSÁG 5 Mozgalmas évet zárt a Tolna megyei Levéltár 1976 a Tolna megyei Levéltár életében mozgalmas évet jelent. A levéltár dolgozóinak, munkatársainak nem kevés munkaidejét kötötte le az idén a nagyszabású iratanyag-átrendezés. Az eddigieknél korszerűbb, áttekinthetőbb módon dobozolták, raktározták a sok mázsányi régi iratot és egyúttal a szó szoros értelmében „lefújták a port” a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokról is. A kutatóterem új filmleolvasó gépet kapott, így most már két gépet használhatnak a múlt hozzáértő kutatói. Érdekes megemlíteni, hogy az öreg papírok, a régmúlt kor emlékei többnyire fiatalokat vonzanak. Diákok, egyetemisták keresnek és találnak bőségesen felhasználható anyagot a levéltár kutatótermében, tanulmányaikhoz. Még a tengerentúlról, Amerikából is érkezett kutató, áki régi szülőfaluja, Mórágy történetének dokumentumait gyűjtötte. A levéltár jól élt azokkal a lehetőségekkel, amelyeket adottságai biztosítanak számára a közművelődés területén. Emlékezetes kiállítások fémjelzik munkáját az idén is. Ezek közül elég talán megemlíteni a nagy sikerű Rákóczi-kiállítást, amely nemcsak a megyeszékhelyen, hanem megyénk öt járásában is nagyszámú közönséget vonzott. Mindez elmondható a gondos, igényes, jól dokumentált Babits-kiállításról, valamint az állandó helytörténeti kiállításról is. A tervek szerint a jövő évben Garay János 97 nemrég megvásárolt leveléből készül majd kiállítás, valamint megyénk munkásmozgalmi múltjának dokumentumait teszik mindenki számára hozzáférhetővé jövőre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Egy jelentős tanulmány kiadásában (Andrásfalvy Bertalan munkája) is tevékeny részt vállalt a Tolna megyei Levéltár. 1976-ban a Tolna megyei Levéltár közelmúltunk gazdasági életére vonatkozó dokumentumait is gyarapította. A levéltár dolgozói megyénk valamennyi fogyasztási szövetkezetétől 1960-ig bezárólag bekérték az addig gyakran hányódó, rendszerezetlen iratokat, dokumentumokat. Kiállítások rendezése, ki- adványak megjelentetése — a sokágú tevékenység az, ami a megyei levéltárat mind fontosabb közművelődési tényezővé avatja. Bakó Jenő Szakadatlanul folyik a rendszerező, értékelő munka Tamási tejüzem Üzemi étkezés, új öltöző A Tolna megyei Tejipari Vállalat tamasi üzeme sok tekintetben korszerűsödött, a műszaki rekonstrukció révén az utóbbi években. Pillanatnyilag az okoz gondot, hogy nem rendelkeznek korszerű öltöző- és tisztálkodó-helyiségekkel, az élelmiszeriparban előírt fekete-fehér öltöző is hiányzik. A megoldásra nem sokáig kell várni. Az üzemben lévő két lakásból az egyik már felszabadult, és ha a másikból is új la kásba költöznek a lakók, sor kerül az átalakító munkára. A fekete-fehér öltöző mellett üzemi étkező is létesül a lakások helyén, amelyre szintén nagy szükség van. Pillanatnyilag a dől gozók nagy része az öltözőben fogyasztja el az otthonról hozott elemózsiát. A klubhelyiségek kialakítására is sor kerül majd. amelyek megoldják az üzemi KISZ-szervezet, a szak- szervezet helyiséggondjait is. Gazdag kiállítási program , 1977-ben Tolna megye közművelődési intézményei vezetőinek legutóbbi tanácskozásán a jövő évi megyei kiállítási programot tárgyalták meg. Gazdag bemutató tervet állítottak össze, amit Szek- szárdon is és vidéken láthatnak az érdeklődők. A Babits Mihály megyei művelődési központban 1977- ben a tervek szerint húsz, a megyei múzeumban nyolc, a megyei levéltárban pedig három kiállítás megrendezésére kerül sor. Ezenkívül a múzeum a szekszárdi városi úttörőházzal közösen hat kiállítást tervez. A javarészt képzőművészeti kiállítások mellett több honismereti, politikai tárgyú és helytörténeti bemutató lesz megyénkben. A tűz- és káresetekről szóló hírekben gyakran olvashatjuk: „A helyi önkéntes és az állami tűzoltók közös erővel megfékezték a tüzet.” Kikből is tevődnek össze, milyen szervezeti életet élnek az önkéntes tűzoltóságok? Magyarországon az első önkéntes tűzoltóság 1835- ben alakult. Megyénkben 1873-ban (decemberben) a Szegzárdi Tornász Tűzoltó Egylet nyitotta meg a sort. Ma 64 önkéntes tűzoltóegyesület működik megyénk területén. A tagjai fizetség nélkül, önként végzik e nem könnyű feladatot. Rendszeresen, foglalkozáson ismerik meg a tűzmegelőzés és az -oltás szabályait. Versenyeken mérik össze ügyességüket, gyorsaságukat. Mindenkor — éjjel és nappal — készen állnak a segítségnyújtásra. Régen nem egy községben a tűzoltóegyesület képezte a falu kultúrközpontját. Zenekaruk volt, műkedvelő gárdával rendelkeztek. Híresek voltak a tűzoltómajálisok. Szükség is volt az ilyen rendezvények bevételére, mert abból. vásároltak fecskendőt, felszerelést és ruházatot. Ma a helyi tanácsok biztosítják a fedezetet mindezekre. Csökkent az egyesületek kulturális tevékenysége, hiszen külön művelődési házak állnak rendelkezésre, de a szakmai feladatok mellett megmaradt az egyesületek emberformáló jellege. A tűz oltásakor a tűzoltók kölcsönösen vigyáznak egymásra, így kialakult a szó igaz és nemes értelmében vett „baj- társiasság”, a kollektív szellem, ami aztán kihat az egyén gondolkodásmódjára. Igazi közösséget jelentének. Együtt vannak jóban és rosszban. Ott vannak az ár- és belvízvédekezésnél, tűzeseteknél, műszaki mentéseknél, vagy bármilyen közösségi megmozdulásban. Aki egyszer belekóstolt a tűzoltóéletbe, magára veszi a pirosparolinos egyenruhát, nehezen válik meg tőle. A tűzoltói hivatás nemegyszer apáról fiúra száll, így alakultak ki a tűzoltódinasztiák: Tamásiban a Szemes család, Kajdacson Vaszariék, Niedzielszkiék Tolnán, vagy a Kerekes család Dunaföldvárott. Feltétlen meg kell említeni Németh Feri bácsit Paksról, aki 84 éves kora ellenére ma is ragyogóan tisztán tartja a fecskendőket, s akinek az unokája ma már hivatásos tűzoltótiszt. Fontos feladatot végeznek egyesületeink a fiatalok nevelésében. Közel ezer fiúval és leánnyal ismertették meg a tűzoltói munkát az úttörőtűzoltó szakkörökben. Nehéz lenne megszámlálni, Aparhanton, Kurdon, Döb- röközön, Németkéren és Öcsénybenj hány gyereket készítettek fel a tűzvédelemre. Egyre több az olyan felnőtt, vezető vagy dolgozó, közöttük tanár, orvos, pártmunkás és történész, újságíró is akad, aki szívesen Önkéntes tűzoltótisztek korabeli öltözetben emlékezik vissza az úttörő- tűzoltószakkörökben eltöltött évekre. Ma sem felejtették el az ott megismerteket. Még most is eszükbe jut a tűzvédelem, hogy a tűz esetén mi a teendő. így érvényesül a mai tűzoltóegyesület emberformáló szerepe. Együtt vannak az egyén és a társadalom érdekében végzendő feladatok végrehajtásánál. Ki tudná felmérni a tűzoltószertárak és a családi házaknál általuk végzett társadalmi munka értékét? összefogással épült szertár Szakcson, Hőgyészen és Ozorán. Kezük munkája meglátszik minden községben. Figyelmeztetik a falvak lakóit a tűzvédelmi szabályokra. Ha pedig tűz üt ki, elsőnek ők avatkoznak be. Ezért élvezik a társadalom megbecsülését a több mint 100 éves múltra visszatekintő egyesületek. Ma már minden egyesület korszerű felszereléssel rendelkezik, a nagyobb községek gépjárműfecskendővel. Egyre több modern szertár Az egyesületek most készülnek az évzáró közgyűlésekre. Ez alkalommal számot adnak az elmúlt évben végzett feladatokról, eredményekről, meghatározzák a következő év feladatait. nyi, faddi és a döbröközi egyesületek. A fennállásának 50., 75., vagy 100. évfordulóját ünneplő egyesület a megyei tanács vb-től külön elismerést kap. Mindezekkel és a hosszú időn át szorgalmasan tevékenykedők esetenkénti kitüntetéseivel, jutalmazásaival sem lehet azonban megfizetni a társadalom, a község érdekében kifejtett tevékenységet. A Dalmandi Á. G. önkéntes tűzoltóinak gépkocsija Legyen eredményük kisebb vagy nagyobb, csak az elismerés hangján emlékezhetünk meg az önkéntes segítőkről, a tűzvédelem társadalmi munkásairól. épül. A megbecsülés jelét mutatja a megyei tanács vb által 1968-ban bevezetett versenymozgalom. Ennek keretében elnyerhetik a Tolna megye Kiváló Tűzoltó Egyesülete címet, s a vele járó jutalmat. Megkapták ezt a címet már a kajdacsi, kurdi, öcséKorszerű irattározás Részlet az állandó kiállításról Lóvontatású kocsifecskendő
