Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
A Í^PÚJSÁG 1976. július 6. A párizsi operaház W az Egyesült Államokban Első alkalommal tesz látogatást idén szeptemberben a párizsi operaház az Egyesült Államokban — mondotta az amerikai UPI hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során Rolf Liebermann, a párizsi operaház főigazgatója. A francia művészek a New York-i Metropolitan operában és a washingtoni Kennedy Centerben lépnek majd fel. Mint Liebermann mondotta, a párizsi operaház együttese mindkét városban előadja majd a „Figaro házasságát”, a „Faustot” és az „Otellót”. Áz Egyesült Államokban vendégszereplő művészek között ott lesz Mirella Freni, Frederica von Stade, Ed:th Mathis, Tom Krause és Nicolai Gedda. A 104 énekesből és zenészből álló/ vendégszereplő együttes két Berlioz-hang- versenyt is ad Washingtonban: előadják a „Faust elkárhozását” és a „Requiemet”. Rekonstruálják a Bauhaus-épületeket Rekonstruálják és eredeti formájukban állítják helyre az NDK-beli Halle megye Dessau nevű városában lévő egykori Bauhaus-épületeket — írja a Neues Deutschland című lap abból az alkalomból, hogy idén decemberben lesz ötvenedik évfordulója a dessaui Bauhaus megnyitásának. A rekonstrukciós munkálatok során tanácsadóként működik majd közre Selmán Selmanagic és Konrad Pü- schel professzor, a két egykori Bauhaus-tanítvány. A weimari építészeti főiskola 50 hallgatója foglalkozik idén nyáron a gyakorlati képzés keretében az értékes épületek helyreállításával. A weimari főiskola a re„Matematika” Szovjet pedagógusok nézete szerint a matematika alapjait már a négyesztendős kisgyermekek is elsajátíthatják. A szakemberek a közelmúltban összegezték annak a kísérletnek az eredményeit, amelyre néhány városi és falusi óvodában került sor. Az óvodások ezekben hároméves „matematikai tanfolyamon” vettek részt. Ismereteik birtokában a gyermekek eredményesen vették föl a versenyt az elsőosztályos iskolai tanulókkal. A hatéves konstrukciós munkálatokkal összefüggésben két diploma- munkára hirdetett pályázatot: ezekben a hallgatók egyebek között a szóban forgó épületek jövőbeli felhasználási lehetőségeit vizsgálják majd. Az állami Bauhaus Walter Gropius építész által 1919- ben megindított művészeti iskola volt. Az iskola Wei- marban kezdte meg működését és 1925-ben Dessauba helyezték át — 1933-ban azonban a fasiszták feloszlatták. Ennek okául többek között az szolgált, hogy Gropius mellett Hannes Meyer svájci kommunista, majd Mies Van der Rohe irányította az iskolát (1927 és 1933 között). az óvodában kislányok és fiúk könnyedén végzik el az alapműveleteket száz alatt, meg tudnak oldani egyismeretlenes egyenleteket, ismerik a hossz- és sú'ymértékeket és tudnak is velük számolni. Vannak fogalmaik a mértan alapjairól, helyesen nevezik meg a sokszögeket, a hengert stb. Az óvodai matematika- oktatás programját a Szovjetunió Pedagógiai Akadémiája mellett működő iskoláskor előtti nevelési intézet szakemberei készítették el. Cseh csipkék Kelet-Csehország egyik festői táján, az Orlice hegység alatt csodás vert csipkék készülnek, leheletköny- nyűek és álomszépek. A csipkeverőnők folytatják a régi krónikák és feljegyzések szerint immár 400 éves hagyományt. A csipkekészítés központja Vamberk városka. A Vamberk melletti Dlou- há vés község új szállodájának díszterme az idén május egyik napján nőkkel telt meg. Legtöbbjük ruháját csipke díszítette, s a megjelent néhány férfi kabátjának felső zsebéből is hófehér csipkezsebkendő kandikált ki. Három évtizedes fennállását ünnepelte a Vamberki Csipke (Vamberecká krajka) Művészeti Kisipari Szövetkezet, amely tevékenységével a Munka Érdemrendet is kiérdemelte. „Három évtized annyi, mint csepp a tengerben — mondta a szövetkezet egyik alapító tagja, s első elnöknője, Marie Sterbová. — Mégis derekas munkát végeztünk. Egyetlen bérelt helyiségben kezdtünk, ahol a csipkeverőnők munkáit vásároltuk fel. Ma nyolc szép, korszerű üzemünk van.” A csipkeverőnők valaha alig pár fillért kaptak nagy figyelmet és művészi érzéket igénylő munkájukért. Kizsákmányolásuk akkor szűnt meg, amikor megalakult a szocialista szövetkezet. Ma már több mint 400 dolgozója van, a csipkeverőnők túlnyomó része azonban otthon dolgozik, ez megfelelőbb számukra. Fizetést kapnak és ugyanolyan szociális előnyöket élveznek, mint Csehszlovákia többi dolgozója. A szövetkezet összlétszámának 95 százaléka nő. A Vamberecka Krajka évente hárommillió korona értékű csipkét készít. Jelentős részét külföldre szállítják, s igen sok külföldi turista vásárolja termékeiket Csehszlovákiában is. Fotó: Bakó Jenő Műveló'déselméleti nyári egyetem Szegeden A munkásművelődés elméleti alapjai ti tödik alkalommal ren- fj dezik meg ez évben Szegeden a művelődéselméleti nyári egyetemet. A tíznapos kurzus fő témaköre a munkásművelődés. „A nyári egyetem célja, bemutatni a munkásosztály társadalmi helyét, szerepét, ismertetni a munkások műveltségének általános jellemzőit, vizsgálatának elveit és módszereit”. Közművelődésünk gyakorlatában elsősorban az ösz- tönösség, a „feladatba öltöztetés” jellemezte a munkásművelődés fogalmát. Azok a tennivalók, szervezeti megvalósítási formák, amelyek eddig is széles művelődési bázist mozgattak — követelményként! —, most már a tudatos tervezés szintjére kell hogy érjenek. Tudományosan megalapozott elmélet nélkül nem várhatunk számottevő eredményt. Szegeden a munkásművelődés témakörének legkiválóbb elméleti szakemberei találkoznak előadások és konzultációk keretében, népművelőkkel, könyvtárosokkal. * Részletesebben vizsgálva a megjelölt résztémákat, megállapítható, hogy lépésről lépésre juttatnak el a tényleges gyakorlati teendőkig. A munkásosztály fogalma, társadalmi helyzetének és szerepének vázolása mellett a helyi tényfeltárást segítik a következő előadások: „A munkásműveltség néhány általános alapelve”; „A munkásosztály műveltségének és művelődési szokásainak jellemző Vonásai”. Az utóbbi témát történeti és aktuális síkon egyaránt tárgyalják, ráirányítva a figyelmet a termelési kultúra, a politikai műveltség és a munkásosztály általános ismeretszintjének vizsgálatára. A nyári egyetem tavalyi fő témája az ízlés problémakörének általános feldolgozása volt, most ezt bontják le a munkásosztály vonatkozásában. Ezt reprezentálják: A munkásosztály magatartásban megnyilvánuló műveltsége; A munkásosztály ízlése; A munkások szabad idő eltöltésének jellemzői c. előadások. A munkások szabadidő-mérlegének sajátosságai mind a tervezésben, mind a szervezésben (kötött programok, tanfolyamok, előadássorozatok, illetve az egyéb kulturális lehetőségek — művészeti estek, szórakoztató programok összeállításában) alapvetően meghatározzák a közművelődési intézmények és az üzemek teendőit is. Uj megközelítési módot ígér a munkásábrázolás és a művelődés kapcsolatának elemzése. Ez a terület továbbfejlesztési szempontokat adhat a megyénkben immár kétszer megrendezett Útközben pályázat átdolgozásához is. A pályázaton részt vevő szocialista brigádok csak felsorolt művekből választhattak egy-egy regényt, filmet, közös feldolgozásra nagyon széles témakörben. Sajnos az önismeret segítése, kitágítása hiányzott, vagy csak esetleges volt a „címlisták” alapján. A szegedi előadások részletesen foglalkoznak majd a munkások irodalmi ábrázolásával a felszabadulás utáni prózá-. ban és lírában, valamint a színház- és filmművészetben egyaránt. így az önismeret kerül a művelődés centrumába, nem pedig a kívülről erőszakoltan bevitt „művelés”. * A z V. szegedi nyári egyetemen megyénkből több népművelő és könyvtáros vesz részt, reméljük átadják az ott hallottakat majd azoknak is, akik anyagi vagy egyéb okok miatt nem hallgathatják a hasznosnak ígérkező előadásokat. Jó lenne, ha a július 26-tól augusztus 6-ig megrendezésre kerülő szegedi program megyén (sőt járáson) belüli feldolgozása sem maradna el. Devecseri Zoltán népművelő, Bonyhád Tv-napló Szabó Vladimír művészete Szabó Vladimir önarcképe. A mai magyar képzőművészet egyik legjellegzetesebb alakja a 71. évében járó Szabó Vladimir, akiről portréfilmben emlékezett meg a televízió. Festmények, rajzok, színes rézkarcok jelzik pályájának állomásait, de bármilyen technikát használjon is, rögtön feltűnik, fölényes biztonsága és sajátos látásmódja, ami külön világot teremtett számára. Napjaink képzőművészete szívesen mond le mindarról, amit elavult akadémiz- musnak vél, de épp Szabó Vladimir példája mutatja, hogy mindenben alapvető a mesterség fortélyainak hiánytalan ismerete. A rajz szerepét visszaállította jogaiba, s ez önmagában is érdem, de művészete ennél jóval távolabbra mutatott, amit még fiatalon így fogalmazott meg: „Ne rajzolni tudjak, hanem tudjak: a világról elképzelésem legyen.” Szabó Vladimir világa egyszeri és ismételhetetlen, álombéli figurák járnak- kelnek otthonosan az álombéli tájakon, keresve a „megváltó világképet”, azt, amit egy másik vallomásában így fogalmazott meg: „A művészetnek önmagában, csak önmagáért nincsen értelme, csak felsőbb értelme révén.” Bizarr alakjai, szokatlan szituációi ezt a „felsőbb értelmet” keresik, gondolkodásra késztetve a nézőt, aki valamennyi képe előtt szokatlan intellektuális élmény részesévé válik. A portréfilm sajnos túlságosan rövidre sikerült, a rendező, B. Farkas Tamás beérte egyetlen szituációval, a Balatonon vitorlázó Szabó Vladimir megidézésével, pedig épp az ő művészete ad példát az állandó változásra, megújulásra. Mert a Dózsa-képet ugyanaz a mester készítette, aki A húsiparos rémálma című színes rézkarcot, a Komédiások című rézkarc (több változatban is) éppúgy Szabó Vladimir munkája, mint a Zene a műteremben című festményé. De ez az állandóan változó és megújuló Szabó Vladimir alig jelent meg a filmben, vitorlázás közben beszélt nagyon okosan, de sokkal többre lettünk volna kíváncsiak. Művészete teljes világ, amelyhez fogható nagyon kevés akad. Éppen ezért lett volna érdekes, ha többet mond művészetéről, gyökereiről, arról, hogy párizsi, római időzése során mi és hogyan hatott rá, hol látja helyét a modern magyar és európai művészetben. Huszonöt perc jutott neki, s ez bizony kevés. Jóval több se meríthette volna ki ezt a végtelenül gazdag világot. CSÁNYI L. Kísérlet Ligyija Obuhova, a természetvédelmi terület tudományos munkatársa már régen megbarátkozott a rábízott állatokkal. a tajgén A szelídített jávorszarvasok igen óvatos állatok. Egyelőre földünkön csak egyetlen helyen élnek. A Szovjetunió egyik legészakibb természetvédelmi területén, az Ural északi részébe folyó Pecsora folyó partján tenyésztik őket. A több évig tartó kísérlet célja az erős és igénytelen jávorszarvasok megszelídítése, hogy azután az állattenyésztésben és mezőgazdaságban felhasználhassák őket. A jávorszarvasok — mint kiderült — elég könnyen szelídíthetők. Az újszülött jávorszarvas például egész életére az őt tápláló emberhez kötődik. A nőstények könnyen megszokják a fejést, egy-egy fejésre 10 százalék zsírtartalmú, 3 liter tejet adnak. Pihen a nagybőgős
