Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Tolna megyei Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Szemle A Tolna megyei Mezőgazda, sági és Élelmiszergazdasági Szemle legutóbbi számában közli azokat az intézkedése, két, amelyeket a Tolna me. gyei Tanács V. B., a megye termelőszövetkezetei és fogyasztási szövetkezetei a ház. táji és kisegítő gazdaságok fejlesztése, korszerűsítése és megtermelt áruk értékesítése érdekében tesznek. A cikk be. vezetőjében olvasható: „A háztáji és kisgazdaságok ter. melési tevékenységéből szár. mazó jövedelem kiegészítő jel. legű, hozzájárul az életszín. vonal növeléséhez. Megyénk, ben az összlakosságnak mint. egy 70 százaléka kapcsolódik valamilyen , formában e kis. gazdaságokhoz, melyekben a tsz-tagok mellett jelentős szá. mű a munkás, az alkalmazott és a nyugdíjas is. Az önellátás és helyi ellátás mellett e gaz. daságokból jelentős árumeny. nyiség is származik, emellett az itt dolgozók számára aktív pihenést, kikapcsolódást jelent, a nyugdíjasok pedig e tevékenységük révén továbbra is a társadalom produktív dolgozó, maradnak.” Hogy mi. lyen jelentős szerepet tölte. nek be ezek a gazdaságok a társadalom életében, azt jól mutatja a cikk egy másik be. kezdése is: „Az intézkedések célja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéb kis- termelők számára hosszú távra szóló termelési és értékesí* tésj biztonságot teremtsünk, Ennek érdekében magasabb színvonalra kell emelni a szer. vezettséget. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a fogyasztási szövetkezeteknek, továbbá az e területen dolgozó vállalatoknak integrálni kell e kisüzemek tevékenysé. gét. Elő keli segíteni és egyérteL művé kell tenni, hogy e gaz. daságok minél nagyobb mér. tékben járuljanak hozzá az önellátáson túl a népgazdasági árualapok növeléséhez, a külkereskedelmi igények ki. elégítéséhez.. T0TÍY HÍM&Ú Kibővített termelési tanács- kozást tartottak a Tolna me. gyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói — olvastuk a TOTÉV HÍRADÓ áprilisi számának első oldalán. „Több mint száz meg. hívott műszaki előtt Kobra József, a Vállalat igazgatója tartott beszámolót. A téma: a tavalyi év eredményei, illetve az ezévi feladatok ismertetése volt. A tavalyi, több, mint 300 milliós termeléssel kapcsolat, ban az igazgató elmondta, ez. zel az eredménnyel a vállalat a középvállalatok sorába lé- pett, mely komoly kötelezett, ségekkel is jár. Beszélt ar. ról, hogy ütemesebbé kell ten. ni az árbevételeket és szóba kerültek a létszámmal kapcsolatos problémák is. Megelége. déssel állapította meg, hogy az átlagbérek a tavalyi évben nagyobb mértékben nőttek a fizikai dolgozóknál, mint az alkalmazotti létszámnál. Én. aek a tendenciának a továbbiakban is érvényesülnie kell. Az egy munkásra eső terme, lég a tavalyi évben 261 802 forint volt. Az összlétszámot fi- gyelembe véve ez a szám 169 092 forint. Szóba került az egyes építésvezetőségek, rész. legek tavalyi munkája is. Hangsúlyosan és a téma fontosságának megfelelően be. szélt Kobra elvtárs az idei esztendőről, mely az V. ötéves terv első esztendeje. Elmondotta, hogy a vállalati ter. melésnek a tervidőszak végére el kell' érnie a 450 millió forintot. Jelenlegi lehetőségeik is adottak egy 380—400 mii* liós termelési évhez. Azonban az ennél nagyobb vállalati ter. mêlés már komolyabb beruházásokat is igényel. Ilyen meggondolás alapján határozott úgy a felettes szerv, hogy a vállalat fejlesztésére a kö. vetkező években 34 millió fo. rintot ad...” ^ SZÖVETKEZETI HÍRADÓ A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek lapja áprilisi számában arról tudósít, hogy megalakult Szekszárdon a szocialista brigádvezetők klub. ja. „Valóra váltak a tervek, a nemes elképzelések, létrejött a szocialista brigádok képviselőinek klubja Szekszárdon. a Babits Mihály megyei művelődési központban... A mű. velődési központ otthont ad a klubrendezvényeknek és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsával együtt támogatja a szocialista brigádvezetők új fórumát, A megyeszékhelyen működő fogyasztási szövetkezet szocialista brigádjai nyilván élnek majd a lehetőséggel és bekapcsolódnak a klub munkájába úgy is, hogy tar. talmasabbá teszik annak tévé. kenységét, de úgy is , hogy új ismereteket, hasznos módszereket szereznek és azokat saját munkájuk eredményei, nek javítására használják szövetkezetükben. Várakozással tekintünk a szocialista brigád, vezetők klubjának további működése elé.” . Ugyancsak e lapszámban olvasható a dombóvári Radnóti Miklós ifjúsági szocialista bri. gád aláírással megjelent tudó- sítás. A brigádtagok nagy örömmel tudósítják lapunkat arról, hogy: „Vendégünk volt az Elnöki Tanács elnöke. Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Tolna megyei látogatása során váró. sunkba utazott. Dombóvári tartózkodásakor megtekintette szövetkezetünk korszerű léte. sítményét, a Napsugár Áruházát. .. Losonczi Pál elvtárs a látogatás alkalmával elbeszélgetett fiatal áruházi osztály, vezetőnkkel, majd a kötöttárurészleg szocialista brigádnaplóját nézte meg és bej egy. zésével tette értékesebbé. Nagy megelégedéssel nyilat- kozott az áruház készletösszetételéről, rendezettségéről, a kulturált vásárlási lehetőség- ről, a fiatal város lakóinak minden igényét kielégítő, széles körű áruválasztékról. Az áruház megtekintése után szövetkezetünk másik büszkesé. ge, a Hotel Dombóvár látta vendégül a magas rangú vendéget.” SIÓ MENTI FIATALOK Uj időszaki kiadvány jelent meg megyénkben, a Sió menti fiatalok. 1976. április 30—má. jus 2. között — közvetlenül a KISZ-kongresszust megelőző napokban — rendezik meg Si. montornyán a Sió mentén élő fiatalok találkozóját. Ebből az alkalomból jelent meg a Ta. mási járásj KISZ-Bizottság és a Simontomyai községi KISZ- Bizottság kiadványa, amelyben a Sió menti fiatalok ta.' lálkozójáról ezt olvashatjuk: „Operatív bizottságunk olyan programokat próbált összeál. lítani, amelyek valóban a tár. sadalmi cselekvés új formáját jelentik, s hogy ezt mennyire töltjük meg fiatalos, ötletes dolgokkal, ez természetesen tőlünk, a találkozó résztvevőitől függ...” A lapban bemutatják a házigazdákat: a bőrgyári fiatalokat, a Si'movill Ipari Szövetkezet fórumáról olvashatunk tudósítást, amely így fejeződik be: „A fórumunknak volt értelme, betöltötte hivatását, mert a vezetőink nyíltan, őszintén elmondták véleményüket, a fel-' tett kérdésekre egyértelmű választ adtak.” Hosszabb tudósításban számolnak be a simontornyaj községi küldöttértekezletről és közli a lap Péti Imrének, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkárának „Kongresszus-? ra készülünk” című cikkét is.' A cikkben többek között ez olvasható: „Most, pár nappal a KISZ kongresszusa előtt, az 1976. évi Sió menti fiatalok találkozója alkalmával, a különböző találkozók, beszél, getések, viták során érdemes ismét szót váltani arról, milyen feladatok várnak az ifjú-- ságra. a KISZ-re, a pártkongresszuson elfogadott tervek valóra váltásában. Sokan eL mondták már, mégis fontos- nak fartőm kiemelni, hogy pártunk tervei az ifjúság tev- vei, hiszen a párt e tervek végrehajtásában döntően az ifjúságra számít, s a munka eredményeit is elsősorban a fiatalok élvezhetik majd...* , Gerencsér Miklós? Emléke tiszta forrás 3* Közbeszólt a vak véletlen! À fejedelem — az örökös megerőltető munkától — beteggé lett. Meg kellett állnia a Szilézia felé törekvő seregnek, míg alább nem hagytak Rákóczi súlyos szédülései, a reá támadó gyakori és hirtelen hőségek. Csak a vihnyei fürdők hoztak javulást, de amíg gyógyult, addig sem pihent, járta a közeli bányavárosokat, gazdasági ügyekkel foglalkozott. Mihelyt jobban lett, július közepén visszatért seregéhez a délnyitrai Mátyusföldre. Érsekújváron, a legfontosabb kuruc erősségben tartott haditanácsot a nyugati országrész katonai eseményeiben érdekelt tábornokokkal. Rosszkedvűen vette tudomásul, hogy a betegség miatti távolléte idején Viard császári generális könnyűszerrel megverte Ocskay Lászlót is, Pek- ry Lőrincet is. Ugyanakkor Heister kimozdult Csallóközből és észak felé, Trencsén irányába tört előre. Minden jel szerint a császáriak javára billent az egyensúly, annak ellenére, hogy Rákóczi mintaszerűen szervezett, fegyelmezett serege ott tartózkodott a veszélybe került térségben. Épp emiatt elégedetlenkedtek a tábornokok. Ahelyett, hogy saját kínos kudarcaikat próbálták volna jóvátenni felelősségük őszinte tisztázásával, mindenáron azt firtatták, miért nem bocsátkozik harcba a fejedelem. Nógatták, küldje ütközetre erős, pihent seregét. Rákóczi kénytelen volt elárulni legféltettebb hadititkát. A tanácskozás során módosítottak rajta, figyelembe véve a kényszerítő körülményeket. Úgy határoztak, el kell foglalni Lipótvárat, majd amellett csökönyösködött Ocskay és Pekry, hogy Trencsént kell bevenni. A fejedelem kénytelen engedni a közös akarat megőrzéséért, ezért beleegyezett, hogy a Vág mellett végrehajtandó csapatmozdula tokkal előnyös pozíciókhoz segíti tábornokait. Sokan tétovasággal, az alvezérek iránti túlzott engedékenységgel vádolják a fejedelmet az érsekújvári (300 éve született huzavonáért. Nincs igazuk a merev bírálóknak. Miként vonulhatott volna gond nélkül Sziléziába Rákóczi, amikor látnia kellett, hogy a hátrahagyott kuruc csapatok — pontosabban azok vezetői — képtelenek megtartani a Felvidék nyugati harmadát? Erdélyben, sőt Dunántúlon is fölénybe kerülhettek átmenetileg a császáriak, de azt az országrészt, amelyen át közvetlen kapcsolatot tarthatott Sziléziával, semmiképp nem adhatta ki kezéből. A visszatérés területstratégiai feltétele volt a nyugati Kárpátok, a Vág, a kisalföldi síkság térsége. Ha ez elvesz, hiába sikerül országon kívül felülkere- kedniök Frigyes Vilmossal egyetemben, ha nincs hova visszatérni. Mindent összevetve, beláthatatlan következményekkel kellett volna számolni, ha a császáriak térnyerése közben hagyja el az országot. Az ilyen lépés hadászati képtelenség. Rákóczi tehát nem a nagyhangú Ocskayval és Pekryvel szemben tétovázott, hanem a körülmények kényszerítették gondterhelt megfontolásra. Lipótvár helyett már Trencsént tartották a császáriak a Vág völgye és a hozzá kapcsolódó vidékek fő erősségének. Többszörösen igyekeztek bebiztosítani magukat, nehogy megkaparintsák a kurucok ezt a valóban félelmetes várat, amely fontosságában Érsekújvár ellenpárja volt. Ellátását gyakran sikerült meg- - zavamiok a kurucoknak, ezért Viard tábornok, a készülődő nagy katonai erőpróbák előfeltételeként élelmiszereket és hadieszközöket próbált bejuttatni Trencsén várába. Nyomában II. Rákóczi Ferenc) Heister közeledett, hogy csapatai jelenlétével biztosítsa Trencsént Rákóczi támadása ellen. Ocskay László és Pekry Lőrinc kötelessége lett volna, hogy vereséget mérjen Viadra: csakis az erősítést nélkülöző vár elfoglalására nyílhatott kilátása Rákóczinak. De az érsekújvári haditanács két leghangosabb résztvevőjét Viard megint legyőzte, így július 31-én akadály nélkül megrakhatták Trencsén várát az osztrákok minden szükségessel. A fejedelemnek le kellett mondania a teljesen reménytelen ostromról. De el sem vonulhatott a kívánt irányba, mert arról Heister közeledett. Nem azért, hogy megütközzék a kuruc fősereggel, csupán azzal a céllal, hogy bejusson Trencsén várába. Rákóczi szintén nem akart támadni. Megszállta csapataival a fellegvár alatti alacsonyabb dombokat, lankákat. Attól nem kellett félnie, hogy rohamot intéznek ellene, erre inkább neki kínált lehetőséget a domborzati előny. De jobbnak látta, ha kitérnek egymás elől. Augusztus 3-án reggel érkezett Heister Trencsén térségébe. Nyolcezer fáradt lovasa került ütközőközelségbe a kurucok tizenötezer főnyi pihent seregével. Zömük már elvonult, amikor Rákóczi utasította Pekry Lőrincet, a jobbszárny parancsnokát, hogy induljon meg. Nincs tisztázva, mi céllal kellett mozdulnia a jobbszárnynak, de a körülmények alakján nyilvánvaló, hogy a fejedelem a mielőbbi elvonulást szorgalmazta, mert hiába birtokolták a kedvező terepet, a hátukban mégiscsak veszélyt jelentett .„a Viarddal megerősített várőrség. Pekry Lőrinc felelőtlen hányavetiséggel a lehető legszerencsétlenebb helyen próbált előre mozogni lovasságával. Két tó közé ékelt, mocsaras, egyre nehezebben járható rétre keveredtek. Mielőtt még kockázat nélkül Ivisszafordulhattak volna, figyelmeztették Pekryt, könnyen baj lehet, ha hátrálásra kényszerülnek, mert a mély talajú keskeny földsávon nem lehet védekezni. Pekry visszakozást vezényelt a még ingoványosabb talaj miatt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, felbomlott a vonulás rendje. Elég volt a pillanatnyi zavar, jiogy a császáriak kitűnő tábornoka, a labanc Pál- ffy János felismerje a lehetőséget. Heisterrel egyetértésben a megtorpant kurucokra vezette lovasságát és mindvégig megtartva a kezdeményezést, vereséget mért Pekry Lőrinc lovasságára. A helyi csatározás egyre jobban elharapódzott, s úgy bontakozott ki a kurucok számára végzetes trencséni ütközet, hogy azt egyik fél sem határozta ei előre. Rákóczi megértette, derült égből szakadt rájuk a katasztrófa, ha el nem hárítják a lehető leggyorsabban a fenyegető fejleményeket. Válogatott ezredei élén avatkozott a csatába, de Pandúr’ nevű lova nyakát szegte a harci forgatagban, maga alá temette a fejedelmet, akit sebesülten iparkodtak elfogni Esterházy József labanc huszárjai. Bercsényi a balszámy élén forgott halálos veszedelemben, de bátor diadallal sikerült levágnia támadóit. Végül is a császáriak magasabb katonai képzettsége, parancsnokaik, tisztjeik iskolázott tudása döntötte el a csatát. Hiába volt a kurucok számbeli fölénye, ismét kiderült, hogy a mezei hadak — a vármegyei lovasság — hadviselő értékei a példás bátorság ellenére sem vehetik fel a versenyt nagy ütközetben a hivatásos zsoldos ezredekkeL (Folytatjuk).
