Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
*» \ Szociálpolitikánk 1971-1975 között MEGYÉNK a statisztikák bizonysága szerint az elöregedő megyék közé tartozik. Míg a 60 éven felüli népesség aránya 1970-ben országosan 17 százalék volt, Tolna megyében 18,2 százalék. Újabb adatok már azt igazolják, hogy csaknem minden ötödik megyénkben lakos 60 éven felüli. Az elöregedés ütemének időbeni felismerése kötelezte illetékeseinket arra, hogy felkészüljenek a folyamattal vár. hatóan növekedő szociális problémák megoldására. Felkészüljenek már csak azért is, mert a 60 éven felüliek között meglehetősen sok az özvegy, az elvált, a hajadon, illetve nőtlen- személy, tehát közülük igen soknak van szüksége arra a szociális gondoskodásra, melyet fáradalmunk biztosítani iúo. Mint Ismeretes, a szociális gondoskodás igen sokrétű. Lehet segélyezés, napközi otthoni ellátás, házi szociális gondozás és szociális otthoni gondozás. Ezeknek, a már kialakult fokozatoknak az alkalmazása mellett természetesen igen jelentős szerep jut a társadalmi összefogásnak is, azt tartva mindenkor szem előtt, hogy az idős korúak szociális helyzete személyenként és idő. közönként változó, így a gondoskodásnak is változónak kell lennie. Rendszeres szociális segélyezést kapnak a jövedelem, a tartásra köteles és képes hoz- ■--a tartozók nélküli időé emberek. Míg 1970-ben 806 személy részesült megyénkben rendszeres szociális segélyben. 1975- ben már 1020 személy. A szociális segély havi átlaga 654 forintra emelkedett Kezdetben idegenkedés fogadta az öregek napközi otthonos hálózatának első létesítményeit Ma az öregek napközi otthoni ellátása is a lakosság széles rétegeit érintó, népszerű gondozási formaként ismeretes. A változás érthető is. Étkeztetés, orvosi ellátás, kulturális igények kielégítése, rendszeres foglalkoztatás szerepel az otthonok programjában. A negyedik ötéves terv során egyébként az öregek napközi otthonos gondozásában mind minőségileg, mind mennyiségileg számottevő változás történt. 1970-ben 12 napköziben 277 személy gondoztak. Tavaly már 28 napközi nyújtott ellátást 665 idős embernek. A FEJLŐDÉS periódusát élte az elmúlt tervidőszakban a házi szociális gondozás is, hiszen míg 1970-ben egy hivatásos gondozó 567 látogatás során 53 gondozottat látott el, 1975-ben 6 hivatásos házi szociális gondozónk íoo idős korú embert látogatott, gondozott. 1970-ben a tiszteletdíj nélküli szociális gondozók — szám szerint nyolcvanhármán és zömmel vöröskeresztesek *— 102 személyt gondoztak. Ekkor még nem is volt tiszteletdíjas gondozás a megyében. Tavaly a tiszteletdíjasok száma elérte a 91-et. A legteljesebb gondozást természetesen a szociális otthonok nyújtják. Tíz otthonunkban 1975-re 954 idős ember elhelyezésére volt már mód. Ettől függetlenül jelenleg is 150 körül mozog azoknak a száma, akiknek szociális otthonban való elhelyezése indokolt lenne, de helyhiány miatt vámiok kell. Főként a várakozók miatt alakult ki az elmúlt néhány év alatt az úgynevezett komplex gondozás, aminek alapján a házi szociális gondozás a szociális otthonok keretében végezhető. Az idős embereknek a napközik ellátást és foglalkoztatást tudnak biztosítani, mindaddig, amíg oda el tudnak járni. Betegség esetén a bázisintézmény veszi át a gondozásukat az idős emberek otthonában. Ilyen bázisintézmény a gyönki' a dunaföldvári, dombóvári és bonyhádi szociális otthon. A szociálpolitikai tevékenység gazdagodását jelzi az is, hogy ma megyénknek már minden járásában van szociális gondozónő, akinek az is feladata, — egyéb fontos tennivalói mellett —, hogy területén szervezze a tiszteletdíjas és tiszteletdíj nélküli szociális gondozók munkáját A tiszteletdíjasok általában huzamosabb ideig tartó gondozást végeznek, míg a társadalmi akti. vák az átmeneti gondozásra szorulók ellátásában váltak nélkülözhetetlenekké. Ez idő szerint 6 olyan nagyközségünkben is dolgozik már hivatásos szociális gondozónő, ahol a lakosság lélekszáma lo ezer körül van. Ami a területi szociális gondozás fejlesztését illeti, a szakminisztérium úgy foglalt állást a tapasztalatok és tények alapján, hogy a tiszteletdíjas gondozási formát kell bővíteni. Ugyanakkor nem ellenzi az Egészségügyi Minisztérium a hivatásos gondozószolgálat megszervezését sem. A HELYI TANÁCSOK — melyek legjobban ismerik szociálpolitikai tennivalóinkat, tudják, hogy közigazgatási területükön hány jövedelem-, tartásra kötelezhető és képes hozzátartozó nélküli idős ember él — döntsék el; a gondozás melyik formája a legalkalmasabb számukra, s azt fejlesszék az ötödik ötéves terv során. Álláspályázatok Kettőszázötvenöt pedagógusállásra hirdetett pályázatot a megyei tanács művelődési ősz tálya a jövő tanévre A pá lyázati rendszer két részbő' álL, Még az előző tanév köze pén az iskolaigazgatók felmé tik a tanerőhelyzetet és igé nyűket jelzik a járási, illetve a megyei tanácsnak. Először a már állásban lévők pályázhat- : nak a betöltetlen vagy képesítés nélküliekkel betöltött állásokra. Ha az igazgató megállapodást köt valakivel az állást meg sem hirdeti, a megyei tanács 'az ösztöndíjasok helyét tartja fenn. 255 állást hirdettek meg az első menetben. A 'most végzők számára márciusban közzétett hirdetésben alig csökkent a betöltetlen állások száma. Többek között 59 óvónő, 51 tanító, 76 általános, 23 középiskolai és 4 gyógypedagógus kellene. Az alsó tagozatban kb 35-tel íog nőni a képesítés nélküliek száma. 76 általános iskolai tanár helyett 25 várható. A 23 középiskolai tanári állásra mostanáig két jelentkező vám A helyzet nem olyan egységes, mint ahogyan azt a számok mutatják. % À nehéz helyzeten a művelődési osztály több intézkedéssel próbál javítani. Bármenynyire is helytelennek tűnik; a napköziből át kell irányítani a szaktanárokat az oktatásba, mert az a fontosabb terület. A nyugdíj előtt álló pedagógusok továbbdolgozását is támogatják. A középiskolák tanerőhiányát az általános iskolában kiválóan dolgozó pedagógusok alkalmazásával lehet enyhíteni, névadás családi ünnep Szerkesztőségünk majd minden hónapban kap 2—1 — van, amikor ennél jóval több — olyan levelet, ami azt közli velünk a publikáltatás igényével, hogy itt és itt, ez és ez a munkáltató névadó ünnepséget rendezett több dolgozójának, illetve több dolgozója gyermekének. Nem külön-külön természetesen. hanem együtt. Az ilyen híradások megírói szentül meg vannak győződve arról, hogy a névadó ünnepség tömeges volta emeli az esemény ünnepélyességét. Következésképpen neheztelnek ránk, ha beküldött híranyagukat nem látják viszont a lapban. Ezért szükséges ezen a helyen ismét foglalkoznunk társadalmi ünnepségeink közül a legelterjedtebbekkel, a névadókkal. & 'fVÍ!-W*)íí»'í-^ Mindjárt az elején le ken szögeznünk Rogy szívesen publikálunk névadó ünnepségekről szóló tudósításokat, híreket, de csak abban az esetben, ha a névadás egy emberpár egy g érmekének, vagy egyszerre született több gyermekének szól. Ebben megátalkodottak vagyunk, mert ha még nem lenne érvényes állásfoglalás erről, akkor is a^ lenne a véleményünk, hogy a névadás, akárcsak a házasságkötés, családi ünnep — egy családé vagy éppen családot alapító emberpáré. Lehetnek ezen az ünnepen rokonok, barátok, munkatársak, ismerősök, de nem kívánatos, hogy az ünnepségnek több főszereplője, ünnepeltje legyen. Sokszor hivatkoztunk már erre az alapvető kívánalomra és bár nem állíthatjuk, hogy teljesen eredménytelenül, csak akadnak azért 5—10 gyermek megszületését „összeváró” munkahelyek. A különösnek tűnő makacsság magyarázatát keresve tudtuk meg, hogy azért rendeznek tömeges névadó ünnepségeket egyes munkáltatók, mert „ilyen célra kevés pénzük van”, s ebből a kevésből csak úgy tudnak gazdálkodni, ha őrizkednek az egyes névadók rendezésének még a gondolatától is. Ez a magyarázat elfogadhatatlan, mert égy-egy névadó ünnep címzettjei — a gyermek és szülei — nem hét határra szóló lakomára, ajándékként pedig láncos toronyórára áhítoznak. hanem munkahelyi kollektívájuk képviselőinek arra a figyelmességére, mely gazdagítani képes a család örömét azzal, hogy szolid keretek között ugyan, de részt kér belőle. Tapasztalataink szerint egyébként a tömeges névadók dúsan terített asztalait döntően felnőttek ülik körül, a drága ajándékoknak sem az a picike ember a nyombani haszon- élvezője, akinek társadalmunk új hagyományt teremtett. Beszélhetnénk mindezekről bármi hosszan, de száz szónak is egy a vége; rendezzünk inkább szerényebb névadókat, de mindig csak egy gyermek részére, mert a névadás családi ünnep és ilyenként minden gyermek életében egyszeri. Épp emiatt az egyszeriség miatt nincs jogunk megfosztani a névadó ünnepségeket a személyre szóló emlékeze- teaségUÜ f Beruházások a tamási járásban Az V. ötéves tervidőszak első évében 41 tanácsi lakás építését tervezik a tamási járásban célcsoportos beruázássaL Ebből 24 lakás tanácsi értékesítésül, de lesznek közöttük orvos- és pedagóguslakások, Ozorán pedig két nagycsaládosnak építenek lakást, A gyönki általános iskolát és a kapcsolódó beruházásokat négy ütemtervben készítik et Az iskolaépület már áll, a tornaterem építését megkezdték és készen vannak a tervek a négylakásos pedagógusházra is. Ez utóbbira az iskolakörzetesítés miatt van szükség. Szintén Gyönkön új szennyvíztelepet építenek, amelynek tervei ugyancsak elkészültek. Mint arról már írtunk, Sí- montornyán épül a Sió jobb partján az új vízmű. Tavaly december közepén megtörtént már a szennyvízelvezető csatorna műszaki átadása. A hiánypótló munkákat azonban még nem fejezték be. Szakályban megkezdték 32 új postahivatal és egészségügyi tanácsadó építését, Nagykónyiban a közeljövő^ ben tanácsháza épül, bár a tervek még nem készültek ell Nagyszokolyban mély furatú kutat készíttet a tanács. A kút terveit és kivitelezését a Vízkutató és Fúró Vállalat készíti, illetve végzi el. , Ips Simonternyán, a Vak Bottyán lakótelepen építeni kezdtek és a tervek szerint az idén át is adnak egy hatlakásos állami bér házat A jövő év közepére elkészül a g, - à általános iskola tor* saterme Fotó; Komáromi
