Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-17 / 220. szám
Mai számunkból BESZÉLGETÉS A SZERKESZTŐSÉGBEN (3. old.) A KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT ÜRÜGYÉN (4. old.) DOMBÓVÁRON láttuk (4. old.) JUGOSZLÁV ASZTALITENISZEZŐK TOLNÁN (6. old.) A gazdasági élet főszereplője H osszú ideig • játszhatnánk a kérdezz-feleleket, mert hiszen sok mindenre ráülik a főszereplő megjelölés. A fejlesztési források, a beruházási döntések, a termelésben alkalmazott technikák és technológiák, az áru versenyképességének jellemzői külön-külön, s együttesen még inkább részesei, befo- lyásolói a gazdasági életnek. Nem szólva olyan alapvető tényezőkről, mint a termelési és a termékszerkezet, a földrajzi környezet, stb. Mégis, történelmi és napi tapasztalatok egybeesnek: a rendezők, vagyis a vezetők soha nem feledkezhetnek meg arról, hogy a gazdasági élet főszereplője az ember. Termelőként, fogyasztóként ő dönt, ő szabja meg, hogy az adott feltételek között holnap és holnapután mi miként legyen. Ezen a tényen a legmodernebb technika se változtat. Ám különleges óhajaink, igényeink elé határvonalat húz a közösség érdeke, ahogy cselekedeteink is akkor lehetnek igazán hasznosak, ha illeszkednek a többség fogalmazta célokhoz. Főszerepünk tehát közös „alakítás”. Sokak gondja például az önálló otthon megteremtése. Az ötödik ötéves terv végére 105 család jut majd száz lakásra. Ehhez azonban nem elegendő az egyéni döntés, a pénzmegtakarítás, az építőanyag megvásárlása, s így tovább. Telek s közmű is kell, építőipari szervezetek, melyek képesek arra, hogy tető alá hozzák a 140—150 ezer tanácsi bér- és tanácsi értéke- sítésű lakást, ipari üzemek, melyek előállítják az ablaküvegtől a csempén át a cementig mindazt, ami az otthonokhoz kell. Döntések sorát hozza meg az ember, vegyítve azokban egyéni és kollektív érdekeket, ha egy döntése hibás, esetleg néhány más részcélját sem tudja elérni, mert hiszen víz, villany híján használhatatlanok az új lakások. S fordítva: ha az ember úgy „dönt”, hogy lassan, szervezetlenül dolgozik, pazarolja az anyagot, akkor a számítottnál később és drágábban vehetik birtokukba a családok új otthonukat. E w rzékeljük-e, s ha igen, eléggé nagy súllyal főszerepünk kettősségét? Betéve tudjuk azt az igazságot, hogy társadalmi életünknek minden területe függ a termelés eredményeitől, a gazdasági élet alakulásától, mégis nehezen látjuk be: az emberi vágyakat, terveket nem lehet elválasztani attól, hogyan dolgozunk. Egyetlen iparág gondjának tűnhet, hogy 1980-ra előteremtse a tavalyinál tízmilliárd kilowattórával több villamos energiát, mivel akkor ennyivel nagyobb lesz a szükséglet. Valójában ennek az egyetlen igénynek a kielégítéséhez is népgazdasági területek sorának tervszerű fejlődése kapcsolódik, azaz ha esetleg akadnának főszereplők, akik nem tanulnák meg, s nem adnák elő mindazt, amit reájuk bíztak, aligha lehetne sikeres a villamosenergia-ipar „jelenete”. Sorolhatjuk a példákat, hiszen tele a kamra tennivalókkal. A négy, négy és fél ezer új általános iskolai tanterem felépítése az ötödik ötéves tervben megint- csak sokak személyétől független feladatnak látszik. Ám gondoljuk csak végig, mi valósulna meg a szám jelezte teendőből, ha a nemzeti jövedelem — mely a végső fedezet — nem növekednék a tervezett mértékben, ha hiányoznának a tantermekhez az ajtók, az ablakok, a képzett pedagógusok, a