Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

2 ^PÚJSÁG 1976. szeptember 30. Gromiko javaslata az ENSZ-ben Iktassák ki az erőszakot a nemzetközi kapcsolatokból Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere leve­let intézett Kurt Waldheim- hez, az ENSZ főtitkárához, és ebben azt javasolta, hogy az ENSZ-közgyülés 31. ülés­szakának napirendjére fon­tos és sürgős témaként ve­gyék fel az erőszakról a nemzetközi kapcsolatokban történő lemondásra vonatko­zó világszerződés megkötésé­nek kérdését. Andrej Gromiko felkérte Kurt Waldheimet, hogy a le­velet az ENSZ közgyűlésének hivatalos dokumentumaként köröztesse. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelte a szer­ződés tervezetét. A szerződéstervezet sze­rint a szerződő felek szigorú­an betartják azt a kötelezett­ségüket, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem alkal­maznak erőszakot, illetve nem fenyegetőznek erőszak­kal. Megerősítik azt a köte­lezettségvállalásukat, hogy egymás közti vitáikat békés eszközökkel rendezik, oly módon, hogy ezzel ne veszé­lyeztessék a nemzetközi bé­két és biztonságot. Ebből a célból — az ENSZ alapokmá­nya értelmében — olyan esz­közökhöz folyamodnak, mint amilyenek a tárgyalások, a közvetítés, a kibékítés, a döntőbíráskodás, a bírósági eljárás vagy más békés esz­közök. A szerződés határidő nél­küli lenne, a világ bármely állama bármikor aláírhatná. További felszólalások az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés keddi, közép-európai idő szerint es­ti vitájában Aziz Ahmed, pa­kisztáni hadügyi és külügyi államminiszter hangoztatta: országa tapasztalatból tudja, hogy „az önrendelkezés kö­vetelését nem lehet vég nél­kül elhárítani erőszakkal, vagy politikai menőverek- kel”. Afrika déli része népei­nek harca igazságos és győz­ni fog — mondotta. Pakisztán véleménye sze­rint a legégetőbb kérdés a fejlett és a fejlődő országok között növekvő aránytalan­ság: míg a fejlődő országok­ban az egy főre jutó nemze­ti jövedelem a következő öt évben legfeljebb tíz, a fej­lett országokban 900 dollár­ral nő majd. A külügymi­niszter alapvető változásokat sürgetett az adott (tőkés) vi­lággazdasági rendben. Kalevi Sorsa finn külügy­miniszter kiemelte: a helsin­ki biztonsági konferencia „az államközi kapcsolatok politi­kai törvénybe iktatását je­lentette”. Azóta már kialakultak a politikai, gazdasági és hu­manitárius együttműködés bizonyos formái. Kalevi Sor­sa végül további leszerelési intézkedésekért szállt síkra. Ugyancsak támogatta a le­szerelés ügyét Andersen dán külügyminiszter, kijelentve: gondosan mérlegelni kell egy a leszereléssel foglalkozó kü­lön ENSZ-ülésszak kérdését. Kedden a késő esti órák­ban mondotta el nagy érdek­lődéssel várt beszédét az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakán Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Ek­kor terjesztette elő az erő­szaknak az államközi kap­csolatokból való kiiktatására tett javaslatát, a leszerelési világkonferencia és a lesze­relés ügyének előmozdítására tett többi szovjet javaslato­kat. A magyar-amerikai gazdasági tanács ülése Washingtonban A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Amerikai Egyesült Államok kereske­delmi kamarája által múlt év márciusában szervezett magyar—amerikai gazdasági tanács a hét elején Washing­tonban tartotta második, együttes ülését, amelyre Ma­gyarországról külkereske­delmi, ipari és mezőgazdasá­gi vállalatok, valamint pénz­ügyi intézmények vezetőiből álló, 22 tagú küldöttség érke­zett az Egyesült Államokba. Az amerikai tagozat, amely szintén 22 gazdasági vezetőből áll, az Egyesült Államok üzleti életének szé­les keresztmetszetét képvi­selte. A kétnapos találkozó­ról közös záróközleményt adtak ki, amelyet James R. Carter, a Nashua -Corpora­tion elnöke és Molnár Jó­zsef, a TANNIMPEX vezér­igazgató-helyettese, a két tagozati elnök írt alá. A közlemény szerint az ülés megtárgyalta a gazdasági té­mák egész sorát, mint pél­dául az ipari kooperáció újabb lehetőségei, az USA kereskedelmi képviselet lé­tesítése Budapesten, magyar termékek marketingje az Egyesült Államokban és fo­kozottabb együttműködést lehetőségek a mezőgazdasági és ehhez kapcsolódó ipar­ágakban, valamint fejleszté­sek a magyar ipar különbö­ző területein. A közös közlemény hang­súlyozza, hogy addig is, amíg hivatalos részről azon fára­doznak, hogy megszüntessék a jelenleg még fennálló és a kölcsönös kereskedelmet gátló diszkriminatív intéz­kedéseket, a magyar és az Tüntetések A korzikai Bustanicóban eltemették azt a két pász­tort, akit a hét végén egy szökött idegenlégiós gyilkolt meg. A feszült hangulatú gyászszertartáson mintegy kétezer ember vett részt. Minthogy Bustanico össz­lakossága 300 ember, a végső tiszteletadás egyben az ide­genlégió korzikai jelenléte elleni nagyszabású tiltako­zásnak volt tekintendő. A temetés után bizottsá­got alakítottak az összes po­litikai irányzatok képvise­lőiből. A bizottság első tény­kedéseképpen vasárnapra gyűlést hirdetett az idegen­légió távozásának kikény­amerikai vállalatok használ­ják ki jobban a már most meglévő kereskedelmi lehe­tőségeket. A két tagozat hi­vatkozott az amerikai és a magyar vállalatok között megkötött, mind Magyaror­szágra, mind pedig harma­dik piacra irányuló, hosszú lejáratú ipari, tudományos és műszaki kooperációkra. A közlemény megállapítja, hogy a tanács mindkét ta­gozata szerint tovább kell növelni és szélesíteni a ke­reskedelmi és gazdasági in­formációk cseréjét. Ezzel kapcsolatban az amerikai ta­gozat örömmel üdvözölte a magyar tagozatnak azt a be­jelentését, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara jövő­re magyar gazdasági napo­kat szervez az Egyesült Ál­lamokban. A magyar—amerikai gaz­dasági tanács ülésének má­sodik napján a tanácskozá­sokon megjelent Earl Butz, az Egyesült Államok mező- gazdasági minisztere és Ro- mány Pál magyar mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Esztergályos Ferenc, washingtoni magyar nagy­követ és Eugene McAuliffe, az USA volt magyarországi nagykövete. A tanács né­hány vezetője eszmecserét és informatív megbeszélése­ket folytatott Julius Katzcal, az USÀ gazdasági és keres­kedelemügyi miniszterhe­lyettesével és George Dixon- nal pénzügyminiszter-helyet, tessel is. A magyar—USA gazdasági tanács legközelebbi ülését 1977 őszén, Budapesten tart­ják. Korzikán szerítése érdekében. Bár maga a temetés inci­dens nélkül zajlott le, ked­den este a Bustanico köze­lében fekvő Corte városká­ban tüntetések kezdődtek. A tüntetők felrobbantották a korzikai alprefektus gépko­csiját és az égő autót körül­véve a korzikai felszabadí- tási front elnevezésű ille­gális szervezetet éltették. Az FKP parlamenti cso­portja bejelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be az idegenlégió feloszlatása érdekében, mert ennek a szervezetnek nincs többé lét- jogosultsága. Az NSZK választási rendszeréről Nyugat-Németországban nagy visszhangot váltott ki a Spiegel és a Stern című magazin leleplező írása, mi­szerint Franz-Josef Strauss, a CSU vezére szoros kapcso­latban volt a hatalmuktól megfosztott szélsőjobboldali gö­rög katonatisztekkel. Képünkön a folyóiratok címlapjai. Ezekben a napokban a fi­gyelem Európa-szerte a Né­met Szövetségi Köztársaság felé fordul, ahol október 3- án az urnák elé vonulnak a választópolgárok, hogy szava­zatukkal eldöntsék, melyik politikai erő — a szociálde­mokrata-szabaddemokrata koalíció avagy az ellenzéki CDU—CSU — kerüljön a ha­talomra. A mostani választások alatt a polgárok a Bundestag — a szövetségi gyűlés — képvise­lőit választják meg a követ­kező négy évre. Az NSZK alkotmánya, az ún. alaptör­vény széles jogkörrel ruház­za fel a parlamentet. A Bun­destagba a 18. évüket betöl­tött állampolgárok választ­hatók. A 496 szavazati joggal rendelkező képviselő fele, 248 fő a választókerületekből közvetlen választással kerül be a parlamentbe. A vá­lasztókerületekben az a je­lölt kapja meg a mandátu­mot, aki elnyeri a szavaza­toknak legalább a relatív többségét. A képviselők má­sik felét a pártok tartományi listája alapján választják. így tehát minden választó- polgár kétszer szavaz. Elő­ször választókerülete képvi­selőjére, másodszor pedig va­lamely párt tartományi lis­tájára. A pártok által elnyert képviselői helyek számát a párt listájára adott szavaza­tok alapján számolják, s el­sősorban azok a jelöltek ke­rülnek be a parlamentbe, akik a választókerületekben arattak győzelmet. Őket a listán szereplő jelöltek köve­tik. Ahhoz, hogy egy párt be­jusson a szövetségi gyűlésbe, legalább három választóke­rületben kell győznie, illetve országosan minimum 5 szá­zalékot kell kapnia. (Ez az ötszázalékos, antidemokrati­kus rendszer a nagy polgári pártok számára kedvező.) Sajátossága a nyugatnémet parlamenti rendszernek, hogy a képviselők nem tar­toznak beszámolással válasz­tóiknak, hanem csupán „sa­ját lelkiismeretük előtt” fe­lelősek. Joguk van arra is, hogy pártjukat elhagyják, annak ellenére, hogy a vá­lasztók, mint egy adott poli­tikai csoportosulás tagját juttatták őket a mandátum­hoz. Ezt a lehetőséget korábban egyes politikai körök már többször felhasználták az el­lentábor képviselőinek átcsá­bítására. Hazai krónika Sarlós István látogatása Heves megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára szerdán Heves megyébe lá­togatott. Egerben a megyei pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a pártbizott­ság első titkára fogadta és tájékoztatta Heves megye életéről. A Politikai Bizottság tag­ja a délelőtt Egerben meg­rendezett megyei értekezle­ten időszerű politikai kérdé­sekről tartott tájékoztatót, ezt követően pedig a Hazafi­as Népfront megyei és váro­si vezetőivel találkozott. Sarlós István délután Gyöngyösön az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyárát ke­reste fel. Az utóbbi években ez a gyár a félvezetőgyártás hazai .bázisává fejlődött, s ma már mintegy 2300 nőt foglalkoztat korszerű munka- körülmények között. Ezzel nagymértékben hozzájárult a Mátravidék településein lakó nők foglalkoztatásának meg­oldásához is. (MTI). Gyenes András a Magyar Sajtó Házában Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán délelőtt a Ma­gyar Sajtó Házában vezető külpolitikai újságírókkal ta­lálkozott. Tájékoztatót tar­tott a külpolitikai helyzet és a nemzetközi munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Kitüntető megbízatások Sajtótájékoztatót tartott szerdán az Egészségügyi Minisztérium neves vendége, dr. Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Tájé­koztatójában elismeréssel szólt a magyar egészségügy utóbbi évtizedekben végbe­ment fejlődéséről, szerveze­téről. Elmondotta: a magyar egészségügy vezetőivel meg­állapodtak, hogy hazánk or­vostudományi kutatóinté­zetei a jövőben- még nagyobb részt vállalnak a világszer­vezet tagországainak közös munkájából. Olyan kiemelt feladatok megoldásában ka­punk megbízatást, mint a rákkutatás, a közlekedési balesetek sérültjeinek ma­gas színvonalú és hatékony ellátása, a környezetvéde­lem, az öregek védelme, gon­dozása és a szív- és érrend­szeri betegségek gyógyítása. A magyar egészségügy fej. lettségének elismeréseként mind több fontos nemzetkö­zi konferenciát, szakmai tan­folyamot is hazánkban ren­dez az Egészségügyi Világ- szervezet. Zárás előtt az őszi BNV Végéhez közeledik az őszi BNV. A kiállítók szerdán kicsit már a zárásra készül­tek. Megkezdték a vásár eredményeinek, tapasztala­tainak értékelését, közvetlen és várható hasznának ösz- szegezését. A vásárrendezőség 2 nap­pal a zárás előtt azt jelezte, hogy az idei őszi BNV — a látogatottságot tekintve min­denképpen — jobban sike­rült az előzőknél. Az elmúlt 7 nap alatt ugyanis több mint 550 ezren tekintették meg a kiállítást, így a ta­valyi 600 ezres látogatószá­mot már szerdán meghalad­ták, s a múlt évihez „rá­adás” lesz az utolsó nap kö­zönsége. A Taganka Színház Budapesten A Kulturális Minisztéri­um és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vendégeként — a budapesti művészeti he­tek eseménysorozatában — hazánkban vendégszerepei a moszkvai Taganka Színház együttese. Ebből az alkalom­ból szerdán délelőtt a Fészek művészklubban sajtótájékoz­tatót rendeztek, amelyen Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára adott rövid áttekin­tést az 1964-ben alakult vi­lághírű szovjet színház tör­ténetéről, művészi törekvé­seiről. Moszkvai vendégeink szep­tember 30. és október 10-e között három bemutatót tar­tanak a Fővárosi Operett­színházban. A munkaerő­gazdálkodás helyzete Szerdán ülést tartott a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés központi témája Dombó­vár munkaerő-gazdálkodása volt. A város lakossága jelen­leg 19 ezer fő, az V. ötéves terv végére várhatóan 21 ezerre emelkedik. A foglal­koztatottság teljes. Különö­sen az iparban foglalkozta­tottak száma nőtt az elmúlt tervidőszakban, a Dombóvár­ra telepített üzemek munká­ba állása következtében. A város, elsősorban a nők kö­rében, rendelkezik még vala­melyes szabad munkaerővel, ezért elsősorban olyan üze­meket kívánnak letelepíteni, és azokat a meglévő üzeme­ket fejleszteni, amelyek nő­ket foglalkoztatnak. Á közel­jövőben várható a mosonma­gyaróvári kötöttárugyár he­lyi gyáregységének belépése. LAPZÁRTA HÁGA Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter szeptem­ber 27-e és 29-e között hi­vatalos látogatást tett Hol­landiában, ahol megbeszélést folytatott Rudolf F. M. Lub­bers gazdaságügyi minisz­terrel, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok hely­zetéről, és további fejleszté­sük lehetséges területeiről. Külkereskedelmi minisz­terünk hollandiai tárgyalásai befejeztével szerdán vissza­érkezett Budapestre. HELSINKI Szerdán megalakult Finn­ország új kormánya. Mi­niszterelnökké ismét Martti Miettunent nevezték ki. A miniszterelnök helyettese és gazdasági miniszter Ahti Karjalainen, külügyminisz­ter Keijo Korhonen lett. Mindhárman eentrumpárti politikusok. Az új kisebb­ségi kormány a centrum­párt, a Liberális Néppárt és a Svéd Néppárt képviselői­ből alakult. MOSZKVA Szeptember 29-én a Kremlben Marjai József, a Magyar Népköztársaság új szovjetunióbeli nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Nyikolaj Podgornijnak, á Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnöké­nek. Videoton—Fenerbahcse 4:0 (0:0), Székesfehérvár, 20 ezer néző. Vezette: Floote (skócia). Góllövők: Szalmási (2), Wollek és Kovács J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom