Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

2 KÉPÚJSÁG 1976. október 12. Nyilatkozat elfogadásával zárolt a fejlődési béke-világkonferencia A fejlődési béke-világkonferencia megtartotta plenáris záróülését a budapesti MÉMOSZ-székházban. A képen: az elnökség. (Folytatás az 1. oldalról) getik a fejlődő országok po­litikai és gazdasági önállósá­gát, haladó törekvéseit, vég­ső soron a béke ügyét is. Sok ■esetben — miként napjaink­ban Chilében, Dél-Afrikában, Izraelben és más országok­ban — a fasiszta, fejüldöző és elnyomó rendszerek fő szövetségesei. A fejlődő országok gazda­sági haladása elválaszthatat­lanul összefonódik a világ­béke megőrzésével. A fegy­verkezési hajsza nemcsak a világbékét fenyegeti, de le­köti az emberiség anyagi és szellemi erőforrásainak nagy részét is, amelyet ezen or­szágok fejlesztésére lehetne fordítani. E követelések haladó szel­lemben történő megvalósítá­sa állandó és következetes harcot igényel. A konferen­cia szolidaritásáról és támo­gatásáról biztosítja a gyar­mati elnyomás alól még fel nem szabadult népeket, ame­lyek hazájukban az elnyomás az emberi jogokat sárba tip- ró apartheid és fajüldöző rendszerek áldozatai. A kon­ferencia határozottan elítéli a fasiszta rendszereket, így a ■chilei fasizmust, valamint az elnyomó imperializmus ál­tal támogatott reakciós rend­szerek minden formáját. A konferencia kiáll a kö­zel-keleti konfliktus tárgya­lások útján történő rendezé­séért. Követeli az ENSZ- határozatok megvalósítását, Izrael csapatainak visszavo­nását a törvénytelenül meg­szállt területekről és a pa­lesztin nép önálló államiság­ra való jogának valóra váltá­sát. A konferencia arra hív fel, hogy a közel-keleti térség minden országa számára köl­csönösen garantálni kell az önálló államisághoz való jo­got. A konferencia állást fog­lal a Ciprusra vonatkozó ha­tározatok azonnali végrehaj­tása mellett. Szól a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gaz­dasági kapcsolatait a szocia­lista országokkal, az együtt­működés és az egyenlőség el­veire alapozva erősíteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a világ népeit, hogy támogas­sák a fejlődő országdk jogos gazdasági és politikai harcát, hogy biztosíthassák elemi jo­gaikat, belső demokráciáju­kat, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok feltételeinek megjavítását, gazdasági és társadalmi fejlődésüket, és ezáltal is előmozdítsák a bé­két és a biztonságot. A világkonferencia ezzel befejezte tanácskozását. Ro­mesh Chandra zárszavában hangoztatta : — Tanácskozásunk végén joggal állapíthatjuk meg: tisztességgel, lelkesen, a bé­két óhajtó és a békéért küz­dő emberek meggyőződésével dolgoztunk. Optimisták va­gyunk, biztosak vagyunk győ­Forró hangulatú Budapest lakóinak képvi­selői forró hangulatú nagy­gyűlésen találkoztak a fejlő­dési béke-világkonferencia száz országból érkezett kül­dötteivel. A zsúfolásig telt Sportcsarnokban ütemes taps köszöntötte az elnökséget, amelynek tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára is. Ugyan­csak az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára és zelmünkben. A világkonfe­rencia nem jöhetett volna létre, s nem hozhatott volna ilyen eredményeket, ha nem találkoznak össze az azonos célért harcoló emberek világ­szerte — az enyhülés légkö­rében. A fejlődési béke-világkon- ferencia jelentős állomás az enyhülés folyamatában. Programunk nem egyszerűen céljaink, kívánságaink össze­gezése, hanem a közös harc hogyanjának, módozatainak a dokumentuma is. Vállvet­ve, kézenfogva menetelünk együtt az új világ fölépítése felé, lépést tartva a történe­lemmel. Ezeknek a gondola­toknak a jegyében folytatjuk mindennapi munkánkat — mondotta zárszavában a BVT főtitkára, nagy taps közben. békenagygyűlés a világkonferencián részt vett számos külföldi politi­kus, ismert közéleti szemé­lyiség. Földvári Aladár, a SZOT elnöke üdvözölte a nagygyű­lés valamennyi résztvevőjét. Ezután Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a béke­erők most lezajlott tanácsko­zása kiemelkedő jelentőségű esemény. — Államunk, népünk és békemozgalmunk minden tő­le telhető politikai, erkölcsi és anyagi támogatást meg­adott és meg fog adni a fej­lődő országoknak — hang­súlyozta Sebestyén Nándorné. Clodomiro Almeyda, a Chilei Szocialista Párt főtit­kárhelyettese, a chilei egy­ségszervezet vezetője szólalt fel ezután. — Latin-Amerika hangját hoztam most el önöknek — mondotta. — Nagyon messze innen, túl az óceánokon, az Egyesült Államok határától a déli sarkig 250 millió latin- amerikai él és dolgozik, har­col és remél. A. N. Rumjancev akadé­mikus a világkonferencián részt vett szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta: a kon­ferencia is világosan rámu­tatott, hogy a fejlődő orszá­gok társadalmi, gazdasági el­maradottságának fő okozója az imperializmus, gyarmato­sítás és a reakció. Nguyen Van Long, a Viet­nami Békebizottság küldötte hangoztatta: — A vietnami nép a hazá­ja függetlenségéért, egyesí­téséért és fejlődéséért vívott hosszú, rendkívül nehéz, de dicsőséges és sikeres harca során mélyen átérezte az igazságot, hogy korunk­ban a nemzeti függetlenség elválaszthatatlan a szocializ­mustól. (Népünk tudatában van an­nak: csak a szocializmus válthatja valóra az emberi­ség évezredes álmát; azt, hogy megszabadul az elnyo­mástól, a kizsákmányolástól, az éhségtől, az ínségtől; hogy jólétben, kulturált körülmé­nyek között, boldogan éljen. Marcel Blondeau francia lelkész felszólalásában ki­emelte: — Napjainkban már sok nép kivívta politikai függet­lenségét, ugyanakkor közü­lük többen kiszolgáltatottjai a multinacionális kapitalista társaságoknak, a gazdasági gyarmatosításnak. A 645 milliós India népe és Indira Gandhi miniszter- elnök üdvözletét tolmácsolta Purabi Mukherjef, az Indiai Kongresszus Párt főtitkára. Charles O’Porter, az USA fegyverkezés elleni mozgal­mának képviselője kifejezte a meggyőződését, hogy a jö­vő a fejlődő országok har­coló tömegeié, a kapitalista országok dolgozóié, és a szo­cialista országoknak az em­beriség jövőjéért harcoló né­peié. Simon Sándor, a KISZ Budapesti Bizottságának tit­kára a békeszerető magyar ifjúság széles tömegeinek egyetértő támogatásáról biz­tosította a fejlődési béke­világkonferencia résztvevőit. Ezután Romesh Chandra, a BVT főtitkára lépett a mik­rofonhoz. — Budapest olyan konfe­renciának adott otthont, amely egy új világ építéséről tanácskozott — hangoztatta. Olyan tanácskozásnak, amely a béke erős akaratát tük­rözte, s azt a szándékot, hogy az éhséget, a szegénységet, a nyomort föl kell számolni. Olyan programot fogadtunk el, amelynek megvalósítása közelebb visz a világ haladó erőinek összefogásával — közös nagy célunkhoz, az emberibb, igazabb, kizsák­mányolástól mentes élethez. Ebben a harcban a magyar békemozgalom, a magyar nép mindig is erős szövet­ségesünk és harcosunk volt — mondotta végezetül Ro­mesh Chandra. A forró hangulatú nagy­gyűlés Földvári Aladár zár­szavával ért véget. Fogadások Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn hi­vatalában fogadta Purabi Mukherjefet, az Indiai Kongresszus Párt főtitkárát és B. C. Bhagwatit, az In­diai Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus elnökét, akik a Budapesten rendezett fejlő­dési világkonferencián vet­tek részt. Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn fogadta a fejlődési világkonferencián részt vevő Bupesh Guptát, az Indiai Kommunista Párt nemzeti tanácsa végrehajtó bizottsá­gának tagját, a nemzeti ta­nács titkárát. Választások Kubában Vasárnap reggel hét óra­kor szerte Kubában kinyi­tották a szavazóhelyiségeket és az ország népe — törté­netében először — megkezd­te a népképviseleti szervek, a helyi tanácsok tagjainak megválasztását. Nagy érdeklődés előzte meg a kubai vezetők szava­zását. A legnagyobb várako­zás természetesen Fidel Castro miniszterelnöknek, a kommunista párt első titká­rának szavazását kísérte. A kubai miniszterelnök, miután leadta voksát, közel egy órát válaszolt a hazai és a kül­földi, közöttük a tőkés or­szágokból megjelent sajtód tudósítók kérdéseire. Fidel Castro részletesen beszélt a választások céljá­ról és jellegéről, kiemelve azt az alapvető különbséget, ami a kubai és az egyesült államokbeli választások kö­zött van. Az új típusú ál­lamigazgatási szervek meg­választását Kubában — han­goztatta a miniszterelnök — az egész lakosság bevonásá­val megtartott konzultáció előzte meg, a jelöltek az ál­lampolgárok nyilvánosan ki­fejezésre juttatott óhajának megfelelően kerültek a lis­tára. A jelölésekben a vá­lasztásra jogosult állampol­gároknak csaknem száz szá­zaléka részt vett. Púja Frigyes hazaérkezett Vasárnap délután haza­érkezett New Yorkból Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Megelő­zően külügyminiszterünk a Kubai Köztársaságban tett hivatalos látogatást, dr. Raul Roa Garcia, külügyminiszter meghívására. Peru Megtört a csönd EZ A VILÁG LEGNAGYOBB EDÉNYE, amely évezre­deken át magába zárta a csendet — írta egyik versében Pablo Neruda, az egykori perui inka városról, Macsupikcsu- ról. A több' mint 300 évi spanyol elnyomás, majd az újkori történelemben az amerikai behatolást követően az igazi „csendtörést” a perui nép 1968-tól számolja. Velasco Alva­rado tábornok akkor októberben vette át a hatalmat, katonai puccsal. Azóta a 12 milliós perui nép életében olyan „zajok” jelzik a gazdasági és társadalmi változásokat, amelyek ha­misan csengenek az észak-amerikai monopóliumok fülében és bántják a perui burzsoázia a hatalomtól egyre inkább megfosztott rétegének a hallását is. Azon a nyolc évvel ezelőtti októberi napon az elnöki pa­lotában egy jelképes —de a lényeget kifejező — képcsere is történt. A spanyol hódító és leigázó képét az indiánok egy­kori vezérének, Tupac Amarunak a képe váltotta fel. Ez a helycsere lényeges politikai változásra is utalt. Olyan tények jelzik ezt, mint a meghirdetett földreform fokozatos meg­valósítása, amelynek eredményeként a megművelhető több mint 9 millió hektárból csaknem hatmilliót szétosztottak a nincstelenek között. Az Inka-terv néven ismert program ré­szeként került sor — igaz, az eredeti elképzelésektől szeré­nyebb mértékben — az adó-, az iskola-, a közigazgatási re­formra, a tömegek életszínvonalának emelését célzó intéz­kedésekre, az amerikai érdekeltségű olajtársaságok, bányák kártalanítás útján történő államosítására. Magyar Ikarus autóbusz Lima egyik utcáján Az eltelt időszakról mondotta néhány hónappal ezelőtt Limában e sorok írójának Jorge del Prado, a kommunista párt főtitkára: „A perui forradalmi folyamat a maga anti- imperialista, oligarchiaellenes szakaszának új fázisába érke­zett. Ez pedig új elemzést, új feladatok meghatározását kö­veteli.” A teendőket, megvalósításukat könnyű volna a Cso­dák Urára, annak a közelgő tavaszi (Peru az egyenlítő alatt van), milliókat mozgató vallási ünnepnek a védőszentjére bízni, aki — a monda szerint — minden gondot és nehézsé­get meg tud oldani. A hazánknál tizenkétszer nagyobb területű országban azonban a mai valóság sokkal ellentmondásosabb annál, mint amit a védőszent képessége elbír. Az amerikai vezető körök a perui belső reakcióval szövetkezve már többször megkísérelték útját állni a haladó folyamatoknak. A kellék­tár igen gazdag. A vallásos tömegek megtévesztését szolgáló „szovjet és kommunista” veszély propagandája mellett nyílt összecsapásokra is sor került. A tavaly februári rendőrsztrájk idején a limai rendőrök, valamint a hadsereg alakulatai összecsapásának 86 halálos áldozata és 162 sebesültje volt. De ez a konfliktus — a többi között — azt is megmutatta, hogy a hadsereg egységes, és a haladó folyamatok védelmezője. A későbbi politikai áramla­tok békésebb összecsapása (Velascót Francisco Morales Ber­mudez váltotta fel az elnöki székben, s azóta is több sze­mélycserére került sor a vezetésben), úgy tűnik, alapjaiban nem változtatta meg a nyolc éve kijelölt út irányát. Ez az irány ellentmondásokat, következetlenségeket, olykor meg­torpanást is jelez, de ami a legfontosabb: fő vonalaiban vál­tozatlan. S mindehhez tegyük hozzá: a fasiszta rendszerű Chile, valamint Brazília és Bolívia gyűrűjében! A latin-amerikaiakra jellemző, hogy szeretik az élénk színeket, a kiabáló divatot, a tarka forgatagot. Ha az ember végigsétál a 2,5 milliós Lima Comena (méhkas) üzletnegye­dében, szembetűnik, hogy a kirakatokban a szocialista or­szágokból érkezett áruk is kínálják magukat. Ez pedig már azt az igényt is mutatja, hogy Peru az észak-amerikai szo­rítás gyengítésére, a kölcsönös előnyökön alapuló kereskede­lemre, együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. Sőt, a hagyományos árucsere-forgalmon túl mindinkább elő­térbe kerülnek a gazdasági kooperációk. A Ganz Műszer Művek például tíz évre szóló megállapodást kötött a perui Melsa-céggel, egymillió árammérő óra közös gyártására. Előtte komplett villamos laboratóriumokat, oktatást segítő berendezéseket, orvosi műszereket szállított, illetve szállít hazánk. Bővülnek tudományos, irodalmi, kulturális kapcso­lataink is. AKI EZEKBEN A HETEKBEN Peruban járt, láthatta, hogy már készülődnek a Csodák Urának ünnepségeire. De aki mélyebben belepillant a változásokba, leszűrheti, hogy érlelődik és szélesedik az a meggyőződés: igazi csodákra csak maga a perui nép képes, amely cselekvő támogatója a nyolc évvel ezelőtt megtört évezredes csendnek. KIRÁLY FERENC LAPZARTA LONDON Az angol hadügyminiszté­rium bejelentette, hogy a jö­vő héten katonatiszti küldött­ség utazik Moszkvába, a Frunze Katonai Akadémia meghívására. A szovjet tisz­tek jövő tavasszal viszonoz­zák a látogatást a Camberley- ben levő vezérkari iskolán. Ez az első ilyen látogatás- csere a két ország között a II. világháború óta. DALLAS Gerald Ford elnök, aki vá­lasztási körúton tartózkodik Dallasban, vasárnap terroriz­mus elleni törvényt írt alá. A törvény értelmében a diplomaták és más, mentelmi jogot élvező külföldi állam­polgárok ellen amerikai föl­dön elkövetett terrorakciók (gyilkosság, gyilkossági kí­sérlet, elrablás, stb.) függet­lenül az akció elkövetésének színhelyétől, valamint az ál­dozat, illetve a támadó nem­zetiségétől, az amerikai szö­vetségi jogszolgáltatás hatás­körébe esik. PEKING Hétfőn délután a kínai kormány meghívására hiva­talos látogatásra Pekingbe érkezett Michael Somare, Pápua Uj-Guinea miniszter- elnöke. SZEKSZÁRD Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Karl-Marx-Stadt kulturális küldöttsége — amelynek repülőgépét teg­napelőtt, a nagy köd miatt a Ferihegyi repülőtér nem tud­ta fogadni, s ezért szekszárdi vendégszereplésüket el kel­lett halasztani — tegnap es­te megérkezett Szekszárdra. Ma délután fél háromkor részt vesznek a bőrdíszmű­ben tartandó ifjúsági parla­menten, amely után az üzem fiataljainak bemutatják mű­sorukat. ELŐRETÖRT AZ ELLENZÉK A tízmillió belga állampol­gárból hat és fél millió já­rult vasárnap az urnákhoz, hogy megválassza a kerületi tanácsokat. Az ellenzéki pár­tok, köztük a kommunisták is, növelték képviselőik szá­mát a helyi közigazgatásban, de átütő sikert nem tudtak elérni. (Képtávírónkon érke­zett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom