Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
1976. október 30. Képújság 3 ;o;j£e;i;cs0pQrtö^:ffi BELECSKA és Miszla között, a hegyeken, völgyeken át jó minőségű betanút épül, célcsoportos beruházásként, azaz a költségeket az állam fizeti. Az utat azzal a céllal kezdték építeni, hogy megközelíthető legyen a termelőszövetkezet Anna-majorja, ahol közel négyszáz hízó marhát tartanak; a hét kilométeres mezőgazdasági területet, amelyen az út áthalad, bekapcsolják a gazdálkodásba. A korszerűbb gazdálkodásba. Mert nyilvánvaló, ha szilárd burkolatú út van egy szövetkezet határában, köny- nyebb a gépek, eszközök mozgatása, a termény betakarítása. Tavaly ősszel kezdték az utat készíteni, a termelőszövetkezet építőbrigádja vonult fel a munkára, és mondhatni, hogy dicséretes módon dolgoztak: napjainkban egy mintegy hatszáz méteres domboldalon vezető útszakasz földmunkája, illetőleg betonozása van hátra. Ez elkészül november közepére, azaz szilárd burkolat, négy méter széles betonút köti ösz- sze Anna-majort a községgel. Tizenegymillió forintba kerül ez az út, amelynek egyes részeit úgy építették, hogy majdan bővíteni lehet, azaz mellé még egy négysávos részt építhetnek. A község Béke utcája is szilárd útburkolatot kapott ezzel a cél- csoportos úttal. Fügedi József építési üzemágvezető és Szirmai János munkavezető igen jól szervezte a munkát, ezt nemcsak a gyors előrehaladás, hanem a kiváló minőség is jelzi. Nem egy helyen ugyanis nagy vállalkozót is próbára tevő munkát kellett végezni, például a Gombóc- hídnál, ahol több mint tíz méter töltést építettek, alatta híddal. Ifjú Takács József földmunkagép-kezelő ér- deme-dicsérete, hogy a több tízezer köbméter földet időben úgy eltolta-hordta a kubikosok, betonozok előtt, hogy soha nem akadozott a munka. Tehát kész az út An- na-majorba. Miszlát mégsem köti össze szilárd burkolatú út, így a községből huszonöt kilométeres kerülőt kell tenni, hogy a szövetkezet központját, illetőleg a vasútállomást elérjék. Másfél kilométeres útra nincs pénz — Anna-majorból Miszláig mintegy másfél kilométeren át továbbra is földes út vezet. Sárban, télen tehát az út nem köti össze a két községet, a termelőszövetkezetet. Most folyik még a tárgyalás: a miszlai tanács miként tudna összekaparni pénzt, hogyan lehetne támogatást, hitelt vagy valami más megoldást találni az út teljes kiépítésére. Ha már elkészült a nagyobb rész, és nyilvánvaló szükségességét egész sor érv indokolja, ezek érvényesek a másfél kilométeres szakaszra is. Tehát arról van szó, hogy a belecs- kai és a miszlai tanácsnak, és a lakosságnak is jól felfogott érdeke, hogy a betonút elkészüljön, összekösse a két községet. A MISZLAI hiányzó rész építésére nincs pénz, de van támogatás: a község lakossága és a termelőszövetkezet is vállalkozott társadalmi munkára. És itt van készenlétben az építőbrigád, amely folytatná Anna-majortól Miszláig a munkát, ha megbíznák. Ha elvonulnak innen november végén az építők, akkor talán el is felejtődik, hogy Belecskától elkészült Anna-majorig, majdnem hat kilométer hosszú betonút, de visszavan még másfél kilométer. S ezért a hiányzó részért ez az út nem is teljes út.- Pj A konyhalőnök ajánlata: szakácsmesterség A szakácsság hiányszakma. Nem meglepő? Az ember úgy képzeli, ez a f oglalkozás vonzza a pályaválasztókat. Érdekes, változatos, lehetőséget ad a naponkénti önmeg valósi tás- ra.v Mert egy különlegesen fűszerezett, kitűnően elkészített étel tükrözi a szakács szaktudása mellett ízlését, egyéniségét is. Kovács János például legszívesebben hidegtálakat készít, nem bánja, hogy időigényes a munka, s hogy az emberek nagy többsége nem tekinti „igazi” ételnek fogásait. Nem bánja, mert szenvedélye az egészséges étkezés, és reménykedik, ha egy-egy íz, egy-egy fogás megtetszik, talán egy újabb hívet nyer a könnyű, kímélő táplálkozásnak. Persze, a szakácsvilág sem csupa hidegtálból áll, vagy más kedvenc ételféléből. Azt főzik, amire igény van, s mindent jól kell készíteni. Kovács János szívesen és szenvedéllyel beszél szakmájáról. Huszonhat éves, a Ge- menc-szálló konyhafőnöke. Puffos szakácssapkával a fején, fehér kötényben foglalatoskodik a szálloda jókora konyhájában, Szagelszívó szippantja be az ételszagot, senki sem szenved a tűzhely melegétől, s mindenki elmé- lyülten, szaporán tevékenykedik. Mint mondtuk, a konyhafőnök is, mert a munkaszervezés és a konyha életének irányítása mellett részt vesz az ételek készítésében is. — Gyerekkoromtól vonzódom a mesterséghez, Sárpilisen, a szülőfalumban persze nem találták helyénvalónak, hogy fiúgyerek főzőcskézzen. Mégis beleegyeztek, hogy vendéglátóipari technikumba iratkozzak és mire leérettségiztem, már szóba sem került, hogy más is lehetnék — mondja. Huszonhat éves, de úgy sorolja emlékeit, mint aki duplán élte életéveit. Vállalatán belül jó pár étterem konyháját megjárta, mert a szakács elsősorban a gyakorlatban tanulja mesterségét, s ahány neves konyha, annyi nagy tanító. Legtöbbet Zsemlye Misi bácsit, Hídvégi János bácsit emlegeti — mindketten idős szakácsok. Tőlük tanulta a legtöbbet. — Mit? — Azt, hogy a mi foglalkozásunkat is csak szívvel-lélek- kel szabad folytatni, hogy szakadatlanul kell a jobbat, újabbat keresni. Az elvek mellett persze szakmai fogásokat is ellesett, őt tartják a környék egyik legjobb szakácsának. Bár munkája a szenvedélye is, jut kedve a kertészkedésre és arra, hogy azon törje fejét, hogyan teremtsen kedvet a szakácsmesterséghez. Úttörő szakácsokkal foglalkozik, szívesen vezetné az úttörőház szakácsszakkörét — ha lenne. — Kevés szakács van, és még kevesebb a jó szakács. Keveset tudnak a pálya- választás előtt álló gyerekek szakmánk valóságáról. Például sokan hiszik, hogy nem férfiaknak való, pedig az esti munkát, a hétvégi elfoglaltságot — a nehéz súlyok emeléséről nem beszélve — inkább vállalhatják a férfiak. — Nem lehet, hogy a rosz- szul készített menzakoszt, az éttermek odaégett, híg főzeléke veszi el a gyerekek kedvét a szakácskodástól...? — Jó lenne, ha a régi vendéglátás példájára, tudnák a vendégek, hogy ki főzte ételüket. A szakácsnak is jobb lenne, mert így megtudná íz- lik-e a főztje, de biztosan javítana a minőségen is. Nem hinném, hogy szívesen kiállna a pocsék ebéd készítője, tessék, én főztem... — Ilyenkor úgy szokás, hogy a mesterszakács befejezésül ajánl egy receptet... — Szívesen ajánlom a hidegkonyhai készítményeket, a gyümölcstortákat, a turmix- italokat, és elmondom a töltött alma receptjét, amelyet egy klagenfurti szakácsversenyen készítettem először. Kiszúrjuk a jonathán almák magházát — almacsutkázót az üzletekben árulnak, ezzel a legkönnyebb — közepébe üreget készítünk. Tetejét, alját simára vágjuk. A leesett részekből és különféle befőttekből esetleg ananászból metéltet készítünk, triplisec-kel, rummal, porcukorral, citrom- héjjal összekeverjük és visz- szatöltjük az almába. Egy másik almából levágott „kalapokkal” lezárjuk a két végét és gusztusos, nagyon finom édességet kapunk. VIRÁG F. ÉVA Foto: kz Az OKISZ kong resszusa után Két napon át tanácskozott az ipari szövetkezetek 7. -------------------------- kongresszusa. A több mint félezer küldött megvitatta és jóváhagyta a legutóbbi öt év eredményeiről, s figyelmeztető tanulságairól szóló beszámolót, az országos tanács irányelveit az V. ötéves terv időszakában elvégzendő feladatok megoldására, s a felügyelő bizottság jelentését. Megtárgyalta továbbá a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendelet, valamint az OKISZ alapszabályának módosításáról előterjesztett javaslatot. Sokan felszólaltak az ország minden tájáról jelen volt, s az ipari szövetkezeti tevékenység valamennyi ágazatát képviselő küldöttek közül. Az országos tanács beszámolójához hasonlóan a hozzászólások is őszintén feltárták a fogyatékosságokat, s felelősségtudattal elemezték az eddiginél gyorsabb haladás, a társadalom, a népgazdaság érdekeit még jobban szolgáló munka lehetőségeit, módszereit. Ez a törekvés tette tartalmassá, alkotóvá a kongresszust. Amint Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke kiemelte a kongresszuson elmondott beszédében, üdvözölni kell ezt a magatartást, az önkritikus szemléletet, amely szembenéz mindazzal, „ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra, módosításra szorul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbbakká váltak a követelmények, s hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése.” Most már, miután a kongresszus megszabta a további munka és fejlődés irányát, s a párt politikájával és a szocialista tervgazdálkodással összhangban megfogalmazott követelményeket, az egyes ipari szövetkezeteken a sor. Miniszterelnökünk erős hangsúlyt adott kongresszusi beszédében annak, hogy a szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. „Tovább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat — mondta. — Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulajdon... A jövőben is fontos feladat a szocialista tulajdon mindkét formájának egyidejű tökéletesítése, fejlesztése, az egymás közötti kapcsolatok sokoldalú erősítése, a jó tapasztalatok kölcsönös meghonosítása.” Mindenkinek a^i az ipari szövetkezetekben dolgozik,------------------------- biztatást és biztonságot jelenthet ez.. E rőteljes ösztönzést arra, hogy legjobb képességei szerint, s vállalva az ésszerű kockázatot a termelés, a gazdálkodás fejlesztésében, kezdeményezően végezze munkáját. GULYÁS PÁL Új bölcsőde Dombóváron (Tudósítónktól.) Az újonnan átadott dombóvári bölcsőde foglalkoztató- termeit csütörtöktől tölti be 54 kisgyermek örömteli zsivaja. A vadonatúj játékokkal az apróságok hamar megismerkedtek, megbarátkoztak s már kora délelőtt önfeledten játszottak azok is, akik reggel még sírva búcsúztak el szüleiktől. A gyermekek még nem értik meg, hogy mennyi munka és anyagi áldozat árán jutott a város éhhez a korszerű és minden igényt kielégítő gyermekintézményhez. Ahhoz, hogy csütörtökön reggel már fogadhatták a piciket, soksok felnőtt együttes munkájára volt szükség. Az új bölcsőde terve 1975-ben készült el, az alapozási munkákat decemberben kezdte meg a kivitelező, a Tolna megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat. A bölcsőde építésén dolgozó munkások és vezetők lelki- ismeretes munkát végeztek, a határidőt is tartani tudták és a tervben szereplő 12 milliós költségből egymilliót takarítottak meg. A kivitelezők jó munkáját köszönte meg Brunner Vince tanácselnök-helyettes az átadási ünnepségen mondott beszédében, majd Vidóczy László tanácselnök „Dombóvárért” emlékplakett kitüntetésben részesítette a vállalat kollektíváját. Ezután Szend- rey Lajosné bölcsődevezető mutatta be az új létesítményt az ünnepség vendégeinek. A dombóvári üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói sok társadalmi munkát vállaltak a bölcsődéért. A fatelí- tősök lábrácsokat, a téglagyáriak ruhaszárítókat, a kesztyűsök fésűtartókat, a Láng gépgyáriák udvari játékokat készítettek, a kórház KISZ-esei pedig a takarításban segítettek. Az új bölcsődében 18 szakképzett gondozónő foglalkozik a kicsikkel. A gondozónők átlagéletkora alig több 20 évnél. Az új intézményt 80 férőhelyesre építették, de minden gond nélkül tudnák 100 gyereket is fogadni. Dombóvár új bölcsődéje nagyban javítja Dombóvár munkaerőhelyzetét is, mert több olyan anyuka volt eddig kénytelen gyermekgondozási segélyen maradni, aki kisgyermekét a régi bölcsődébe — annak zsúfoltsága miatt — bejuttatni nem tudta. Magyarszéki Endre Ismerkedés. Rninnnzáshnz készítik a miszlai Magoson az utat. Hegyen-völgyön át visz az út Anna-majorig.
