Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
a Képújság 1976. október 3. magazin magazin magazin A Varsó környéki Otwockban tizenhárom éve működik a Maria Sklodowska-Curei-ről elnevezett magfizikai technikum, amely magtechnikusokat képez. A végzett növendékeket a közeli Swierkben lévő Atomkutató Intézetben és az iparban foglalkoztatják. Képünkön: óra a magfizikai technikumban. lUladar riasztás A repülés sugárhajtású korszakában sok baleset történik a madarakkal történő ütközés következtében. Kanadai hatóságok többféle módszerrel próbálkoztak annak érdekében, hogy a madarakat távoltartsák a leszállópályáktól. Színes füstöt képező petárdákat robbantottak, gáz. tölteteket lőttek ki ágyúból, ma. dárriasztó gépkocsis őrjáratokat indítottak — mindhiába. A kanadai nemzeti tanács egyik kutatóbizottsága a madárriasztás problémáival foglalkozik. Vadászsólymok segítségével jó eredményt értek el az utóbbi időben. Sajnos, az ilyen sólyomőrjáratok indítása nem egyszerű és nagyon költséges vállalMi újság az Antarktiszon ? A 20. szovjet antarktiszi expedíció tagjai visszatértek Leningrádba. Széles körű időszaki kutatást folytattak és szállítást végeztek. Sikeresen teljesítették a Mirnij— Vosztok-1—Mirnij utat lánc. talpas járműveken és szánokon. Jégtani kutatásokat végeztek. Egy meghatározott ponton a jégtakarót 105 méteres mélységig átfúrták. A jégmintákat — további tanulmányozás céljából — Leningrádba szállították. Uj, a jéghegyek rádiószondázását végző berendezéseket próbáltak ki. A begyűjtött anyagok révén módosítják a tengeri térképeket és a navigációs berendezéseket. A 20. szovjet antarktiszi expedíció tevékenysége a Déli-Shetland szigetektől a Maud királyné földjéig terjedt ki a Lazarev-tengeren. Minszk „Mindent látó szem” Látásukat vesztett embereknek adja vissza szemük világát a minszki orvosi műszerkutató intézetben létrehozott új elektronikus készülék. Az új eszköz egy három centiméter hosszú, nagy fényerejű és élességű képkozás Nem hozott eredményt a riasztásnál a rádión irányított mini repülőgépek bevetése. Kanadai ornitológusok segítségével végül sikerült hatékony megoldást találni. Sólyom formájú repülőgépmodelleket rádión irányítva köröztetnek a leszálló- pályák környékén Azóta a partfutók. a vadkacsák és sirályok távoltartják magukat a leszálló- pályáktól az említett repülőtéren. csőből, egy közvetítő kamerából, irányítóblokkból, vevőegységből és tápegységből áll. A miniatűr televíziós készülék sikeresen átesett a próbákon és már sorozatban gyártják. mészárosnál — Friss ez a velő? — kérdi a vevő. — Még reggel gondolkodott! — hangzik a válasz. Új „vízgyár” az NDK-ban 1 Az NDK új ötéves terve különösen a nagyvárosokban, az ipari központokban, valamint a mezőgazdasági termelés központjaiban írja elő a szennyvízfeldolgozás fokozását. Berlin környékén például — főleg a lakásépítések következtében — 1976—1980. között mintegy 17 százalékkal fog emelkedni a szennyvízfelhalmozás. Az NDK ötéves terve ezért irányozta eiő a falkenbergi (észak-berlini) „vízgyár” napi szennyvízderítő kapacitásának 100 ezerről 450 ezer köbméterre történő növelését. „Tekéntetes Karok és Rendek” megszólítással dr. Babits Mihály főorvos 1822 decemberében több oldalas beadványban írta le a kórház állapotát, indokolta bővítésének szükségességét. Vihar, viharra következett ezután, mígnem a bővítésre irányuló törekvések 1826-ban teljesülhettek, amikor „a tébo- lyodottak háza kegyes adakozásból felépült”. Itt évente 40—70 beteget gyógyítottak. Ezenközben folyt a megyében igen elterjedt ku- ruzslás ellen a küzdelem, számos intézkedés történt a szembetegségek leküzdésére, valamint a himlőjárvány megfékezésére. Gigászi harcot jelentett az 1831. évi kolerajárvány, melyben Magyarországon, korabeli feljegyzések szerint, több mint félmillióan betegedtek meg. 1830-TÖL 1850-IG A kórodát felügyelő de- putáció 1833-ban készített jelentése ismét bővítést sürgetett, továbbá azt, hogy újítassék fel a kórház tetőzete. A bővítés — ismételten a nehezen összehozott fun- datió hiánya miatt — 1839- ben kezdődhetett el. Az őrültek házának felépítése még váratott magára. Csak 1842-ben fejeződött be. Persze ez is csak átmenetileg hozott megoldást, mert a kórház betegforgalma szüntelenül emelekedett. Gyorsítsuk az idő vissza- pergetését. Tolna megye „egészségügyi csapata” bár igen lassan, de úgy bővült mindig, hogy benne nemcsak olyan orvosok kaptak helyet, akik az orvoslással foglalkoztak, hanem olyanok, akik egyúttal országosan és külföldön is ismert tudományos munkálkodást is folytattak. Érdekességként jegyezzük meg, hogy közöttük számos emberorvos egyúttal „baromorvosi” képesítéssel is rendelkezett és mondhatjuk, hogy szükségképpen, hiszen alkalmaztató uradalmaikban a baromorvoslás alighanem előkelőbb helyet élvezett, mint az emberorvoslás. 1854. Augusz Antal saját költségén hoz Grazból Vin- cés apácákat, szám szerint négyet. Működésük csakha. mar nélkülözhetetlenné válik. 1855. A cs. kir. belügyminisztérium országos intézetté nyilvánította az intézményt. Ez azért volt jelentős, mert mint akkor valahány kórháznak, a mienknek is kicsi volt a tőkéje és ha csökkent a közadakozás, kevesebb beteget tudott gyógyítani. Az országos alapból való anyagi részedés konszolidálta némiképpen a kórház anyagi helyzetét, sajnos, mint ez a későbbiekből kiderült, csak átmenetileg. 1857. Külön őrüldét építettek a kórház udvarában. 1860. A Bátaszékre vezető úttal párhuzamosan egy emeletes épületrészt építettek. Az ágylétszám ezzel 60- ra emelkedett. 1872. Ismételt bővítés, mely során az ún. régi kórház főépületének Bezerédy utcára néző utcafrontja elérte a mai méreteket. 1874. Olyan válság küszöbét jelenti, mely az intézet megszüntetésével fenyegetett. A fizetni nem képes betegek gyógyítási költségeit az illetékes törvényhatóságok később az 1875. törvény ellenére sem fizették. A kórház adóssága 9000 forintot tett ki. A hitelezők pörrel fenyegették a kórházat. Tetézte a bajt, hogy a kórház akkori, érdemekben dús főorvosa dr. Gájásy Lajos, tragikus körülmények között elhunyt. 1885. Mivel változatlanul nagy gond a növekvő számú elmebetegek ellátása, új tébolyda épül. Három év múlva újabb bővítés, mely a ragályos betegek elkülönítését szolgálja. 1892—93. A kórházban állandóan 100 beteggel több tartózkodik, mint ahány ágy van. 1893. A szülészet színvona. Iának emelése érdekében bábaképző iskola alapítását határozzák el. Az ehhez szükséges bővítés munkája 1896-ban fejeződött be. Most már 350 beteg számára volt hely. Ebből 150 ágy csak az elmegyógyítás rendelkezésére állt. 1911. Ismét sürgetően vetődik fel a kórház bővítése. 1915. A kórház ismét kölcsönt kénytelen felvenni. 1916. A vármegye ragaszkodik tulajdonosi jogához, de mindent elkövet, hogy kibújjék az anyagi juttatás kötelezettsége alól. 1919. Ősz. A kórház tartozása már meghaladta az 1 millió koronát. 1922. Tolna vármegye szabályszerűen átveszi a kórházat, mely „az idők viszontagságaival dacolva, vergődve bár, haladt a fejlődés útján.” A T. Vármegye azonkívül, hogy tulajdonosi habárain ül, semmit sem tesz a kórházért. Ezért.. 1924. A közgyűlés (a kórház tartozása elérte a 30 millió koronát!) kimondta a kórház működésének megszüntetését. A válság mélypontjáról az a 40 millió segítette ki az intézményt, melyet közelről sem első szóra a népjóléti minisztérium utalt ki a kórház részére. Ebből a pénzből ki lehetett fizetni az adósságokat és újabb korszerűsítésre is maradt némi tőke. 1926. Munkaterápiás lehetőségek megteremtése elmebetegek számára, s ezenkívül egy év múlva mentő- állomás létesítése egy gépkocsival. 1928. Márovits Sándor és társai Ludvig Péter és Ug- lár János szekszárdi építőmesterek megkezdik az új kórházrész építését, aminek avatására 1930-ban kerül sor. A kórház ágylétszáma 800. Korszerűbb körülmények között folytatódhatott a megye egészségügyének szolgálata. A II. világháború igen megviselte a kórházat. A világégés éveinek előrehaladtával a 13 beosztott kórházi orvos közül a főorvosok mellett mindössze négy dolgozott. A kórház az elmeosztály kivételével csaknem elnéptelenedett a front közeledtével. A harci események sérültjei, hadifoglyok és polgári betegek tömege csak jóval Szekszárd felszabadulását, 1944. november 30-át követően lepte el a háborús évektől elszegényedett kórházat. Az infláció miatt az élelmiszer-, gyógyszer-, fűtőanyag-beszerzés mind na- gyob nehézségekbe ütközött. Hivatalos anyagi támogatást a kórház ismételten alig kapott, mint eddigi történetében is annyiszor. Fűtetlen kórtermek, műtők, szűkölkö- dés az egész vonalon. így emlékeznek a II. világháborút követő első évekre azok a kórházi dolgozók, orvosok, akik már akkor itt dolgoztak. A gondteli időkben a társadalmi összefogás segített. Ha ez nincs, nem tud megmenekülni az amúgy is alacsonyabb ágyszámmal működő kórház a létszám- csökkentéstől. A ma már anekdotázva emlegetett nehéz időszaknak a forint születése vetett véget és elkezdődött lassan az a fejlődés, mely intenzitásának mai fokára a 60-as évek elején lépett. 1948. Létrejött a különálló csecsemő- és gyermek- osztály 30, majd 50 ággyal, ötvenháromban nyílt meg a 14 ágyas koraszülött-részleg. Uj osztályként kezdte működését a szemészeti, az orr- fül-gégészeti, majd a tüdősebészeti és urológiai osztály. Enyhítendő a megyei kói- ház túlzsúfoltságán Pincehelyen 1953-ban, Bonyhádon 1959-ben létesült járási kói- ház. A dombóvári Városi Kórház 1969-ben nyílt meg, 452 ágyával. A felszabadulást követő években nagyon gyorsan váltották egymást a kórház igazgató főorvosai. Ilyen szempontból a stabilizálódást a hatvanas évek eleje hozta meg, a sorban 21. kórházigazgató, dr. Szentgáli Gyula főorvos kinevezésével. (Folytatjuk) Légifelvétel az új és régi kórházról. 17» «SM Ispotálytól az oktatókórházig 1812. A régi kórház főépfi lete elérte mai méreteit.
