Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

2 ^PÚJSÁG 1976. szeptember 24. Szárkisz Kádár János levele a leszerelési értekezlethez Libanon hatodik elnöke Eliasz Szárkisz csütörtö­kön délelőtt a Bejrúttól 19 kilométerrel északra lévő Zuk Mkeielben, a távozó el­nök hivatali rezidenciáján átvette az államfői jogkört Szolimán Frangiétől. A ha­talomátvételi ünnepséget bojkottálta Rasid Karami, mohamedán miniszterelnök és valamennyi többi balol­dali politikus. Ennek ellenére Abu íjad, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet katonai parancs­noka, az El Fatah KB-tagja Szárkisz hatalomátvételét „új korszak kezdetének, az elveszett béke keresésében történt fordulatnak” minő_ sítette. A jobboldali falan- gista párt egyik szóvivője az új államfőt „Libanon utolsó reménységének” nevezte. Maga Szárkisz a néphez intézett rövid beszédében le­szögezte: mást nem tud fel­kínálni, „csak a pusztulás­ból felemelkedő új Libanon látomását”. Az új elnök a rövid ün­nepség után a szíriai had­sereg egyik helikopterén Camille Chamoun belügy­miniszter, a nemzeti liberá­lis párt elnöke, valamint Pierre Gemajel, a falangista párt vezetője kíséretében Staurába, a hivatalos eskü­tétel színhelyére utazott. Itt beiktatták hivatalába Eliasz Szárkiszt, Libanon ha­todik köztársasági elnökét. A szíriaiak által megszállt Staurában megrendezett ün­nepséget egyórás késéssel tartották meg, mert nem gyűltek össze a parlamenti képviselők a beiktatáshoz szükséges létszámban. Vé­gül is a kilencvenhétből hat­vanhétén jelentek meg. Eliasz Szárkisz elnöki mandátuma hat évre szól. Kádár János levélben üd­vözölte a Helsinkiben ülése­ző leszerelési világkonferen­ciát. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar dolgo­zó nép nevében köszönti a világ minden részéből össze- sereglett küldötteket, akik korunk legsürgősebb felada­tának megoldásáért, a fegy­Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Nyolcnapos küldetésének sikeres befejezésével csütör­tökön délelőtt, magyar idő szerint reggel 8 óra 42 perc­kor a kazahsztáni Celinog- rádtól 150 kilométerre észak­nyugatra sima leszállással földet ért a Szojuz—22 jelzé­sű szovjet űrhajó leszálló- egysége, fedélzetén Valerij Bikovszkij és Vaszilij Akszjo_ nov űrhajósokkal. Az űrhajó­sok közérzete jó, a repülési programot, melynek, legfon­tosabb részét a Szovjetunió és az NDK területének koz­mikus fényképezése alkotta egy MKF—6 típusú különle­ges fotóberendezés segítségé­vel, az űrhajósok maradék­talanul végrehajtották. Az egyidejűleg hat külön­böző fényhullám-tartomány­ban működő és hat kamerá­val dolgozó fotórobot sikeres kipróbálása mellett Bikovsz­kij és Akszjonov tudomá­nyos-műszaki kísérleteket végzett a Föld körüli térség fizikai tulajdonságainak vizs­gálatára, orvos-biológiai kí­sérleteket folytatott az űrre­pülés emberi szervezetre gyakorolt hatásának további vizsgálatára, s tanulmányoz­ta a magasabb rendű növé­nyek fejlődését a súlytalan­ság körülményei között. A Szojuz—22 küldetésének sikeres befejezése alkalmá­ból elhangzott sajtónyilatko­zatában Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrhajósok ki­képzőegységének parancsno­ka hangoztatta, hogy ez az űrrepülés a Szovjetunió tize­dik ötéves tervében meghatá­rozott űrkutatási feladatok végrehajtási programjának részét alkotta. E feladatok verkezési verseny megállítá­sáért, a fegyverzet csökken­téséért, a leszerelés megvaló­sításáért folyó küzdelem tá­mogatására gyűltek össze. „A népek, nemzetek közöt­ti együttműködés tartóssá tétele, elmélyítése megköve­teli az enyhülés katonai térre történő kiterjesztését, a le­lényege: kihasználni az űr­kutatás lehetőségeit az alap- tudományok és alkalmazott tudományok fejlesztésére, a népgazdaság közvetlen szük­ségleteinek kielégítésére. Azzal összefüggésben, hogy a szovjet űrhajózás történe­tében először az űrpilóták egy külföldi országban készült műszert — az MKF— 6 fotórobotot a jénai Kari Zeiss Művek készítette szov­jet és NDK-beli tudósok ter­vei alapján — vitték maguk­kal a világűrbe, Satalov hangoztatta : a berendezés rendkívül hasznos és pers­pektivikus eszköznek bizo­nyult a természeti kincsek és a környezet kutatásában. A földfelszínen kívül az űrha­jósok felvételeket készítet­tek az MKF—6 segítségével a földi horizontról és a Hold­ról is. Nagy elismeréssel nyilatko­zott az űrhajósok vezetője Bikovszkij és Akszjonov sze­mélyes teljesítményéről. Ki­emelte munkájuk összehan­goltságát, ami a többzónás fotókészülék kezelése szem­pontjából elsőrendű fontos­ságú volt. Bikovszkijnak ál­landóan olyan egyensúly­helyzetben kellett tartania az űrhajót, mely lehetővé tette a fedélzeti mérnök szá­mára a fényképezési művele­tek szakszerű elvégzését. Az NDK-val együttműkö­désben kifejlesztett új mű­szer alkalmazásának sikerét méltatva Satalov hangoztat­ta: „Fel kell tételeznünk, hogy ez csupán a kezdet. Az 1978—1982-es évekre tervbe vettük a szocialista közösség országaiból érkező űrhajó­sokból álló nemzetközi le­génységek űrrepüléseit”. Tüntetés a Barre-terv ellen Párizsban sok száz asszony tüntetett a kormány „inf­lációellenes” intézkedései, az úgynevezett Barre- terv ellen, amely elsősorban a bérből és fizetésből élőket sújtja. (Telefotó — AP—MTI—KS) Földet ért a Szojuz—22 4. Gengszterek A Century Hall-ban per­sze nem csupán „szelíd” rádiópropagandával foglal­koznak. Anglia jelenlegi leg­nagyobb belpolitikai problé­mája, az észak-írországi kér­dés foglalkoztatja a West­minster Bridge Road-on lé­vő épület lakóit is. A bot­rány itt sem kerülte el őket. És milyen furcsa, egészen ha­sonló bajba kerültek mint amerikai kollégáik: kiderült, hogy gengszterekkel léptek kapcsolatba. Az ügy, igaz nem volt olyan nagyszabású, mint az, ami a CIA-t a maf­fiával összefűzte, de legalább olyan piszkos volt... A SIS ugyanis 3 éve fel­bérelt egy testvérpárt, Ken­neth és Keith Littlejohnt, hogy rablásokat és robbantá­sokat hajtsanak végre a füg­getlen ír Köztársaságban. A két fivér, akiket egy dublini bíróság ítélt el, nyíltan han­goztatta, hogy tettüket poli­tikai megfontolásból, s hiva­talos angol kormányszervek megbízásából követték el, hogy lejárassák az illegális ír Köztársasági Hadsereget, az IRA-t. Kenneth Littlejohn, aki ko­rábban Észak-Irországban élt, s bizonyos nem túl szo­ros kapcsolatokat tartott a republikánusokkal, először mint besúgó szerepelt. így például „tudomására hozta” a ís ejtőernyősök brit hatóságoknak, hogy az IRA a szocialista országokból származó géppisztolyokat használ. Az információ annál is értékesebbnek tűnt, mivel ilyen fegyvert egyetlen elfo­gott IRA-katonánál sem si­került az angoloknak talál­niuk. A két' testvér később robbantott és bankot rabolt a SIS és a hadügyminiszté­rium közös megbízatása alapján. Az igazi bomba azonban később robbant. A két letartóztatott és Írország­nak kiadott gengszter vallani kezdett; elmondták, tucatnyi brit ügynök tevékenykedik az övékéhez hasonló megbízatás alapján Írországban azért, hogy az IRA-val szembeni határozott fellépésre késztes­se a dublini kormányt. Egy másik „ír ügy” fordí­totta a figyelmet a SIS „leányvállalatára”, az ameri­kai zöldsapkások brit „test­vérszervezetére” is. Ez az alakulat a Special Air Ser­vice Regiment, a különleges ejtőernyős ezred, amelyet egy amerikai lap a „SIS fontos fegyverének, a piszkos trük­kök kommandójának” neve­zett. Az alakulat elődjét a második világháború alatt szervezte meg David Stirling ezredes, s akkor az ellenség vonalai mögötti akciókban használták fel őket. A háború után új feladatot kaptak az ejtőernyősök: partizán vadá­szok lettek. Bevetették őket Malájföldön, Cipruson, Aden- ben és az utóbbi időkben Ománban is. Az amerikaiakkal ellentét­ben a SIS nem szívesen nép­szerűsíti különleges csapatait. A Newsweek című amerikai hetilap szerint a kiképzés olyan kemény, hogy az újon­cok 90 százaléka kihullik. Ti­tokban tartják az alakulat tagjainak nevét és a létszá­mát is. Ez állítólag 700 és 1000 fő között mozog. „Az ez­red katonái azon ritka alkal­makkor, amikor fényképező­gép elé állnak, álarcot visel­nek. Herefordban lévő köz­pontjukban a tisztek és a katonák csak keresztnevükön szólítják egymást, nem visel­nek rendfokozati jelzéseket, csupán a megkülönböztető sárgásbarna barettet és a SAS-jelvényt, a szárnyas tőrt a sokatmondó felirattal: „Aki mer az nyer” — írja a News­week. Az idén tavasszal a SAS azzal hívta fel magára a fi­gyelmet, hogy egyik alegysé­gének katonái polgári ruhát öltve átlépték az ír Köztár­saság határát és megtámad­tak egy kicsiny, határ menti ír települést. Az Észak-Iror- szágban állomásozó ejtőer­nyősök három terepjáró au­tón hatoltak be Írországba, hogy ott az IRA harcosai után kutassanak. A katonák azonban nem jártak szeren­csével, mert az ír hatóságok fogságába kerültek. Az angol parancsnokság azzal próbál­ta magyarázni a durva pro­vokációt, hogy a határ men­tén gyakorlatozó őrjárat, úgymond, elnézte a térképet és eltévedt. (!) Erre válaszul az ír hivatalos szervek be­jelentették, hogy a brit csa­patok évente legalább száz alkalommal megsértik a ha­tárt. Az IRA szóvivője pedig azzal vádolta a SAS embe­reit, hogy már többször pró­bálkoztak emberrablásokkal és köztársasági vezetők meg­gyilkolásával Írország terü­letén... Rolph Ingersoll amerikai szerző (szintén volt CIA- ember) „Szigorúan titkos” cí­mű könyvében ezt írja: „A Brit Birodalomnak mindig a hírszerzés volt a fő aduja. Amikor az angolok ügyei a legrosszabbul álltak, akkor hírszerző szolgálatuk mentette meg őket. Dunkerque után Angliát csak a „kézügyessé­ge” mentette meg, az, hogy gyengeségét el tudta titkolni a németek elől, jelentéktelen erőkkel blöffölve...” Lehet hogy így volt, ez azonban már a múlté. Sike­rekről már csak a színes könyvecskék fedeléről sejtel­mesen mosolygó 007-es ügy­nök számolhat be. Igaz, hogy ő csupán szerzője fantáziájá­ban létezett... MIKLÖS GÄBOR szerelés következetes meg­valósítását. Abban a meg­győződésben, hogy a világ- konferencia kimelkedő állo­mása lesz az emberiség leg­nemesebb céljaiért, a béké­ért, a fegyverektől mentes világért folyó küzdelemnek, teljes sikert kívánok munká­jukhoz. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság híven eddigi politikájához, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a fegyverkezési verseny meg­állításáért, a leszerelés jegyé­nek előbbre viteléért” — hangzik a többi között az: üzenet. Laoszi párt­ós kormányküldöttség érkezett Budapestre (Folytatás a 1. oldalról.) Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység dísz­menetével fejeződött be, majd a vendégek gépko­csikba ültek, s a magyar vezetők társaságában — rend­őri díszmotorosok kíséretében — szállásukra hajtattak. A főváros fellobogózott utcáin a budapestiek tízezrei köszön­tötték a laoszi küldöttséget. Koszorúzás a magyar hősök emlékművénél A laoszi párt_ és kor­mányküldöttség, élén Kayso- ne Phomvihane-nal, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitká­rával, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnökével csütörtökön dél­után a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Megkezdődtek Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában csütörtökön délután megkez­dődtek a magyar—laoszi tárgyalások. A magyar tárgyaló csopor­tot Kádár János, az MSZMP Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke, Rácz Pál külügyminisztériumi állam­titkár, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Bényei Béla, a Magyar Nép- köztársaság laoszi nagyköve­te, Horváth István vezérőr­nagy, Farkas Mihály ezre­des, a budapesti helyőrség parancsnoka. a tárgyalások Központi Bizottságának első titkára, a laoszi tárgyaló cso­portot Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Nép­párt főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke vezeti. (MTI) LAPZÁRTA VARSÓ A lengyel szejm szerdai ülésén Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök beszéde után befejeződött a vita. A szejm határozatában el­fogadta azokat a kormányin­tézkedéseket, amelyek célja a piacon tapasztalható fe­szültség ellensúlyozása, a me­zőgazdasággal és az élelmi­szergazdálkodással kapcsola­tos kongresszusi határozatok­ból fakadó feladatok végre­hajtása, valamint a munka­erő és az eszközök mozgósítá­sa a népgazdaság dinamikus fejlődése és az életszínvonal emelése érdekében. NAIROBI Tíznapos afrikai körútját befejezve Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön elutazott Kenyá­ból. A külügyminiszter Nai­robi repülőterén újságírók előtt elmondta, hogy kenyai tartózkodása idején lan Smith rhodesiai és Johannes Vorster dél-afrikai minisz­terelnökkel folytatott meg­beszéléseiről tájékoztatta Jo- mo Kenyatta kenyai állam­főt. Kissinger kijelentette, hogy elégedett afrikai tár­gyalásaival. KOPPENHÁGA Csütörtökön Koppenhágá­ban megnyílt a Dán Kommu­nista Párt XXV. kongresszu­sa, amelynek munkájában a munkásság, az alkalmazot­tak, a demokratikus értelmi­ség és az ifjúság mintegy 400 küldötte vesz részt. A Magyar Szocialista Mun­káspártot Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja képviseli a dán testvérpárt kongresszusán. NEW YORK Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere csü­törtökön találkozott a test­véri szocialista országok küldöttségének vezetőivel, akik az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakára érkeztek New Yorkba. A találkozón részt vettek a Vietnami Szo­cialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állandó ENSZ- megfigyelői is. A szívélyes, elvtársi hangulatú találkozó során megvitattak egyes idő­szerű nemzetközi problémá­kat, egyebek között azokat, amelyek összefüggenek az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakával, valamint szá­mos, a szocialista országok­nak az ülésszak munkája so­rán megvalósuló együttmű­ködésével kapcsolatos kér­dést. JOHANNESBURG ■ , " Sowetóban, Johannesburg elővárosában több száz fe­ketebőrű diák tüntetett a pretoriai kormány ellen és tüntetésekre került sor a metropolis szívében is. A rendőrség gumibotokkal próbálta szétoszlatni a tün­tetőket és lőfegyverét is használta. A sebesültek szá­ma egyelőre nem ismeretes. A rendőrség 24 fiatalt őri­zetbe vett. HAVANNA , Sürgős felhívással fordult a Havannában székelő chilei szolidaritási bizottság a vi­lág közvéleményéhez, a de­mokratikus kormányokhoz és haladó erőkhöz, hogy az ENSZ 3Ï. közgyűlésén ha­tározottan ítéljék el a chilei fasiszta rendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom