Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
1976. július 6. ^PÚJSÁG 3 Hol vagytok, régi buszosok?! Szakszervezet a tsz-ekben Hatan ülünk a szakszervezeti titkár irodájában: Radnai Mátyás, Mátok Lajos, Haasz Márton, Garbacz Mihály, az újságíró és a fotó- riporter. * Szép csendben múlott el a negyedszázados évforduló. A közúti személyszállítás államosításának évfordulója a 11-es Volán dolgozói körében is alig-alig talált visszhangra. A vállalatnál 25 évet lehúzott munkásokról elkészítették a fényképet, tablót a képekből a mai napig sem csináltak. Sem a szakszervezet, sem a gazdasági vezetés nem tartja számon, hol, merre járnak a régi buszosok, kinek milyen érdemei vannak Tolna megye közúti személyszállításának megszervezésében. • * Radnai Mátyás: — Fehér köpeny, fehér sapka volt az egyenruhánk, a vasúthoz tartoztunk, mert a MÁVAUT szó azt jelenti, hogy MÁV-autóbusz. Olyan elbírálásban részesültünk, mint a vasutasok. Három napig tartott a felvételi vizsga. Kalauzként kerültem a személyszállításhoz, még Békéscsabán, s onnan helyeztek Szekszárdra. pontosan 1946. in Radnai Mátyás. Matók Lajos. Haasz Márton. Garbacz Mihály. december 16-án húsz órától. Akkor érkeztünk Szekszárd- ra három autóbusszal. Az állami közúti személyszállítás a felszabadulás után ettől a naptól számítható Tolna megyében. Haasz Márton: — 1939-ben már menet- rendszerű buszközlekedés volt a megyeszékhelyről Du- naföldvár, Fülöpszállás, Ma- gyarkeszi, Pécsvárad és Siófok felé. Húszéves voltam, amikor harminckilencben felvettek a MÁVAUT-hoz, ide Szekszárdra. A híres pesti Bárd-cégnél tanultam a mesterséget. Matók Lajos: — A BART-nál, ez pestvidéki közlekedési vállalat volt, kezdtem a szakmát 1936-ban. 1947-ben Szekszárdra helyeztek. Először kalauz, majd elszámoltató voltam. Ismertem minden községet, minden kalauzt, minden sofőrt, jó lenne magnóba mondani történeteimet. Idén június 30-án köszöntem el a vállalattól, kétnapos nyugdíjas vagyok. Garbacz Mihály: — Huszonhét éves voltam, amikor a buszhoz kerültem. Annak előtte Tolnán maszeknál dolgoztam, aki taxizott is, meg a személyszállítást bonyolította le a hajóállomás és a község között. Tizenhét évig ültem a buszvolán mögött, most Tolnán vagyok forgalmista. * Négy emberrel beszélgetünk, akik a Tolna megyei személyforgalom megindulásának bölcsőjénél bábáskodtak. — Hol vannak a többi régi buszosok? Tavaly csöndesen múlt el a negyedszázados ünnep — a Volán alapítását ünnepelték. A régi időkről alig esett szó, éppen ezért fussunk át a valamivel több mint harminc éven, hátha többen még többre emlékeznek, mint beszélgető- társaink. * A szekszárdi főnökség 1939-ben alakult, ahol most a városgazdálkodás irodája áll. Először Rába, majd N—1- es Mercedes kocsikkal kezdték a munkát. Hat kocsi, tizenkét ember, tíz fillér kilométerre eső viteldíj, száz- nyolcvan pengős sofőrfizetés, a kalauz száztízet kapott. A szerelő Haasz Márton, a főnök Magyar Pál. Molnár Balázs, Györki Imre, Pálinkás János, Imre Antal a legjobb sofőrök közé tartozott. Még a mai napig is emlegetik a legjobb kalauzt, aki kiváló forgalmista lett: Búzás Jánost. Abban az időben a buszvezető naponta kétszáz kilométernél nagyobb távolságot nem utazhatott és induláskor, érkezéskor a kocsit meg kellett vizsgálni. Az autók üzembiztonsága elsősorban a vezetők lelkiismeretes munkájának következménye. A másodpercre betartott menetrend természetes volt, miként az is, hogy a dolgozó munkájából nem hiányzott. A felszabadulás után 1946. december 16-án Pesten Haasz Márton és Radnai Mátyás átvett három autót. Péter András, Imre Antal és Szél Mihály gépkocsivezetők hozták Szekszárdra a kocsikat és két nap múlva el is kezdték a közlekedést: Péter a bedegkéri járatot, Imre a dunaföldvárit, míg Szél a bonyhádit vezette. Ebben az időben még működött néhány maszek buszvállalkozás: Gyönkön, Hőgyészen és Simontornya—Mohács között. A felszabadulás utáni első főnök Magyar Pál volt, Radnai Mátyás a forgalmista, elszámoltató, pénztáros, személyzetis, mindenes. Haasz Márton a műszaki vezető és tizenkét sofőr, egy forgalmista, egy mosóember tartozott a főnökséghez. Rába buszok, néhány GMC — utasszállításra átalakított katonai jármű —, három Reisepost, ez volt a jármű- állomány. A Tolna megyei közúti közlekedést nem fejlesztették úgy, mint más megyékben, nagyobb ipartelepek környékén. így itt valóságos családi hangulat alakult ki, olyannyira, hogy még ma is testvérként emlegetik Szalai Jánost, Matók Lajost, Tóbiás Istvánt, Mernyei Józsefet, Gulyás Mihályt, Lengyelfalusi Lászlót, Vida Kiss Jánost, Horváth Istvánt. A negyvenes évek végén Pamuki Jenő vette át a főnökség vezetését, ebben az időben a három tehergépkocsit leválasztották a személyszállító főnökségtől, és növelték a járműparkot. Tizenöt kocsi közlekedett Tolna megyében, Harkányt, Sikondát, Budapestet, Siófokot, mint új végállomást kapcsolták a szekszárdi járatok közé. 1950-ben a közúton egymillió utast szállítottak. (Amikor Radnai Mátyás 1970-ben nyugállományba ment, húszmillió utast számoltak abban az évben.) Az ötvenes évek elején jelentek meg az Ikarus 30-asok, majd a Csepel tehergépkocsik, először ponyvával, később fabódéval. Bonyhádról Komlóra a bányásztelepülésre a Tolna megyeiek fuvarozták a bányászokat. Garbacz Mihály ekkor hagyta abba hat éven át egyfolytában bonyolított fuvarját: naponta négyszer vezette az N—1-est, majd a MÁVAG- buszt a szakályi állomásra. Több alkalommal össze- és szétvonták a Tolna megyei vállalatot, ez ideig nyolc igazgató koptatta a vezetői széket, s az 1957—58-as válságos idő után kezdődött az a korszak, amely már az olvasó szeme előtt játszódott le; több helyen korszerű forgalmi telep épült a .megyében, száz autóbusz járta a megye útjait és évente egymillió utassal nőtt az elszállított személyek száma. * Radnai Mátyás nyugdíjas, a jövő autóvezetőit oktatja a közlekedési szabályokra. Matók Lajos nyugdíjas, azon fáradozik, hogy nyugdíjasklubot hozzon össze a vállalatnál. Haasz Márton ipari telepvezető, nem a nyugdíjat, hanem jobb kocsikat, jobb gépkocsivezetőket vár. Garbacz Mihály tolnai forgalmista; szeretne egy nyugodt hetet eltölteni, valahol távol, erdőrengetegben, ahol buszról senki egy árva szót nem ejt. • Június 29-én a 11-es Volán 205 kocsin 80 356 személyt szállított. A buszok ezen a napon 43 896 kilométert futottak. PÄLKOVÄCS JENŐ Foto: Gottvald Károly A pán Központi Bizottságának titkársága határozatot hozott arra, hogy a szakszervezetek tevékenységét ki kell terjeszteni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alkalmazotti dolgozóira is. Ezt a párthatározatot követte a MEDOSZ- és a TOT- elnökség együttműködési állásfoglalása. A végrehajtás folyik, sőt, most új szakaszhoz érkezett megyénkben. Erről kértünk tájékoztatást Kovács Józseftől, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárától. — A határozatok értelmében azokban a szövetkezetekben, ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 25- öt, szakszervezeti alapszervezetet kell létrehozni, élén szakszervezeti bizottsággal. Ahol huszonötnél kevesebb, de ötnél több alkalmazott dolgozik, ott bizalmicsoportot hozunk létre, amely a legközelebbi MEDOSZ-alap- szervezethez tartozik majd. Húsz azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol alapszervezet alakítására van lehetőség. Ezután elmondta Kovács József, hogy — alapos előkészítés után — három termelőszövetkezetben, a szak- csi Uj Élet-ben, a kocsolai Vörös Csillagban és a faddi Lenin Tsz-ben került sor alakuló és vezetőségválasztó taggyűlésre. A szakszervezeti bizottságok három-öt fősek a taglétszámtól függően. Amint Kovács József a beszélgetésben utalt rá, nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak ennek a munkának. Ha létrejönnek az alapszervezetek, a szakszervezeti munka politikai hatása és érdekvédelmi szerepe érvényesülni fog az egész mezőgazdaságban. A tsz-szakszervezeti alapszervezeteknek többirányú a feladatuk. AlkalmazkodA Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rendelkezett az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. Az ügyfelek időveszteségének csökkentése, valamint az ügyintézés javítása érdekében a tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a dolgozók ügyeiket általában munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok szakigazgatási szervei szerdán teljes munkaidőben és hetenként legalább két fél munkanapon — délelőtti és délutáni megosztásban fogadják az ügyfeleket. A szerdai ügyfél- fogadástól a helyi körülmények miatt kivételesen eltérhetnek. A nem helybeli ügyfeleket azonban szerdán is fogadni kell. A tisztségviselők hetenként legalább egyszer fogadják az ügyfeleket. A rendelkezés értelmében gondoskodni kell a szombati, illetőleg a munkaidőn kívüli félfogadás megszervezéséről. Hétfő reggel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tették le az ünnepélyes esküt az új külföldi ösztöndíjas fiatalok. Ezerhétszáz jelentkező közül a felvételi vizsgákon 381-en szereztek jogot arra az elmúlt hónapokban, hogy a baráti szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — egyetemein, -főiskoláin kezdhessék meg szeptemberben tanulmányaikat. A legtöbben 262-en — a korábbi évekhez hasonlóan a Szovjetunióban fognak tanulni. miok kell a szövetkezetek belső rendjéhez, a működési szabályzataikhoz. Elősegítik a szocialista demokratizmus két egyenlő politikai jellegű formájának, a szakszervezeti és a szövetkezeti demokráciának egyidejű érvényesülését. Az alapszervezetek belső szervezeti életében a magyar szakszervezetek alapszabályának elvei érvényesek, Kiemelt feladatuk lesz a termelőszövetkezetekben működő szakszervezeti alapszervezeteknek és a szak- szervezeti bizottságoknak a dolgozók politikai és szakmai nevelése, továbbképzése, a szocialista vonások erősítése. Mozgósítják a dolgozókat a szövetkezetek előtt álló társadalmi, politikai és gazdasági feladatok megoldására. Segítik a szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Figyelemmel kísérik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. Foglalkozniok kell a dolgozók termelőmunkában való részvételével, a munkadíjazás színvonalával és mértékével, a törvényes munkaidő betartásával és betartatásával, a, szocialista juttatások színvonalával — hogy csak néhányat ragadjunk ki a majdani feladatok közül. Sajátossá teszi a munkát, hogy míg az alkalmazotti, tehát szakszervezeti tagokkal kapcsolatban a szakszervezeti munkastílust kell alkalmazni, az szb-knek a nem szakszervezeti szövetkezeti tagokkal kapcsolatban is lesz javaslattételi joguk. A munka most indul, sok minden kiforratlan még, a jó szándék viszont minden oldalról adott, tehát a sikeres működés lehetősége biztosított. Az országgyűlési képviselőket, a tanácstagokat, valamint a tanács bizottságának tagjait, a szakszervezeti jogsegély- szolgálat munkatársait továbbra is soron kívül fogadják. Amint a rendelkezésből kitűnik, a nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben, a megyei városi kerületekben, a nagy lélekszámú községekben indokolt az ügyfélszolgálat, amely tájékoztatja az ügyfeleket, közreműködik az államigazgatási eljárásban és az ügyek intézésében. Az ügyfélszolgálat a felek rendelkezésére áll a szakigazgatási szervek teljes munkaidejében, így biztosíthatja a szombati félfogadást és munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot is. Az ügyintézés, a félfogadás és az ügyfélszolgálat kulturáltságának növelése folyamatos feladat — állapítja meg a rendelkezés. (MTI) Az NDK egyetemei és főiskolái 75 magyar fiatalt várnak. Az új külföldi ösztöndíjasokat dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes köszöntötte. A többi között elmondta : negyedszázada kezdte meg az első magyar fiatal a Szovjetunió egyetemén a tanulást és azóta 4 ezer magyar fiatal szerzett diplomát külföldön. Jelenleg 1800 magyar diák tanul a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben. Az új külföldi ösztöndíjasok az elkövetkező három napon felkészítő tanfolyamon vesznek részt. (MTI) Archív felvétel a Szekszárd—Bonyhád közötti, postát és személyeket szállító buszról. Ilyen kocsik még a felszabadulás utáni első években is forgalomban voltak. L. Gy. Ügyfélfogadás és ügyfélszolgálat Külföldi ösztöndíjas, magyar fiatalok