Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-24 / 226. szám
1976. szeptember 24. KÉPÚJSÁG 3 őszi BNV '76 Vásári kaleidoszkóp Szerencsére már hagyomány, hogy az őszi BNV megnyitására megjavul az idő. így volt ez tavaly is, s idén sem kellett esernyőt cipelni a nagyszabású termék- bemutató első látogatóinak. Bár a vásár rendezői felkészültek mindenre, s szinte valamennyi kiállítónak pavilonokban adtak helyet. Fedél alatt várják a látogatókat a gépkocsik, a műanyag csónakok ugyanúgy, mint a bútorok, á ruhák, élelmiszerek, s azok az iparcikkek, amiknek ez a hely dukál. A 33 és fél ezer négyzetméter több mint háromnegyed részén 458 hazai, s a többin 266 külföldi kiállító mutatja be legújabb termékeit a már megszokott csoportosítás szerint, így egy helyen tekinthetők meg az öltözködés szektorba tartozó, másutt az otthon címszó alatt kiállított, majd a háztartás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés témakörébe illeszkedő áruk. Az öltözködés szektor a legnagyobb, „A” jelű pavilonban kapott helyet. Itt látható a legtöbb Tolna megyei cég kiállítása is. Kesztyűk Dombóvárról. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat nemcsak termékeivel jelent meg a BNV-n, hanem egy kis műhelyt is berendezett, ahol a nézők előtt szabják, varrják a bundákat. Néhány méterrel odébb a Simontornyai Bőrgyár kiállíBonyhádi cipők a fán. tása -várja a látogatókat. Termékstruktúrájuk csak kis részét mutatják be, főleg azokat a termékeiket, amikkel a következő hónapokban akarnak betörni a piacra. Világszínvonalon álló termékeik közül vásárdíjas lett a Helena elnevezésű teljes bar- kájú anilines marhabőrük. A Bonyhádi Cipőgyár jövő évi modelljeit állítja ki a vásáron. Főleg a sportos fazonú, s hagyományos eljárással készülő cipőket. Az üvegezett vitrin előtt pedig egy fa törzsén Karakas Mihály- né által tervezett lábbelik láthatók, amelyek az idei Korszerűség — divat című pályázaton az első díjat kapták. A Magyar Selyemipar Vállalat Rita nevű ruhaszövete is vásárdíjas lett. Mellette láthatók azok az anyagok is, amélyek fonalát a tolnai gyárban készítik. Ebben a pavilonban kaptak helyet a Pécsi Kesztyűgyár termékei is. Közöttük a Dombóváron előállított kesztyűk. A vállalat egy új termékéért kapott vásárdíjat, a vibrációs munkavédelmi kesztyűért. Ezt a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézetével közösen kísérletezték ki. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, jelentősen csökkentik a légkalapáccsal, s hasonló szerszámokkal dolgozókra ható mechanikai ártalmakat. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat új táskacsaládjával érdemelte ki a vásárdíjat. Ezeket az új vonalú, újszerű technológiával készült aktatáskákat, utazóbőröndöket jövőre a szekszárdi gyárban is készítik. Szintén az „A” pavilonban látható a Szekszárdi Bútoripari Vállalat kollekciója. Köztük a tavaly bemutatott Pille fotel magasított támlájú változata a Piri, amit már gyártanak is a szekszárdi üzemben, ötletes a kartámlával és anélkül is készülő Pilon fotel, amelynek levehető fejtámlája van. Valameny- nyi új, itt bemutatott termékük a poliuretán műanyag bútorcsaládba tartozik. A BNV egyik legnagyobb kiállítója a Borsodi Vegyi Kombinát. Egy pompás ötletet megvalósítva egy teljes családi otthont rendeztek be, szinte kizárólag olyan elemekből, amik a BVK-ban, vagy a BVK-ban gyártott alapanyagokból készülnek. Látható itt a Szekszárdon készült Portplast ajtó, Ong- roplast falburkoló, Rolplast redőny is. Berendeztek egy barkácsműhelyt is, utalva arTáskák, amiket majd Szekszárdon készítenek. ra, hogy ezekből a termékekből házilag is el lehet készíteni a lakás egyes részeit. Az Orion különféle televíziókat és hangerősítőket mutat be a vásáron. S ezek a termékek is — a tamási gyáregység jóvoltából — részben Tolna megyeiek. Itt készítik ugyanis a korszerű készülékek alkatrészeinek nem kis hányadát. Részt vett, eredményesen, a BNV-n a megye élelmiszer- ipara is. Bár külön kiállítása egyik vállalatnak sincs, a termékek között megtaláltuk a BNV-díjas Szekszárdi csemege sajtot, ami a Tolna megyei Tejipari Vállalatnak, s a dobozos zöldborsókonzer- vet, ami pedig a Paksi Konzervgyárnak hozott vásárdíjat. A teljesség igényét nélkülöző felsorolásban meg kell még említeni a Sárközi Nép- művészeti Szövetkezetét. A kiállításon a decsi asszonyok mutatják be, hogy készül a népi szőttes. — szepesi — Díjat hozott a szekszárdi sajt. Simontornyai bundák és készítőik. A népgazdaság finise MINDEN kezdet nehéz. Eleve tudtuk, hogy nem lesz könnyű az idei gazdasági év, az ötödik ötéves terv szigorított követelményeihez való felzárkózás. (Pontosabban a terv csak megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket a változó világgazdaság diktál és kér számon.) Hogyan sikerül ez a ritmusváltás? A választ — a tervteljesítés számait, a gazdasági élet eredményeit, nehézségeit, gondjait — most érthetően fokozott érdeklődés kíséri. Túl az esztendő kétharmadán, hét hónap statisztikai adatainak ismeretében megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság egésze gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődik. A gazdasági egyensúly javulása a hatékonyabb munka egyaránt jelzi, hogy a kívánatos változás elkezdődött. Az aszályos nyári időjárás sajnos hátráltatta a tervszerű gazdasági fejlődést, a mezőgazdaságban számottevő a termeléskiesés. A veszteségek pótlásának szükségessége most szaporítja az első esztendő amúgyis nehéz tennivalóit, s feltételezi az iparnak a tervezettet meghaladó hozzájárulását az 1976. évi nemzeti jövedelemhez. Az ipar termelésnövekedése azonban kisebb a tervezettnél. (A szocialista ipar egésze a tervezett 6 százalékkal szemben csak 4,1 százalékkal termelt többet az idén január—júliusban, mint tavaly hasonló idő alatt.) A mennyiségi lemaradás csak a minőségi követelményekhez való felzárkózással pótolható. Köztudott ugyanis, hogy az üzemek nem raktárra, hanem konkrét megrendelésre termelnek. Mivel a belső fogyasztás a terveknek megfelelően mérséklődött, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig csak a behozatallal arányosan növekedhet, így többet termelni, a meny- nyiségi tervet teljesíteni csak úgy lehet, ha gyarapszik a minden piacon jól értékesíthető áruk aránya, ha fokozódik a nemzetközi versenyképesség. A termelés és az értékesítés szerkezete főként az üzembe helyezett új kapacitások révén változott, s e tekintetben a kilátások is kedvezőek. Jó ütemben halad a gyorsított beruházások kivitelezése, s a Mohácsi Farost- lemezgyár bővítését leszámítva az év végéig előreláthatóan üzembe helyezik a tervezett összes termelő nagy beruházást is. Nemcsak a külső piaci tényezők, hanem a gazdálkodás mind szigorúbb belső fel- * tételei is a minőségi követelményekre helyezik a hangsúlyt. Az 1976-ra tervezett 0,3 százalékos létszámnöve. Évek óta jó eredménnyel zárják az aratást a Tamási Állami Gazdaságban. Idén kiemelkedő termést adtak a martonvásári fajták. Közülük az MV4 a legígéretesebb fajta, 65 mázsát termett hektáronként. Jó hozamú a Libellula, és stabil, megbízható fajta a Bezosz. tája—1, 51 mázsát termett. Az eredményes termesztés alapja az optimális időbeni vetés, a jól elvégzett talajmunkák, helyes, ésszerű műtrágyázás. Arról érdeklődtünk a gazdaságban; hogyan állnak a talajmunkák, a műtrágyázás, van-e megfelelő vetőmag? Gabonából a tervezett vetésterület az idén 1800 hektár. A bevetéséhez szükséges vetőbúza már a gazdaság raktáraiban van, csá- vázását rövidesen megkezdik. A helyi éghajlati és talajadottságok mellett kiválóan teremnek a martonvásári fajták. Az országos fajtakísérletekben is jól vizsgáztak ezek a búzák, így jekedés helyett az év eddigi részében 0,7 százalékos csökkenést jelez a statisztika az iparban. így az egész szocialista iparban 4,8 az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,5 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. A létszámhiánynak tehát vitathatatlanul kedvező hatása a kikényszerített termelékenységemelkedés. De a munkaerőhiány spontán hatása nemritkán kárt is okoz, a még mindig indokolatlanul nagymértékű munkaerő-vándorlással, néhol a kulcsfontosságú munkahelyek elnéptelenedésével. Kerüljön tehát a munkaerő-gazdálkodás középpontjába a létszám iránti kereslet csillapítása. Az V. ötéves terv fő feladata, a népgazdaság egyensúlyi állapotának megteremtése különösen a tervidőszak elején igényel határozott erőfeszítéseket. Olyan időszakban, amikor a reáljövedelem növekedési üteme a szokásosnál mérsékeltebb. Különösen fontos tehát, hogy a közvélemény reálisan értékelje gazdasági helyzetünket, lehetőségeinket, a gazdaság fejlesztését, az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseket. De nem kevésbé fontos, hogy a dolgozók megértsék, elfogadják, támogassák a helyi feladatok megoldását, a szükséges, esetenként népszerűtlen döntéseket is. Nagy szükség van tehát most a meggyőző szóra, a felvilágosító munkára, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésére. De nem kevésbé, hogy az élet- és munka- körülmények a tervezett mértékben javuljanak; elkészüljön például az idén a tervezett 82 ezer lakás; megvalósuljon a reálbér, és reáljövedelem-növekedés tervezett mértéke. Egyebek közt azzal is, hogy mérséklik az idénycikkek árszínvonalát, javítva a zöldség, és gyümölcsellátást. (A tartósítóipar és a kivitel rovására, szükség szerint külföldi beszerzésekkel is.) Azzal is, hogy csökkentik a hiánycikkek számát, s a lakosság kedvező feltételek között költheti el a mérsékelten növekvő jövedelmét. ALIG HÁROM és fél hónap van még hátra az esztendőből. Rohammunkára vagy ahogyan az értelmező szótár megfogalmazza : látszateredményekre törő, helytelenül felfokozott iramra nincs szükség. A finis azért sebességváltást, felfokozott ritmust igényel, a tennivalók jobb megértését, tudatosabb végzését feltételezi, hogy az idei eredmények az V. ötéves terv további négy esztendejét jól megalapozzák. KOVÁCS JÓZSEF lentős területtel növelik termesztését. A fajtaváltás eredményeként az összterület 54 százalékára kerül magyar búza, ebből — saját utántermesztett vetőmaggal — MV4 és MV5-ÖS 15 százalék. Libellulát — részint saját felhasználásra, takarmányozásra — húsz százalékban vetnek. A fennmaradó szántóra Bezosztája kerül. A vetésterület 62 százalékán végezték el a szántást, talaj-előkészítést, műtrágyázást. A többi táblán a napraforgó, kukorica, cukorrépa betakarítása után kezdődhet a talajmunka. A silózás után erre a területre koncentrálják az erőket. E hónap utolsó napjaiban kezdik a vetést, hat géppel, ami napi százhúsz hektáros teljesítményt jelent. Az őszi gabonafélék zömét október első felében kívánják elvetni. Több éves tapasztalat alapján október végére tervezik a búza vetésének befejezését. —st— A BVK-lakás egy részlete. Vásárdíjas paksi konzervek. Tamási Á. G. Felkészülés a vetésre
