Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
El marasztalás-tanulságokkal A kurdi közös tanács elnöke Tóth József 26 éves közszolgálata alatt kifogástalanul dolgozott. , Ennek tulajdonítható, hogy munkájáért többször részesült erkölcsi és anyagi elismerésben. S ezért sajnálatos, hogy most folt esett a szeplőtlen 26 éven. Tóth Józsefet a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága munkaköri kötelességének vétkes megszegése miatt elmarasztalva „megrovás” fegyelmi büntetésben részesítette. Az ügy nem érdemelne publicitást, ha nem lennének általános, hasznosítható tanulságai. Az okulás minimuma és maximuma közé sok minden belefér. Legyünk azonban szerények. Már az is jó, ha a kurdi esetet nem követi hasonló, s főleg nem úgy követi, hogy központi szervnek kell a hozzá juttatott panasz nyomán intézkedést kezdeményeznie. íme a követésre nem ajánlott példa. Tóth György, Kurd, Ifjúság utca 23. sz. alatti lakos 1974. augusztus 13-án kapta meg korábban benyújtott kérelmére a Tolna megyei Tanács V. B. dombóvári Járási Hivatalának illetékes szakosztályától — mint I. fokú építési hatóságtól — új családi ház és istálló építésére jogosító engedélyét Tóth György a lakóházat felépítette, s ennek lakhatási engedélyét — szintén a fenti hatóságtól — meg is kapta 1975. - augusztus 14-én. Miért nem épült fel az istálló? Mert Tóth József tanácselnök még 1974 őszén közölte az építtetővel, hogy „istállót nem építhet, mivel azt tiltja a község rendezési terve”. — Tartsd tiszteletben a helyi tanács rendeletét — hangzott a tegezőviszony ellenére hatósági ízű felszólítás. Több nem történt. A tanács elnöke kísérletet sem tett arra, hogy az I. fokú építési hatóság a kiadott építési engedélyt felülvizsgálja. A rendezési terv ismeretében esetleg visszavonja. Tóth Györgynek a helyi tanácsot tisztelő türelme hosszan tartó volt, noha 1975-ben többször és ez év elején még egyszer kísérletet tett arra, hogy függőben lévő istállóépítési ügye nyugvópontra jusson. Ismételten a tanácselnök makacs ellenállásába ütközött és ez késztette arra, hogy panaszával a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhez forduljon, hivatkozva a háztáji gazdaságok fejlesztését célzó párt- és kormányprogramra és az ezzel kapcsolatos megyei irányelvekre. Tóth György panaszában az sem bizonyult mellékesnek, hogy a tanács elnöke konzekvensen akadályozta őt állampolgári jogának gyakorlásában, lévén, hogy a legszabályosabb építési engedéllyel rendelkezik. A tanácsvezetők Balatonali- gán megtartott továbbképzésén — s ezen jelen volt Tóth József is — több előadás, konzultáció tárgya volt a helyi tanácsoknak az a feladata, hogy rendeleteiket szükség szerint, de mindenképpen a háztáji gazdaságok fejlesztését célzó párt- és kormányhatározatok szellemének megfelelően módosítsák. Kurdon erre a módosításra mégsem került sor. S ebben a mulasztásban döntő szerepe nem a helyi tanács testületé-; nek van, hanem Tóth József elnöknek, akit tulajdonképpen presztízsféltés tartott vissza attól, hogy (őt idézem) „a falun ma is mindenhatónak” számító elnöki szavát az istállóépítés ügyében megmásítsa. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a kurdi tanács helyi rendezési terve jóval szigorúbb kötéseket tartalmaz, mint az OËSZ, itt a következő tanulság; soha nem vezet jóra, ha valahol valaki, vagy valakik pápábbak akarnak lenni a pápánál. A munkaköri kötelesség vétkes megszegésében súlyosbító körülmény, hogy ez év februárjában a minisztérium leiratára a Tolna megyei Tanács V. B. illetékes szakigazgatási szervének vezetője a helyszínen maga vizsgálta meg az áldatlanul elhúzódó istállóügyet. A vizsgálat befejeztével megállapodott a tanács elnökével, hogy a panaszost nyomban értesíti: az istálló felépítésének akadálya nincs. Az értesítés nem történt meg. ;,Elvi szilárdságában” a tanács elnökét nem zavarta, hogy erre határozott ígéretet tett. Az istálló Xf épült, rendeltetésszerű hasznosításának semmi akadálya. Most a tanácson a sor, hogy haladéktalanul felülvizsgálja a község rendezési terve kapcsán hozott rendeletét és szükség szerint módosítsa azt. A háztáji gazdaságokban folyó állattartás népgazdasági fontosságáról feltehetően nem lesz nehéz meggyőznie magát a testületnek. S arról sem, hogy a szigorúságban nem kötelező éppen Kurdnak lepipálnia az országos építési szabályzatot! i— lászlő — Miklós Lajos háza táia NEM TUDOM mekkora patak hömpölyögne abból a rengeteg tejből, ha összeszámolva és képzeletben egybeöntve megindítanánk a tolnanémedi kertek alatt, amennyit Miklós Lajos egész életében kifejt a teheneiből. A mostani két gyönyörű tehenétől 7600 litert vitt el a csarnokba a legutóbbi laktácíó idején, de ennél még több az egész háztáji hozam, mert otthon is adtak el, iszogattak is közben és a két borjú 9, illetve 11 hétig szopott. Lajos bácsi egészen biztos abban, hogy 8 ezer liternél több volt a tej, mégpedig jól „megzsírozva”. Találkozó Nagykónyi határában A múlt év végén Márta Ferenc munkacsapata Dombóvár térségéből indulva megkezdte a közép-dunántúli csővezeték építését. A Mátraaljai- Szénbányák Sári Gábor vezette építőcsoportja Mezőhídvégről indult a csőfektetéssel és Nagykónyi határában találkoznak a dombóvári csoporttal. A randevúra a közeli napokban sor kerül. A Sári Gábor építés- vezetőség emberei a múlt héten Iregszemcse térségében dolgoztak, a 65-ös út alatt vezették át a csövet. Képünket e1 fontos munkahelyen készítettük. Az építők úgy helyezték az út alá a vastag csövet, hogy a forgalmat nem akadályozták. 6500 lakás május végéig Az építésügyi ágazat kivitelező szervezetei az év első öt hónapjában — az ÉVM-ben készített gyorsjelentés szerint — mintegy 300 millió forint értékű munkával nagyobb építési feladatot teljesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Az ágazat legnagyobb volumenét képviselői ÉVM- vállalatok kétszer gyorsabb ütemben növelték termelésüket, mint az egész építőipar, amit elsősorban hatékonyabb munkával, a termelékenység emelésével alapoztak meg. A kivitelező szervezetek az idei tervükben előirányzott 44 400 lakásból május végéig 6488 új otthont adtak át, s ebből ötezret az ÉVM-vállalatok. Az építőanyag- és szerkezetgyártó iparágak ebben az öt hónapban nagyobb ütemben bővítették termelésüket, mint az építőipar, s így kedvező feltételeket teremtettek az anyag- ellátás javítására. Érezhetően javította az ellátást az új Be- remendi Cement- és Mészmű termelése. így ebben az időszakban mintegy 330 ezer tonnával több hazai cementet kaptak az építők, mint a múlt év azonos időszakában. A Nyergesújfalui Eternitgyár jelentős fejlesztésének eredményeként több mint kétszeresére nőtt az azbesztcement hullámlemez termelésé. Több mint 30 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit az égetett mész, az azbesztcement lefolyócső és a húzott síküveg termelése is. (MTI) MIKLÓS LAJOS 68 éves termelőszövetkezeti nyugdíjas, községi népfrontelnök egyedül végez minden háztáji munkát. A kiváló tehenek gondozása mellett minden évben fölnevel 8—10 sertést. Ez a munkája sem akármilyen. A simontor- nyai piacon november utolsó szombatján vette azt a 8 választási malacot, amelyeket 5 hónappal később adott el „súlyhatárig hizlalva” : a 8 sertés nettó súlya együtt 837 kiló volt Malactáp, süldőtáp, aztán kevés hízótáp és kukorica, ez volt az elemózsia, meg a gondoskodás. _ Miklós Lajos mindig nagyon értett a jószághoz. Azzal telik el hosszú és egészséges élete (soha nem volt beteg), hogy örökké neveli a szebbnél szebb állatokat, kicsiben és nagyban és mindig úgy, hogy öröme van benne. A felszabadulás előtti néhány évben — középparaszt volt — negyedmagával annyi szarvasmarhát tudott eladni Tolnanémediben, hogy évente kétszer-háromszor elindítottak külföldre egy-egy marhavagont. A szövetkezetben állat- tenyésztési brigádvezetőként és egyben állattenyésztőként dolgozta végig a maga idejét. Úgy élt még 64 éves korában is, hogy éjszaka időnként fölverték álmából : nem tud megelleni a tehén. Lajos bácsi keze alatt meg tudott elleni. Azt mondja, sokszor vezette le az elléseket, nem az volt a dolga, mint vezetőnek, hogy parancsoljon. Példát mutatott a közösben ís egész tevékenységé-' vei. Száz tehénnél már elérték 1971-ben a 3340 literes évi átlagot Erre még mindig büszke, jobban, mint a háztáji t ezer literes teheneire Vagy .alán még annál is nagyobb eredménynek tartja szövetkezeti produkcióját, az egész falu számára végzett eredményes munkáját, mint hogy hajdanában, egyéni gazdaként örökké csak törzskönyvezett jószágai voltak. NÉPFRONTELNÖK, párttag. Nem a saját kerítéséig terjed a figyelme. Legutóbb ugyan éppen a háztáji gazdaságok segítéséért hadakozott a községi tanácsülésen, de ez nemcsak az ő ügye. Másrészt pedig jogosan szólt, hiszen az előző évben baj volt a takarmányok minőségével, a szénáéval és a táppal is. A tanácsülésen maga a tsz-elnök számolt be a háztájiról. Tisztázták a tennivalókat és most szép széna került az udvarokba. A tápok minőségével sincs baj azóta. Ennek mindenki csak hasznát látja Tolnanémedin. Szulimán József tanácselnök örömmel beszél Miklós Lajos életrevalóságáról, kivételes jószágszere- tetéről. Azt mondja, régen volt ilyen tartalmas tanácsülésük. Miklós Lajos éppen tyúkokat hajkurászott a kertben, amikor fölkerestük. Ki kellett nyitni a nagykerthez vezető hátsó kaput, mert meghozták a szénát és ott lehet fölkazalozni. A tyúkok kiugrottak a résen. Ez a hátsó kertföld 900 négyszögöl, belőle 700 ölet lucerna borít Az első kaszálást kévébe kötve padlásra tette a gazda, lisztté őrli majd törökszentmiklósi gyártmányú darálójával. Az istállóban az elrekesz- tett kiskacsák mellett fejőgépet találunk, a tehenek legelőn jártak. A fejőgép — így mondja Lajos bácsi — államilag dotált háztáji készülék, 6100 forintba került. A többi szerszám hagyományos. Villa, gereblye. NÉGY GYERMEKÜK van, s valamennyien részesültek már a háztáji jövedelemből, amikor segítségre volt szükség. Ennél a háznál egyelőre aligha lesz szó arról, hogy a gyerekek tartsák el a szüleiket. Legfeljebb annyiban szorul családjára az erősen köpcös Lajos bácsi, hogy a hatalmas cseresznyefáról a fiatalok szedjék le az éppen beérett termést. GEMENCI JÓZSEF 1976. június 16.
