Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

A „magyar róna” Lila bélyegjei a húsokon A VASARLÖK különös for­májú bélyegjeleket látnak a hentesüzletekben felakasztott húsokon ; az állatorvosok lát­ták el a combokat, oldalasokat a lilás színű jellel, amely azt bizonyítja: egészséges, fogyasz­tásra alkalmas a hús. ■ i Rendkívül szigorú vizsgálat előzi meg a hús forgalomba hozatalát. Valamennyi ‘vágói­don és feldolgozóüzemben állatorvos-szolgálat’ működik, amely minden levágott állatot külön-külön — tehát npm szú- rópróba-szerűen — megvizsgál és minősít. így véletlenül sem kerülhet az üzletekbe nem. egészséges vagy megbetegedést okozó hús. A HÜSVIZSGÄLAT előírá­sait az „Állati eredetű élelmi­szer-nyersanyagok félkész és kész termékek higiéniai sza­bályzata” tartalmazza, amely előírja, hogy a húsvizsgálatnak a vágóállatokon (szarvasmar­ha, bivaly, juh, kecske, sertés, ló, szamár, öszvér, baromfi és házinyúl) kívül .az emberi táplálékul használt vadak, ha­lak. kétéltűek, rákok és cs’i- gák húsának vizsgálatára is ki kell terjes!nie. MIT VIZSGÁL az állator­vos? Gyakorlatilag mindent, ami az állat egészségével, il­letve a hús fogyaszthatóságá- val összefügg. Az ellenőrzést módszeresen kezdi, a fejnél, ahol megvizsgálja a nyirok­csomókat és a mandulákat, majd a nyelv- és járulékos iz­mai kerülnek sorra, azután a száj, a torok és a garat nyálka­hártyája. A vizsgálat fokozato­san halad „lefelé”: sorra ke­rül a tüdő. a zsigerszervek, stb. A szakember a vizsgálat alatt elkülönített munkahe­lyen dolgozik, majd az ellen­őrzés végén látja el jelzéssel a húsdarabot. A BÉLYEGZŐ különböző. Kör alakú például a fogyasz­tásra alkalmas szarvasmarha, juh, bárány és sertés húsának bélyegjele. Téglalap alakú bé­lyegzője van a lónak, a sza­márnak és az öszvérnek. Is­mét más megjelölése van a kecskehúsnak. Jászonyi Ferenc Természetvédelmünk fejlő­dését jól jellemzi, hogy ha­zánkban -már két nemzeti par­kot és számos tájvédelmi te­rületet, körzetet jelöltek ki. Nemzeti parkjaink feladata-az ■ősi természeti táj fenntartaná; megőrzése az utókor számára és a megőrzött természeti ér-; tékek szakszerű bemutatása az, érdeklődőknek. Előbb a Hortobágyot. majd a Kiskunságot helyezték véde­lem alá, és alakítottak ki te­rületén nemzeti parkot. Ez . utóbbiban találunk homokbuc­kákat, homoki, növénytársulá- ; sokat, természetes erdőket, al­földi nádasokat vadvirágos ré­tekkel szegélyezve, holt-Tisza- ágakat. galériaerdőkkel, szikes tavakat a jellegzetes madár­életükkel és a kiskunsági pusz­ták ősi állatfajtáit. Ezek ösz­szességét nevezte el Petőfi nagyon találóan a magyar ró­nának, _ De népünk egykor oly jelleg- ... jretes.életformájának,, a tanyai 'életnek kultúrtörténeti, gaz­dasági, földrajzTés néprajzi ér­tékeit is védelem alá helyezi a ’ nemzeti párk, hiszen né­pünk törtépetének egy darab­ját jelentik ezek. A nemzeti park területén található mint­egy 450 tanyából a népi mű­emlékek szempontjából leg­jelentősebbeket élő skanzen formájában' fenn kívánják tar­tani. Szépen kifejezi ez a ter­mészetvédelem ötvöződését az általános - kultúra értékeivel, törekvéseivel. Képünkön; a bugaci szürke- marha-gulya, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Játék a harangokkal Ősi ütőhangszer a harang, leginkább bronzból készül. Már az ókorban is használták az alvó istenség felébresztésé­re, vagy a baj elhárítására. A Bakkhosz-misztériumokon harang hívta istentiszteletre a résztvevőket. A legrégibb is­mert harang asszír eredetű, .és i. e. 800-ban készült. A kínai hagyomány azonban még ré­gebbre, a 3. évezredbe nyúlik vissza. Később i. sz. 500 után a keresztény egyház is átvet­te, sőt 1169-ben kötelezővé tet­te a templomok számára Európában a VII. század dere­kán, Franciaországban öntöt­ték az első harangokat, de a mai formájukat csak a XIII. században vették fel. A XV. században kezdődött el az óriási harangok korszaka, ezek a nagy székesegyházak részé­re készültek, a kölni dómé pl. 25 tonnás. A világ legnagyobb harangja a moszkvai Kreml­ben van, a „Harangcár” súlya 200 tonna. 1732 -ban készült. Magyarországon az első ada­tok harangokról a XIV—XV. századból valók. A harangjáték több, felfüg­gesztett, k’Vjriböző mrgassíg- ra hangolt harangokból álló hangszer, anr ,'ynek az egyes tagjait ütővel vagy hengeres óramechanizmus segítségével szólaltatják meg. A kínaiaknál ősidők óta használatos, Euró­pában középkori szerzetesek honosították meg. Főleg temp­lom- és városháza tornyokban alkalmazták. Virágzása a ba­rokk korra esik. Főleg Angliá­ban, Németországban, Hollan­diában kedvelték: Különösen híres a müncheni és a salz­burgi harangjáték. Ki-yinkön:' Kaim ász, litván v.' v.Tá i'i^, .-iógjáfékái"’;. ­Készülék a villámcsapások fényképezésére A villámcsapások helyének lefényképezésére készülékeké.! helyestek'ëbtôbb szovjet'ener­getikai központban. A készü­lék a teljes terhelési időszak­ban önállóan működik, mind­össze időinként ellenőrzést és filmcserét igényel. Ha a film elfogyott,, a gép automatikusan kikapcsol és jelez.,. ,. A villámokról készült, fény­képek alapján megállapítható a''Villámcsapás sújtotta táv­vezeték, aiáijomás, vágy am teniia^ sérülésének pontos hét Iye. így a villámhárítókat is a megfelelő pontokon' állíthat1 ják fel. Az új készülék a ku­tatómunkában is hasznos se­gítséget nyújt. (APN • 3 .’a. press). Különös krónika A világ egyik legfurcsább emléktáblájának történetével találkoztam a minap, mely szerint a malaysiai Perak ál­lamban a Telok-Ansonba ve- vezető vasútvonal egyik pont­ján EMLÉKTÁBLA ÁLL a következő felirattal: . I „Itt nyugszik a hím elefánt, amely 1894. szeptember 17-én, csordáját védve, párbajra hív­ta ki a közelgő, gőzmozdonyt és letaszította a sínről”. A térség állatvilágának is­merői sokáig értetlenül és hi­tetlenkedve olvasták e törté­netet. A malaysiai hím elefán­tok ugyanis messze földön „nyúlszívükről”, valamint ar­ról voltak nevezetesek, hogy a veszély leghalványabb jelé­re készségesen átadták a tere­pet a csorda hölgy tagjainak. Nos, nemrég azután fény de­rült az emléktábla eredetére: Valaha, a múlt század végén egy masiniszta átmulatott éj­szakája után elaludt a mozdo­nyon és a robogó szerelvény az éles kanyarban kisiklott. Büntetéstől félve ő eszelté ki a mesét a gőzparipát megtá­madó hím elefántról. Az eset ezek után úgy vé­lem, világos: az élénk fantá­ziájú helyi hatóságok hittek neki és a különös esetet em­léktáblával tették hitelessé... Akadnak embertársaink, • akik - kövérségükre büszkék! Ezt igazolja a Daily Mirrorban megjelent közlemény, misze­rint ketten versengtek nemrég A LEGKÖVÉREBB ANGOL büszke címéért. A verseny bo­nyodalmakat okozott. Salamo­ni döntésre volt szükség, a súlypróbát ugyanis John Ro­binson nyerte 237 kilogram­mos': testsúllyal. Vetélytársa, George Macaree négy kilóval maradt el mögötte, tehát a má­sodik helyre került, Am a második próbát Ma­caree nyerte — derékbősége 193 centiméter, hét centivel nagyobb mint Robinsoné. A derék zsűrit zavarba hozta, hogy döntése nem lehet egy­értelmű. Aztán úgy határozott, mindkettőjüket győztesnek nyilvánítja: Robinsont a leg­súlyosabb, Macareet pedig a legtestesebb brit polgárnak. Ezzel az ügy békésen lezá­rult... Nem lett ily elandalítóan békés egy másik históriának a befejezése. Saul Bacarininak ugyanis nem sikerült meg­nyernie a NEMZETKÖZI TANGÓDALVERSENYT á brazíliai Mendoza városban. Bár — szerinte — ő énekelte a legszebben, legöblösebben a Ma este leiszom magam című dél-amerikai slágert, a három­tagú. zsűri azonban igazságta­lanul lepontozta. Mire a Heves vérű Bácarini pisztolyt rántott, s a tangó­verseny közönsége eszeveszet­ten menekült. Csak a rend­őröknek sikerült megfékezniük a megdühödött dalnokot. Először nem hittem a sze­memnek, amikor arról olvas­tam,. hogy minő eredeti szo­kást honosítottak meg a svajJ ci Baselben; KÖNYVKERESKDÉSBEN NŐI RUHÁT IS Árusítanak: ' . 'v- » Az eset a következő; egy el­avult házat lebontásra ítélteké Eme házban működött, a könyvkereskedés. Mivel tulaj­donosa nem akart elköltözni a harminc éve megszokott utcá­ból, megállapodott egy szom­szédos női konfekció­üzlet tulajdonosnőjével, hogy ott rendezi be könyvkereske­dését. És csodák csodája: mindkét üzlet jól járt... Ha már Svájcnál tartok kró­nikámban, még egy különös történet kívánkozik ide. A his­tória szerint a svájci Szöveg ségi Bíróság döntése alapján • Éjjel nem szólhat A KOLOMP, mely a tehenet nyakába van akasztva, ha az zavarja bárul nyugodt éjszakáját, álmát. A szokatlan ítélet előzménye a következő: egy ideges termé­szetű svájci beperelte szom­szédját, amiért tehéncsordája éjszaka is kolompolt, s a „szörnyű lármától” nem tudott aludni. Az alperes viszont ar­ra hivatkozott, hogy ő éjjel is hallani akarja, megvanpajc-e 9 tehenei. A ,helyi bíróság hosszú tár­gyalás után úgy döntött, hogy a csordában csak egy ko) orr,p szólhat, s a kisborjak közül iá csak minden negyedik nyakúa ban lehet csengettyű. Az elégedetlen panaszos ez­után a lausanne-i Szövetségi Bírósághoz fellebbezett éa megnyerte a pert Ne maradjon ki a krimi se krónikámból: Nisimura Shoji, egy tokiói vendéglő alkalmazottja több hónapos távoliét után elhatá­rozta, hogy meglátogatja unó- kaöccsét. a családot mélysé­ges gyászban és TEMETÉSI SZERTARTÁS KÖZEPETTE ' S&t találta. Mielőtt azonban megí felelő szavakat talált volna együttérzésének kifejezésére, megdöbbenéssel tapasztalta, hogy saját temetéséről van 6ZÓ. A szokatlan eset magyará­zata az, hogy közúti baleset következtében meghalt egy hozzá rendkívül hasonló sze­mély, akit a rendőrség vele azonosított. A holttestet a ro­konok rendelkezésére bocsá­tották, akik annak rendje és módja szerint megrendezték a temetést. Miután kiderült a „halálos tévedés” a halotti tor, valóságos örömünneppé alakult át. A minap váratlanul bezár­ták a madridi Casa de Camprt szórakoztató parkot, mert né­hány kiránduló jelentette a rendőrségnek, hogy OROSZLÁNT látott A PARKBAN A spanyol rendőrség egész éjjel üldözte az oroszlánt az ország legnagyobb szórakozta­tó parkjában. Reggelre a haj­sza eredménnyel járt: elfog­tak — egy hatalmas bernát­hegyi kutyát... RÉVÉSZ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom