Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

2 "Képújság 1976. szeptember 17. Moszkva A Béke és Barátság emlékműve Kudarc az első állomáson Kissinger Afrikában A moszkvai Népek Barátsága Parkban felavatták a Béke és Barátság emlékművet, amelyet Budapest ajándékozott a szovjet fővárosnak. Az emlékmű „ikertestvére” a kőbá­nyai Magyar—Szovjet Barátság Parkjában áll: Kisfaludy Stróbl Zsigmond és JevgenyijVucsetics eszmei tervei alap­ján Zilahy István építész és Búza Barna szobrászművész készítette. Frangié manőverei Libanonban folytatódtak a katonai összecsapások a jobboldali keresztény alaku­latok és a hazafias erők egy­ségei között. A leghevesebb harcok Bejrútban, a hegyvi­déken és az ország északi területein voltak. A palesz­tin ellenállási mozgalom be­jelentette, hogy a Tripoli északi térségében állomáso­zó Szíriái erők szerdán ágyú- tüzet nyitottak két palesztin menekülttáborra. Bejrúti politikai körökben élénk visszhangot keltett Szolimán Frangié elnök kor­mányátalakítási rendelete. A maronita keresztény elnök, akinek megbízatása egy hét múlva jár le, rendeletével megfosztotta valamennyi fontosabb tisztségétől Rasid Karami muzulmán vallású miniszterelnököt és a leg­fontosabb tárcákat legfőbb szövetségesére, a maronita keresztény Camille Cha- mounra bízta. így Chamoun elnyerte a hadügyminiszteri, a belügyminiszteri és a kül­ügyminiszteri tárcát is. Az elnöki rendelet azt is lehető­vé teszi, hogy Chamoun megbízott miniszterelnök­ként tevékenykedjék, amikor Rasid Karami nem tud részt venni a minisztertanács ülé­sein. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Rasid Karami Bejrút baloldali erők ellen­őrizte részén lakik és az utóbbi időben a jobboldali erők rendre megakadályoz­ták, hogy eljusson a minisz­tertanács üléseinek színhe­lyére. Párizs A CGT országos akciója Kissinger amerikai külügy­miniszter és Nyerere tanzá­niai elnök tárgyalássoroza­tának első, szerdán véget ért fordulója nem oldotta fel a két államférfi között fenn­álló, Afrika déli részének problémáira vonatkozó né­zetkülönbségeket. Kissinger szerda esti Dar Es Salaam-i sajtóértekezletén nem nyi­latkozott érdemben a Nyere­re elnökkel folytatott tár­gyalásairól. Azt mondta, hogy „mostani afrikai kőrút­jának végső mérlegét nem az első napon, hanem csak a jövő hét végén kell meg­vonni”. Az amerikai külügyminisz­ter csütörtökön, közép-euró­pai idő szerint a kora dél­előtti órákban érkezett kőr­útjának következő állomásá­ra, Lusakába. Pénteken Pre­toriában Vorster dél-afrikai miniszterelnök lesz tárgyaló partnere. A pretoriai rend­őrség arról tanácskozott, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a Kissinger pretoriai tartózkodása ide­jén várható zavargások meg­akadályozására. A moszkvai Pravda csü­törtöki számában megállapít­ja: Kissinger afrikai ingázá­sának fő célja az, hogy az Egyesült Államok megkísérli megmenteni a dél-afrikai fajüldöző rezsimet a teljes kudarctól és a „hatalmat az afrikai többségnek” hangza­tos szólamával reakciós, nyu­gatbarát bábkormányokat akar ültetni a rhodesiai és a namíbiai fekete többség nya­kába. Az amerikaiak meg­próbálják meggyőzni a dél­afrikai kormányt, hogy hajt­son végre jelentéktelen re­formokat és igyekezzék azt a látszatot kelteni, hogy az apartheid politika is átme­het bizonyos liberalizálódá­son. Folytatódik az amerikai külügyminiszter „ingázása” A képen: Nyerere elnök — miután kifejtette Tanzánia állás­pontját — elbúcsúzik vendégétől. (Telefotó — AP—MTI —KS) Lázár György Békés megyében A képen; miniszterelnökünk emléksorokat ír a Salvador Allende szocialista brigád naplójába, a békéscsabai Kncr Nyomdában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán és csütörtökön Bé­kés megyébe látogatott. Szerdán Békéscsabán a megyei pártbizottság első titkára számolt be neki Bé­kés megye IV. ötéves tervé­nek teljesítéséről és az 1976-ban időarányosan elért eredményekről. Lázár György a beszámolót követően a békéscsabai Kner Nyomdát, majd pedig a Békés megyei könyvtárat lá­togatta meg. A szerdai prog­ram utolsó eseménye az 1,3 milliárd forintos kiemelt nagyberuházás, a gyulai húskombinát építkezésének megtekintése volt. Csütörtökön, a látogatás második napján, a Minisz­tertanács elnöke elsőként a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságot kereste fel. A program további részé­ben az Orosházi Üveggyár­ba látogatott a kormány el­nöke. L A P Z Á R TA BUDAPEST A 100 nyelvű Burma Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Jümzsa- gijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökét, 60. születésnapja alkalmából. (MTI) 1948. január 4-e óta füg­getlen a Délkelet-Ázsiában elterülő szövetségi köztársa­ság: Burma. Területe 678 033 km2, la­kossága 30 millió fő, az egy főre jutó nemzeti jövedelem 100 USA-dollár. A népesség etnikailag összetett, 100 kü­lönböző nyelvet beszél. A bevándorló burmai tör­zsek állama a XI. században alakult ki, amelyet 1287-ben a mongolok támadása meg­döntött. A részekre hullott állam területén a XVII. szá­zadban jöttek létre az euró­pai kereskedők első tenger­parti telepei. A XVIII. szá­zad második felében a bur­mai Konbaung-dinasztia egyesítette az országot. A brit gyarmatosítók három háborúban (1824., 1852., 1885—86.) egész Burmát meghódították és Indiához csatolták. Az első világháború után megindult függetlenségi moz­galom a harmincas években a Szaja Szán felkeléssel új lendületet kapott. 1937-ben Indiától különválasztották Burmát és önálló gyarmati közigazgatást vezettek be. 1942—45 között japán meg­szállás alatt állt. 1962. má­jus 2-án a forradalmi tanács közzé tette a „Burma útja a szocializmushoz” című prog­ramját. 1963. februárjában a külkereskedelmet, rizskeres­kedelmet és a külföldi ban­kokat államosították. 1973. végén a 11 évig tartó kato­nai kormányzást fokozatosan polgári közigazgatás váltot­ta fel. 1974. január 4-én ki­hirdették az új alkotmányt, az ország nevét Burmai Unió Szocialista Köztársaságra változtatták. Az 1974. janu­ár 27-én tartott nemzetgyűlé­si és községi választásokon a szavazatok 85,1 százalékát a Burmai Szocialista Unió je­löltjei kapták. 1974. március 4-én a forradalmi tanács fel­oszlott és átadta a hatalmat a megválasztott nemzetgyűlés képviselőinek. Mezőgazdasági ország, fej­lődő iparral. A lakosság két­harmada mező- és erdőgazda­sággal, valamint halászattal foglalkozik. A külkereskedel­mi szempontokból fontos rizskivitel az utóbbi időben visszaesett, a trópusi őser­dőkben kitermelt tikfa, azon­ban kelendő exportcikk. A bányászat fellendülőben. Az ipari termelés 61 százalékát az élelmiszeripar adja. Külkereskedelmi forgal­mának nagyobbik részét In­diával, Japánnal, Sri Lan­kával, Nagy-Britanniával és az NSZK-val bonyolítja le, ahová főleg rizst, fát szállít, gépet, textilárut, valamint közlekedési eszközöket sze­rez be onnan. A CGT francia szakszerve­zeti központ országos akciót szervez a Barre-kormány jö­vő héten nyilvánosságra ho­zandó „nadrágszíjmeghúzó” gazdasági tervével szemben — jelentette be Georges Sé- guy, a baloldali munkásszer­vezet főtitkára. A szakszervezeti vezető, aki egy helyi szervezet köz­pontjának avatásakor szólalt fel szerdán, közölte, hogy a CGT végrehajtó bizottsága szeptember 23-án rendkívüli ülésen határoz az akció idő­pontjáról és módjáról A CGT a dolgozók vásárlóere­jének védelmét tűzi ki célul és harcot hirdet az „aszály- szuperadó” ellen — így ne­vezték el a francia baloldal köreiben azt a jövedelmi adót, amelyet a kormány az aszálysújtotta parasztok kár­talanításának finanszírozásá­ra szán. A CFBT szocialista szak- szervezeti központ Séguy nyilatkozatára reagálva úgy nyilatkozott, hogy szeptem­ber 22-ig még létrejöhetnek a feltételek a közös akcióhoz. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev szívé­lyes üdvözletét küldte Jum- zsagijn Cedenbalnak, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB első titkárának, a Mon­gol Nagy Népi Hurál elnök­sége elnökének 60. születés­napja alkalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Le- nin-renddel tüntette ki Jum- zsagijn Cedenbalt. VARSÓ Befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai egye­sített fegyveres erői­nek a Lengyel Népköz- társaság területén rendezett hadgyakorlata, a „Pajzs—76”. A kiadott közlemény meg­állapítja, hogy a gyakorlat elé kitűzött célokat teljesí­tették. BUDAPEST Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter csütör­tökön Csehszlovákiába uta­zott. Megtekinti a brnói nem­zetközi gépipari vásárt, és tárgyal a csehszlovák általá­nos gépipari, valamint kohá­szati és nehézipari miniszté­rium vezetőivel. LONDON Közös közleményt adtak ki Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter ang­liai látogatásáról. A csehszlo­vák diplomácia vezetője tár­gyalásokat folytatott An­thony Crosland brit külügy­miniszterrel és találkozott Edmund Dell kereskedelem­ügyi miniszterrel. A látoga­tás során kicserélték a kon­zuli egyezmény ratifikációs okmányait és Bohuslav Chnoupek hivatalos látoga­tásra hívta meg brit kollé­gáját. PÁTZAY PÄL KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szob­rászművésznek. a Magyar Népköztársaság kiváló művé­szének művészi, alkotó tevé­kenysége elismeréséül. 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság ba­bérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt dr. Korni- desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága osztály- vezetője, Pozsgay Imre kul­turális miniszter és dr. Or- tutay Gyula, az Elnöki Ta­nács tagja. WASHINGTON Gerald Ford amerikai el­nök szerda este a michigani egyetemen választási beszé­det mondott. A főleg közép­réteghez szóló beszédében ál­talános ígéreteket tett a köz­oktatás, a szociális helyzet javítására és a bűnözés elle­ni harcra. Ugyancsak konkrétum nélküli általános­ságban szólt külpolitikai kér­désekről. így csak közvetve derül ki beszédéből, hogy Washington a választások előtt — a dél-afrikai „közve­títés” kivételével — nem ter­vez érdemi lépéseket. BUDAPEST M. B. Clappier, a Banque de France kormányzója Tí­már Mátyásnak, a Magyar Nemzeti . Bank elnökének meghívására, csütörtökön Budapestre érkezett. Szovjet-japán kapcsolatok Tokió barátságtalan lépései A szovjet—japán kapcso­latokban bekövetkezett leg­utóbbi események méltán felkeltették a közvélemény figyelmét. A japán hatóságok megtagadták annak a szov­jet repülőgépnek és pilótájá­nak visszaadását, amely út­irányáról letérve, Japán te­rületen szállt le. A japán kül­ügyminiszter ugyanakkor egy hadihajón „puhatolózó” látogatást tett a szovjet ha­tár mentén. Ez a két incidens egyáltalán nem nevezhető barátságos lépésnek, tehát Moszkva jogosan tiltakozott miattuk. A szovjet fővárosban ter­mészetesen jól tudják, hogy e két incidens jellege külön­böző. Az egyik váratlanul ke­letkezett, a másikat viszont gondosan megtervezték. Idő­beni egybeesésük a véletlen játéka lehet. Világos azon­ban az is, hogy Tokióban kapva-kaptak a repülőgép­incidensen, hogy a gépet azok kezére juttassák, akik a szovjetellenség boszorkány- konyháján kotyvasztják re­ceptjeiket. Ezen túlmenően a nemzetközi jog elemi szabá­lyainak megsértésével — ami az amerikai titkosszolgálat aktív közreműködésével tör­tént — a szovjet fél számára nem teremtették meg a nor­mális feltételeket ahhoz, hogy érintkezésre léphessen az eltévedt pilótával, s ugyanígy figyelmen kívül hagyták azt a követelést is, hogy a gépet szolgáltassák vissza jogos tulajdonosának. Mijazava japán külügymi­niszter betervezett hadihajós látogatása a Szovjetunióhoz tartozó szigetek térségében távolról sem nevezhető ártat­lan kirándulásnak. Nem azért szervezték meg, hogy a japán diplomácia vezetője kiegészítse földrajzi ismere­teit. Ezt az „ágyúk mini­diplomáciájához” tartozó lé­pést széleskörűen és előzete­sen reklámoztak. Nem titkol­ták: az utazás célja, hogy újabb hangulatot keltsenek Japánban az „északi terüle­tek problémája” körül. Az APN szemleírója vé­gül leszögezi: a háború óta eltelt időszak mind a szov­jet, mind pedig a japán em­berek legnagyobb megelége­désére, nem csupán a jó­szomszédság, hanem a min­denoldalú együttműködés le­hetőségének jeleit is mutat­ta. Az utóbbi napok esemé­nyei azonban gátként emel­kednek a fejlődés útjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom