Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-07 / 211. szám
1976. szeptember 7. Képújság 3 Kereskedelem Vendégeink Ma, a déli órákban kedves és egyben szívesen látott vendégeket köszönthetünk Szekszárdon. A Tolna megyei Tanács meghívására szovjet testvérmegyénkből, Tambovból háromtagú tanácsi delegáció érkezik hozzánk tapasztalatszerző viszontláto- gatásra, V. I. Makarovnak, a Tambov megyei Tanács elnökének vezetésével. A küldöttséget házigazdaként dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke fogadja a Ferihegyi repülőtéren, Szekszárdon pedig K. Papp József, az MSZMP KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszönti vendégeinket. Szeptember 7-től 12-ig tartózkodik szűkebb hazánkban a tambovi tanácsi delegáció, ismerkedve megyénk dolgozóinak és tanácsainak életével, munkájával. Vasúti szállítás 85,7 millió tonna áru N em túlzunk, ha azt írjuk, hogy az áruellátás mindnyájunkat érintő és érdeklő kérdés. Milyen volt megyénk kereskedelmi ellátása az elmúlt félévben, s milyen kilátásaink vannak az év hátralévő időszakában? Kérdésünkre Korsós István, a Tolna megyei Tanács V B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt. Bevezetőjében elmondotta, hogy a megye kiskereskedelmi bolthálózata idén az első félévben összesen 2 milliárd 430 millió forintot forgalmazott, s ez az összeg majdnem 7 százalékkal haladja meg a tavalyi év első felének eredményét. Mindebből az is következik, hogy az áruellátás az esetenként tapasztalható hiányosságok ellenére is elérte a tavalyi szintet. A közelmúltban megtartott belkereskedelmi ágazati vizsgálat is a fenti megállapítást igazolta, de a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyik ülésén a belkereskedelmi minisztériumi államtitkár is hasonlóan nyilatkozott. Korsós István ezután áru- főcsoportonként ismertette az ellátás első félévi helyzetét. Mindenekelőtt az élelmiszerekről esett szó, hiszen ezeket a cikkeket nap mint nap vásároljuk. Az alapvető élelmiszerekből — tej, kenyér, hús, húskészítmények — jó volt az ellátás. A legtöbb zökkenőt a zöldség és gyümölcs forgalmazásában tapasztalhattuk. Kedvezőtlenül hatott egész mezőgazdaságunkra az elmúlt hetek, hónapok aszályos időjárása, így jelentős visszaesés volt az ellátásban a kora tavaszi primőrárukból, majd a nyári zöldségekből, gyümölcsökből. A tartósított élelmiszerekből — konzervek, savanyúságok — sikerült az igényeket kielégíteni. S ok gond volt az elmúlt félévben a ruházati cikkekkel. Mint ismeretes, kereskedelmünk áttért az új méretrendszerre, s az ellátásban éppen az okozott gyakran gondot, hogy az ipar nem gyártott az új mérték alapján megfelelő meny- nyiségű ruházati árut. A gyermekruházati cikkek köre bővült, mind az ipar, mind a kereskedelem megfelelő mennyiségű és minőségű áruval várta a vásárlókat. Örökzöld téma a gyerekcipő. Most is leírjuk, hogy a legfiatalabb korosztályok tagjai nehezen jutnak megfelelő méretű és megfelelő minőségű lábbelihez. Néhány cipőméret, így a 31-től 34-ig hónapok óta hiányzik az üzletek polcairól. A vegyes iparcikkek, vasműszaki áruk ellátása hasonló volt a tavalyihoz. Változatlanul sok a hiánycikk, hogy csak a legismertebbeket említsük; a húzott és hengerelt áruk, a különféle szögek, lemezek, idomvasak, de ezekhez hasonlóan nehéz különféle vízvezeték-szerelési cikkekhez, s villonybojlerhez is hozzájutni. örvendetes, hogy a műszaki áruk, így elsősorban a hűtőszekrény, a mosógép választéka bővült. A kismotorkerékpárokból viszont akadozott az ellátás. Ami a bútorokat illeti, megtudtuk, hogy a kereskedelem az elmúlt évhez hasonló mennyiségű és minőségű áruval várta a vevőket. A fenti megállapítás nem érvényes a gyermekbútorokra. Mind mennyiségben, mind minőségben gyakran tapasztalhatók vásárlói panaszok. Az építőanyag-ellátás nem volt kielégítő az elmúlt félévben. Hosszú idő óta nagy nehézséget okoz a kis méretű tégla, a különféle vasbetongerendák, a nyílászáró szerkezetek, ajtók, ablakok, a mészhidrát beszerzése. A tüzelőanyagokról az előzőhöz képest ellenkező előjellel beszélhetünk. Megyénk TÜ- ZÉP-telepei megfelelő menynyiségű és választékú szilárd és folyékony állapotú tüzelőanyaggal várják a telet. A második félév várható kilátásairól mondotta Korsós István: fő törekvésük, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium által biztosított mintegy 250 vagonnyi zöldség és gyümölcs betárolását elvégezzék a zavartalan téli ellátás érdekében. A jövőre nézve előrelépést jelent, hogy kereskedelmi szerveink, elsősorban az ÁFÉSZ-ek, a konzervgyáraktól közvetlenül szerzik be a különböző savanyúságokat, befőtteket, így az ellátás minden bizonnyal gyorsabb és rugalmasabb lesz. A cél az, hogy megyénk valamennyi fogyasztási szövetkezete működési területének várható igényei alapján végezze el a zöldségek, gyümölcsök téli betárolását. Ezzel egy időben, a jobb hazai ellátás érdekében intézkedtek, hogy különféle mezőgazdasági termékeket vonjanak ki a kishatármenti forgalomból. A zöldség-gyümölcs ellátás javítása érdekében a községeinkben működő operatív termeltetési bizottságok egyik fő feladata, hogy használjanak ki minden lehetőséget az aszály okozta károk másodvetésekkel történő pótlására. Kézzel fogható eredmény, hogy jó néhány termelőszövetkezetünkben szép terméskilátással kecsegtetnek a másodvetésű zöldségek. A ruházati cikkek ellátásában jelentős javulás várható a második félévben, hiszen az ipar ígéretet tett az új méretrendszer választékának bővítésére. A gyermek- ruházat terén is előrelépés várható: a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat a második félévre elegendő mennyiséget rendelt — nyolc százalékkal többet az elmúlt év azonos időszakában értékesített gyermekruháknál. A belföldi választékot NDK és olasz importtal is bővíteni fogják. Vegyes iparcikkekből, vasműszaki árukból az ellátás változatlan lesz, s hiánycikkekkel is számolnunk kell. Ugyanez vonatkozik az építőanyagokra is. Valamelyes javulást okozhat az, hogy a nagykereskedelem a megyéből a háztáji és kisegítő gazdaságokban használatos termelőeszközöket nem szállíthat ki. E nnyit tehát az ellátás első félévi eredményeiről, s a második félévi kilátásokról. Egy bizonyos: a lakosság jó áruellátása érdekében a kereskedelem és az ipar mind jobb, mind rugalmasabb együttműködésére van szükség. — vj — Augusztusban tovább élénkült a forgalom, s örvendetes, hogy a korábbinál több árut zökkenőmentesen, nyugod- tabb körülmények között továbbították a vasutasok — állapítja meg a MÁV Vezér- igazgatóság áruforgalmi gyorsjelentése, amely beszámol az év nyolc hónapjának teljesítményéről is. A MÁV az elmúlt hónapban 11,1 millió tonna árut továbbított rendeltetési helyére, félmillió tonnával többet, mint a múlt év azonos hónapjában. Ennek ellenére a nyolc hónap összesített eredménye még mintegy 600 ezer tonnával alatta van a tavalyinak. A több évi gyakorlattal ellentétben különösen a nemzetközi forgalom — a tranzit, valamint az export-import fuvarozás — csökkent, a belföldi viszont mind a tavalyihoz, mind az előirányzotthoz képest növekedett. Januártól augusztus végéig összesen 85,7 millió tonna árut fuvarozott a MÁV, amely — némi időeltéréstől eltekintve — kielégítette a fuvaroztatók igényeit, az elmúlt 8 hónapban vasúti szállítás miatt nem maradt vissza áru. A korábbi, viszonylag kedvező helyzetnek azonban már vége. Az év elején elmaradt szállításokat most már nehezen tudják pótolni, hiszen erősen megnövekedtek a napi feladatok. Szeptember 10-én megkezdődik a cukorrépa szállítása, amelyhez rövidesen naponta 1000—1500 vagonra lesz szükség. A kiemelt feladat zavartalan végrehajtására a gyárakkal és a fuvarozókkal szorosan együttműködve, pontos rakodási, szállítási menetrend készült, hogy csak a napi feldolgozókapacitásnak megfelelő — se több, se kevesebb — kerüljön a gyárakba. A répán kívül mintegy félmillió tonna kenyérgabona, több mint 200 ezer tonna alma szállítása vár a vasútra, amelynek továbbra is biztosítania kell az egyéb mezőgazdasági termékek, a zöldség és a gyümölcs fuvarozását, valamint a folyamatosan dolgozó üzemek zavartalan nyersanyagellátását és az export-import szállításokat. A jelzések szerint a nemzetközi forgalomban bizonyos vonalakon, csatlakozópontokon időnként számolni kell a szállítmányok kontengentálására, arra, hogy csak annyi vagont engednek megrakni exportáruval, amennyit zavartalanul tudnak továbbítani, s átadni a szomszéd vasútnak. Ezzel el akarják kerülni, hogy napokig ácsorogjanak feleslegesen az ilyenkor amúgy is hiányzó vagonok. Az év hátralevő időszakában további 45—45,5 millió tonna áru elfuvarozása hárul a MÁV-ra, amely kéri partnereit, hogy szakítsanak az utóbbi időben kialakult helytelen gyakorlattal, és csak a valós igényeknek megfelelően rendeljenek kocsikat. Nagyban enyhítené a csúcs- forgalmat, ha a kő- és kavicsbányák a régebbi kívánalmaknak megfelelően novemberben, decemberben végeznék el a nagyjavításokat. Változatlanul nagy szükség van a folyamatos, késedelem nélküli rakodásokra éjszaka és munkaszüneti napokon. Erre ösztönzi a vasutasokat az őszi forgalmi rakodási verseny is, amely szeptember 15-én kezdődik. (MTI). SZÉKELY József művezető, Burprich Béla főművezető. Mindketten a Csavaripari Művek dombóvári gyárában. Kezükben — szinte az egész beszélgetés alatt ott van a művezetők „breviáriuma” — a határidőnapló. Korban — éppen csak túl vannak a harmadik X-en és eddigi pályafutásukban sok a hasonlóság. Mindketten szakmát tanultak, aztán évekig fizikai munkásként dolgoztak. Elvégezték a gépipari technikumot, majd — művezetők lettek. Más szóval: közvetlen termelésirányítók. Vajon mit tartanak saját beosztásukról, szerepükről az üzem életében, és véleményük szerint milyen a jó művezető. Hisz köztudott, hogy nem éppen a leghálásabb szerep az övék az üzemi „színpadon”? A beszélgetés során feltett kérdésekre nagyon összecsengő „tanúvallomás” hangzott el szájukból. Szinte bizonyító erejű... Ha jegyzőkönyvet kellene írnom az elhangzottakról, talán valahogy így festene: Kérdés : — Mindketten évekig fiziBurprich Béla kai munkások voltak. Szükséges előtanulmány-e ez egy művezető számára? Válasz: (Burprich Bélától — az alábbiakban B. B.-től) — Szükséges, de nem elengedhetetlen. Kellő felkészültség a vezetői ismeretekből, jó emberismeret sokat pótol. Székely József (az alábbiakban Sz. J.) — Kell, hogy ismerjük az íróasztal túlsó oldalán álló embert is... Márpedig ezt úgy egyszerűbb, ha mi magunk is álltunk ott. De tényleg pótolható, sőt kötelező pótolni ezt a „mulasztást” annak, aki nem volt fizikai dolgozó. Erre nyújt — legalábbis jó lehetőséget a vezetőképző tanfolyam. Kérdés : — Amikor még maguk is a gép mellett dolgoztak, kit tartottak jó főnöknek, jó művezetőnek ? Válasz: B. B.: — Aki következetes volt. Az emberekkel szemben, de önmagával is. ■ Sz. J.: — Csak azt, aki el tudta fogadtatni magát — vezetőnek. Ehhez pedig, én is úgy érzem, az első fok a következetesség. Kérdés : — Azt mondják egyesek, hogy azért hajtanak, illetve hajtatnak a művezetők, mert ettől függ a borítékuk „vastagsága”. Mennyivel érdekeltebb az eredményes termelésben egy művezető, mint teszem azt egy szakmunkás? Válasz: B. B.: — Ahol a bérrendszer jól és hatékonyan van kialakítva, és a prémiumelosztás az üzemi demokrácia írott és íratlan szabályai között zajlik — ott teljesen azonos az érdekeltség foka — még forintban mérve is ... Sz. J. : — A legjobban dolgozó szakmunkások évi átlag- keresete meghaladja az enyémet ... Kérdés : — Mi az, amit maguk alap- követelményként elvárnak a beosztottaiktól? Válasz : B. B.: — A tisztességes munkát — és a munka tisztességét ... Sz. J. : — Egyszer, még fizikai munkás koromban kollektív lógásért súlyos fegyelmit kaptam. Mint művezető, én is indítványoztam fegyelmit — hasonló ok miatt... Kérdés: — És mi az, amit általában „felülről” vár el a művezető? Válasz: B. B.: — Én nem szólok bele egyetlen szakmunkás munkájába sem közvetlenül. Megbízom benne ... amíg lehet. Én is hasonló eljárást szeretek magam felé. Sz. J.: — Bizalmat és önállóságot. Kérdés: — Önök közvetlen termelésirányítók. A termelésben pedig mindenütt emberek dolgoznak. A velük való kapSzékely József csolat megteremtésére, illetve fenntartására vajon idejük és energiájuk hány százalékát kell fordítaniuk — elsősorban éppen a termelés érdekében? Válasz: B. B.: — Nyolcvan. Sz. J.: — Igen, legalább annyit. Kérdés: — És állandó feladataik mellett erre mennyire van lehetőség a valóságban? Válasz: B. B. : — Talán a felére... Sz. J. : — Sajnos ... (A „jegyzőkönyv” hiteléül) : GYŐRI VARGA GYÖRGY Összetett műtrágya Az egyik összetett műtrágyaféle, a 22, 11, 11 százalékos arányban nitrogént, foszfort, illetve káliumot tartalmazó vegyianyag „receptmódosítását” kérte a Péti Nitrogén Művektől, a vegyipari egyesüléstől az AGROTRÖSZT, miután az elmúlt hónapokban e talajerőpótló anyag iránt jóformán teljesen megszűnt az érdeklődés. Pedig a mezőgazdasági üzemek keresik a többféle hatóanyagot tartalmazó készítményeket, de csak azokat, amelyeknek összetétele megfelel igényeiknek. Ez a nagyobbrészt nitrogént tartalmazó műtrágyaféle nem annyira keresett, mint ahogy a gyár várta, s ezért a kereskedelem kérésére most felülvizsgálják a receptmódosítás lehetőségét. Az összetett műtrágyákat tartják a jövő talajerőpótló anyagainak. Jelenleg az ösz- szes műtrágya 18—20 százalékát összetett formában használják fel. A tervek szerint az ötödik ötéves terv utolsó évében, 1980-ban a felhasznált műtrágya 40 százaléka már ösz- szetett készítmény lesz. fiz ellátásról, az eredményekről, a feladatokról Korszerű üzletek bonyolítják le az élelmiszer-forgalom 80 százalékát.
