Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

1976. szeptember 4. KÉPÚJSÁG 3 MSZBT-tagcsoport Hálózatfejlesztés A film eszközével Sajátos helyet foglal el az MSZBT-tagcsoportok között a Tolna megyei Moziüzemi Vál­lalatnál alakult csoport. Hely­zete két okból is sajátos. Egyszer, ott tevékenykedik, amely kulturális életünk egyik legfontosabb területe, másodszor megyei intézmény­ről, vállalatról van szó, ha­tásköre tehát megyei. Hozzá kell még tenni, előnyös helyzetben van ez a tagcso­port, hiszen ügyvezető elnö­ke a vállalat igazgatója, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja, a megyei párt- bizottság mellett működő MSZBT-szakbizottság tagja, a megyei szolidaritási bizott­ság elnöke. Czank József. Csoda-e, hogy ez a tagcsoport a legjobbak közül való? Az ötvenes évek eleje óta vesz részt aktívan a magyar és szovjet nép barátságának ápolásában, túlmenően a ba­rátságon, az együttérzésen *— konkrét formában. így hát könnyű — mond­hatnánk —, hanem amennyi­vel könnyebb, annyival töb­bet is nyújt ez a tagcsoport, sőt annyival nehezebb is ne­kik, hogy megyei feladatokat is megoldanak. — Tagcsoportunk 1971-ben alakult, júniusban. Elsők kö­zött a megyében. Fő terüle­tünk a film. — Itt megszakít­juk egy pillanatra Czank Jó­zsef tájékoztatóját. — Egy­szer van a megyei vállalat központja, amely gerincét ad­ja az MSZBT-tagcsoportnak, de van ezenkívül a megyé­ben 13Ö mozi, illetve vetítési hely, amely szintén szorosan kapcsolódik a barátságot, kapcsolatot ápoló tevékeny­séghez. — A mozik műsorát úgy állítjuk össze, hogy a megye lakossága megfelelő infor­mációt kapjon a Szovjetunió társadalmáról, gazdasági, kul­turális életéről. Rendszeresen vetítünk kisfilmeket. Nem hi­vatalos előírás ez, hanem ép­pen tagcsoportvoltunkból kö­vetkezően kötelességünknek érezzük. Az hogy megkülön­böztetett módon propagáljuk a jó szovjet filmeket, termé­szetes. Segítséget kapnak a megye tagcsoportjaitól és segítenek nekik. Ök igényeket közöl­nek, a mozisok felhívják a figyelmet, ha valami jelentős várható. Még az újságcikk megjelenése előtt értesültek például a megye MSZBT- tagcsoportjai arról, hogy rö­videsen vetítik a Prémium című szovjet filmet, amely hosszú idők legizgalmasabb alkotásának ígérkezik. Olyan társadalmi kérdéseket fesze­get, amelyek ma nálunk is élnek, hatnak. Működik a vállalatnál egy „Barátság” klub. Bemutató­kat, ankétokat szerveznek. A szovjet filmművészet kiemel­kedő alkotásaival először itt ismerkednek meg a vállalat dolgozói, hogy később ered­ményesen tudják orientálni a lakosságot. Legutóbb A versenyló halála című felejt­hetetlen filmről rendeztek ankétot. Matiné: A szovjet irodalom filmen címmel, ve­télkedő: Ki mit tud a Szov­jetunióról, szovjet filmplakát- kiállítás. Mindez a Barátság­klub keretében, tehát MSZBT-rendezvény. — Az MSZBT-tagcsopor­tok megyei tanácskozására, szeptember ■ 18-án szovjet fotókiállítás lesz. A mi tag­csoportunk is segít. Novem­ber 7-től szovjet filmek fesz­tiválja. Csodálatos alkotások­kal ismertetjük meg a megye mozinézőit. Rendszeresen orosz nyelvű filmeket vetí­tettünk és vetítünk a nyelvi táborban Domboriban. Bár­mikor jönnek hozzánk szov­jet vendégek, orosz kísérő­szöveggel mutatjuk be nekik a helyben készült, „Tolnai tájak” című filmet. Czank József tájékoztatója ezzel nem ért véget, mi fe­jezzük be. Mégpedig azzal, hogy a kulturális, politikai kapcsolatok ápolása nagy do­log. Ez mindkét félnek csak hasznára lehet. A moziüzemi vállalat szerencsés, előnyös helyzetben van. De hogy munkája nem marad meg az alapvető szinten, hanem messze magasodik a megyei, sőt az országos átlag fölé, az az itteniek lelkesedésének, meggyőződésének tudható be. L. Gy. Jh- a. hogy a Kedves Olvasó is megdöbbenne, ha a kórház­ban fekvő hozzátartozója ivóvizet hozatna magának a látogatási napokon. És ezt nem azért kérné, mert egy különlegesen tiszta vizű forrásból akarja a szomját oltani, hanem pusztán azzért, mert abból van legin­kább hiánya. Pedig ez igaz. Ez a még teljesen egészséges álla­potban is nélkülözhetetlen elem, ez a semmi mással nem pótolható anyag időnként hosszabb-rövidebb idő­re szinte elérhetetlenül távolinak tűnik a szekszárdi kórház magasan fekvő osztályain lévők számára. Miattuk emelek most szót, a betegek miatt, akik­nek ízlik, nem ízlik, teával, vagy üdítő itallal kell bevenni a gyógyszert, azzal kell a láztól kicserepese- dett ajkaikat megnedvesíteni, akik egyébként is szen­vednek. Aligha kell sok fantázia annak az elképzelé. séhez, mit jelent itt a mosdókban, a mellékhelyiségek­ben a kiszáradt vízvezeték. De szólok az ott dolgozó orvosok, ápolónők miatt, akiknél nélkülözhetetlen a gyakori kézmosás, akiknek a munkájához alapvető feltétel a szükséges mennyiségű víz. Itt intézkedésre és nem magyarázatra van szük­ség. Nem véletlenül mondom, hisz biztos bőséges, sőt, mi több, valós magyarázat áll készen a vízhiány oká_ ra, de ez itt nagyon-nagyon kevés. Senkit nem kér­deztem ezügyben, de szinte hallom az illetékest: „csak egy mód lenne...” Nos, az a véleményem, hogy az a bizonyos egy mód csak akkor ér valamit, ha at­tól azonnal és folyamatosa n működnek a vízcsapok. Ha nem, akkor nyomban más intézkedést kell találni. *'3 ^>fl4cc Otthon '77 az őszi BNV-n A mezőgazdasági gép- és műszerkiállítás bontóitól el­tekintve a kőbányai vásár­várost már az őszi budapesti nemzetközi vásár tervezői, építői, berendezői uralják. A BNV legnagyobb fedett terü­letén, az A-csarnokban is megkezdődött a fogyasztási- cikk-kiállítás legnagyobb sza­bású bemutatójának, az Ott­hon ’77 lakberendezési kiál­lításnak az építése. A bemutatóan több mint ötven hazai üzem — vala­mennyi bútorgyár és számot­tevő szövetkezet — jelenik meg reális kínálatával, kor­szerűsített, tökéletesített ko­rábbi gyártmányaival, s az egy éven belül belföldi vagy exportforgalomba kerülő új termékeivel. Az Otthon ’77 kiemelt té­mája ezúttal a háztartási munka megkönnyítését szol­gáló konyhabútorok, s -fel­szerelések. valamint a fiatal házasoknak szánt bútorok bemutatása. A Tisza Bútor­gyár például teljes konyha­választékával megjelenik, 250 négyzetméteren mutatja be variálható konyhabútorait, A Könnyűipari Miniszté­rium és a Belkereskedelmi Minisztérium közös bútor­pályázata az idén arra ösz­tönözte a tervezőket, a gyá­rakat, hogy a fiatalok, az ifjú házasok részére készítse­nek korszerű, olcsó szoba­berendezéseket. Tíz gyár vett részt a pályázaton. Egyik ér­dekességként a Zala Bútor­gyár a Heczendorfer László tervei alapján készült Hobby variálható bútorcsaládot mu­tatja be 15-féle összeállításban. Felújított üzletek Zöldségbolt Döbroközön - Hússzaküzlet Dombóváréit Növekvő igények. Ez a mondat jellemzi az elmúlt években a kereskedelemmel kapcsolatban kialakult hely­zetet Dombóvárott. Megyénk második városa napról napra növekszik, nő lakóinak száma, így érthető, hogy napról nap­ra nagyobbak az igények, a kereskedelemmel szemben is. Dombóvár kereskedelmi ellátását javarészben a Dom­bóvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet végzi, de a szö­vetkezet működési köre ki­terjed ezenkívül tizenhat községre is, így Nakra, Döb- röközre, Kapospulára egye­bek között. Az előzőekben említett fo­gyasztói igénynövekedés arra sarkallta a fogyasztási szövet­kezet vezetőit, hogy a lehető­ségeikhez mérten próbálja­nak lépést tartani. Az elmúlt évek két legnagyobb beruhá­zása a Napsugár Áruház és a Hotel Dombóvár felépítése volt, s ezek a létesítmények — ezt az üzemeltetésük óta eltelt idő igazolja — bevált­ják a hozzájuk fűzött remé­nyeket, korszerűek, s mind minőségben, mind mennyi­ségben kielégítik a? igénye­ket. Igaz, hogy az áruháznak és a szállodának jócskán megvolt az ára, hiszen a szö­vetkezet fejlesztési alapját néhány évig a két beruházás lekötötte, s a megvalósításuk­hoz szükséges hiteleket a szö­vetkezet évek óta törleszti fejlesztési alapjából. Éppen ezért az elmúlt két-három esztendőben az ÁFÉSZ mű­ködési területén nem figyel­hettünk meg látványos háló­zatfejlesztést, hálózatfejlesz­tési tevékenységük abban merült ki, hogy a Dombóvár­ra telepített gyárakban, üze­mi büféket létesítettek. A hálózafejlesztésen túl je­lentős feladat valamennyi ke­reskedelmi szervezetnek a hálózat szinten tartása, ami azt jelenti, hogy a boltokat, üzleteket karban kell tartani, korszerűsíteni, hogy azok a növekvő igényeknek megfe­leljenek. Ezt a tevékenységet a felújítási alapból finanszí­rozzák. Az idén 4 millió fo­rintot használhatnak fel a hálózat karbantartására, kor­szerűsítésére, felújítására a dombóvári ÁFÉSZ-nél. En­nek során a közelmúltban közel 50 négyzetméterrel nö­velték a dombóvári 3-as szá­mú élelmiszerbolt eladóterét, s a mintegy félmillió forintba kerülő munkálatok során a boltot új hűtőberendezések­kel is ellátták. Minőségi vál­tozásokat hajtottak végre a Napsugár Áruházban is, így például a cipőosztályt önki- szolgálóvá alakították át. Nagy gondot fordítanak a gunarasi strandfürdő ellátá­sára. Az idén a szövetkezet 100 négyzetméter alapterüle­tű faházat bérelt, s abban ve­gyesboltot rendez be, s ezzel egy időben megkezdte egy pe­csenyesütő üzemeltetését is. A kertvárosban a városi ta­náccsal közösen a közeljövő­ben 250 négyzetméter alapte­rületű élelmiszerboltot nyit­nak, amelyben többek között húsosztály is lesz majd. A Hunyadi téren 200 ezer fo­rintért belső átalakítással korszerű hússzaküzletet nyit­nak, ahol a tervek szerint az év utolsó negyedében vásá­rolhatnak a vevők. Működési területükön Döb- röközön 60 ezer forintért gyümölcsboltot létesítenek, amelyet egy hónap múlva ad­nak át a vásárlóknak. Szak­oson bővítik az iparcikk­boltot, most már csak a kül­ső tatarozás van vissza, így az újjávarázsolt üzlet rövide­sen várja a vásárlókat. Já- gónakon 300 ezer forintért felújítják az eddig nagyon el­hanyagolt állapotban lévő italboltot. Az italbolt mellett kis élelmiszerüzletet is be_ rendeznek. — vj — Fotó: szí. Pestre járnak pereskedni Felperes a Kun Béla brigád, alperes az MMG — Két éve a szekszárdi gyár vezetői kérték: készítsünk a szereidébe a forrasztópákák meghibásodása miatt, a vesz­teségidő csökkentésére, újí­tást. Természetesnek tartot­tuk a kérést és azzal reagál­tunk rá, hogy hamarosan el­készültünk a javaslattal. Az újítási előadón keresztül el­küldtük Pestre a készülék mintadarabját és az elvi kap­csolási rajzát. A szekszárdiak javasolták az újítást elfoga­dásra, mert ezzel megnőtt a pákák élettartama és a ter­melés folyamatosságát is biz­tosította. Az újítás elfogadá­sára fél évet kellett várni. A vállalat termelési igazgatója 1500 forint eszmei díjazást állapított meg, amelyet ki is fizettek. Ezt követően a szek­szárdiak még tíz .készüléket kértek, amelyeket legyártot­tunk, azóta is működnek. Az 1600 forintos munkabért — mivel túlmunkában készítet­tük — rendben megkaptuk. Pár hónappal később 20 ké­szüléket az anyagyárba kér­tek. A szükséges kalkulációt elkészítettük és az anyag­igényt is leadtuk. Közel 10 hónapot vártunk az anyagra, amikor ez év áprilisában megérkezett, két hét alatt el­készültünk a munkával. Itt rendben át is vették és azo­kat az anyagyárba felküld- tük. Ott azonban nem fogad­ták el és több alkalommal oda-vissza szállították, mivel a központban jogtalan igé­nyekkel léptek fel. (Olyan al­katrészeket kértek, amelyek nem szerepeltek a szerződés­ben). Végül a készülékeket nem vették át és jogos bé­rünket sem fizették ki. Köz­ben olyan ajánlatot kaptunk, hogy miután Pesten megol­dották a problémát, fordul­junk a kecskeméti gyáregy­séghez, mert ott szintén nagy mennyiségű pákát fogyaszta­nak. Mi ezt nem tettük meg, hiszen nem árulhatom én vagy bármelyikünk a gyár tulajdonát, mivel az anyagot az üzem adta, nekünk csak a munkabér jár. Ezután a Budapesti I—III. Kerületi Bírósághoz fordul­tunk panaszunk elbírálásáért. Az első tárgyalás megvolt. Elnapolták, a vállalati jogász­nak nem volt ideje az ügyet kivizsgálni. Sőt, viszontkere- setet nyújtott be ellenünk, hogy mi jogtalanul vettük fel még az újítási díjat is. így áll az ügy, hogy meddig fo­gunk bíróságra járni, nem tudom? Elmondta: Kántás József, az MMG Kun Béla szocialis­ta brigádjának vezetője. Lejegyezte: Hazafi József. Fokozódik a tejfelvásárlás A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére hozott kor­mányhatározat, valamint az ide vonatkozó MÉM-intéz- kedések nyomán az idén az első nyolc hónap tejfelvá­sárlási adatai pozitív ten­dencia kialakulását jelzik; a Tejipari Tröszt összesítése szerint augusztus 31-ig 4,5 százalékkal több tejet vettek át az állami, a szövetkezeti gazdaságoktól és a kister­melőktől, mint egy évvel ko­rábban. Különösen figye­lemre méltó, hogy a tej kíná­lat a második negyedévtől kezdve állandóan egyenlete­sen növekszik. Mégpedig olyan mértékben, ami egy­maga is említést érdemel, hiszen júliusban és augusz­tusban — a két hónap átla­gát véve alapul — 10,1 szá­zalékos volt a felvásárlási felfutás, s ez az évnek eb­ben az időszakában ritka­ságnak számít. Tíz év óta nem volt példa arra sem, hogy augusztusban mind a négy héten át szintén folya­matosan növekedjen a ter­melői kínálat. A termelésben különösen az állami gazdaságok tűntek ki, 15,1 százalékkal fokozták az elmúlt év azonos idősza­kához képest a tej értékesí­tést, de a tsz-ek is aránylag nagy mértékben, 7,3 száza, lékkai adtak több tejet. A kistermelők kínálata viszont a tavalyihoz képest 5 száza­lékkal visszaesett. (A terv egyébként reálisan számolt a kistermelői kínálat csök­kenésével, de valamivel mérsékeltebb, 3 százalékos mértékben.) Gunarason ez lesz a vegyesbolt MSZBT-vezetőségi megbeszélés a pinceklubban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom