Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
a Képújság 1976. augusztus 27. Szeptemberben: Mindenki iskolája A közművelődés új formája A Kiskunsági Nemzeti Park Magyarországon — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — egymillió 16 és 55 év közötti, munkaviszonyban álló felnőtt nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. (Nem számítva a közvetlen nyugdíj előtt állókat, a nyugdíjkorhatáron túl lévőket, a betegeket, a képezhe- tetleneket.) S meglehetősen nagy az „utánpótlás” is. Száz nappali tagozatos tanuló közül tíz 16 éves koráig nem fejezi be az iskolát. A későbbiekben közülük csupán egy szerez felnőtt korában általános iskolai végzettséget, a többi kilenc meg sem próbálja. Ezek az arányok tíz év óta változatlanok. MINDENKI FEJEZZE BE Legtöbben az utolsó két osztályt, a hetediket és a nyolcadikat nem végezték el. Közművelődésünk fontos törekvése, hogy az általános iskolát mindenki befejezze. Se szeri, se száma a felnőttoktatást szorgalmazó társadalmi, állami vagy éppen pártintézkedéseknek, a párt- és kormányhatározatoknak, a megújuló felnőttoktatási formáknak. 1945 előtt hazánkban gyakorlatilag nem volt iskola- rendszerű felnőttoktatás. S bár a felszabadulás után mindjárt megszerveződtek a dolgozók általános iskolái, 1948-ban jelent meg az a törvényerejű rendelet, amely megvetette az alapjait a dolgozók önálló iskoláinak. Sokféle kedvezmény, egyszerűsítő törekvés valósult meg az utóbbi években a felnőttek oktatásában. Elég csak a leglényegesebbekre utalnunk: osztályozó vizsgát tehetnek egyéni felkészüléssel, elvégezhetnek egyszerre két osztályt, tanulhatnak esti vagy levelező tagozaton. A mezőgazdaságban dolgozók részére külön öthónapos tanulmányi idővel működő iskolákat szerveztek. 1973. januárjától — az MSZMP KB határozata és a munkások továbbképzéséről szóló kormányhatározat szellemében — új formát, a szakmai képzést segítő és az általános iskolai végzettség megszerzését egyesítő tanfolyamokat vezettek be. Nemcsak formájában, tartalmában is korszerűsödött az utóbbi időben a felnőttoktatás. Csökkentették a tananyagot és az óraszámot. (Bevezették az egy osztály 160 órában való oktatását.) Egységes követelményeket határoztak meg. Egyre több azoknak az iskolán kívüli közművelődési fórumoknak a száma, hatásköre is, amelyek a felnőttek általános iskolai tanulmányait segítik. És most, ez év őszétől újabb nagy hatású se- segítség kínálkozik. Szeptember 15-től indítja meg ugyanis a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közös vállalkozását — a Mindenki iskoláját. SZÓRAKOZTATÓ FORMA A hetedik és a nyolcadik osztály tananyagát dolgozzák fel a műsorokban — a 160 órás oktatási formához kapcsolódva. De a műsorok nem iskolás módszerüek, hanem egy-egy tantárgy legfontosabb részével foglalkoznak. A felnőttek gyakorlati ismereteihez igazítva, s szórakoztató formában. Kikhez szól, kiknek készítették a Mindenki iskolája adásait? — Nos, nemcsak az általános iskolát nem végzett felnőtteknek. Támpontot ad mindazoknak, akik alapismereteiket felfrissíteni, rendszerezni kívánják, azoknak, akik csak iskolás gyermeküknek akarnak segíteni, a gyermek- gondozási szabadságon lévő kismamáknak, háziasszonyoknak, dolgozóknak, de bizonyos adások még az egyetemet végzetteknek is adhatnak újat — egy-egy területen. Bizonyára sokan lesznek, akik a műsorokat nézve, hallgatva kedvet kapnak a tanuláshoz, a vizsgázáshoz. A rádió hallgatása, a televízió nézése ehhez nem elég, — önálló tanulásra is szükség van (mint említettük az adások nem is ölelik fel' a teljes tananyagot). Megjelenik szeptemberben a Mindenki iskolája olvasókönyve is, amely tanulási tanácsokat, módszertani útmutatást is tartalmaz. TANULÁSI tanácsok A rádió Petőfi- és URH- adója sugározza majd az irodalmi és a történelmi műsorokat, csütörtökön irodalmat, pénteken történelmet a Petőfi Rádióban, hétfőn az irodalom ismétlését, szerdán a történelem ismétlését hallhatjuk az URH-n. Szombat délelőttönként a Kossuth-adón maga- zinszerűen konzultációt, tanulási tanácsokat sugároznak. A televízióban minden adás háromszor kerül képernyőre. Szerdán 14.30-tól 15.35-ig először, Vasárnap délelőtt 9.30—10.35-ig tart az első ismétlés és a következő hét keddjén 18.10—19.15-ig a második ismétlésre kerül sor. A televízióban matematikával, fizikával, biológiával, földrajzzal foglalkoznak. S lesz 2 irodalmi és 2 történelmi műsor is. Ebben az évben sugározzák az általános iskola VII. osztályának anyagát: S a januári ismétlés után kerül sor a VIII. osztály tananyagára. A tömegkommunikációs rendszereket felhasználó új közművelődési forma felhasználja a technika megannyi előnyét, lehetővé teszi a legkiválóbb előadók bevonását, az audio-vizuális módszerek alkalmazását. De nem mondhat le a hagyományos formák — az iskola, a klubok, a könyvtárak stb. segítségéről sem. A Mindenki iskolája adásait 6 körzeti bemutatón és számos vitán beszélték meg szakszervezeti vezetőkkel, pedagógusokkal, népművelőkkel. És sikeréért sokat tesznek az állami és társadalmi szervek is. EGTÜTT HALLGATJÁK A SZOT például Budapesten 8, megyénként 6—6 munkásbázist hozott létre, ahol vizsgára is előkészítik a Mindenki iskolájának hallgatóit. Az Országos Pedagógiai Intézet a felnőttoktatásban részt vevő tanárokat készítette elő az adások felhasználására. Máris érkeztek jelzések, hogy az üzemek, munkahelyek, szocialista brigádok együtt kívánják hallgatni az adásokat; Győrben például szervezetté akarják tenni a műsorok figyelemmel kísérését. Klubok, könyvtárak, művelődési házak, iskolák csatlakoznak a Mindenki iskolájának szép kezdeményezéséhez, ahhoz, hogy minél többen sajátítsák el az általános iskolai tananyag nyújtotta ismereteket, a műveltség alapjait. KÁDÁR MÁRTA A közelmúltban alakult meg Kecskemét székhellyel hazánk második nemzeti parkja, amely a Duna—Tisza közének néhány csaknem természetes állapotban lévő tájrészletét helyezi fokozott állami, társadalmi védelem alá. A Kiskunsági Nemzeti Parkban védelmet élveznek az ősgyepes puszták, a homokbucka-vonulatok, a homoki erdőtípusok, a Tisza menti galériaerdő, valamint a kihalóban lévő kisparaszti életforma jellegzetes színhelye, a tanya. A Kiskunsági Nemzeti Park 6 nagyobb tömböt és 6 kisebb védett területet foglal magába. Területe 30 ezer hektár, ebből Pest megyére 5 ezer, Bács-Kiskun megyére 25 ezer hektár jut. A 11 ezer hektárnyi Bugac melletti pusztán mutatják’ be a Duna—Tisza közén kialakult sajátos állattartási módot és pásztoréletet. A tavaly felépült pásztormúzeumban a szilaj állattartás és a rideg pásztorkodás 150 tárgyi emlékével ismerkedhetnek meg a látogatók. A 11 ezer hektáros kiskunsági puszta Kunszentmiklós határában lévő része sok eredeti pásztorlétesítményt őriz. Legnagyobb érdekessége a közeli állami gazdaság nóniusz- ménese, és rackajuh-nyája. Szabadszállás határában 4 ezer hektár területen szikes tavak rendszerét találjuk meg, amely a ritka vízi- és gázlómadarak rezervátuma. Az Orgovány környéki nádasok és zsombékos rétek ma is őrzik a honfoglalás kori természeti környezet képet. Fülöpháza közelében 1500 hektárnyi területen a futóhomok formagazdagságában sajátos növénytársulásaiban gyönyörködhetnek a látogatók. A Lakitelek melletti Tőserdő a Tisza ártéri galériaerdejének ősi maradványa, amely eredeti állapotában őrzi az erdei növény- társulásokat. — TERRA — Hiú verebek Tükröm, tükröm mondd meg nékem... Neked talán nem tetszem? Szürke vagyok? Nézzük csak, nézzük csak. Van ott bent valaki? Fotó: Gottvald Károly TflMBOBCKflSI npflBflfl Testvérmegyenkben, Tam- bovban, ahol később érik a gabona, mint nálunk, még javában tart az aratás. A hosszú és kiadós esőzések után jó termés ígérkezik. A megye dolgozói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezt a jó termést a legrövidebb időn belül, minimális veszteséggel takarítsák be. Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda sokat foglalkozik a betakarítás kérdéseivel. Részletesen beszámol a megyei pártbizottság üléséről, amelyen megtárgyalták a betakarítással kapcsolatos feladatokat, közli a betakarításban élen iárók eredményeit és szí nindennap a lap első oL dán megjelenik egy grafikon. Ez a grafikon tájékoztatja a megye dolgozóit: mikor, hol tartanak a felajánlás teljesítésében. A megye dolgozói ugyanis kötelezettséget vállaltak : 1 520 000 tonna kenyérgabonát adnak az országnak. Hogy e felajánlásukat teljesíteni tudják: nagyon szervezett, gyors, veszteségmentes munkára van szükség. A betakarítás meggyorsítására széles körű munkaverseny bontakozott ki testvérmegyénkben, amelynek eredményeit szintén rendszeresen ismerteti a lap. So maimi Néplap Nyelvtanítás az üzemekben. Megnövekedett a kedv a nyelvtanulás iránt Somogybán, látogatottak a TITtanfolyamok. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Somogy megyei szervezeténél az eddigi hét nyelv mellett eszperantót és spanyolt is tanítanak. Változatlanul oktatják az orosz, német, angol, francia, olasz, lengyel, valamint a szerb-horvát nyelvet. A nyelvtanulás módja háromféle: az úgynevezett hagyományos — hetenként egyszer két órában —, mellette az egyre népszerűbb audiovizuális — hetenként kétszer — és a legfejlettebb mód, az intenzív, itt a jelentkezők heti hat órában sajátíthatják el az idegen nyelv alapjait. A TIT Somogy megyei szervezete már tavaly is kísérletezett azzal, hogy a hatásosabb tanítás érdekében ne csak a Dózsa György utcai székházban, hanem az üzemekben is induljon tanfolyam, mert egyre több szakmunkásnak és műszakinak van szüksége egy-egy idegen nyelv tudására. Most az a cél, hogy a tavalyi öttel szemben több nagyüzemben indítsanak tanfolyamot. Több Balaton-parti településen is szerveznek, elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozók számára. PETŐFI NÉPE 34 ebfajta a kecskeméti kutyakiállításon. Az idén szeptember 5-én tartják meg a hagyományos kecskeméti kutyakiállítást. A négylábúak rangos seregszemléjére, az eddigi jelzések szerint 34 fajtából, több mint hatszáz kutyával neveztek be a hazai és külföldi tenyésztők. A kiskutyák „divatját” jelzik, hogy sok lesz az öleb és a még ennél is kisebb kutya. A mezőnyből azonban az idén sem maradtak ki a házőrzők, a munka- és versenykutyák. A magyar vizslák, agarak, dogok és farkasivadékok versengenek majd a parádén, ahol a juhászpulik is „szóhoz” jutnak még. Ez utóbbiak fajtafenntartása, tenyésztése jelenleg gazdátlan. Dunántúlt napló Másodszor is vetettek a kistermelők. A múlt hét végéig megye- szerte befejeződtek a másodvetések. A MÉSZÖV felmérése szerint az idén különösen sok kistermelő szánta el magát földterületének, kertjének másodszori hasznosítására. Az ÁFÉSZ-ek segítségét ezért sokan igénybe vették elsősorban a vetőmagbeszerzésekben. A fogyasztási szövetkezetek az idén a Vetőmag Vállalaton keresztül látták el különféle zöldségmagvakkal a kistermelőket. De nemcsak a beszerzésben nyújtottak nagy segítséget, hanem ingyen vetőmagot adtak mindazoknak, akik hajlandók voltak a másodvetésű zöldségtermelésüket, vagy annak egy részét leszerződni. feketeretket. Tekintve, hogy öntözési korlátozás Baranyában nem volt, a legtöbb helyen öntözték is ezeket a másodvetéseket. De az elmúlt napok esős időjárása is kedvezett a zöldségfélék fejlődésének. A termelés több mint egyharmadát leszerződték a kistermelők az AFÉSZ-ekkel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Méhésztalálkozó Sárbogár- don. A sárbogárdi ÁFÉSZ méhészszakcsoportja nagy sikerű méhésztalálkozót rendezett a Nyárfás kisvendéglő különtermében, amelyre a dunaújvárosi és sárbogárdi járás méhészszakcsoportját is meghívták. A szép számmal megjelent méhészek között még Tolna megyeiek is voltak. A találkozó meghívott vendége és előadója Wissky Zoltán, Peruban élő magyar származású méhész volt, aki az Andok lábainál, az Oxa- pampán csaknem ezer méhcsaláddal méhészkedik. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták Wissky Zoltán beszámolóját, amelyben elmondta azt a nehéz utat, amelyet meg kellett tenni, amíg a mai ezercsaládos méhészetig .eljutott, amely ma Peru legnagyobb és legismertebb méhészete. A beszámolóban általános fogyasztása is. Az elmúlt években gyakran számolt be a magyar méhészszaklapban is az ottani munkájáról. A hét végi bevásárlás Karl- Marx-Stadtban is gond —, olvastuk testvérlapunk augusztus 21-i számában. A vasárnapi ebéd elkészítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzése bizony nem ritkán kiadós távgyaloglást igényel. Kivételesen jó helyzetben vannak azok, akiknek a lakása közelében bevásárló- központ van. A szabad idő megrövidítésének ezzel a fajtájával a legutóbbi pártkongresszus beszámolója is foglalkozott és felhívta a figyelmet a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Az intő szó máris megtette a hatását. Június elejétől augusztus közepéig a kereskedelmi vállalatok és a köz- igazgatás helyi szervei eddig már három új, korszerű bevásárlóközpontot hoztak létre. A lényeg: minél több árut vásárolhasson meg egy helyen a vevő. A háziasszonyok véleményének kikérésével és figyelembevételével további korszerűsítéseket készítenek elő nem csupán a korszerű lakótelepeken lévő üzletek profiljának átszervezésével, hanem a régi boltok ésszerű felújításával is. Kis dolognak tűnhet ez, de ha összeszámoljuk, nagyon sok időt szabadít fel a hét végi pihenésre. Ha a sok ezer kis parcellát összeadjuk, 55—60 hektár másodvetésű zöldség jön ösz- sze a mintegy ezerötszáz termelőnél. Ezen a területen a kistermelők igen sokféle, főként rövid tenyészidejű zöldséget veteményeztek : uborkát, zöldbabot, zöldborsót, céklát, fejes salátát, kései káposztát, spenótot és sóskát, helyzetképet adott a perui méhészek életéről, majd hasznos méhészeti módszereket és fogásokat ismertetett. El- * mondta, hogy a propaganda nyomán lényegesen növekedett a perui mézfogyasztás, amely addig csekély volt, sőt nőtt a virágpor és méhpempő
