Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

1976. november 20. Neto nyilatkozata Angola helyzete Alkotmánymódosítás Spanyolországban H Spanyol KP a reformról Agöstinho Neto, az Angolai Népi Felszabad!tási Mozga­lom (MPLA) valamint az Angolai Népi Köztársaság el­nöke nyilatkozatot adott a Párizsban megjelenő Afri­que-Asie című folyóiratnak. Nyilatkozatában hangsú. lyozta, hogy egyedül a tudo­mányos szocializmus felel meg az emberiség fejlődése jelenlegi szakasza által tá­masztott követelményeknek, s csak ez az elmélet képes teljesen megtisztítani a vilá­got a kizsákmányolástól és a kapitalista rendszer igazság­talanságától. Az angolai államfő kije. lentette, hogy a mostani idő­szakban az Angolai Népi Köztársaság fő feladatai a következők: az MPLA-t a munkásosztály élenjáró párt­jává kell átalakítani, létre kell hozni az új, népi állam- hatalmi szerveket, társadal. másítani kell a gazdaságot, biztosítani kell az állam el­lenőrzését a termelési eszkö­zök és az ország természeti kincsei felett. Külpolitikai téren — foly­tatta Neto — fő célunk a barátság és együttműködés erősítése a világ haladó és békeszerető erőivel, minde­nekelőtt a Szovjetunióval, Kubával, és a többi szocia­lista országgal. Az MPLA el­nöke felbecsülhetetlennek nevezte azt a hozzájárulást, amellyel ezek az államok az Angola elleni agresszió leve­réséhez hozzájárultak. Angola elnöke hangsúlyoz­ta országának az el nem kö. telezett és imperialistaellenes politikához való ragaszkodá­sát. Látványos lépés az önma­gát túlélt francoista politikai intézményrendszer korszerű­sítésére, lehetőség a spanyol nagytőke és a reformista jobboldal érdekeit teljeseb­ben szolgáló polgári demok­rácia hajlékonyabb módsze­reinek gyakorlására — rövi­den így summázható a politi­kai megfigyelők első értéke­lése a madridi kortez (parla­ment) csütörtökön hozott al­kotmánymódosítási döntésé­ről. Több mint harmincórás hi­vatalos vita és lázas, kulisz- szák mögötti tárgyalások után a kortez tagjai nagy szótöbb­séggel, 425:59 arányban, 13 tartózkodás mellett megsza­vazták a kormány által be­terjesztett alkotmánymódosí­tási javaslat „javított” válto­zatát. Az elfogadott doku­mentumot várhatóan decem­berben népszavazásra bocsát­ják, majd János Károly kéz­jegyével ellátva emelkedik törvényerőre. A módosítás értelmében Spanyolországban kétkama­rás parlamenti rendszert ve­zetnek be. A képviselőház és a szenátus .tagjait általános, közvetlen és titkos szavazá­son választják meg, azonban olyan szervezeti feltételek kö­zött, amelyek egyértelműen a jobboldali erőknek kedvez. Eszerint a szenátusba többsé­gi választási elv alapján, a képviselőházba pedig úgyne­vezett korlátozott arányossá­gi rendszerben delegálják a képviselőket. A szavazókörze­teket alapvetően a jelenlegi tartományi közigazgatási rendszer alapján kívánják ki­jelölni, hogy ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a sűrűn la­kott ipari körzetek munkás- lakosságát. Bár elvben azonos számú választó küld egy-egy képviselőt, de azzal a korlá­tozással, hogy a tartományok küldötteinek száma között nem lehet lényeges különbség, így lehetőség nyílik arra, hogy a többségben lévő, gyér lélekszámú mezőgazdasági körzetekben a hagyományo­san konzervatív erőkre tá­A spanyol kortez csütörtökön nagy többséggel megsza­vazta a kormány alkotmány­módosító javaslatát. A képen: Adolf Suarez miniszterelnök igent mond a „demokratikus reformra.” (Képtávírónkon érkezett.) maszokdva, a jobboldali pár­tok abszolút parlamenti több­séget biztosítsanak maguknak a választásokat követően. Az elfogadott törvényja­vaslatot értékelve Simon Sanchez Montero, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja kijelen­tette: „Ez a most elfogadott reform antidemokratikus, és fő célja egy áldemokrácia létrehozása. Ez nem fogja' megoldani a politikai szabad­ságjogok problémáját”. A spanyol demokratikus szervezetek platformja, amely az ellenzéki pártokat tömörí­ti, néhány órával a kortez szavazása után ülést tartott, s ezen meghatározták a kü­szöbön álló népszavazással kapcsolatos álláspontjukat. A tanácskozásról kiadott közlemény leszögezi : az el­lenzéki pártok és csoportok csupán feltétteleik teljesítése esetén hajlandók részt venni a népszavazáson. Követelik, hogy előtte törvényesnek is­merje el a kormány az összes politikai pártot és szakszer­vezetet, részesítse amnesztiá­ban a politikai bebörtönzöt- teket, biztosítsa valamennyi demokratikus .állampolgári szabadságjog gyakorlását, ér­vénytelenítse az elnyomó törvényeket és tegye lehető­vé, hogy az összes politikai párt képviselője részt vehes­sen a népszavazás előírásos lébonyolításának ellenőrzésé­ben. Végezetül a közlemény bejelenti: amennyiben a kor­mány nem teljesíti e fenti kö­veteléseket, a demokratikus szervezetek platformjába tö­mörült haladó pártok a nép­szavazás bojkottálására szó­lítják fel az ország lakosságát. Etiópia a forradalom útján Ellenforradalmárokat végeztek ki - Megkezdődtek a helyi választások Az etióp ideiglenes katonai kormányzó tanács csütörtö­kön nyilatkozatot tett közzé. Etiópia, amely az élet min­den területén a gyökeres for­radalmi átalakulás útjára lé­pett, végső célul egy új tár­sadalom felépítését tűzte ki, amely az egyenlőségen, az igazságosságon alapul, s ahol a hatalom a munkásosztály pártja által vezetett népi for­radalmi front kezében össz­pontosul. Az ideiglenes kato­nai kormányzó tanács min­dent megtesz azért, hogy megteremtse a haladó erők egységét és létrehozza a munkásosztály pártját — hangsúlyozza az etióp kor­mány nyilatkozata. A dokumentum a továb­biakban rámutat, hogy a nemzeti demokratikus forra­dalom programjának megva­lósítását Etiópiában akadá­lyozzák a volt feudális föld- birtokosok, az imperializmus erői és a velük szorosan együttműködő anarchista ele­mek, amelyek megpróbálják megakadályozni a radikális politikai, gazdasági és társa­dalmi reformok megvalósí­tását. A nyilatkozat végül hírül adja, hogy az etióp forrada­lom ellen elkövetett véres bűncselekmények miatt egy különleges bíróság ítélete alapján 27 ellenforradalmárt kivégeztek. Először Etiópia történeté­ben, ezen a héten az ország 816 városi körzetében általá­nos demokratikus választáso­kat tartanak. A fővárosban, Addisz Abe. bában a kerületekben már három héttel ezelőtt megkez­dődtek a választások. Gerald Ford elhök aláírta az Egyesült. Államok 1977. évi, ------------------- az ország egész történelme során legma­gasabb, 104,3 milliárd dolláros katonai költségvetését. Az amerikai katonai költségvetés szakadatlan növekedésének tendenciája az elkövetkező esztendőkben is érvényesül. Rumsfeld, az Egyesült Államok hadügyminisztere bejelen­tette, hogy az 1978-as katonai kiadások meghaladják a 120,6 milliárd dollárt. Számos kongresszusi képviselőnek az a véleménye, hogy ez az összeg elérheti még a 130 milliárdot is 1980-ra. Az Egyesült Államok illetékes szervei már 150 milliárdot, 1983-ra pedig 200 milliárdot jósolnak. E zt a növekedést ma már nem is próbálják az infláció­val magyarázni. Becslések szerint az infláció 1977-ig 3 szá­zalékos, következésképp a jelenlegi szint megőrzése érdeké­ben elegendő lenne, ha a katonai költségvetést 5 százalék­kal emelnék, a beütemezett 12 százalék helyett. A Pentagon költségvetésében 40 milliárd dollár szerepel új fegyverek vásárlására, valamint a fegyverkezéssel össze­függő tudományos kutató- és fejlesztőmunkákra. Ezt az ösz- szeget arra használják, hogy minél pusztítóbb erejű fegyver­fajták és fegyverrendszerek lássanak napvilágot. Nagy összegeket fordítanak az új típusú Trident tenger­alattjárók építésére, amelyek „darabja” 1,4 milliárd dollárba kerül. Az egyenkint körülbelül 100 millió dolláros B—1-es hadászati bombázók gyártási programjára 22 milliárd dollárt költenek. Megkezdték az M—X interkontinentális ballisz­tikus rakéták kifejlesztését. De szerepelnek a programban szárnyasrakéták, atommeghajtású repülőgép-anyahajók, amelyek ára a repülőgépekkel együtt majd 5 milliárd dollár. Á fegyverkezési hajsza más NATO-országokra is kiter­jedt. Mindezt természetesen az állítólagos „szovjet veszéllyel” igyekeznek indokolni. Olyan nyilatkozatok hangzanak el. hogy az Egyesült Államoknak a világon a legerősebbnek kell lennie, hogy a NATO-nak egészében növelnie kell fegy­veres erejét, s ezáltal állandó nyomást gyakorolni a Szovjet­unióra és más szocialista országokra, vagyis pontosan a hír­hedt erőpolitika ösztönzi ezt a fegyverkezési hajszát, ame­lyet nem a Szovjetunió indított el. Leonyid Brezsnyev a francia és a szovjet televízióban sugárzott interjújában megállapította : a/ Szovjetunió senkit sem fenyegetett és sen­kit sem fenyeget. Kész kölcsönösségi alapon bármely pilla­natban csökkenteni fegyveres erejét. A fékevesztett fegy­verkezési hajsza következtében azonban kénytelen tökélete­síteni védelmi kapacitását. Ha pedg a szovjet fegyveres erők jelenlegi szintje valóban aggaszt egyeseket, akkor — néze­tünk szerint — a másik félnek annál ikább, komolyan hoz­zá kellene látnia a fegyverzetek csökkentéséhez, lépésről lépésre közeledni az általános leszereléshez. A Szovjetunió hajlandó kidolgozni a kötelező érvényű nemzetközi meg­állapodásokat. Csak a legutóbbi napok hoztak némi változást a nyugati tábor álláspontjában a fegyverkezési versenyt illetően. A NATO különféle értekezletein, a kormányférfiak többségé­nek nyilatkozataiban ugyan változatlan a „szovjet erő­fölény” emlegetése és ennek alapján a fegyverkezés tovább­folytatásának sürgetése, a rövidesen leköszönő amerikai Ford-kormányzat azonban az utóbbi napokban arról nyilat­kozott, hogy hajlandó egy újabb egyezmény aláírására a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról. A Szovjetunió már régen, még az emlékezetes vlagyivosztoki Brezsnyev— Ford találkozón javasolta, hogy az akkor megkötött SALT- egyezményt mielőbb új megállapodás megkötésével erősít­sék meg, tegyék hatékonyabbá. Az újabb fegyverek gyártásának lehetősége halasztha­-------!------- tatlanná teszi a döntést ebben a kérdésben. A TASZSZ hírügynökség megállapítása szerint a szovjet— amerikai tárgyalások a SALT—2 ügyében folynak és „né­hány jelentős területen határozott haladást értek el”. Nem csupán a két világhatalom közvetlen anyagi érdeke volna, hanem a világbéke és a népek biztonságának egyetemes ér­deke is azt kívánná, hogy a tárgyalások mielőbb megállapo­dással érjenek véget. Hogy aztán tovább lehessen lépni a teljes leszerelés felé. Mert a világpolitika főkérdése válto­zatlanul ez: fegyverkezés, vagy enyhülés? Hosszabb távon mindegyik kizárja a másikat. Libanon Megnyitották Bejrut repülőterét Nadzsifo Abu Haidar volt libanoni közoktatásügyi mi­niszter csütörtökön Bejrutban tartott sajtóértekezletén be­jelentette, hogy „Egységes Libanon Tömörülés” néven új politikai mozgalom alakul. Ismertette a mozgalom alapvető elveit. Ezek: Li­banon egységének, szuvere­nitásának és függetlenségé­nek megoltalmazása, a kor­mányzat felekezeti jellegének megszüntetése, a lakosság minden rétegének képvisele­te politikai szinten, a köz- igazgatás megreformálása, az állami szervek tervszerű mű­ködtetése, a 'katonakötelezett­ségen alapuló hadsereg fel­állítása. N Nadzsib Abu Haidar, a mozgalom megalapítója je­lezte azt is, hogy a közvéle­mény meggyőzésére hadjára­tot fognak indítani, s ennek keretében szorgalmazni fog­ják: ne részesítsék kegyelem­ben azokat, akik ártottak az ország érdekeinek. Sújtsák maximális büntetéssel mind­azokat, akik bűncselekmé­nyeket követtek el az állam­polgárok, a köz- és magán- tulajdon ellen. Pénteken megnyitották a polgári légiforgalom számára Bejrút nemzetközi repülőte­rét. A MEA libanoni légifor­galmi társaságnak a szaúd- arábiai Dzsiddából Párizsba tartó Boeing—747-es típusú sugárhajtású utasszállító gé­pe a reggeli órákban szállt le a légikikötőben. A délutáni órákban Párizsból érkezett egy gép a bejrúti repülőtérre. A bejrúti nemzetközi re­pülőteret június 27-én zárták le, azt követően, hogy jobb­oldali fegyveresek támadást intéztek a légikikötő ellen, felrobbantottak egy ott vesz­teglő utasszállító gépet és súlyosan megrongálták a be­rendezéseket. Ezeknek hely­reállítása még tart. A repülő­teret ezért egy ideig csak a nappali órákban fogják mű­ködtetni. Egyébként-a MEA alelnöke azit mondta, hogy a légikikötő lezárása június óta havonkint mintegy 2,5 millió dollár vesz­teséget okozott a légiforgal­mi társaságnak. LAPZÁRTA KUBAI EMLÉKÉREM A SZOVJET PARTVEZETÖKNEK A Kubai Kommunista Part Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és a Kubai Forradalmi Kormánynak a meg­bízásából Severo Aguirre del Cristo, a Kubai KP KB tagja, Kuba moszkvai nagykövete pénteken Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának átnyújtotta a „XX. évfor­duló” emlékérmet, amelyet a Moncada-laktanya ellen inté­zett és a kubai forradalom nyitányát jelentő támadás 20. év­fordulójára alapítottak. Ilyen emlékérmet nyújtottak át az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjainak és póttagjainak, valamint a kb titká­rainak is. Az SZKP vezetői őszinte köszönetüket fejezték ki a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának és a Kubai Forradalmi Kormánynak a magas kitüntetésért. " HAVANNA A népek barátsága, az álla­mok közötti szolidaritás, a gyarmatosítás, az új gyarma­tosítás és a fajüldözés elleni közös harc jegyében elhang­zott nyilatkozatokkal fejező­dött be Havannában a kubai „népek barátsága társaság” és az afrikai—kubai baráti tár­saságok képviselőinek há­romnapos konferenciája. BANGKOK A thaiföldi rádió pénteken közölte: heves összetűzések voltak Thaiföld déli részén a Bangkoktól mintegy 300 mér­földre lévő Thani tartomány­ban a felkelők és kormány­csapatok között. A tűzharc­ban 17 katona életét vesz­tette. A kormány ebben a tér­ségben éjszakai kijárási tilal­mat rendelt el. Laosz fővárosában, Vien. fiaméban thaiföldi ellenkor­mány alakult — jelentette pénteken két thaiföldi lap: A „Thai Rath” és a „Ban- muang” című lapok szerint thaiföldi kommunisták és ha­zafiak egy csoportja az októ­beri reakciós katonai hata­lomátvétel után elmenekült az országból és ezt követően a száműzetésben kormányt alakított. BUDAPEST Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fogadta Phoumi Vongvdchit- et, a Laoszi Forradalmi Nép­párt PB tagját, miniszter- elnökhelyettest, a Laoszi Ha­zafias Front főtitkárát és Souk Vonsakot, a Laoszi For­radalmi Néppárt KB tagját, egészségügyi minisztert, a Laoszi Hazafias Front KB tagját. A szívélyes, baráti ta­lálkozón részt vett dr. Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára. A laoszi delegáció látoga­tást tett Miklós Imre állam­titkárnál, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökénél. PÁRIZS A francia és a nyugatnémet kommunisták Metzben talál­kozót tartottak, s azon meg­vitatták a monopóliumok el­leni harccal kapcsolatos fel­adatokat. (MTI) A nemzetközi közvélemény nyomására a chilei junta pénteken szabadon engedett néhány politikai foglyot. Ké. pünkön: a szabadlábra helyezett hazafiakat köszöntik hozzátartozóik a hírhedt Trés Alamos koncentrációs tábor előtt. (Telefotó - AP — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom