Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
Öntözéses gazdálkodás Bulgáriában A gyógyító narzánvíz j ogszabály okról - röviden Bulgáriában a talajjavításra fordított összeg az eddigi hat tervidőszak alatt — 1948 és 1975 között — a százszorosára emelkedett. A felszabadulás előtt az országban ömözéses gazdálkodás lényegében nem volt, 1975-ben viszont mar 1150 OOO hektár területet öntöztek. Csupán az utóbbi Öt évben 150 000 hektárral növekedtek az öntözött területek, a gravitációs öntözőrendszereket feU váltották az úgynevezett star cionárius, vágyig egy helyben állomásozó öntözőberendezések. Kidolgozták a régi vízelvezető csatornák átalakítási programját és permetező öntözésre alakították át őket Amíg 1970-ben az öntözhető terüleUj rádióteleszkóp-óriág épül az Észak-Kaukázusban. Alek- szandrov, a Szovjetunió Tudományos /Akadémiájának elnöke a RÁTÁN—600 nevű teleszkópot az SZKP XXV. kongresszusán a szovjet tudomány és technika büszkeségei között említette. A RÁTÁN egy 600 méter átmérőjű stadion „arénájára” emlékeztet — ezt jelzi nevében a 600-as szám. A lelátók helyét ebben a „stadionban” visszaverő tükrökből összeállított négy szektor foglalja eL Így az égbolt bármely része megfigyelés alatt tartható. A tükörrendszer egy-egy alumíniumból készült eleme — 895 van belőlük — 15 négyzetméter területű. A RÁTÁN—600 rádióhullámok iránti érzékenységét tekintve felülmúlja a korábban épített reflexiós rádióteleszkópot. Már az elmúlt ötéves tervidőszakban üzembe heteknek mindössze 17 százalékán volt permetező öntözés 1975-ben, a VI. ötéves terv végén ez az öntözési mód már 41 százalékra emelkedett. Az idén első ízben alkalmaznak majd 400 olyan új, szalagos öntözőberendezést, amelyet a ruszei gépgyár készített. Ezekkel a berendezésekkel egy munkás nyolc óra alatt 8 hektárnyi területet tud megöntözni. A fő idény előtt korszerűsítették és felújították 23 000 hektárnyi terület öntözőberendezését Az év végéig pedig további 22 000 hektár öntözéséhez szükséges új berendezést építenek. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS). lyezték az északi és a déli szektort. Ezt úgy állították be, hogy a már elpusztult galaktikák maradványsugárzását vehessék. Ez fellebbenti a fátylat a világmindenség múltjáról, „első lépéseiről”. Homorú felületük rádiuszát változtatva, a 895 visszaverő tükör mindegyike széles hullámhossztartományban (8—300 milliméter között) képes a világmindenségből érkező gazdag információ vételére. A RÁTÁN—600 teljes fejletének üzembe állítása után a zelencsuki speciális asztrofizikai obszervatórium megvizsgálja majd az égbolton a „látható” és az ultrarövidhullámokat. Ugyanitt áll 2100 méter magasságban egy ezüstös színű forgótorony, amelyben a világ legnagyobb — 6 méter átmérőjű — optikai teleszkópja található. (BUDAPRESS—APN). Évente 235 00o szív- és légzőszervi betegségben szenvedő embert gyógyítanak a grúziai Kiszlovodszkban, a Kaukázus hegyei között, a város narzánvíz — kaukázusi ásványvíz — forrásairól vált híressé. A kilencedik ötéves terv alatt 1600-zal nőtt a szanatóriumi és szállodai férőhelyek száma. Fokozódott a gyógyvízfogyasztás is. Újabb csővezetéket kellett építeni a hegyi forrásokból a városba. Elkészült Kiszlovodszk további fejlesztési terve, amely szerint újabb szanatóriumok, turistabázisok és szállodák épülnek. Kiszlovodszkban hamarosan 8300 ember üdülhet egyidőben. Több ezer vendéghellyel bővül az éttermi hálózat. Felújítják, rendezik a szépségükről eddig is méltán híres kiszlovodszki parkokat. Algagyártó berendezések Különleges berendezés gyártását kezdte meg a harkovi Nehézipari Elektromos Gépgyár. A berendezéssel egy algafajtát: a chlorellákat lehet ipari méretekben előállítani. A chlorellák az állattenyésztésben takarmányként használhatók. Az algaüzem öt fémmedencéből áll, melyek összterülete több mint 300 négyzetméter. A medencék vízfelületét nagy teljesítményű lumineszenciás fényforrások világítják meg. A „kész” algák .gyűjtőtartályokba jutnak, ahonnan egy csőhálózaton egyenesen az etetőkbe kerülnek. A harkovi gyár már az idén több tucatot készít el a különleges „takarmányüzemekből”. A javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szól a 16/1976. (VI. 4.) MT. számú minisztertanácsi rendelet, amely az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezet, valamint a kisiparos a jogszabály mellékletében felsorolt javító-karbantartó szolgáltatásokért jótállást köteles vállalni, és a szolgáltatás mi-, nőségéért való felelősségét nem zárhatja ki, de nem is korlátozhatja. A munka elvégzésekor tájékoztatni köteles a megrendelőt arról, hogy minőségi kifogását hol és hogyan jelentheti be. Megjelöli a jogszabály, hogy a jótállásból eredő igényeket — a vállalkozási díj összegétől és a szolgáltatás fajtájától is függően — milyen időtartamon belül lehet érvényesíteni. Ha a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása, vagy visszaszállítása szükséges, erről — járművek kivételével — a vállalkozó köteles gondoskodni, ha ezt elmu-i lasztja, a vállalkozó költségére a megrendelő is elvégezheti. A minőségi kifogást a vállalkozó 15 nap alatt köteles megvizsgálni. A jogszabály elrendeli, hogy a hatálya alá tartozó állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek vállalási szabályzatot kötelesek készíteni, ebben meg kell határozni a minőségi kifogások intézésének a vállalat (szövetkezet) szervezetében érvényesülő rendjét, a számlázás és minőségtanúsítás módját. A tanácsok szakigazgatási szervei kötelesek rendszeresen vizsgálni a rendelet előírásainak végrehajtását. A belügyminiszter 2/1976 (VI. 4.) BM. Számú rendelete, amely az útzárak alkalmazásáról szól, megszabja, hogy milyen célból és milyen módon alkalmazható útzár, kimondja, hogy azt csak a rendőrség és a határőrség alkalmazhat, s hogy az útzár közelében illetéktelen személy nem tartózkodhat, az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblák közötti szakaszon jár3 művel megállni nem szabad, az útzárat alkalmazó rendőr (határőr) utasításának pedig mindenki köteles eleget tenni A téli munkaszünctről és annak díjazásáról szóló korábbi szabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 15/1976. (VI. 4.) ÉVM— MüM. számú együttes rendelete, amely szerint a fagyszü- neti díj visszafizetési kötelezettségét írhatja elő a kollektív szerződés, ha a munkaviszony a téli munkaszünet időszaka alatt létesült és a dolgozó a téli munkaszünetet követően a kollektív szerződésben meghatározott ideig a vállalatnál nem végez munkát, valamint, ha a dolgozó a téli munkaszünet lejártával a vállalat rendelkezése ellenére munkavégzésre nem . jelenik meg, hanem munkaviszonyát jogszabályellenesen megszünteti. Az előbbiekben említett jogszabály a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az oktatási miniszter 125/1976. (M. K. 11.) OM. számú utasítására, amely a 11 napos tanítási ciklusnak az alsófokú oktatási intézményekben történő részleges bevezetéséről szól és amely szerint az utasítás hatálya alá tartozó intézményekben a tantárgyfelosztást és az órarendet 11 napos tanítási ciklusra kell készíteni, a 11 napos tanítási , ciklusra áttérő intézményekben a 12. munkanapon — a szülők kívánságára — napközi ügyeletet kell tartani. A 11 napos tanítási ciklus részleges bevezetése nem járhat a nevelés-oktatás színvonalának csökkenésével, nem jelenthet költségnövekedést, sem bér-, sem létszámtöbbletigényt. Az utasítás a Művelődésügyi Közlöny j976. évi 11. számában jelent meg. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Fül a világmindenség ^kihallgatására” Csörsz István: EGY CSEPP OLAJ T ízhónapos korában végre felállt a kislány. Pár nap múlva apró lépésekkel körbejárt a szobában és ettől kezdve nem maradt meg a babakocsiban sem: elvegyült a többi gyerek között a játszótéren. Tíz perc alatt összesározta szoknyáját a homokozóban. „Szilvia!...” sóhajtotta Kelemenné. Boldogtalannak érezte magát. A postaládában egy képeslapot talált, amit munkatársai küldtek a névnapjára. Egy héttel később érkezett, az igaz. Este megmutatta a férjének. — A lányok küldték — mondta. — Odabent a feje- tetején áll minden. Átszervezik az intézetet, majdnem mindenki új beosztást kap. Aki nem áll sorba, az ne szóljon később semmit. Tíz hónapja vagyok itthon, megtettem ami tőlem telt. Talán apu is tud segíteni, hogy felvegyék a gyereket a bölcsődébe. Férje nem szólt semmit, nagy kanál pörköltet merített a tányérból. Buzgón rágta, mintha kemény lett volna a hús. Az asszony a csengő hangját leste: kedden, pénteken és szombaton egyenesen hozzájuk jött az apja munka után. Fürdetésig ő vigyázott a gyerekre. A kislány születése óta Kelemenné sokat panaszkodott az apjának. Megmutatta neki a száradó pelenkákat, a kiterített babaruhákat. Arról nem beszélt, hogy meghízott a szülés után és képtelen megszabadulni a felesleges kilóitól. „Jól van, kislányom”, — mondta az apja. Sétálni vitte a kislányt. Vasárnap Kelemen volt a gyerekügyeletes, így a sétálás gondját gyakorlatilag levették az asszony válláról. De mióta felállt a kislány, elszabadult a pokol. Szilvia délelőtt se maradt meg a hempergőjében. Fel-alá járkált a lakásban, lehúzkodta a térítőkét és a könyveket a polcról. Ez addig ment így, amíg az asszony idegekkel bírta — tizenegy óra felé felöltöztette a gyereket és kivitte a játszótérre. Csupa fehér holmit vásárolt a kislánynak: fehér fejkötőt, fehér pulóvert, szok- nyácskát. Még a cipője is fehér volt. Délben Kelemenné köny- nyeit nyelve vitte fel a gyereket a második emeletre. Még a homokozónál is jobban idegesítették a hinták, amelyeket felállításuk óta nem olajozott meg senki. Idegtépő zajjal csikorogtak a gyűrűk, vagy micsodák ott fent a keresztvasnál. Annál szörnyűbb volt az egész, mert Szilvia imádta a hintát; nagyapja és az apja szoktatták rá, őket ugyanis nem zavarta a nyikorgás. Kelemenné most már minden este rágta a férje fülét, hogy tegyen valamit a bölcsőde ügyében. Kelemen hallgatott, hiszen mind a ketten jól tudták, legalább négy hónapot kell még várni. Azért nem többet, mert ezer forint borravalót adtak a bölcsőde vezetőjének. Kelemenné sóvárogva nézte a bölcsődés csoportot, amint fel-alá sétáltak a lakótelepen, megszálltak egy-egy homokozót, vagy játszóteret. Úgy érezte, soha nem telik el az a négy hónap. Arca beesett, szeme karikás lett és egyre kevesebbet beszélt, mintha Kelementől tanulta volna el a hallgatást. Ez így ment addig, amíg egy délután elszédült. Lassan leült a gyerekágy mellett álló székre, bal kezében a nedves pelenkával. A szédülést hányinger követte. J ézus Mária, Uramisten! — suttogta. A gyerek már lefeküdt, a színes rácsok között kukucskált rá az ágyból. Piros műanyag kanalat szorított a bal kezében. Néhány napja nem aludt el a kanál nélkül. — Jézus Máriám, Jézus Máriám! — ismételgette az asszony. Kiment a fürdőszobába, megnézte magát a tükörben, aztán percekig ök- lendezett, erőltette, hogy megszabaduljon a kíntól, de hiába. Kapkodva felöltözött és átrohant a körzeti orvoshoz. A rendelőben félórát várt. Vajon mit csinál otthon a gyerek? — töprengett. Egyre idegesebb lett. Budafokon, a nőgyógyászaton újabb két órát várt. Úgy érezte megbolondul, pedig a gyerek nem csinált semmi rosszat: még aludt, amikor hazament. Bal kezében a piros műanyag kanalat szorította. Amíg a vizsgálat eredményére vártak, Kelemenné mást se csinált, mint számolt, számolt, oda-vissza kalkulált, de a szülés óta minden hónapban problémája volt a menstruációval, így semmi biztosat nem tudott. Kelemen hozta el a vizsgálat eredményét. Szótlanul nyújtotta feleségének a papírt. Az asszony belepillantott és úgy elgyengült, hogy le kellett ülnie. — Nem szólsz semmit? —• kiáltott aztán. — Hallgatsz, te barom ? — Te is tudsz olvasni — mondta a férfi, azzal bement a gyerekszobába. Kelemenné a kabátja után kapott. Kivett a spórkasszából négyezer forintot. Kobody, gondolta. Egyedül ő segíthet! Kobodynak nő- gyógyászati magánrendelője volt a Bartók Béla úton. Megszólalt a csengő: Kelemenné apja érkezett. Az asz- szony a férfi vállára borult és úgy zokogott, hogy egy szót se tudott szólni. — Gyere! — mondta aztán. — Apukám, édes apukám, gyere el velem! így aztán az apja kísérte el Kobodyhoz. Útközben az asz- szony elmesélte a történteket. A férfi a cipőjét nézegette. — Mióta vagy terhes? — kérdezte halkan. — Nem tudom! — mondta az asszony idegesen. — Az isten áldjon meg, hát mondtam már, hogy nem tudom!... — Nyugodj meg, kislányom, — kérte az apja. Nem szólt többet a rendelőig. Kobody azonban nem vállalta a műtétet — Alapos gyanú van rá — mondta —, hogy a magzat elmúlt háromhónapos. Néhány nap múlva pontosan meg tudom mondani. Az asszony sápadtan nézett rá. — Úgy érti, hogy..? semmi remény?!... — Semmi baj! —• mosolygott az orvos. — Egészséges vagy, lányom. S Az asszony erre kirohant a rendelőből, egyenesen az apja karjaiba. Másnapra valami fásult, döbbent nyugalom lett úrrá rajta. Gépiesen végezte a dolgát, tizenegykor sétálni vitte a gyereket. A kislány a hinta felé indult — Kelemenné bekapcsolta előtte a láncot, meglódította a hintát és akkor, hirtelen úgy érezte, valami megváltozott. De olyan zavart és kétségbeesett volt, hogy nem fogta fel azonnal, mi történt. ösztönösen a hasára pillantott, hogy látszik-e rajta valami, aztán körülnézett — és akkor értette meg, hogy nem nyikorog a hinta! Megolajozta valaki a forgóját. Hitetlenül lökött egyet rajta, aztán percekig csak állt. Mondani akart valamit, de nem volt kinek, hiszen a gyerek nem érthette. Lassan becsukta a száját, közelebb lépett: újra és újra meglódította a hintát. A kislány előbb nevetett, aztán elhallgatott: mindkét kezével a láncot markolta. — Ne. félj, te kis hülye! —• mondta az asszony. A hinta szállt, repült. Ä gyerek nem sírt, csak nyöszörgött és egyre erősebben kapaszkodott a láncba.
