Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
Eltűnik-e az orosz falu? Ezt a kérdést Gyina Kort, az OSZSZK egy kis falujának 32 éves fejőnője, egy energikus, okos asszony tette fel. Hogyan támadt benne ilyen gondolat? Az SZKP nemrég lezajlott XXV. kongresszusán többek között szó esett az ország mezőgazdaságának fejlesztésére fordított 'hatalmas állami beruházásokról. A befektetett összegek egy részét az OSZSZK nem feketeföldi! övezete mezőgazdaságának inten- zifikálására fordítják, amelyet az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Leonyid Brezs- nyev a kolosszális potenciális lehetőségek körzetének nevezett. Kezdeményezésére 1974 márciusában az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa határozata fogadott el „Az OSZSZK nem feketeföldű övezetében a mezőgazdasági termelés további fejlesztését célzó intézkedésekről.” Kidolgozták a terület 1990-ig terjedő rekonstrukciójának komplex programját, amelynek megvalósítására csupán a mostani ötéves tervidőszakban (1976—1900) 35 milliárd rubelt irányoznak elő. A BELTERJESSÉG PROGRAMJA Ä nem feketeföldi! övezet az Oroszországi Föderáció európai Tészének északi részét foglalja el, 29 területre és autonóm köztársaságra terjed ki, ahol mintegy 60 millió ember él. Itt helyezkednek el az ország legnagyobb ipari központjai: Moszkva, Leningrad, Gorkij, Szverdlovszk, Perm, Tula és egyéb ipari városok. A köztársaság ipari üzemeinek csaknem a fele ezekben dolgozik. Emellett a nem feketeföldű övezet régóta kialakult nagy mezőgazdasági körzet: csaknem tízezer kolhozt és szovhozt számlál. Az övezet belterjessé tételének komplex programja többek között előirányozza, hogy 1990-ig a falusi települések — kisebb és nagyobb falvak — számát ötödére kell csökkenteni, egyesítés útján több mint 29 ezer „perspektivikus” települést kell létrehozni a fejlett mezőgazdasági és ipari körzetekben. Már 1980-ig az apró falvakból és településekről 170 ezer ember költözik át ezekre a nagy távlatokat nyújtó településekre. A falucskának, ahol Gyina Kort él, még száz lakosa sincs. A nem feketeföldű övezet lakosságának fele ma ilyen falvak lakója. A mezőgazdasági termelés koncentrációja, a keveréktakarmányt előállító gyárak és egyéb ipari ágazatok létesítése, az agráripari egyesülések megteremtése természetesen megköveteli a munkaerők koncentrációját. Gyakorlatilag Gyina faluját fel kell számolni, s lakóit át kell költöztetni a „perspektivikus” településre. SZAKOSÍTOTT GAZDASAGOK Vajon Gyina Korinak az új helyen biztosítanak-e munkát és lakást? Igen. Valószínűleg egy szakosított állattenyésztő. telepen ajánlanak fel neki munkahelyet. Az agráripari integráción és a kolhozközi kooperáción alapuló szakosodás és koncentráció — a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének fő irányvonala. A nem fe- keteíöldű övezet mezőgazdasági fejlesztésének komplex programja nagy, ipari alapokra fektetett, szakosított gazdaságok létrehozását irányozza elő. Az ágazatok Ipari alapokra való átállítását új építkezésekkel, a meglévő állattenyésztő telepek bővítésével, újjáalakításával és korszerűsítésével valósítják meg. Az iparosítás feltételezi a piunka komplex gépesítését *— Ez teiszik nekem =5 mondja Gyina. — Ennek ellenére sajnálom, hogy el kell hagynunk a falut. Nem tudom, hogy édesapám és édesanyám hogyan szánja rá magát, egész életükben itt laktak, a saját házukban. Férjem szüleinek is nagyon szívükhöz nőtt a veteményeskert. És csak egyszerűen sajnálom a tavat, az erdőt, a falut, . f » rrriJ. r SAJÁT HÁZ A „PERSPEKTIVIKUS* TELEPÜLÉSEN Az átköltözés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valaki saját házában lakjon. Azok számára, akik a nem feketeföldű övezetben élnek, az állam az egyéni építkezéshez különleges kedvezményeket biztosít. így azoknak a családoknak, amelyek saját házat akarnak építeni, a szovjet Állami Bank három és fél ezer rubel összegű hitelt nyújt. Az építkezési költségek 35 százalékát az állam magára vállalja. A törlesztés határideje 15 év. A kamat mindössze 0,5 százalék. Az OSZSZK néhány nagy közös gazdasága maga is hitelez a parasztoknak, rendszerint kamatmentesen. A kölcsön összege meghaladja az ötezer rubelt, a törlesztés határideje 25 év. Ebben az esetben a törlesztés havi összege 17 rubel, alig haladja meg egy család szokásos lakbérét az állami lakásért, beleszámítva a kommunális szolgáltatások díját is. HÁZTÁJI TELEK Minden családnak — ha igényt tart rá — joga van 800 négyzetméter háztáji telekre, vagy nagyobb juttatott földre a település határán túl, amelyet ingyenes és örökös használatra kap. Természetesen a megszokott életforma megváltozása több „pszichológiai” jellegű nehézséggel jár. Az igények felderítésére a szociológusok speciális felméréseket végeztek az új lakóházak és települések méreteire, tervezésére. A falvak egyesítés útján történő megnövelése — ez a folyamat az utóbbi öt évben különösen Ukrajnát, Belorusz- sziát, a balti köztársaságokat érintette —, a szakosítás, a koncentráció, a mezőgazdasági termelés iparosítása, kölcsönösen összefüggnek a szovjet népgazdaságban végbemenő tudományos-technikai forradalommal, az SZKP komplex agrárpolitikájának megvalósításával. Emma Versinyina j ogs zabái y ökrét - röviden A tudományos fokozatot elért személyek és hozzátartozóik részére járó ellátások megállapításáról szól a Minisztertanács 10/1976. (V. 8.) számú rendelete, amely szerint a tudományos fokozatot elért személyt nyugállományba vonulását követően a megállapított nyugellátáson felül az Akadémiától folyósított tiszteletdíj, illetve illetmény- kiegészítés teljes összege élete végéig megilleti. Rendelkezi^ a jogszabály az özvegyi ellátásról. végkielégítésről, a szülői ellátásról, árvaellátásról, felsorolja a jogosultságot kizáró és korlátozó okokat, és szabályozza az igény érvényesítésének módjait is. (A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 37. számában jelent meg.) A külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezeteket a Magyar Nemzeti Bankkal szemben elszámolási kötelezettség terhelj a Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/1976. (V. 8.) MNB számú rendelkezése értelmében, amely rendelkezés a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről szól, s a Magyar Közlöny 37. számában jelent meg. „A külkereskedelmi vállalatok kötelesek ügyvitelüket úgy megszervezni, hogy a devizagazdálkodási szabályok megtarthatók legyenek, a személyi felelősség megállapítható legyen” — mondja ki többek között a rendelkezés. Az adminisztratív-ügyviteli dolgozók idényjellegű foglalkoztatásáról szól a belkereskedelmi miniszternek a Magyar Közlöny 38. számában megjelent 8/1976. (V. 12.) Bk.. M. számú rendelete, amelynek melléklete tételesen felsorolja azokat a munkaköröket, melyekben a rendelet hatálya alá eső vállalatok és szövetkezetek az idény időtartamára munkaviszonyt létesíthetnek. Az idény időtartama május 1. napjától október 31. napjáig terjedhet. A belkereskedelemben « munkaidő-csökkentésről szőlő korábbi jogszabályt módosítja a belkereskedelmi miniszter és a munkaügyi miniszter 9/1976. (V. 12.) Bk. M—MüM számú együttes rendelete, amely szerint heti 56 óráig terjedő munkaidővel foglalkoztathatók a) május 1-től szeptember 30-ig az egyszemélyes zöldség- és gyüínölcs- boltok dolgozói, továbbá az Utasellátó Vállalat egyszemélyes pavilonkezelői, b) a benzin- és ásványolajkút-kezelők. (Magyar Közlöny 38. számj A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 17/1976. (V. 12.) MÉM számú rendeletéből, amely ugyancsak korábbi jogszabályt módosít, itt csupán az alábbiakat idézzük: „A vezetőség a tagnak, illetőleg a közösen foglalkoztatott szakembernek a termelőszövetkezetben végzett munkája mellett is engedélyezheti határozott időre szóló munkaviszony létesítését, ha a) a munka nem tartozik á termelőszövetkezetnek a külső megrendelők részére végzett tevékenységébe; b) a termelőszövetkezetnem foglalkoztat más szövetkezet' vagy vállalat dolgozóját ha-; sonló munkával; c) a tagsági viszonnyal nem összeférhetetlen ; d) a termelőszövetkezeti tag a' részére megállapított közös munkát kifogástalanul végzi. A jogszabály melléklete felsorolja a létszámfelvételi zárlat alól mentesített munkaköröket. (Magyar Közlöny 36. szám.) A Művelődésügyi Közlöny f. évi 9. számában hivatalos közlemény jelent meg az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszám- felvételi zárlatról szóló rendelkezések alkalmazása tárgyában, s a közlemény külön foglalkozik a vállalati irányító szervezetekre és a vállalatokra, külön az igazgatási szervezetekre és a költségvetési intézményekre vonatkozó rendelkezésekkel. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész j Pjotr ivanovics örök életében rejtély maradt Pelagejának. Nem valami tanult ember, három évet járt iskolába, sose volt igazi állása — egész életében ellenőrzött valamit: hol a kolhozban bogarászott, hol a szövetkezeti boltban tartott szemlét, hol a munkaügyi osztályon... mégis, ha jól meggondoljuk, a falu első embere. Nélküle semmire se jut az ember! A keze puha, soha fejszét nem fogott vele, mégis, ha megszorongat — nem egykönnyen szabadulsz. Negyvenhétben, amikor Pelageja az első évben dolgozott a sütödében, Pjotr Ivanovics jó leckét adott neki. ötezret könnyedén elszámolt neki. ötezret! Nem ötszázat. Pavel is olvasta, olvasta a pénzt, majd szétrongyolódott a kezében — pedig okos ember —, a könyvelőnő is megolvasta, újraolvasta, Pjotr ivanovics meg beütötte a számológépbe — hiányzik ötezer és kész. Végül is Pelageja nem esett a feje lágyára, a lába elé vetette magát: „Segíts, Pjotr Ivanovics! Nem tehetek róla. Egész életemben imádkozni fogod érted, még a gyerekeimnek is meghagyom”. „Jól van — mondta —, segítek, Pelageja. Te nem tehetsz róla — így igaz. Meg aztán — aszongya —, nem érted csináltam. Csak azt a könyvelőnőt leckéztettem meg. Nehogy fiatalon a fejébe szálljon a dicsőség.” Megmondta — meg is tette. Megkerült az ötezer. Hát ilyen ember ez a Pjotr Ivanovics! Ma Pjotr Ivanovicsnak a legfontosabb, a legszenzációsabb vendége Grigarij Vaszüjevics, az iskolaigazgató volt. Mindenkinél jobban sűrgött- forgott körülötte a házigazda. És nem is nagyon kellett rajta tömi az embernek a fejét — Anto- nyida miatt. Antonyida az iskolában fog dolgozni —■ nehogy, az istenért, gáncsoskodás érje. De hogy az állatorvos Afonykát miért tünteti ki ennyire a kegyeivel, azt nem értette Pelageja. Afonyka most nem nagyágyú, nem párttitkár, még a tavasszal leváltották, méghozzá nem is egyszerűen, még a kerületi újságban is kiszerkesztették, nem egyhamar lesz belőle megint valaki. Különben Pelageja nem sokat törte a fejét Afonyka miatt. Mit törődik ő Afonykával, amikor körös-körül annyi a fontos ember! Itt van például a potrohos Szarka, a fuvaros Antoha felesége (lám, ki mellett kell most ülnie!), semmi gondja, neki, Pelagejának meg a beteg férje — mindenről magának kell gondoskodnia. Amikor aztán, a községi tanács elnöke felállt az asztal mellől, hogy jár egyet t- utánament. A veteményeskert végiben állt meg — az ördög vinné el, mi a manó van vele, az ámyékszékben piszmog, aztán mégis kijön —, senki se tudja elkapni. Pedig valaki akarta. Mintha a fuvaros Antoha lett volna — felvillant a fehér inge —, kiszaladt a tornácra. De aztán biztosan észrevette, hogy megelőzték — elkotródott. No, ezt kiböjtölte — a szénát is szóba hozta, meg Atkáról is ejtett egy-két szót. A széna dolgában — nem is gondolta volna — gyorsan dűlőre jutottak. „Leszázalékoljuk Pa- velt azzal az indokkal, hogy a kolhozmunkától betegedett meg. Adunk háztájit.” De ami Alkát illeti, mint tavasszal, május elsején, megint csak mellébeszélt: — Nem ígérem, nem ígérem, Pelageja. Dolgozzon csak, egy-két évet a jószág mellett A munka a legfontosabb... <— De Vaszilij Ignatyevics, az egyetlen lányom — siránkozott Pelageja.' — Tanulni szeretne. Az apja se valami nagy ész, én meg, Vaszilij Vaszil- jevies, olyan tökbuta vagyok.» — Ugyan már, hogy volnál tökbuta; — De, de tökfej vagyok, Vaszja (itt nem kell Vaszilij Vasziljevicsnek szólítani), teljesen begyepesedett az agyam (ócsárold csak magad: minél inkább lebecsülöd magad — annál inkább kedvezel neki). Az elnök, a hírhedt szoknyapecér — magához ölelte az asszonyt. Pelageja gyengéden, nehogy megsértse, eltolta magától (ne adj isten, még meglátja valaki), és húsos hátára csapott, — Ne bántsd az én öreg csontjaimat. Elesek — fel se kelek többet. «— Hej, Polka, Polka.1: — sóhajtott fel az elnök. — Micsoda hajad volt valaha! Emlékszel, egyszer valami mulatságon az ablaktól a pádig cibálta- lak? Mindenáron ki akartam próbálni — elbír-e a hajad? Színarany volt — nem holmi varkocs. — Ugyan, ne nagyíts már, te manó — komo- rodott eb Pelageja. — Valaki mást cibáítáL Azt hiszed, Polka megengedte volna neked.» <— Téged! — makacskodott az elnök. — Jó, jó, nem bánom. Akkor engem — hagyta helyben Pelageja. Mit kötözködjön egy részeg emberrel. Egyszer csak úgy érezte, hogy a szeme bepárásodik — már régen nem volt könnye, a kemencénél kiszáradt. Bizony, bizony, micsoda haja volt. Előfordult, hogy kijött a fürdőből — azt se tudta, hogy fésülködjön meg: csak úgy recsegtek a fésűfogak. Az iskolában a tanító mindig az ő haján mutatta be a villamosságot. Papírgaluskát csinált, aztán összeszedte a fésűvel... (Folytatjuk.)
