Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Tolna megyei Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Szemle A Tolna megyei Mezőgazda, sági és Élelmiszergazdasági Szemle legutóbbi számában közli azokat az intézkedése, két, amelyeket a Tolna me. gyei Tanács V. B., a megye termelőszövetkezetei és fo­gyasztási szövetkezetei a ház. táji és kisegítő gazdaságok fejlesztése, korszerűsítése és megtermelt áruk értékesítése érdekében tesznek. A cikk be. vezetőjében olvasható: „A háztáji és kisgazdaságok ter. melési tevékenységéből szár. mazó jövedelem kiegészítő jel. legű, hozzájárul az életszín. vonal növeléséhez. Megyénk, ben az összlakosságnak mint. egy 70 százaléka kapcsolódik valamilyen , formában e kis. gazdaságokhoz, melyekben a tsz-tagok mellett jelentős szá. mű a munkás, az alkalmazott és a nyugdíjas is. Az önellátás és helyi ellátás mellett e gaz. daságokból jelentős árumeny. nyiség is származik, emellett az itt dolgozók számára ak­tív pihenést, kikapcsolódást jelent, a nyugdíjasok pedig e tevékenységük révén továbbra is a társadalom produktív dolgozó, maradnak.” Hogy mi. lyen jelentős szerepet tölte. nek be ezek a gazdaságok a társadalom életében, azt jól mutatja a cikk egy másik be. kezdése is: „Az intézkedések célja, hogy a háztáji és kise­gítő gazdaságok és egyéb kis- termelők számára hosszú táv­ra szóló termelési és értékesí* tésj biztonságot teremtsünk, Ennek érdekében magasabb színvonalra kell emelni a szer. vezettséget. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a fogyasztási szövetkezeteknek, továbbá az e területen dolgo­zó vállalatoknak integrálni kell e kisüzemek tevékenysé. gét. Elő keli segíteni és egyérteL művé kell tenni, hogy e gaz. daságok minél nagyobb mér. tékben járuljanak hozzá az önellátáson túl a népgazda­sági árualapok növeléséhez, a külkereskedelmi igények ki. elégítéséhez.. T0TÍY HÍM&Ú Kibővített termelési tanács- kozást tartottak a Tolna me. gyei Tanácsi Építő- és Szere­lőipari Vállalat dolgozói — olvastuk a TOTÉV HÍRADÓ áprilisi számának első olda­lán. „Több mint száz meg. hívott műszaki előtt Kobra József, a Vállalat igazgatója tartott beszámolót. A téma: a tavalyi év eredményei, illetve az ezévi feladatok ismertetése volt. A tavalyi, több, mint 300 milliós termeléssel kapcsolat, ban az igazgató elmondta, ez. zel az eredménnyel a vállalat a középvállalatok sorába lé- pett, mely komoly kötelezett, ségekkel is jár. Beszélt ar. ról, hogy ütemesebbé kell ten. ni az árbevételeket és szóba kerültek a létszámmal kapcso­latos problémák is. Megelége. déssel állapította meg, hogy az átlagbérek a tavalyi évben nagyobb mértékben nőttek a fizikai dolgozóknál, mint az alkalmazotti létszámnál. Én. aek a tendenciának a továb­biakban is érvényesülnie kell. Az egy munkásra eső terme, lég a tavalyi évben 261 802 fo­rint volt. Az összlétszámot fi- gyelembe véve ez a szám 169 092 forint. Szóba került az egyes építésvezetőségek, rész. legek tavalyi munkája is. Hangsúlyosan és a téma fon­tosságának megfelelően be. szélt Kobra elvtárs az idei esztendőről, mely az V. ötéves terv első esztendeje. Elmon­dotta, hogy a vállalati ter. melésnek a tervidőszak végére el kell' érnie a 450 millió fo­rintot. Jelenlegi lehetőségeik is adottak egy 380—400 mii* liós termelési évhez. Azonban az ennél nagyobb vállalati ter. mêlés már komolyabb beru­házásokat is igényel. Ilyen meggondolás alapján határo­zott úgy a felettes szerv, hogy a vállalat fejlesztésére a kö. vetkező években 34 millió fo. rintot ad...” ^ SZÖVETKEZETI HÍRADÓ A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek lapja áprilisi számában arról tudósít, hogy megalakult Szekszárdon a szocialista brigádvezetők klub. ja. „Valóra váltak a tervek, a nemes elképzelések, létrejött a szocialista brigádok képvise­lőinek klubja Szekszárdon. a Babits Mihály megyei műve­lődési központban... A mű. velődési központ otthont ad a klubrendezvényeknek és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsával együtt támogatja a szocialista brigádvezetők új fórumát, A megyeszékhelyen működő fogyasztási szövetke­zet szocialista brigádjai nyil­ván élnek majd a lehetőség­gel és bekapcsolódnak a klub munkájába úgy is, hogy tar. talmasabbá teszik annak tévé. kenységét, de úgy is , hogy új ismereteket, hasznos mód­szereket szereznek és azokat saját munkájuk eredményei, nek javítására használják szö­vetkezetükben. Várakozással tekintünk a szocialista brigád, vezetők klubjának további működése elé.” . Ugyancsak e lapszámban ol­vasható a dombóvári Radnóti Miklós ifjúsági szocialista bri. gád aláírással megjelent tudó- sítás. A brigádtagok nagy örömmel tudósítják lapunkat arról, hogy: „Vendégünk volt az Elnöki Tanács elnöke. Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Tolna megyei látogatása során váró. sunkba utazott. Dombóvári tartózkodásakor megtekintette szövetkezetünk korszerű léte. sítményét, a Napsugár Áruhá­zát. .. Losonczi Pál elvtárs a látogatás alkalmával elbeszél­getett fiatal áruházi osztály, vezetőnkkel, majd a kötött­árurészleg szocialista brigád­naplóját nézte meg és bej egy. zésével tette értékesebbé. Nagy megelégedéssel nyilat- kozott az áruház készletössze­tételéről, rendezettségéről, a kulturált vásárlási lehetőség- ről, a fiatal város lakóinak minden igényét kielégítő, szé­les körű áruválasztékról. Az áruház megtekintése után szö­vetkezetünk másik büszkesé. ge, a Hotel Dombóvár látta vendégül a magas rangú ven­déget.” SIÓ MENTI FIATALOK Uj időszaki kiadvány jelent meg megyénkben, a Sió menti fiatalok. 1976. április 30—má. jus 2. között — közvetlenül a KISZ-kongresszust megelőző napokban — rendezik meg Si. montornyán a Sió mentén élő fiatalok találkozóját. Ebből az alkalomból jelent meg a Ta. mási járásj KISZ-Bizottság és a Simontomyai községi KISZ- Bizottság kiadványa, amely­ben a Sió menti fiatalok ta.' lálkozójáról ezt olvashatjuk: „Operatív bizottságunk olyan programokat próbált összeál. lítani, amelyek valóban a tár. sadalmi cselekvés új formáját jelentik, s hogy ezt mennyire töltjük meg fiatalos, ötletes dolgokkal, ez természetesen tőlünk, a találkozó résztvevői­től függ...” A lapban bemu­tatják a házigazdákat: a bőr­gyári fiatalokat, a Si'movill Ipari Szövetkezet fórumáról olvashatunk tudósítást, amely így fejeződik be: „A fóru­munknak volt értelme, betöl­tötte hivatását, mert a veze­tőink nyíltan, őszintén el­mondták véleményüket, a fel-' tett kérdésekre egyértelmű vá­laszt adtak.” Hosszabb tudósításban szá­molnak be a simontornyaj községi küldöttértekezletről és közli a lap Péti Imrének, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkárának „Kongresszus-? ra készülünk” című cikkét is.' A cikkben többek között ez olvasható: „Most, pár nappal a KISZ kongresszusa előtt, az 1976. évi Sió menti fiata­lok találkozója alkalmával, a különböző találkozók, beszél, getések, viták során érdemes ismét szót váltani arról, mi­lyen feladatok várnak az ifjú-- ságra. a KISZ-re, a pártkong­resszuson elfogadott tervek valóra váltásában. Sokan eL mondták már, mégis fontos- nak fartőm kiemelni, hogy pártunk tervei az ifjúság tev- vei, hiszen a párt e tervek végrehajtásában döntően az ifjúságra számít, s a munka eredményeit is elsősorban a fiatalok élvezhetik majd...* , Gerencsér Miklós? Emléke tiszta forrás 3* Közbeszólt a vak véletlen! À fe­jedelem — az örökös megerőltető munkától — beteggé lett. Meg kel­lett állnia a Szilézia felé törekvő se­regnek, míg alább nem hagytak Rá­kóczi súlyos szédülései, a reá táma­dó gyakori és hirtelen hőségek. Csak a vihnyei fürdők hoztak javulást, de amíg gyógyult, addig sem pihent, járta a közeli bányavárosokat, gaz­dasági ügyekkel foglalkozott. Mihelyt jobban lett, július közepén visszatért seregéhez a délnyitrai Mátyusföldre. Érsekújváron, a legfontosabb ku­ruc erősségben tartott haditanácsot a nyugati országrész katonai esemé­nyeiben érdekelt tábornokokkal. Rosszkedvűen vette tudomásul, hogy a betegség miatti távolléte idején Viard császári generális könnyűszer­rel megverte Ocskay Lászlót is, Pek- ry Lőrincet is. Ugyanakkor Heister kimozdult Csallóközből és észak fe­lé, Trencsén irányába tört előre. Minden jel szerint a császáriak ja­vára billent az egyensúly, annak el­lenére, hogy Rákóczi mintaszerűen szervezett, fegyelmezett serege ott tartózkodott a veszélybe került tér­ségben. Épp emiatt elégedetlenked­tek a tábornokok. Ahelyett, hogy sa­ját kínos kudarcaikat próbálták vol­na jóvátenni felelősségük őszinte tisztázásával, mindenáron azt firtat­ták, miért nem bocsátkozik harcba a fejedelem. Nógatták, küldje ütkö­zetre erős, pihent seregét. Rákóczi kénytelen volt elárulni legféltettebb hadititkát. A tanács­kozás során módosítottak rajta, fi­gyelembe véve a kényszerítő körül­ményeket. Úgy határoztak, el kell foglalni Lipótvárat, majd amellett csökönyösködött Ocskay és Pekry, hogy Trencsént kell bevenni. A fe­jedelem kénytelen engedni a közös akarat megőrzéséért, ezért bele­egyezett, hogy a Vág mellett végre­hajtandó csapatmozdula tokkal elő­nyös pozíciókhoz segíti tábornokait. Sokan tétovasággal, az alvezérek iránti túlzott engedékenységgel vá­dolják a fejedelmet az érsekújvári (300 éve született huzavonáért. Nincs igazuk a merev bírálóknak. Miként vonulhatott vol­na gond nélkül Sziléziába Rákóczi, amikor látnia kellett, hogy a hátra­hagyott kuruc csapatok — pontosab­ban azok vezetői — képtelenek meg­tartani a Felvidék nyugati harma­dát? Erdélyben, sőt Dunántúlon is fölénybe kerülhettek átmenetileg a császáriak, de azt az országrészt, amelyen át közvetlen kapcsolatot tarthatott Sziléziával, semmiképp nem adhatta ki kezéből. A vissza­térés területstratégiai feltétele volt a nyugati Kárpátok, a Vág, a kisalföl­di síkság térsége. Ha ez elvesz, hiá­ba sikerül országon kívül felülkere- kedniök Frigyes Vilmossal egyetem­ben, ha nincs hova visszatérni. Min­dent összevetve, beláthatatlan követ­kezményekkel kellett volna számol­ni, ha a császáriak térnyerése köz­ben hagyja el az országot. Az ilyen lépés hadászati képtelenség. Rákóczi tehát nem a nagyhangú Ocskayval és Pekryvel szemben tétovázott, hanem a körülmények kényszerítették gond­terhelt megfontolásra. Lipótvár helyett már Trencsént tartották a császáriak a Vág völgye és a hozzá kapcsolódó vidékek fő erősségének. Többszörösen igyekez­tek bebiztosítani magukat, nehogy megkaparintsák a kurucok ezt a valóban félelmetes várat, amely fon­tosságában Érsekújvár ellenpárja volt. Ellátását gyakran sikerült meg- - zavamiok a kurucoknak, ezért Viard tábornok, a készülődő nagy katonai erőpróbák előfeltételeként élelmisze­reket és hadieszközöket próbált be­juttatni Trencsén várába. Nyomában II. Rákóczi Ferenc) Heister közeledett, hogy csapatai je­lenlétével biztosítsa Trencsént Rákó­czi támadása ellen. Ocskay László és Pekry Lőrinc kötelessége lett volna, hogy veresé­get mérjen Viadra: csakis az erősí­tést nélkülöző vár elfoglalására nyíl­hatott kilátása Rákóczinak. De az érsekújvári haditanács két leghango­sabb résztvevőjét Viard megint le­győzte, így július 31-én akadály nél­kül megrakhatták Trencsén várát az osztrákok minden szükségessel. A fejedelemnek le kellett mondania a teljesen reménytelen ostromról. De el sem vonulhatott a kívánt irány­ba, mert arról Heister közeledett. Nem azért, hogy megütközzék a ku­ruc fősereggel, csupán azzal a cél­lal, hogy bejusson Trencsén várába. Rákóczi szintén nem akart támadni. Megszállta csapataival a fellegvár alatti alacsonyabb dombokat, lanká­kat. Attól nem kellett félnie, hogy rohamot intéznek ellene, erre in­kább neki kínált lehetőséget a dom­borzati előny. De jobbnak látta, ha kitérnek egymás elől. Augusztus 3-án reggel érkezett Heister Trencsén térségébe. Nyolc­ezer fáradt lovasa került ütköző­közelségbe a kurucok tizenötezer fő­nyi pihent seregével. Zömük már el­vonult, amikor Rákóczi utasította Pekry Lőrincet, a jobbszárny pa­rancsnokát, hogy induljon meg. Nincs tisztázva, mi céllal kellett mozdulnia a jobbszárnynak, de a körülmények alakján nyilvánvaló, hogy a fejedelem a mielőbbi elvonu­lást szorgalmazta, mert hiába birto­kolták a kedvező terepet, a hátuk­ban mégiscsak veszélyt jelentett .„a Viarddal megerősített várőrség. Pek­ry Lőrinc felelőtlen hányavetiséggel a lehető legszerencsétlenebb helyen próbált előre mozogni lovasságával. Két tó közé ékelt, mocsaras, egyre nehezebben járható rétre kevered­tek. Mielőtt még kockázat nélkül Ivisszafordulhattak volna, figyelmez­tették Pekryt, könnyen baj lehet, ha hátrálásra kényszerülnek, mert a mély talajú keskeny földsávon nem lehet védekezni. Pekry visszakozást vezényelt a még ingoványosabb talaj miatt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, fel­bomlott a vonulás rendje. Elég volt a pillanatnyi zavar, jiogy a császá­riak kitűnő tábornoka, a labanc Pál- ffy János felismerje a lehetőséget. Heisterrel egyetértésben a megtor­pant kurucokra vezette lovasságát és mindvégig megtartva a kezdeménye­zést, vereséget mért Pekry Lőrinc lovasságára. A helyi csatározás egy­re jobban elharapódzott, s úgy bon­takozott ki a kurucok számára vég­zetes trencséni ütközet, hogy azt egyik fél sem határozta ei előre. Rákóczi megértette, derült égből szakadt rájuk a katasztrófa, ha el nem hárítják a lehető leggyorsabban a fenyegető fejleményeket. Váloga­tott ezredei élén avatkozott a csatá­ba, de Pandúr’ nevű lova nyakát szegte a harci forgatagban, maga alá temette a fejedelmet, akit sebesül­ten iparkodtak elfogni Esterházy József labanc huszárjai. Bercsényi a balszámy élén forgott halálos ve­szedelemben, de bátor diadallal si­került levágnia támadóit. Végül is a császáriak magasabb katonai kép­zettsége, parancsnokaik, tisztjeik is­kolázott tudása döntötte el a csatát. Hiába volt a kurucok számbeli fö­lénye, ismét kiderült, hogy a mezei hadak — a vármegyei lovasság — hadviselő értékei a példás bátorság ellenére sem vehetik fel a versenyt nagy ütközetben a hivatásos zsoldos ezredekkeL (Folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom