Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
/ÍolnaN , A KÉPÚJSÁG 1976. szeptember 1. ON KERDEZ \ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért kerül huszonhétmillióba? „A július 23-i lapjukban a sződliget—váci vízműről közöltek cikket. Itt Simontor- nyán is épül törpevímű és ez is éppen 27 millióba kerül. Az ott Vác városának negyedét és még nyolc községet fog ellátni vízzel, a simontornyai pedig egy alig ötezer lakosú községnek felét. Mi kerül itt annyiba? Hozzáfűzöm még, hogy néhány éve a Sió jobb partján épült itt nálunk vízmű, az ötszáz, illetve 550 forintba került házanként, miért kerül ez a mostani majdnem huszonhétszeresébe? Miért fizetünk mi tizenegyezer forintot?” — kérdezte levelében Bereczki Pál nyugdíjas, Simontornya, Kórház u. 7. szám alatti olvasónk. A kérdésre Szabó Sándortól, a simontornyai Nagyközségi Közös Tanács elnökétől kaptuk a következő választ: — Községünk bal oldali részének vízellátási problémája évek óta húzódik. 1967-beh kezdték el a község akkori vezetői a víztársulás megalakításának előkészítését. Az akkori költségek nyolcmillió forint körül alakultak, azonban a lakosság, mivel érdekeltségenként 4—5 ezer forint körüli hozzájárulást kellett volna fizetni, a társulás megalakítását nem fogadta el. Az 1970. évi próbálkozás szintén sikertelen volt. — Harmadszori kísérletre, idén május hatodikán sikerült végre megalakítani a víztársulást. A víműrendszer kiépítése valóban 27 millióba kerül. Ebből az összegből két mélyfuratú kutat kell fúratni, meg kell építeni a szivattyúTelefonszámunk : 129-01, 123-61. házat, a tárolómedencét, a tizenhét kilométeres vezetéket a közutakkal és ebből kell fedezni a társulat nyolcévi működési költségét. A vízműtársulat területén 1500 érdekeltségi hely van. Ebből kilenc- száz a lakossági. A vímű létrehozásához a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság, valamint a községi tanács több mint 11 millió forinttal .járult hozzá. Ezen felül a községi tanácsnak kell fedezni több mint hárommillió forint értékű érdekeltségi hozzájárulást az iskolák, óvodák, az állami lakások és egyéb községi intézmények után. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a 11 ezer forintos lakossági hozzájárulás magas, különösen az idős, egyedülálló nyugdíjasoknak oko'z gondot ennek fizetése. Köny- nyítésként a hozzájárulást nyolc év alatt, negyedéves bontásban, negyedévenként 360 forintot fizetve kell törleszteni. A községi tanács a maga részéről mindent elkövetett, hogy a maximális központi besegítést biztosítsa a vízmű felépítéséhez. Véleményem szerint, ha a szervezés első szakaszában létrehozták volna a vízmüvet, a lakossági hozzájárulás lényegesen kisebb lett volna. A levélben említett községrészen 1959- ben épült vímű. A bekerülési költsége 3 millió forint volt, igaz a vezetékhálózat is csak három kilométer hosszú. Ezért fizetett a lakosság 500 forintot. — Községünk bal oldali vízellátásának kérdése a tanács vezetőit régóta foglalkoztatta. A mindennapi élethez az egészséges, tiszta ivóvíz ma már nélkülözhetetlen. Ennek biztosítása vezérelt bennünket, amikor létrehoztuk a társulást. A mai rendelkezések értelmében a telek- és háztulajdonosoknak — a rájuk eső rész arányában — anyagiakkal hozzá kell járul- niok a vízművek építéséhez. A végrehajtó bizottság felülvizsgálta a várható fizetés- képtelen lakosokat. Helyettük a tanács előlegezi meg a szükséges összeget. Az utasok gyalogoltak Szabó Istvánná, Tamási olvasónk írta: „Július I8-án a Tamási—Törökkoppány között közlekedő busszal utaztunk mintegy harmincötén. Már Tamásiból késve indultunk. A nagykónyi tsz-major bejáratánál megállt a busz. Vezetője műszaki hibára hivatkozva mindenkit kiszállított. Azt mondta bezárja a kocsit és stoppal elmegy egy másik kocsiért. Kértük, vigyen el bennünket legalább a nagykónyi buszmegállóig, amely kb egy kilométerre volt. Minden érv hiábavaló volt. Elindultunk gyalog. Alig tettünk meg néhány métert, felbúgott a busz motorja, megfordult és visszament Tamásiba. Mi pedig gyalogoltunk...” A kérdésre Pech József, a Volán 11. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgató- helyettese válaszolt: — 1976. VII. 18-án, az az autóbusz, amelyet Fúrián Ferenc vezetett, Tamási és Nagykónyi között hűtőcsőtörés miatt meghibásodott, az autóbusszal tovább közlekedni nem lehetett. A műszaki hiba ellenére az utasok kiszállítása után Fúrián Ferenc az autóbusszal visszatért Tamásiba. Ennek következtében a motor három dugattyúja berágódott. Ez a hűtés nélküli üzemeltetés következménye. — Az autóbuszvezető a műszaki hiba észlelésekor köteles megállni, a hibát kijavítani és illetve másik buszról gondoskodni. Az autóbusz- vezető ezt teljesítette. A hathatós, gyors intézkedés érdekében, saját felelősségére a meghibásodott járművel ment másik autóbuszért. Ennek következtében több ezer forint kárt okozott. Az autóbusz- vezető intézkedésében a szabálytalanság az volt, hogy a mentés érdekében a meghibásodott járművet vette igénybe. Ezzel a műszaki károkozás mellett az utasokban is kételyeket ébresztett, ezért fegyel- mileg felelősségre vontuk. Ingyenes lakáshasználat Több olvasónk tett fel kérdést az ingyenes lakás'haszná- lattal kapcsolatban, melyre dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész válaszol: A lakáshasználat jogáról a Polgári Törvénykönyvünk a következőképpen rendelkezik: „A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja.” „Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.” A haszonélvezettel kapcsolatban pedig a jogszabály idevonat- kozóan akként rendelkezik, hogy: „A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.” Pillantás az évezredekbe III. „Ha legyőztél, elveheted!” Hisszük vagy nem hisszük a már említett Hermészben, oly mindegy — most, ezen a kacskaringós úton —, hát még majd később, Delphi és Trikala között! mindenképpen hozzá fohászkodunk. A magyarázat egyszerű. Emlékszik még az olvasó — képzeletbeli útitársam — arra, hogy hány és hány, a jugoszláv hegyek szakadékaiban rozsdásodó gépkocsironcsra utaltam? Nos, a kép — szó szerint — itt csak annyiban más, hogy a baleseteket — szerencsés kimenetelüeket is — nem roncsok, hanem az út mentén elég sűrűn felállított apró szentélyek jelzik. A holtakért vagy az életben maradottakért. A szentélyeken friss és fonnyadt virág, még zöldellő vagy már elszáradt koszorú. S bent egy- egy gyertyacsonk. Hát vigyázz ránk, Hermész! Hálából nem mondom el, hogy nem voltál éppen szentéletű istenség, sőt, kicsapongó; hogy nem véletlenül haragudott meg rád Apollón már csecsemőkorodban, de mit tehetett, hiszen mégiscsak Zeusz gyermeke voltál. Nem mondom el, hogy tolvajkodtál, szélhámosokkal cimboráltál, szó_ val nagy csínytevő voltál; nem mondom el, mert egyben jótevő is: te segítetted Odüsszeuszt bolyongásaiban, és Orfeuszt az alvilágban. De bárhogy légyen is a dolog, jó, hogy már itt vagyunk Larisszában, pihenünk egyet. Tegnapelőtt reggel óta utazunk. ...Ha már mitológiával fejeztük be a napot, kezdjük is azzal. Okot az útba eső legközelebbi helység, Théba ad rá, amely mintegy ötven kilométerre fekszik a mara- thóni tótól. (A világ egyetlen tava, amelynek duzzasztógátját márvány borítja!) Ma jelentéktelen mezőgazdasági kisváros. Az egykor neves városból annyi mindent jegyzett fel a fáma!... S mennyit fűzött hozzá a költészet, amely megőrizte fényét és véres napjait... A városalapító király Kadmosz volt. Itt született (?) Heraklész (Herkules, az erős). Tény viszont, hogy a város szülötte volt Pindarosz, a költő, akit a Thébát megostromló és leromboló Nagy Sándor is oly tiszteletben tartott, hogy a pusztítás során egyedül az ő házát hagyta épen. (Később a város megint felépült, de a rómaiak ismét lerombolták. A török világ idején lett végleg jelentéktelen kisvárossá.) Lehetséges, hogy Thébának volt Laiosz nevű fia... Ez a Laiosz király gyermekét, Oidipuszt még csecsemőkorában veszejtésre ítélte, mivel a jóslat szerint majdan megöli apját és fele_ ségül veszi a tulajdon anyját, aki két gyermeket szül neki: Antigonét és Iszménét. Oidipusz azonban megmenekül a haláltól (egy pásztor felnevelte), majd visszatért Thébába és bekövetkezett a vég, miként azt ismerjük Szophoklész drámájából. Thébától északra zajlott le egy történelmi esemény, ma is úgy emlegetik: a thermo. pilei csata. Lamiától mintegy harminc kilométernyire délre fekszik a síkság, amelyen Leonidász és csekély számú spártai serege megütközött a sokszoros túlerőben lévő, Xerxész vezette perzsákkal. Többszöri csata után már-már úgy látszott, hogy Xerxész feladja a harcot és visszavonul, amikor a spártaiak között akadt egy áruló és megpecsételte Leonidász seregének sorsát : egyetlen spártai sem maradt életben. Xerxészt annyira bámulatba ejtette Leonidász hősiessége, bátorsága, hogy követeket küldött hozzá : megtarthatja életét, ha leteszi a fegyvert. A történelemből ismert a híres leoni- dászi üzenet: „Ha legyőztél, elveheted!” Leonidász vezéri egyénisége, hazafisága és önfeláldozó bátorsága fogalom maradt, emlékét ma is nagy tisztelettel övezik. Hatalmas szobra ott magasodik a thermopilei síkságon, az egykori csata helyén; tekintete arra a néhány méterrel odébb lévő dombra néz, ahol az elesett spártaiak síremléke áll, s amelynek oly sok a tisztelgő látogatója. ...Jó két és fél napos utazás után érkeztünk Anavisz. szoszba, Athénon keresztül. (Erről majd később, hiszen külön kell szólni róla.) Ez a görögországi tartózkodásunk „főhadiszálláshelye”, innen indulunk majd naponta két „szabadnap” kivételével — 300—400 kilométeres kirándulásokra —, benne egy tengeri út is —, hogy láthassuk Delphit, Ko- rinthoszt, Epidauroszt, Mükénét és természetesen Athént. (A világhírű Meteora megtekintése már a visszautazás részeként esik bele a programba.) (Következik: Kalandozás Athénben I.) CSALA LÄSZLÖ Az anavisszoszi tengerpart Jogszabályokról - röviden A kulturális vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szól a kulturális miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 63. számában megjelent 3/1976. (VIII. 19.) KM. számú rendelete, melynek melléklete a magasabb vezető állású dolgozók prémiumfeladatainak meghatározására vonatkozó szakmai irányelveket is ad. A rendelet szerint a fizethető jutalom a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének kiemelt és „A” kategóriájú vállalat esetében húsz százalékánál, „B” kategóriájú vállalat esetében tizenöt százalékánál, a többi vállalat esetében az éves alapbér tíz százalékánál több nem lehet. Meghatározza a rendelet azokat az eseteket is, amikor a magasabb vezető állásúak részére megállapítandó jutalmat csökkenteni kell, illetve amikor azt meg kell vonni. A prémiumfeladatok meghatározására vonatkozó szakmai irányelvek között szerepel a moziüzemi vállalatok esetében többek között a közművelődési feladatok megvalósulásának segítése, különös tekintettel a munkáskörzetek és az ifjúság filmellátottságának javítására, a közízlés formálására. Az üzletek nyitva tartásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a belkereskedelmi miniszter 15/1976. (VIII. 25.) Bk. M. számú rendelete, amely szerint szombaton az élelmiszer-üzletek — az édesség- és virágboltok kivételével — 16 óráig tarthatnak nyitva, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya azonban kijelölhet olyan élelmiszer-üzleteket, amelyek városban szombaton legfeljebb 19 óráig tartanak nyitva. Vasárnap az élelmiszer- üzletek — az édesség-, virág- és jégboltok kivételével — valamint az iparcikküzletek és áruházak — a dohányboltok és a bazárok kivételével — zárva tartanak. Kihangsúlyozandó, hogy a belkereskedelmi ágazathoz tartozó vállalatok bolti dolgozói részére a jogszabályban meghatározott esetekben pótlék fizetése kötelező, mely pótlék mértéke 2 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 50 Ft, 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 80 Ft és 4 órát meghaladó foglalkoztatás esetén 100 Ft. A jogszabály — amely a Magyar Közlöny f. évi 64. számában jelent meg — 1976. évi szeptember hó 13-án lép hatályba. A Könnyűipari Értesítő ez évi 19. számában állásfoglalás jelent meg a jogsegélyszolgálatot ellátó személyek munkaviszonya kérdésében, s az állásfoglalás szerint a jogsegélyszolgálatot ellátó dolgozók a vállalati szakszervezeti bizottsággal állnak munkaviszonyban és a vállalati szakszervezeti bizottság gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat (alkalmazás, besorolás, fegyelmi jogkör, munkaviszony megszüntetése, munkakönyv kezelése, stb.). „Tekintettel a munkakör politikai jellegére és a bérezési gyakorlat egységes kialakítására, a jogsegélyszolgálati vezetők és érdemi ügyintézők munka- szerződésének érvényességéhez az iparági ágazati szak- szervezet elnöksége előzetes jóváhagyása szükséges” — mondja ki az állásfoglalás. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Egészség- ügyi Minisztériumnak 1507/1976. számú, az Egészségügyi Közlöny f. évi 16. számában megjelent arra az állásfoglalására, amely az egészségügyi intézményeken belüli tiltott magángyakorlatról, illetve a jogtalan ellenszolgáltatásért történő betegellátásról szól, s amely szerint gyógyító-megelőző intézményen belül tiltott magán- gyakorlatot folytat, illetve jogtalan ellenszolgáltatásért történő betegellátást végez az az orvos, aki — többek között — „az intézetben ápolt betegnél nem a szakmái szempontok szerint indokolt módon, hanem a beteg vagy hozzátartozója felkérésére, ellenszolgáltatásért vagy annak reményében nyújt megkülönböztetett ellátást, intézeti ténykedést; aki az intézetben gyógykezelt beteget magánrendelőjébe irányítja, illetőleg tanácsolja; aki az intézetben a betegbeutalási szabályok megkerülésével nála jelentkező beteget megvizsgálja — a kötelező elsősegélynyújtás kivételével — gyógykezelésben részesíti és ezért ellenszolgáltatást kér vagy fogad el”, stb. Az az orvos, aki a fentiekben megjelölt magatartást tanúsítja, fegyelmi vétséget követ el és az állásfoglalás szerint: „Ezért ellene a fegyelmi eljárást el kell rendelni és őt a cselekmény súlyához mért fegyelmi büntetésben kell részesíteni!” „Az intézet vezetőjének gondoskodni kell az állásfoglalásban rögzített szempontok érvényesítéséről, azok rendszeres és szigorú ellenőrzéséről, a mulasztók felelősségre vonásáról.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi szervezetének elnöke. Közeleg az ősz Foto: Herner Lajos.
