Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
2 ^rÜÉPÚJSÁG 1976. augusztus 11. Berlin és a katonai enyhülés Az európai kommunista és munkáspártok tanácskozásán 29 kommunista és munkáspárt vezetői — 29 millió kommunista nevében — azokról a feladatokról tanácskoztak, amelyek a mai megváltozott nemzetközi s az európai helyzetből következnek. Végkövetkeztetéseiket az az együttes elemző munkával kidolgozott záródokumentum tartalmazza, amelynek önálló fejezete foglalkozik az enyhülési folyamat elmélyítésével, s a leszerelési intézkedésekkel. E fejezet alapgondolatát így is lehetne sommázni: ha erősíteni akarjuk a küzdelmet a helsinki záróokmány megtartásáért és megtartatásáért, akkor egyszersmind távolabbi célokat is ki kell tűzni. Ha tehát a politikai enyhülést meg akarjuk szilárdítani, akkor tovább kell lépni, s a katonai területekre is ki kell terjeszteni a détente-t. foglalkozván a különböző feltételek közt tevékenykedő kommunista pártok olyan állásfoglalást alakítottak ki, amely tanúsítja: nemcsak korunk legnagyobb politikai erejét, hanem korunk lelkiismeretét is megtestesítik. A folytatódó fegyverkezési hajsza ugyanis mind nyomasztóbb teherként nehezedik az egész emberiségre. Előfordul, hogy azalatt, amíg egy új fegyvert vagy harci eszközt kikísérleteznek és alkalmassá tesznek a tömeggyártásra, a szóban forgó eszköz reménytelenül elavul. 1945-höz képest a hetvenes évekre egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy repülőgép-anyahajóé majdnem tízszeresére, egy stratégiai bombázóé harminchatszorosára, egy vadászgépé pedig százharmincszorosára növekedett! Vannak emellett olyan területek, amelyeken minden összehasonlítás lehetetlen: 1945-ben például nem léteztek interkontinentális rakéták. A hadi- termelésben világszerte foglalkoztatottak száma 50 millió főre tehető, s csak katonai fejlesztésre évenként 25 milliárd dollárt költenek, (összehasonlításul: orvosi kutatásra 4 milliárd dollárt...) Ha mindez lehetségessé és elkerülhetetlenné tette a katonai enyhülést, akkor egy második tényező meg fokozta szükségességét. Mégpedig az, hogy a legutóbbi négy-öt évben óriási lépéseket tettünk előre az enyhülés útján, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kimunkált békeprogramok — közös programjaink — megvalósítása felé. Az enyhülés fogalomköre bővül, nem egyszerűen háború nélküli és annak kiküszöbölésére irányuló állapotot jelent, hanem rendszeres érintkezést, és ott, ahol lehetséges, együttműködést a válságok visz- szaszorításában, fejlődő gazdasági, műszaki, tudományos és más kapcsolatokat. Ez azt tükrözi, hogy kialakult a bizalom minimuma, olyan bizalomé, amely nem naív fel- tételezéseken, hanem bizonyos érdekkörök közösségének felismerésén alapul. (A legfontosabb közös érdekkör természetesen az, hogy a történelmileg elkerülhetetlen küzdelem a két rendszer közt ne fenyegessen háborúkkal, veszélyes konfliktusokkal.) A politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához szükség van a katonai enyhülésben is az előrelépésre. Ha erre nem kerül sor, az egy idő után visszahathat magára az enyhülésre. Végeredményben ilyen következtetések vezették a testvérpártokat, amikor — egyebek közt — síkraszálltak mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos, az ENSZ keretei között folyó tárgyalások meggyorsításáért és olyan hatékony intézkedésekért, amelyek nemzetközileg szigorúan ellenőrzött, általános és teljes leszerelés megvalósítására irányulnak; a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, a fegyverzet idegen területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam — elsősorban az atomfegyverrel, s nagy katonai potenciállal rendelkező országok — katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. A szocialista közösség országainak kommunista és munkáspártjai, amelyek kormányzópártok is, nyugodt lelkiismerettel és fenntartás nélkül csatlakozhattak ezekhez a célkitűzésekhez. A szocialista közösség országai ugyanis egész Európának — és természetesen nemcsak Európának — példát mutatnak az önmérsékletben egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Nyugat-Európa katonai-ipari komplexumai a fegyverkezési verseny új menetét indítanák el. Egy olyan esztendőben, amikor az Egyesült Államok évek óta a legnagyobb emelést hajtotta végre katonai költségvetésében és ennek összegét 112 milliárd dollár fölé emelte, a Szovjetunió — a Varsói Szerződés legerősebb katonai hatalma — egyetlen százalékkal sem növelte katonai kiadásait. Hogy mennyire tendenciózusak azok a becslések a Szovjetunió, s a Varsói Szerződés fegyveres erőiről, amelyeket Amerikában szellőztetnek azért, hogy a NATO- „megajánlásokat” még jobban lehessen növelni, nyilvánvaló. De bármilyen célzatosan ferdítőek, egyszersmind árulkodnak is; mert abból a Pentagon és a CIA által készített kimutatásból, amelyet a szovjet sajtó a minap elemzett, az derül ki, hogy ha elfogadjuk is tényként e két amerikai kormányszerv becsléseit, még akkor is 1975- ben a Varsói Szerződés országai 18 százalékkal kevesebbet költöttek katonai célokra, mint a NATO-országok! Az sem kerülheti el a tárgyilagos szemlélő figyelmét, hogy az európai kontinens kommunistáinak eddigi legszélesebb fóruma olyan leszerelési vagy fegyverzetcsökkentési intézkedések szükségességét hangoztatta, amelyeket a szocialista közösség országai régóta sürgetnek. Például: ratifikálja minden állam a baktériumfegyverek megsemmisítéséről szóló konvenciót, kössenek a leggyorsabban szerződést a vegyi fegyverek betiltásáról, eresszék le a sorompót a tömegpusztító eszközök új, különösen nagyhatású típusainak kialakítása előtt. « mialatt a burzsoá propaganda a pártok „szakadásáról” fecsegett, sőt, az értekezlet kudarcára spekulált, a pártok — valamennyien — egyetértettek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a szocialista közösség országai konkrét javaslatok formájában fogalmaztak meg. A kommunista és munkáspártok dokumentuma a legszélesebb néptömegeket hívja harcba a nukleáris háború elkerüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért. VAJDA PÉTER E kérdéssel Más szóval Közelednek a választások az NSZK-ban Belfast Ahogy közelednek az idei nyugatnémet választások, az utcákon megjelentek az ismert politikusok karikatúrafigurái. A képen Strauss és Smith kancellár figurája. (Telefotó — AP—MTI—KS). Zavargások Észak-írországban Az északír tartomány székhelyén a keddre virradó éjszaka is folytatódtak a zavargások. A tüntetők, akik immár harmadik napja vannak az utcán, ismét összecsaptak a belfasti helyőrség katonáival. Egyes csoportjaik benzinnel töltött palackokkal gyújtogattak és hét helyen okoztak tüzet. Egy lakóház teljesen leégett és két gyermek életveszélyesen megsebesült. A város egyik pontján a tüntetők megtámadták a kivezényelt tűzoltókat is és közben heves tűzharc zajlott le a katonák és a tömeg mögé rejtőzött orvlövészek között. Újabb pokolgépes merénylet is történt és ennek következtében egy angol katona megsebesült. _ Készülődés Colombóban Az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezletének színhelyével, a Bandara- naike konferenciateremmel szemben az utolsó simításokat végzik egy Buddha-szo- bor másán és a mellette lévő díszítőelemeken, napokkal a csúcsértekezlet megkezdése előtt. (Képtávírónkon érkezett). PANORÁMA WASHINGTON Az amerikai szenátus rekordmagasságú, 104 milliárd dolláros katonai költségvetést fogadott el az 1977-es pénzügyi évre. A nagy szótöbbséggel — 82 szavazattal 6 ellenében — jóváhagyott tervezet csupán négymillárddal kurtította meg a Pentagon által eredetileg kért összeget. Ugyanezen az ülésen a szenátus úgy döntött, hogy az elnökválasztási kampányban is nagy szerepet játszó B—1 típusú bombázó repülőgép ügyében a döntést a választások utánra halasztja. PEKING A kínai hatóságok kedden újabb földrengések veszélyére hívták fel a kínai fővárosban tartózkodó újságírók figyelmét és felszólították őket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket biztonságuk érdekében. A kínai földrengésszakértők a szeizmológiai aktivitás megélénküléséről számolnak be az országban. így a korábban is földrengés sújtotta északkelet-kínai Tangsan körzetében vasárnaptól hétfő hajnalig hat újabb földlökést észleltek, amelyek mindegyike meghaladta az ötös erősséget a Richter-skálán. BERLIN A berlini városi bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte és megfosztotta állampolgári jogaitól Herbert Drabantot, az egykori SS biztonsági szolgálatának tagját. Drabant több háborús és emberiség ellen irányuló bűntettet követett el. Az SS „12-es operatív különítmé- nyé”-nek tagjaként részt vett békés szovjet polgárok lemészárlásában, illetve letartóztatásában és kényszer- munkára való küldésében. BQMM A Bundeswehr parancsnoksága egyre nagyobb mértékben használja fel a NATO- tagállamok területén található gyakorlótereket gépesített, páncélos, légi és rakétaalakulatai kiképzésére. A nyugatnémet hadügyminisztérium sajtókiadványából kiderül, hogy Kanadában augusztus 19-ig a 6. nyugatnémet gépesített hadosztály végez hadgyakorlatokat, amelyeket a Bundeswehr több magas rangú tisztje, többek között Horst Hildebrandt altábornagy, a szárazföldi erők felügyelője is megtekint. Bizalmi vita Berlinguer beszéde Az olasz képviselőházban kedden folytatódott az Andreotti-kormány bizalmi vitája. Minden pártcsoport részéről a pártvezető szólalt fel. Az OKP álláspontját Enrico Berlinguer főtitkár, a kereszténydemokratákét Zaccagnini, a szocialistákét Craxi fejtette ki. Az egyszínű kisebbségi Andreottikormány a múlt héten a szenátusban már bizalmat kapott annak révén, hogy a pártok többsége, köztük az OKP tartózkodott a szavazáskor. Berlinguer beszédében rámutatott : az Andreottikormány nem jelenti azt a megoldást, amelyet az OKP javasolt (demokratikus nemzeti egységkormány), s amelyre az országnak a súlyos válságban szüksége lenne. Újdonságot jelent azonban, hogy e kabinet hivatalba lépése és jövendő sorsa az OKP-tól függ. Az OKP nemzeti felelősségérzettől indíttatva nem akarja megakadályozni, hogy az ország kormányt kapjon és az megkezdje a sürgető problémák, elsősorban a gazdasági válsághelyzet megoldására irányuló tevékenységet. Fenntartja azonban magának a jogot, hogy a kormányt esetről esetre cselekedetei alapján ítélje meg — jelentette ki az OKP főtitkára, arra utalva, hogy a kommunisták tartózkodása addig tart, amíg a kormány beváltja a programban vállalt kötelezettségeit. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a nemzetgyűlés szónoki emelvényén. LAPZÁRTA BUDAPEST Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Szenku- ro Szaiki, Japán budapesti nagykövete, kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban kicserélte a két ország kormánya közötti 1975. október 20-án Tokióban aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifikációs okmányait. Ezzel az egyezmény életbe lép. Az eseményen jelen voltak a Külkereskedelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a budapesti japán nagykövetség képviselői. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsolatok kiemelkedő eseménye. Jelzi az utóbbi években kibontakozott együttműködés elmélyülését, és a két ország kormányának szándékát a kapcsolatok továbbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság kormánya tőkés országgal első ízben kötött ilyen magas szintű egyezményt. A megállapodás biztosítja a két ország gazdasági együttműködésében a legnagyobb kedvezményes elbánást, és szabályozza a gazdasági, kereskedelmi, valamint konzuli kapcsolatok széles körét. Előirányozza továbbá kormányközi gazdasági vegyes bizottság megalakítását is. (MTI). MOSZKVA A Szovjetunió minisztertanácsa jóváhagyta és ratifikálásra a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé terjesztette az 1974. július 3-án Moszkvában aláírt, a föld alatti atomfegyver-kísérletek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződést és a hozzá tartozó jegyzőkönyvet, valamint az 1976. május 28-án Moszkvában és Washingtonban aláírt, a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokra vonatkozó szovjet—amerikai szerződést és. a hozzá tartozó jegyzőkönyvet. BUKAREST Bukarestben hivatalosan közölték, hogy kedden 76 éves korában elhunyt Gheor- ghe Stoica, az RKP Központi Revíziós Bizottságának elnöke, az államtanács tagja. KAIRÓ A kairói napilapok értesülése szerint a főügyész halál- büntetést kér majd annak a merényletnek az elkövetőjére, amely vasárnap történt az egyiptomi belügyminisztérium épületében. A kettős bombarobbanás megsebesítette a merénylőt, egy egyiptomi fiatalembert és 14 más személyt. A vádpontok között szerepel, hogy — a tettes „idegen állammal működött együtt kárt okozva az egyiptomi nemzeti érdekeknek”; — politikai célú merénylet elkövetésére robbanóanyagot tartott magánál; — gyilkossági kísérletet követett el 14 személy ellen. ÖSSZEVONT TÁMADÁS TELL-ZAATAR ELLEN A szovjet hírügynökség bejrúti jelentésében a harcok fokozódásáról számol be. A jobboldali erők továbbra is meghiúsítanak minden, a konfliktus rendezését célzó kezdeményezést. Az izraeli őrhajók fokozott ellenőrzés plá vonták a libanoni felségvizeket, azzal az ürüggyel, hogy elvágják a hazafias erők és a Palesztinái felsza- badítási mozgalom címére érkező élelmiszer- és lőszerszállítmányok útját. A libanoni haladó sajtó nagy felháborodással ír arról, hogy az izraeliek a dél-libanoni Tyr kikötőjében felrobbantották és elsüllyesztették azt a szállítóhajót, amely élelmiszert hozott a hazafias nemzeti erők számára. Kedden délelőtt a keresztény jobboldal több tucat páncélosa összevont támadást indított a több mint hat hete ostromlott Tell-Zaatar tábor ellen. A palesztin erők ellenőrzése alatt áll rádió adása szerint öt órán keresztül elkeseredett harcok folytak.
