Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

2 ^PÚJSÁG 1976. július 6. KGST-Közös Piac Szovjet tervezet az energiarendszerekről „Harcos és szenvedélyes felhívás az emberiség értel­méhez és lelkiismeretéhez” — így jellemezte a moszkvai Izvesztyija a kommunista és munkáspártok berlini doku­mentumát, amelynek egyik legfontosabb megállapítása a szovjet sajtóban és a mun­kásgyűléseken elhangzó vé­lemények szerint az, hogy az enyhülés szilárdságának és elmélyítésének biztosításához elengedhetetlen a néptöme­gek kiállása a helsinki biz­tonsági konferencia döntései mellett. Néhány órával a berlini tanácskozás lezárása után érkezett a szovjet fővárosba a hír arról, hogy a genfi le­szerelési konferencián szov­jet—amerikai megállapodás született az új típusú tömeg- pusztító fegyverek kifejlesz­tésének megakadályozásával kapcsolatos probléma napi­rendre tűzéséről. Moszkvában ezzel össze­függésben megjegyezték: a javaslatot néhány hónappal ezelőtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára terjesztette elő, s megvalósulása felbe­csülhetetlen értékű hozzájá­rulás lehet a fegyverkezési hajsza végleges leállításához. Az SZKP főtitkára berlini beszédében megismételte azokat a szovjet javaslato­kat is, amelyek kifejezetten a béke és biztonság anyagi alapjainak kialakítását szol­gálják Európában. E javas­latok egyike Európa egysé­ges energetikai rendszerének kialakítására vonatkozott. A Novoje Vremja című moszk­vai hetilap szerint szovjet energetikusok már kidolgoz­ták a KGST-hez, illetve a Közös Piachoz tartozó orszá­gok energetikai rendszerei­nek egyesítésére vonatkozó tervezetet. A hetilap emlékeztet arra, hogy — a Szovjetunió erő­forrásainak köszönhetően — az európai szocialista orszá­gok csaknem teljesen önel­látók energiahordozók és villamos energia tekinteté­ben, Nyugat-Európa viszont óriási deficittel küszködik. A Szovjetunió már most szállít villamos energiát Nor­végiának és Finnországnak, s a további lehetőségek még nagyobbak, hiszen — az időzóna-különbség miatt — Kelet-Európábán a villamos- energia-fogyasztás csúcs- időszakai más időpontokra esnek, mint Nyugat-Európá- ban. Szovjet részről nagy je­lentőséget tulajdonítanak azoknak az elképzeléseknek is, amelyek a rohamos fejlő­dés előtt álló atomenergeti­ka össz-európai megszerve­zését, a nukleáris erőművek nyersanyagának kitermelé­sében és dúsításában való együttműködést irányozzák elő. Bokor Pál Miért késnek a zöldsisakosok? KI HARCOL MÉG és milyen tétért folyik a fegy­veres küzdelem Libanonban? A hírügynökségi jelen­tések egybehangzóan közük, hogy elsősorban a jobb­oldali pártok milíciái támadnak, s fő célpontjuk a palesztin menekülttáborok. Csupán emlékeztetni szeretnék arra, hogy a libano­ni dráma a jobboldali milicisták palesztinellenes pro­vokációival kezdődött. A falangisták elképzelése nyil­vánvalóan az volt, hogy hasonló helyzet jöjjön létre, mint ami 1970 őszén Jordániában kialakult. Hogy nem sikerült a véres palesztinellenes leszámolás, az részben azon múlt; a palesztinek tanultak a jordániai vérfürdő­ből. De azon is, hogy a libanoni haladó erők tevékenyen bekapcsolódtak a harcokba, s az — részvételük nyomán — mindinkább a jobb- és baloldal harcává, a társadal­mi erők küzdelmévé vált. A baloldali erők katonai fölénye az év elején vi­tathatatlannak látszott. Lényegében ellenőrzésük alatt tartották az ország területének megközelítően kéthar­madát. Ha a további fejlemények ennek megfelelően alakulnak, Libanonban olyan állam jött volna létre — amely szolidaritást vállal az arab világ sorsproblémái­val, messzemenőkig támogatja a palesztin ügyet, s a társadalmi kérdésekben sokkal haladóbb, mint az addig ismert libanoni állam. A szíriai közvetítéssel létrejött tűzszünet ezt a fej­lődési lehetőséget akadályozta meg. A szíriai álláspont indítékai talán azzal kapcsolatosak, hogy a damaszku­szi vezetés túlságosan kockázatosnak tartotta egy ha­ladó és harciasnak is mondható libanoni állam létre­jöttét. Más feltevések szerint a tőkés Nyugat csapdát állított fel Libanonban a szíriai vezetés számára. Tu­datosan hagyták a szír típusú béke kierőszakolását, a szíriai szándékok megvalósulását, mert tisztában vol­tak azzal, hogy ezért később benyújthatják az ellen­számlát Damaszkusznak. Nem volt könnyű a szíriai álláspont érvényesítése. Damaszkusz tulajdonképpen háromszor is kénytelen volt katonailag beavatkozni. Először a Palesztin Fel- szabadítási Hadsereg Szíriában állomásozó alakulatát küldte libanoni területre, majd a damaszkuszi irányí­tás alatt álló palesztin szervezetet, a SZAIKA-t, végül — június elején — közvetlenül a saját reguláris alaku­lataival is belefolyt az események menetébe. Ismeretes, hogy a két utóbbi beavatkozás során Szíria a libanoni haladó erőkkel szemben lépett fel, a harmadik akcióban pedig szembe került a palesztinok­kal is. ÉPPEN E fejlemények miatt igen fontos lehetne, hogy az arabközi erők minél előbb elfoglalhassák he­lyüket a térségben. Amennyiben algériai, líbiai kato­nák is tartózkodnak Libanon területén, nehezen lehet­ne folytatni a palesztinellenes hadjáratot. E csapatok érkezése azonban meglepően — sokak szerint feltűnően — lassú, s minden bizonnyal tervszerűen járnak el, akik késleltetik. Mert addig szemtanúk és védnökök nélkül folytatódhat — most újból a libanoni jobboldal előtérbe tolásával — a libanoni hazafias erők szövet­ségeseinek, a palesztin erőknek a felmorzsolása... ÓNODY GYÖRGY Portillo lett Mexikó új elnöke Mexikó új elnöke José Lopez Portillo. Az 55 éves volt pénzügyminiszter a 60 milliós latin-amerikai or­szágban fél évszázada hatal­mon lévő Intézményes For­radalmi Párt (PRI) jelöltje­ként indult a vasárnapi vá­lasztásokon. Ellenfele nem volt: a jobb- vagy közép­jobboldali pártok esélytelen­ségüket felmérve nem is in­dítottak jelöltet, a baloldal közös kommunista jelöltjét viszont különböző manőve­rekkel megakadályozták ab­ban, hogy felkerüljön a hi­vatalos listára. A 26 millió választásra jo­gosult állampolgár közül 18,5 millióan adták le szavazatu­kat — 17,5 millióan Portilló- ra, s az elnökjelölt mellett a képviselőház és a szenátus tagjaira is. A parlamenti vá­lasztások végeredménye még nem ismeretes, megfigyelők szerint azonban biztosra ve­hető a PRI abszolút többsé­gének megmaradása. José Lopez Portillo, aki decemberben veszi át elnöki tisztségét, a választási ered­mények ismeretessé válása után mondott beszédében az Echeverria elnök által kép­viselt külpolitika folytatását helyezte kilátásba. Ennek szellemében megerősítette, hogy Mexikó kitűnő kapcso­latokat tart fenn Kubával és azokat a jövőben is ápolni fogja. Mexikó és az Egyesült Államok kapcsolatairól azt mondotta, hogy azok „ál­landóan javulnak” és „ami minket illet, erősítésük lehe­tőségeit keressük”. Egyesült Államok Kétszázadik évforduló Nagyszabású ünnepségek­kel és látványos felvonulá­sokkal emlékeztek meg va­sárnap az Egyesült Államok­ban a függetlenség kivívá­sának 200. évfordulójáról. New York-ban 225 hajó rész­vételével nemzetközi vitor­lásversenyt tartottak, Wa­shingtonban a turisták száz­ezrei nézték végig a felvo­nulásokat, Chicagóban pedig ünnepélyesen megadták az amerikai állampolgárságot 1776 bevándorlónak. Az utóbbi években a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok új erőfeszítéseket tett, hogy az egész emberiség szá­mára létrehozzanak egy jobb jövőt, korábbi és jelenlegi közös eredményeink alapján — jelentette ki Walter Stoes- sel, az Egyesült Államok függetlenné válásának 200. évfordulója alkalmából a központi szovjet televízióban elhangzott nyilatkozatában. Rendkívüli állapot Szudánban Nimeri szudáni elnök rend­kívüli állapotot hirdetett ki az országban — jelentette vasárnap az amdurmani rá­dió. Az indoklás szerint az intézkedés célja az állam­csínykísérletben részt vevő személyek felkutatásának megkönnyítése. A szudáni tájékoztatásügyi miniszter „külföldi fegyveres támadás­nak” nevezte a meghiúsult puccsot. Szudán visszahívta Líbiába akkreditált nagykövetét. Megfigyelők kapcsolatot vél­nek felfedezni e lépés és a pénteki puccskísérlet között Khartúm az utóbbi időben több ízben azzal vádolta Tri- polit, hogy Líbia áll a Ni­meri megdöntésére irányuló államcsínykísérletek mögött KGST-ülésszak Berlinben A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán megkezdődik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30., jubileumi ülésszaka. Az egyes országok küldöttségeit a miniszter- elnökök vezetik. Az ülés­szakot a város szívében fek­vő Alexander-Platzon lévő Hotel Stadt Berlinben rende­zik meg. Ugyanott, ahol egy héttel korábban az európai kommunista és munkáspár­tok értekezletét tartották. A KGST tanácsának ülés­szaka alkalmával Berlinbe érkező újságírók számára a Berolina Szállodában hétfőn délután nemzetközi sajtóköz­pontot nyitottak. Az ostrom után Csak romok maradtak a Bejrút melletti Tel Zaater-i palesztin menekülttáborból, amelyet lakói tizenhárom napig hősiesen védtek a falange ostromló egységeitől. (Rádiókép — AP—MTI—KS) Kiszabadították a túszokat Tűzharcban lelőtték a terroristákat Egy izraeli különítmény vasárnapra virradóra három repülőgéppel leszállt En­tebbe légikikötőjébe és ki­szabadította a terroristák ál­tal túszként fogva tartott 104 utast, valamint a múlt héten elrabolt Air France-repülő- gép személyzetét. Az izraeli gépek leszállás előtt bombákat dobtak a re­pülőtér távolabbi kifutóira, hogy eltereljék az őrség és foglyaikkal az egyik épület­be zárkózott terroristák fi­gyelmét. Ez sikerült is, mint­hogy levegőbe repült egy üzemanyagraktár és meg­semmisült néhány ugandai gép. A zűrzavarban az iz­raeliek földet értek, váratla­nul megtámadták és lelőtték a túszokat őrző terroristákat. Tel Aviv-ból érkezett je­lentések szerint a tűzharcban két túsz is életét vesztette, egy harmadik pedig olyan súlyosan sebesült, hogy — út­közben az izraeli főváros fe­lé — meghalt. A különít­mény ugyanis rövid csata után a megmentett foglyok­kal együtt gépre szállt, el­repült, s vasárnap reggel megérkezett Tel Aviv-ba. Lapzártakor érkezett el­lentmondó jelentések szerint az akció során húsz ugandai katona is elesett és 38 meg­sebesült. Amin ugandai el­nök bejelentette: panasszal fordul a Biztonsági Tanács­hoz. Az AESZ-csúcsértekezlet résztvevői nagy megdöbbe­néssel fogadták a hajnalban végrehajtott támadás hírét és rokonszenvükről, részvétük­ről biztosították Idi Amin ugandai államfőt. A Palesz­tin Felszabadítási Szervezet szóvivője is eütélte az izraeli támadást. (MTI) LAPZÁRTA Akár jellegzetesnek is mond­ható a pillanat, amelyet a hamburgi repülőtéren, a fran­cia elnök érkezésekor lesett el a szemfüles fotográfus: Helmut Schmidt (balról) és Giscard d’Estaing vállvetve, de kétfelé tekintve áll, s ezt akár a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó első kommen­tárjának is felfoghatjuk. (Képtávírónkon érkezett) BUDAPEST Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter hétfőn Moszkvába utazott, ahol megbeszélést folytat N. Sz. Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszterrel a két or­szág közötti időszerű keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­tokról, az 1976. évi árucsere­forgalmi, kooperációs és sza­kosítási együttműködésről. * Magyar—török kulturális és tudományos munkatervi tárgyalások kezdődtek hétfőn a Kulturális Kapcsolatok In­tézetében. A tárgyalásokat török részről Vahap Asiroglu, a török külügyminisztérium kulturális főigazgatóságának vezetője, magyar részről Ros­ta Endre, a KKI elnöke ve­zeti. * A Nehézipari Minisztéri­umban hétfőn dr. Juhász Ádám nehézipari miniszté­riumi államtitkár sajtótájé­koztatón számolt be az oren- burgi gázvezeték építésénél dolgozó magyar vállalatok munkájáról. Többek között elmondotta, hogy az első cso­portokkal éppen egy évvel ezelőtt 143 magyar építő kezdte meg a munkát hatá­raink szomszédságában, a gázvezeték 5. számú szakasza mentén. Azóta csaknem 1800- ra emelkedett a dolgozók szá­ma a gáz továbbításához szükséges három nagy komp­resszorállomásnál, a huszti, a bogorodcsáni és a guszjatyi- ni magyar munkaterületeken. Hazánknak ez a legnagyobb külföldi építési vállalkozása, ahol az elmúlt egy évben a terveknek megfelelően első­sorban a lakó- és felvonulá­si létesítményeket építették, s június végéig befejezték eze­ket az előkészületeket, ami jelentős munkasikere a kivi­telező és az építésben együtt­működő vállalatoknak. HAMBURG Hétfőn délután francia— nyugatnémet csúcsszintű megbeszélések kezdődtek Hamburgban Giscard d’Es­taing elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár között. A francia államfő kétnapos hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Megbe­szélésein a nemzetközi nyers­anyag-helyzetről, a közös piaci parlament megválasz­tásáról, az általános gazdasá­gi helyzetről, a kelet—nyuga­ti kapcsolatokról és más nemzetközi kérdésekről lesz szó. ÍTÉLET A PANNONHALMI MÜKINCSRABLÓK ÜGYÉBEN Hétfőn ítéletet hirdetett a győri járásbíróság a pannon­halmi műkincsrablók ügyé­ben. Szathmári Tibor 28 éves tatai lakos és társai régisé­geket, műkincseket loptak magánszemélyektől, s a lo­pott tárgyakat értékesítették. Van Tilburg Jacobus 25 évés holland állampolgár, a má­sodrendű vádlott 1973-tól kezdve többször járt Magyar- országon. Régiségeket vásá­rolt és a műtárgyakat Hol­landiában értékesítette. Meg­ismerkedett Szathmári Tibor­ral, a bűnügy elsőrendű vád­lottjával. „Üzleti” kapcsola­tuk rendszeressé vált. Ekkor már bekapcsolódott az ügybe Van der Kant Hendrikus, holland állampolgár is. Szathmári Tibor elsőrendű vádlottat a bíróság bűnösnek mondta ki csalás, lopás, sik­kasztás, üzérkedés, orgazda­ság és lőfegyverrel való visz- szaélés bűntettében és 5 évi szabadságvesztésre ítélte — amelyet szigorított börtönben kell letöltenie —, és öt évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Van Tilburg Jacobus má­sodrendű vádlottat 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, gépkocsiját érintő vagyon­elkobzásra, s mellékbüntetés­ként az országból való kiuta­sításra ítélte. Várpalotai Fe­renc harmadrendű vádlottat 4 évi és 8 hónapi szabadság- vesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ügy hatodrendű vádlottját, Van der Kant Hendrikus hol­land állampolgárt egyévi és 8 hónapi szabadságvesztésre és az országból való kiutasí­tásra ítélte. A vádlottak fellebbeztek. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom