Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
/tcxnaN, , , U tïÊPUJSAG 1976. november 18. Gorsiumban Egy kis frissítő Az autóbusz ablakából Milyen pucér! Királyok társaságában MAR KICSI A DECSI JÁRÁSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KLUBSZOBÁJA A NYUGDÍJASOKNAK. A HÉTFŐI KLUBNAPOKON ZSÚFOLÁSIG MEGTELIK A TEREM IDŐS'EMBEREKKEL, HOGY MEGHALLGASSAK A FOG- LALKOZASVEZETŐ ELŐADÁSÁT. A DECSI NYUGDÍJASOK AZT KÉRTÉK: MINDEN FOGLALKOZÁSON LEGYEN VALAMI. ELŐADÁS, FILMVETÍTÉS, KIRÁNDULÁS, ORSZÁGJÁRÁS. MINDIG VOLT IS, LESZ IS PROGRAM. LEGUTÓBB PÉLDÁUL SZÉKES- FEHÉRVÁRRÁ LÁTOGATTAK EL. AZTÄN MEGNÉZTÉK A TÄC MELLETTI GORSIU- MOT, EZT A ROMAIAK ÁLTÁL ÉPÍTETT, ROMJAIBAN IS GYÖNYÖRŰ EGYKORI VAROST ÉS ELLÁTOGATTAK VÄRPALOTÄRA IS. NEMCSAK ELLÁTOGATTAK, MEGNÉZTÉK EZEKET A HELYEKET, DE MINDEN IGYEKEZETÜKKEL AZON VOLTAK, HOGY MEGISMERJÉK, MEGÉRTSÉK ÉS EZÄLTAL EGY ÜJABB VILÁGGAL LEGYENEK GAZDAGABBAK. CZAKÓ SÁNDOR (DECS) KÉPRIPORTJA Modern épületek között A hallgatóság Baktai: f erenc : ^ : Szabad-e vá Hat vonni? : Számoljunk fel egy tévhitet. Az olvasó; akiből attól függően, hogy vesz-e tollat a kezébe, vagy sem: — kifejlődhet a kritikaíró; sosem elfogulatlan. Ellenkezőleg. Elfogultan szeretne mindig kedve szerint való jót, élvezeteset, gyönyörködtetőt olvasni. Az elfogultságot még csak fokozza, ha az író, akinek írásairól beszélni kell, az olvasónak a barátság határán álló kedves ismerőse, elismert kollégája volt. Baktai Ferencről az országban, de különösen szülővárosában, Szek- szárdon sokan elmondhatják ezt. Kevés pályatársunk mondhatja el viszont azt magáról, hogy sokak érzékenységét sérteni képes hivatásunk gyakorlása során, ezt olyan kevesekkel tette meg, mint Baktai Ferenc. Alkata szerint vidám, jóért lobogó természetű ember volt. Kedves, Rózsa Ferenc-díjas kollégánkról már csak múlt időben lehet beszélni. Korai halála volt talán az egyetlen nagy, de már visszavonhatatlan sértés, amit önmaga és környezete ellen elkövethetett, elkövetett. A „Szabad-e vállat vonni?” poszthumusz gyűjteményes kötet, egy meghalt újságíró munkáiból készült válogatás. Első része „Magyar városok” gyűjtőcímmel 13 irodalmi riportot tartalmaz. Elsőként, ezt bizonyára Baktai Ferenc is így szerkesztette volna, a Szekszárdról szólót. „Szabad-e vállat vonni?” összefoglaló cím alatt 9 publicisztika bizonyítja, hogy nem, nem szabad. Érdemes álmodozni, ez a „volt” szócskával kiegészítve a következő rész mondanivalója. Az öt írás között van a „Válasz Dallos Lacinak Szekszárdra” című is, mely meghatóan szép, emberi és kedves. A Népszavában jelent meg három éve kará csonykor, ez volt a lap fő munkatársának utolsó írása. A „Nyomják Krahácsot” 19 apró szellemi forgács, a szer ző humorának, vidámságának bizonyítéka. 46 írás, 340 oldal, 17,2 szerzői ív. Ennyi volt, amit a gazdag anyagot válogató és szerkesztő Várkonyi Margit a Táncsics Könyvkiadó gon dozásában megjelent kötetbe foglalt. Sok pálya, hivatás van, melynek művelői nem sok reménynek nézhetnek elébe, ha alkotásaiknak a „halhatatlan” jelzőt kívánják megszerezni. Az újságírás bi- —• zonnyal ezek közé tartozik, ezt a legnagyobbak éppúgy tudták, mint ahogy előbb- utóbb megsejtik a kezdők is, akik fokozatosan döbbennek rá a könnyen osztogatott jelzők értékének esetlegességére. Egy a vitathatatlanul legnagyobbak közül, Bálint György viszont azt is tudta, amit így összegezett: „Egy korra, egy kultúrára, egy tájra nemcsak reprezentáns jelenségek vallanak perdöntőén, hanem a mellékes apróságok is, az átmentén szétszórt, elgurult tanúságtévők.” Baktai Ferenc, akinek hűségét a néphez és a párthoz még csak gondolatban se lehet megkérdőjelezni, ennek az egyáltalán nem kis feladatnak megvalósításában volt nagy. Ezt tanúsítja számunkra, számomra ez a kötet, melynek legnagyobb szépséghibája, hogy már soha nem szerezhetek dedikációt a szerzőtől az első oldalára. ORDAS IVAN A Kossuth Könyvkiadó újdonsága Alvaro Cunhal „A demokráciáért és a szocializmusért” címmel megjelent cikk-, illetve beszédgyűjteménye. Gazdag anyaga bepillantást enged a portugál helyzetbe s az ottani testvérpárt küzdelmeinek problémáiba is. A marxizmus—le- ninizmus klasszikusainak jobb megértését segíti W. Tuchscheerer könyve, „Marx gazdaságelméletének kialakulása 1843—1858”. Gedő András tudományos munkája a „Válságtudat és filozófia”, a görög származású francia filozófusé, Eftichios Bitsakisé pedig „A modern fizika és a dialektikus materializmus”. Megjelent egy hasznos új kézikönyv, a „Gazdaságpolitikai kisszótár” is. Az Európa Könyvkiadó adta ki a nálunk is népszerű francia klasszikus Stendhal két híres regényét, az egyik „A pármai kolostor”, a másik a „Vörös és fehér”. Megjelent két kötetben Lion Feucht- wanger regénytrilógiája. A három regény: „A zsidó háború”, „A fiú”, „Eljön a nap!”. Az Európa Zsebkönyvek jubiláns, 150. kötete Vlagyimir Tyendrjakov kisregényeit tartalmazza, „Tavaszi tótágas” címmel. A Gondolat Könyvkiadó is sok érdekes új könyvvel jelentkezett. A kiadó — az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban — jelentette meg a „Martin Bor- mann utolsó naplója” című kötetet, amelyben a szovjet Lev Bezimenszkij érdekes dokumentumanyagra támaszkodva vázolja a náci Németország utolsó néhány hónapjának történetét, felhasználva ehhez Hitler bizalmasának megtalált naplóját is. A Kossuth Kiadóval közösen jelentette meg a Gondolat az olasz Enzo San- tarelli: „Fasizmus és újfasizmus” című tanulmánykötetét. Uj kiadásban látott napvilágot Rex Warner: „Julius Caesar” című könyve és P. Brestyánszky Ilona : „Ismerjük meg a kerámiát!” című munkája. Uj kötettel gazdagodott a népszerű Társadalomtudományi Könyvtár. Arnold Gehlen könyve „Az ember természete és helye a világban”, amelyhez Ágh Attila írt utószót. A Világjárók sorozat egyik legújabb kötete a „Gyalogszerrel Európában”, John Hillaby hallatlanul izgalmas, élvezetes útleírása. Megjelent Mihail Hrapcsenko könyve, az „Irodalmi tanulmányok”. A „Napló az információelméletről” című kötet szerzője a néhány éve elhunyt kiváló matematikus, Rényi Alfréd ; a kötetet Katona Gyula rendezte sajtó alá. Újabb, javított kiadásban jelent meg Szántó György „Aranyágacska” című történelmi regénye, valamint Ujfalussy József Bartók Béla életét, egész életművét ismertető híres könyve. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó megjelentette Palánkai Tibor: „A nyugateurópai integráció” című munkáját, valamint Rimler Juditnak a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete gondozásában kiadott könyvét, címe „Fejlődéselemzés öko- nometriai módszerekkel”. Megjelent a Szövetkezeti Ku. tató Intézet évkönyve. A Korszerű matematikai ismeretek gazdasági szakemberek számára című sorozat új kötete a „Lineáris algebra”, Krekó Béla munkája. (KS)
