Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
2 ^PÚJSÁG 1976. július 10. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról 1976. július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sinder- mann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnökhelyettese, Zsambin Bat- mönh, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobro- szav Csulafics, a szövetségi Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Sikeresen teljesítették az ötéves népgazdasági terveket, gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagállamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok bruttó ipari termelése 1975-re — 1970- hez viszonyítva — mintegy másfélszeresére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki bázisa. A KGST-tag- országok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971— 1975. között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975 A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon ösz- szegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményéit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettese vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Li Dzang Zsu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kham- phan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszak ülésein Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalapozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valameny- nyi KGST-tagállam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a világszocializmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV.—XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975 közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. ' A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi és munkaerő-forrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományostechnikai forradalom vívmáAz együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatokban előirányozza, hogy a KGST- tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyag- igényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energia- források létrehozásának és az atomenergetika ' fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST- tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A fő program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizá- lás, talajjavítás, vetőmag- termesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és koopenyainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvény- szerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére. ráció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az ösz- szes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A fő programok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaiMegvizsgálták a KGST- tagországok egyesített villamos energetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980. évi időszakban” című anyagot. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénz- ügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris- pénzügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítja meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell kát, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban lévő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. A KGST-tagállamok, kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen Pénteken hazaérkezett Berlinből a magyar delegáció, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán vett részt. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poel őnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvényre juttatását, a népek által a békéért, a biztonságért, gz együttműködésért és a sztí- ciális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikái, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975, július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976/1973. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát a főiskola utagi képzésre és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárü meggyőződését, hogy a KGST-tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrott- ságának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézet- azonosság légkörében zajlott le. litikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-kép viselő je, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képvi- selőjének helyettese. A KGST-országok sikerei Az együttműködés további elmélyítése Az együttműködési programok A villamos energetikai rendszer fejlesztése Hazaérkezett a magyar KGST-küldöttség