szemléltetőeszközök?! Más területre átlépve: 1980-ra az egy főre jutó gyümölcsfogyasztást az 1975-ös 75—76 kilogrammról 93— 95-re kívánjuk gyarapítani. Ehhez növényvédő szer éppú^v kell, mint permetezőgép, helikopter, megfelelő raktártér, szállítóeszköz, egészen odáig, hogy 150 ezer hektárral bővüljön az öntözésre berendezett földterület, mert ez magába foglalja az öntözött gyümölcskultúrákat is. Az, hogy főszereplők vagyunk — jó darab esetén rajtunk áll az előadás sorsa, sikere —, nemcsak jogainkat, hanem elsősorban felelősségünket határozza meg. Apró mulasztásaink összegeződnek, s naggyá nőnek, ahogy kis tetteink szintén sokat nyomnak a latban, összesűrűsödve. Senki sem születik úgy, hogy habozás nélkül, s bármelyik pillanatban fölismerje, mire kötelezi szerepe, a társadalmi munkamegosztás. A nevelés, az oktatás, a családi, munkahelyi példamutatás, a célok megismertetése, a teendők megmagyarázása, a miértekre adott válasz — csupán néhány elem abból a bonyolult folyamatból, mely az ember gondolkodás- módját, magatartását, tudatosságának fokát, felismerőképességét alakítja. E folyamat néhány részletére már ráterelődött a figyelem. A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap a termelőhelyek demokratizmusa — ami a döntéshoza-. tál lényeges tényezője —, több elismerést a kiemelkedő teljesítmény, fokozott törődés jut a fogyasztói igényeknek. Az irány helyes, a léptek ritmusa azonban lassú. A főszereplő olykor elfeledi a ráosztott teendőket, úgy hiszi, csupán egyetlen jelenetben van szükség rá, amikor a darab összes résztvevője asztalhoz ül. Arányokat téveszt, s ezért epizódszereplővé válik, sőt, az is megtörténik, hogy nézővé. Az egyenetlenségek, az aránytévesztések intenek arra: a gazdasági élet főszereplőjének elsőként saját alakításával kell törődnie. Javult az alkatrészellátás Gépek az őszi munkákhoz Évről évre több gép szolgálja a mezőgazdasági termelés fejlődését. A megyében a gépek megrendelését a gyáraktól, illetve azok szállítását az üzemeknek az AGROKER bonyolítja le, szervezi meg. Kutny Gábor, a kereskedelmi osztály csoportvezetője tájékoztatott bennünket a gépellátás helyzetéről. Nem változott lényegesen a nagyüzemek által vásárolt traktorok száma az előző évekhez képest. A teljesítmény, a hasznos lóerő viszont közel húszszázalékos növekedést mutat. Ez főként a nehéz univerzál traktorok terjedésének eredménye. Megérkeztek a szekszárdi telephelyre az ebbe a kategóriába tartozó szovjet K—700- as erőgépek is. A 120 lóerő fölötti teljesítményű traktorokhoz a talajművelő gépek rendelkezésre állnak, de hat* vasú ekék csak a negyedik negyedévben kerülnek a megyébe. Ebből a munkagépből csak a mosonmagyaróvári gépgyár Lajta elnevezésű gyártmányai kaphatók. Kétségtelen, hogy a típuscsalád egyes darabjainál konstrukciós vagy anyagprobléma van. Egyelőre azonban csak ez van a hazai forgalomban. 50—80 lóerős traktorokhoz az XT—3 tárcsa kivételével minden talajművelő gép az igényeknek megfelelően szállításra került. Év elején az üzemnek 165 pótkocsi vásárlását tervezték. Az AGROKER 465-öt rendelt és eddig kétszázhetvenkettőt vittek el az állami gazdaságok, és téeszek. Itt is megmutatkozik, hogy a nagyüzemek nem mérik fel reálisan az egész évi gépszükségletüket, így a vállalat nem kap az igényekről pontos képet. Az AGROKER a gyárakkal kötött szerződésekbe mindig belekalkulálja, hogy a téeszeknek az év közben is lesz vásárlási szándékuk. Mindenképpen jobb lenne, az együttműködést zökkenőmentesebbé tenné, ha a nagyüzemek komolyabban vennék a gépigénylést. szerződéskötést, hiszen nrnt a fenti 'számok mutatják, csak eddig több mint száz pótkocsival többet vettek meg, mint ahogy azt előre jelezték. Ezzel a jelenséggel kapcsolatos, hogy a korábbi években szórványosan keresett öntözőberendezéseket az utolsó darabig elvitték augusztusban. Egyenletes ütemű vásárlás esetén nyilván jobb lenne az ellátás és nagyobb a választék. Szer- vestrágya-szórók terv szerinti mennyiségben kerültek az üzemekbe. Változatlanul probléma, hogy markoló-rakodókból a gyártó nem tud elegendő mennyiséget szállítani. Az őszi kukorica és napraforgó betakarításához szükséges adapterek egy része már az üzemekben van. A cukorrépa-betakarító gépek alkatrészeivel három megyét lát el a vállalat. Az őszi ügyelet naponta pótlólagosan megrendeli az országos szervtől a kifogyóban lévő alkatrészeket. Változatlanul hiánycikk az aratás idejétől fogva az NDK-kombájnok néhány motorikus része. A megyében még üzemelő több mint 200 D—4KB traktor alkatrészellátása is akadozik. A tapasztalatok alapján a nyári betakarítás idején a múlt évihez viszonyítva javult az alkatrészellátás. Magyar-burmai tárgyalás Jól fizet a napraforgó Csütörtökön a Külügyminisztériumban Rácz Pál külügyi államtitkár és U Hla Phone, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság külügyminisztere tárgyalást folytatott. Áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket és a két ország kapcsolatainak alakulását. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön hivatalában fogadta U Hla Phone-t, aki csütörtökön a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A Szojuz-22 földrajzi kutatásai A Szojuz—22 űrhajó csütörtökön, moszkvai idő szerint 12 óráig 16 fordulatot tett meg a Föld körül. A szerdán felbocsátott űrhajó egyik legfontosabb feladata a földrajzi kutatások folytatása. Az űrhajó fedélzetén — a korábban felbocsátott Szojuzokon elhelyezett összekapcsoló berendezés helyén — különleges fényképezőgépet helyeztek el. A Szojuz—22 kutatási programjában az MKF—6 elnevezésű fényképezőgéppel elvégzendő megfigyelések a „szivárvány” nevet kapták, s ez a különleges berendezés szerkezetéből következik: 6 kamerájával egyidejűleg hat színképtartományban készít felvételeket, köztük négy látható és két infravörös tartományban. E felvételek értékét növeli, hogy egy 250— 260 kilométeres magasságban készített 55x80 milliméteres kép hatalmas, csaknem 19 ezer négyzetkilométeres területet ábrázol. Nagy olajtartalmú napraforgót termesztett a dunaföldvári Alkotmány Tsz, a szovjet Vniimk 6525-ös fajtát. 224 hektáron. A termés jónak ígérkezik, azt mondja Juhász Ferenc főagronómus, hogy a tervet megközelítő eredményt várnak. Két kombájnnal történik a betakarítás, a gépeket Hatala Gyula és Hojek Ferenc vezeti. A napraforgót előzőleg lepermetezték repülőgépről, hogy elszáradjon a levele és egyszerre érjen be az egész termés. Ennek a módszernek, az úgynevezett defóliálásnak a hatására valóban jól kombájnolható az olajtartalmú növény, már az érés legkorábbi időszakában is. Képünkön az egyik kombájn tartályának ürítése látható, ömlik a mag, hamar telnek a szállító pótkocsik. Fotó: Gottvald Szállításra várnak az önjáró lucernabetakaritók MTZ 50-es traktorok, valamint szénafelszedő és-szállító pótkocsik
