Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

A pályakezdésről, a pályakezdőkre Beilleszkedés és közérzet az első munkahelyen normát ­DE KORSZERŰEN! TOVÁBB CSÖKKEN — minden eddigi határozat, ren­delet és figyelmeztetés ellenére — a teljesítménybérben dolgozók száma. Ez annyit jelent, hogy egyre kevesebb munkakörben alkalmazzák a munkanormákat, ami önmagá­ban — a normázás jelenlegi és bizony elavult gyakorlatát tekintve — nem is lenne olyan nagy baj. Nem lenne, ha a rossz módszerek helyett jobbat alkalmaznának, ha egyálta­lán normamunkát végeznének az üzemekben, a szó valódi értelmében. A norma ugyanis — mint hitték és vallják sokan —■ nem valamiféle bérszorzó. Nem az a célja, hogy segítségével megválaszolják a „ha ennyit gyártasz (mondjuk egy prés­gépen), akkor mennyit keresel?” kérdést. Való igaz: a nor­ma a teljesítménybérezés egyik alapja, lehetősége; de csak ezért normákat kreálni — a logika megcsúfolása és lemondás egy olyan eszközről, olyan módszerről, amely a munka- folyamatok racionalizálásának lehet a kiindulópontja. IPARI ÜZEMEKBEN dolgozóknak nem kell megeről. tetniök a fantáziájukat a következő eset elképzeléséhez; vadonatúj, nagyon modem, sok pénzért vásárolt gépsor ke­rül a műhelybe. Megvalósulhat végre a régóta áhított helyi technológiai forradalom, a gépsor segítségével — elvileg —• ugrásszerűen növelhető a termelékenység. Üzembe helyezés, próbaüzem, betanulási idő — többször is meghosszabbítva — és a munka csak nem megy. Sőt: a helyzet rosszabb, mint a korábbi, elavult módszerek alkalmazása idején. Ami­kor már majd mindenki a pokolba kívánja az egész csoda- berendezést. valakinek eszébe jut: nézessük meg az egész folyamatot a szervező szakemberekkel. A szervezők külön mérik az egyes műveletek, munka­fázisok idejét és gyorsan kiderül, hogy a gépsor melletti munkafolyamatok időben „összerendezetlenek”. Van ahol túl sok az idő, másutt hajszoltan, pillanatnyi megállás nél. küi sem képesek győzni a tempót. A szervezők a kaoott időadatok alapján korrigálják, időben átrendezik, összehan­golják a folyamatot és a korábbi panaszok megszűnnek. A PÉLDÁBÓL IS KITŰNIK, hogy a norma: a munka mérése. A különböző munkafolyamatok időben zajlanak le. Közöttük az optimális összhang — amitől alapvetően függ a munka hatékonysága — elsősorban időbeli összehangolt-! ságot jelent és követel. Az időbeli összehangolatlanság soha sem csak a fizetési boríték vastagságát befolyásoló veszte­ségeket idéz elő, hanem együttjár a termelési eszközök ki­használatlanságával, a gépek és berendezések állásidejének növekedésével, a felesleges készletek, selejtek és hulladékok keletkezésével. Jellemző — és ez is a korszerűtlen —. hogy „normázni’* kizárólag a fizikai munkakörökben szoktak. Az alkalmazót, tak mindenféle munkanorma, vagy egyéb teljesítmény­követelmények nélkül dolgoznak. MUNKANORMA az íróasztalok világában? Alighanem kevés ennél bizarrabb dolog létezhet az íróasztalok mellett ülők számára. Pedig akadnak erre példák jócskán, olyan országokban, ahol a belső tartalékok kihasználásával amúgy sem állnak rosszul, minek következtében esetleg könnyebb ben megengedhetnék maguknak, hogy például az adminiszt­ratív munkaerőt a nálunk szokásos módszerek és ne szigo­rúan körülhatárolt teljesítménykövetelmények szerint fog­lalkoztassák. A termelékenység növelésének fontos hajtóereje a nor­mák folyamatos rendben tartása, ami viszont nem azonosít­ható a nálunk alkalmazott— és általában nyugtalanságot, ideges hangulatot keltő, ráadásul műszakilag többnyire megalapozatlan —, úgynevezett normakarbantartással. Mert lehet úgy is normamunkát végezni, ahogy például a közel- múltban tették Mosonmagyaróvárott, a Pémszerelvénygyár. ban. Pontos, megbízható időadatokkal dolgoztak, ezek alap­ján forgatták át az egész termelési rendet, korszerűsítették a munkahelyeket, s tették nemcsak termelékenyebbé (a ré­gihez képest 70 százalékkal), de kényelmesebbé is a munkát. Mindennek együttes következményeként 17 százalékkal nö. vekednek a gyárban a keresti lehetőségek. MINDEZT nem a régi módszereken nevelődött „stop. perórás” emberek, hanem az idővel gazdálkodni tudó, az időben gondolkodó szervezők végezték. VÉRTES CSABA Dalmandi munkasikerek Adorján Károlyné a diploma megszerzése óta férjével együtt Szakoly községben, a termelő- szövetkezetben dolgozik. Hogyan fogadta őket az első munkahely? Erről, más szóval a beilleszkedés­ről, a pályakezdésről kértünk nyilatkozatot az első „főnöktől", a mostani vezetőtől és természe­tesen magától Adorján Károly- nétól. ÉKES JÁNOS takarmánygazdálkodás! előadó: Rám várt a feladat, hogy Adorján Károlynét és férjét, a két fiatal üzemmérnököt be­vezessem a gyakorlatba. Igye­keztem beleélni magam a hely­zetükbe. Láttam rajtuk, hogy Ékes János takarmánygaztiál- kodási előadó. izgulnak, átéreztem nyugta­lanságukat, szorongásukat. Je­lentős esemény az ember éle­tében megkezdeni a munkás­éveket. Eltökélt szándékom volt, hogy biztatással, bátorí­tással növelem bennük az ön­bizalmat. Azt akartam elérni, már az első napokban érezzék magukat jól, otthonosan, tuda­tosodjon bennük, hogy amit a főiskolán tanultak, módjukban áll a gyakorlatban hasznosíta­ni. Két fiatal embert elindítani felelősség. A bizalmatlanság, a lekicsinylés, lekezelés hosszú időre megbéníthatja a kezdő embert és visszaveti őt a mun­kájában. Márpedig egy öreg rókának, főleg ha féltékeny a fiatalokra, könnyű összetörni a kezdő buzgalmát. Mindezt ta­pasztalatból tudom: Adorjá- nék előtt öt friss diplomást se­gítettem sínre. Nekem negy- venvalahány éves fejjel az is­kolapadban az elmélet jelen­tette a nagy erőpróbát. Őket a gyakorlat teszi próbára. Én úgy éreztem, apjuk helyett az első lépések megtételekor ap­juk leszek. Valaki Szakályt ajánlotta az Adorján házas­párnak és nálunk azzal jelent­keztek; dolgozni szeretnének, egzisztenciát akarnak teremte­ni. Megtetszettek. Jelenleg takarmánygazdál­kodási előadó vagyok, akkor főállattenyésztő beosztásban dolgoztam. Az első nap regge­lén valósággal karonfogtam őket, s így szóltam hozzájuk: Nézzétek gyerekek, ez az élet. Töviről hegyire megmutattam mindent. «»Mellettem két hétig ismerkedtek az emberekkel, a munkaterülettel. Két hét után önálló feladatot kaptak. Ilyen volt az Adorján házaspár indu­lása. Izgultam, hogyan állják MIS. mirelit# 9. meg a helyüket. Izgultam, mert egyikőjük sem szárma­zik parasztcsaládből és az állattenyésztésről kizárólag annyit tudtak, amennyit erről megtanultak. Most utólag mon­dom: szépen, magabiztosan indultak el az élet útján. ADORJÁN KÁROLYNÉ üzemmérnök: — Megtalálni a megfelelő hangot az emberekkel, ez a legnehezebb. Tanulom, tanul­gatom. Hogyan kérjek, kérdez­zek, miként követeljem meg a rendet, a fegyelmet. Számta­lanszor tapasztalom, szavaimat félreértik és sértődés a vége. Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen fiatal szakember, aki­nek az emberekkel való érint­kezés okozza a legnagyobb gondot. 1973-ban Kaposváron végeztem, mégis kezdőnek szá­mítok a férjemmel együtt. El­mondom miért. Férjemet be­hívták katonának és az azt je­lenti, hogy gyakorlatilag ta­valy ősszel kezdte a munkát. Én rheg szülési szabadságon voltam. Ezen a korszerű sertéstele­pen együtt dolgozunk, termé­szetesen más-más beosztásban. A beilleszkedés mindkettőnk számára jól sikerült. Köszön­hetjük Ékes Jánosnak, az ak­kori főállattenyésztőnek, aki már az első napokban úgy ke­zelt bennünket, mint felnőtt embereket. Igaz, nem várt tő­lünk csodát. Szépen, apránként magyarázott meg mindent, tü­relmesen, lelkiismeretesen. Emlékszem, az egész úgy kez­dődött. hogy az elnök bemuta­Adorján Károlyné üzemmér­nök, részlegvezető. tott a főállattenyésztőnek, a brigádvezetőknek, majd a fő- állattenyésztő megismertetett azokkal a szövetkezeti gazdák­kal, akikkel együtt dolgozom. Belőlem jó hatást váltott ki a segítőkészség, amit azóta se nélkülözünk. Én és a férjem is megkapjuk. Itt az új telepen én tenyésztési részlegvezető vagyok, a férjemhez a takar­mányozás és a hizlalás tarto­zik. Egymást is segítjük. Ér­nek kudarcok, rájöttem: a dip­loma még nem minden, oly­kor elkeseredem, mégis szere­tem a munkámat. »Megtanul­tam, hogy érdemes a tapasz­talt tsz-tagokra, a jöszággon- dozókra hallgatni, ők bizonyos esetekben többet tudnak, mint én. Nagyobb a gyakorlatuk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat olyan szempontból is, hogy Gosztpla Géza bácsi tanítványai lettünk. Nincs dip­lomája, brigádvezetőként dol­gozott itt a telepen és mond­hatom: mindent tud, amit a sertésről tudni kell. Nyugdíj­ba vonult; de amit 6 tudott. azt maradéktalanul átadta ne­künk. Sokat kaptunk Hegedűs Ferenctől, a sertéságazat volt vezetőjétől. Gyakran szólt: Gyertek gyerekek, körülné­zünk a telepen. S ami nekem nem tűnt fel, azt ő az első pil­lanatra megállapította, rendel­kezett azzal á szakmai szemlé­lettel, ami a gyakorlatban nél­külözhetetlen. Én is, a férjem is gazdagodtunk általa. Mondom, ez egy új telep, van benne fantázia, hiszen sok mindent lehet még tökéletesí­teni, jobbítani, javítani. BAKONYI KÁROLY telepvezető: A két fiatal üzemmérnök most kezd kibontakozni. Eh­hez idő kell. Erényük, hogy ér­deklődnek a dolgok iránt. Nem restek kérdezi. Ehhez én, úgy érzem, megadom a bátorítást. Ősz óta dolgozunk együtt és én a következő szavakkal fo­gadtam őket: Nem beosztotta­kat kértem, hanem munkatár­sakat. Kölcsönösen ehhez tart­juk magunkat. Mindenkor ki­kérem a véleményüket, annál is inkább, mert komolyan gon­dolom, hogy ők nekem munka­társaim. Egy pillanat, itt azért le­gyünk pontosak. Vannak dol­gok, szakmai technológiai elő­írások, ahol a vitának nincs helye. De ez más lapra tarto­zik. Az ilyesmi nem csökken­ti az ember önállóságát és nem gátolja alkotókedvének kitel­jesedését. Ellenkezőleg. Éppen ott szükségeltetik bizonyítani a diploma értékét, ahol szigo­rúan be kell tartani és tartat­ni a szakmai előírásokat. Nekem szinte rögeszmém, hogy minden változást, már ami itt a telepen történik, rög­zíteni kell. Hozzá tartozik a rendhez és nélkülözhetetlen a napra kész áttekintéshez. Nos, ennek a jelentőségét nem na­gyon akarják megérteni. Időn­ként nehezükre esik a papír­munka, s mondogatják: feles­leges és túl sok az adminiszt­ráció. Megmagyaráztam nekik: egyelőre ez van. Ha tudtok jobb javaslatot tenni a papír­munka csökkentésére, ám le­gyen. Azonnal egyszerűsítjük a dolgokat. Szóval a papír­munkától idegenkednek. Máskülönben könnyen szót értünk, hiszen én magam is fiatal szakember vagyok, 1967- ben végeztem Keszthelyen. Tu­dom például, hogy az első években az emberekkel bánni legnehezebb. De azt is meg­tanultam: munkával kell bizo­Bakonyi Károly telepvezető. nyítani, s kinek-kinek saját magának kell kiharcolnia, hogy tudását elismerjék. Sz. P. Foto: Gottvald A JDalmandi Állami Gazda­ság szocialista munkaverseny­ben, dolgozó munkásai, vezetői szorgalommal, jó szervezéssel küzdöttek le az időjárás okoz­ta gondokat: a felszabadulás évfordulójára ott tartottak a tavaszi munkákkal, ahol más, kedvezőbb időjárású, eszten­dőkben. A kampányfeladatok teljesítéséről így tájékoztatott Vas István állami díjas igaz­gató. — Az őszi gabonák fej trá­gyázását 2542 hektáron vé­geztük el. A pillangósok tava­szi fej trágyázása 635 hektáron, a rétek-legelőké 230 hektáron történt — sorolta Vas István igazgató. — A gyors kitavaszo­dás miatt rendkívül sürgőssé vált 3716 hektár őszi mély­szántás simitózása és kombiná- toros talajlezárása. Befejeztük az évelő pillangósok, valamint a retek-legelők tavaszi ápolá­sát, továbbá az őszi kalászosok teljes területén a talaj tömö­rítését, hengerezését. Mara­déktalanul elvégeztük az éve­lő kultúrák vegyszeres1 nö­vényvédelmét. 382 hektáron vetettünk el zabot és árpát, 351 hektáron lucernát és vö­rösherét, 250 hektáron cukor­répát. Lucernát és cukorrépát 217 hektáron meszeztünk. Most a kukoricák műtrágyázá­sát és talaj-előkészítését vég­zi gazdaságunk teljes gépi ere­je. Dolgozóink tudásuk javát adják, hogy 3212 hektáron megfelelő magágyba kerülhes­sen ez a fontos növény. Ked­den fejeztük be a répavetést — Milyen eredmények van­nak az állattenyésztésben? — Fegyelmezetten, hozzá­értéssel dolgoznak az állat- tenyésztésben foglalkoztatot­tak is. Vágómarhából ez év első negyedében 1415 mázsát, vágósertésből 7796 mázsát ér­tékesítettünk. Ott 23, itt négy- százalékos a túlteljesítés. Gyü­mölcsöztek a szarvasmarha­ágazat fejlesztésére irányuló erőfeszítéseink is. Eredmé­nyükként a tejtermelés a bá­zisidőszak 120 százalékát érte el; a tavalyi, egy tehénre jutó negyedévi tejtermelés 728 li­ter volt, az idén már 865 li­ter. B. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom